Ezt senki nem mondta! 4. rész: Ott Anna vendége Oltai Kata

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget anyaságról, a szülői lét buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.

Könyves Magazin | 2024. március 28. |

Ott Anna podcastjának negyedik vendége Oltai Kata volt. A beszélgetés folyamán szóba került a láthatatlanná válástól való félelem, a felkészületlenség érzése, szülészeti traumák, valamint a gyerekek felé nyitott, inkluzív terek fontossága is. Az Ezt senki sem mondta! új epizódjában Ott Anna és Oltai Kata őszintén beszéltek tabuknak számító érzelmekről, női kapcsolatokról és az anyaság társadalmi megítélésében bekövetkezett változásokról. (A sorozat korábbi epizódjainak beszélgetéseit is meghallgathatod, Tompa Andreáét itt, Tóth Krisztináét itt, Nádasdy Ádámét pedig itt találod.)

Kimaradsz, lemaradsz, elmaradsz, kikopsz

Az epizód elején a gyerekvállaláshoz kötődő félelmekről volt szó. Oltai Kata elmesélte, hogy az ő generációja úgy szocializálódott, hogy az anyaság csak veszteséggel, feladással jár. Édesanyja felé, aki amúgy egy független, modern nő volt, továbbra is elvárás volt, hogy a házimunkát és a gyereknevelést magára vegye: „Az nagyon belém égett kamaszlányként, hogy anyám, aki nagyon autonóm, nagyon sokat dolgozott és letett az asztalra, és egy burjánzó szellemiségű valaki, azért hajnali kettőig vasal még”.

Emiatt nagyon traumatikusan élte meg, amikor először teherbe esett,

és beletelt egy időbe, amíg el tudta hinni, hogy ezután is tudja majd alakítani az életét. „Ezért gondolom azt, hogy nagyon fontos a különböző kulturális reprezentációk, a láthatóság megteremtése. És ebben nagyon sok felelőssége van a kulturális szereplőknek” – mondta. Hozzátette, hogy szerinte az első terhessége óta pozitívan változott a társadalom hozzáállása az anyasághoz, elsősorban a közösségi médiában megjelenő bátor, fiatal hangok miatt.

Szülészeti traumák

Szóba került a szülészet helyzete és a nőket ott ért traumák is. Oltai elmondta, hogy mindkét gyereke császárral született, és mesélt a műtéttel járó hihetetlen fájdalomról. Hozzátette, hogy leginkább a második gyerekénél kezdte el zavarni, hogy milyen szinten nincsen beleszólása a körülményeibe:

„Igazából folyamatosan azt éled meg, hogy nincs választásod.

Ki vagy írva egy időpontra, ami kb. megfelel a kilenc hónap végének, de az tulajdonképpen arról van szó, hogy amelyik nap rendel az orvosod, akkorra tud betárazni. És akkor megnyit”. Visszaemlékezett, hogy milyen sokat jelentett számára, hogy a második gyereke szülésénél jelen volt egy szoptatási tanácsadó: a figyelmes, megnyugtató női jelenlét segített számára a kiszolgáltatottság érzésének leküzdésében.

Visszatérni a testembe

Ott Anna arról is kérdezte vendégét, hogy hogyan élte meg a testében végbemenő változásokat. Oltai Kata elmondta, hogy mindkét terhességét jó volt megélni, és

számára fantasztikus a test változatossága.

Ugyanakkor hozzátette, hogy nehéz volt hozzászoknia ahhoz, hogy a teste, úgymond, „önálló életet él”: „Az ember szerencsés esetben elkezdi megszeretni a testét, és amikor ennyire megváltozik, akkor ahhoz valahogy viszonyulnia kell. De azt is tudod, hogy nem marad ilyen, van ez az állandó alkalmazkodás egy nem ismerthez, aminek a következő státuszát sem tudod”.

Így nem érdekel a rock and roll

A beszélgetésben újra és újra szóba került a gyerekek számára nyitott, befogadó helyek fontossága. Oltai Kata beszélt arról, hogy hogyan változott meg a munkássága az anyává válás után, és

hogyan fedezte fel magában azt a képességet, hogy magabiztosan magával vigye a gyerekeit a munkahelyeire, találkozóira.

Mesélt arról is, milyen fontos számára, hogy egy olyan férfival él, aki nagyon jó, elkötelezett apa. „Nálunk egy csomó döntésből úgy alakult, hogy mi egy masszában vagyunk. Tehát, például egy olyan lakásban élünk, ahol a tereket fluiddá alakították, és nincsenek szoros, szeparált helyiségek”. Végül azt is megemlítette, hogy bár a gyerekek születése után néhányszor szóba került, hogy valahova elmenjenek kettesben a férjével (Nagy Zsolt), végül mindig arra jutott, hogy valójában nem vágyik a gyerekétől külön töltött időre.

A beszélgetést megtalálod a Könyves Magazin podcast csatornáján.

Ha megosztanád gondolataid, kérdéseid, tapaszalataid, történeted a podcast sorozatban felmerülő témákkal kapcsolatban, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre! 

Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! A sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító.

Támogatott tartalom!

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Tóth Krisztina: Nehezen tudtam visszatalálni a saját életembe

Ott Anna új, Ezt senki nem mondta! című podcastsorozatának második részében Tóth Krisztinával beszélget szülővé válásról, az anyaság és az alkotás kapcsolatáról, társadalmi elvárásokról és az íráshoz szükséges egyedüllétről.

...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Nádasdy Ádám: Nem akartam, hogy belelásson a szívembe az apám

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget anyaságról, apaságról, a szülői lét buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A harmadik rész vendége Nádasdy Ádám.

...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Tompa Andrea: A szülőség egy óriási kaland

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget anyaságról, apaságról, a szülői lét buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. Az első rész vendége Tompa Andrea.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ebben az EU-s országban engedélyezhetik legközelebb az eutanáziát

Újabb ország parlamentjében nyújtottak be olyan törvényjavaslatot, mely az eutanáziát lehetővé tévő gyógyszer engedélyezésére vonatkozik. Könyveket ajánlunk a hír mellé.

...
Zöld

4 könyv azoknak, aki hátat fordítanának a magánynak

Az Egyesült Államokban élő 45 és 65 év közötti emberek jóval magányosabbnak, elszigeteltebbnek érzik magukat egy friss tanulmány szerint, mint európai társaik. 4 könyvet ajánlunk a jobb társas kapcsolatokért.

...
Zöld

Zöld kiadók: Mik azok a környezetbarát betűtípusok?

A világ egyik legnagyobb kiadója, a HarperCollins több ezer fát mentett meg azzal, hogy az utóbbi pár évben apró, zöld szemléletű változtatásokat vezettek be a könyvtervezés terén.

...

Ezt senki nem mondta – Dr. Benkovics Júlia: Mi történik a nőgyógyásszal, amikor terhes lesz?

...

Orvos-Tóth Noémi 16 országban kezdi nulláról, de hogyan?

...

Ne a borító alapján ítéld meg a könyvet! Podcastunkban mi megtesszük!

Polc

Kemény Lili harcai: az önéletírás mint felszámolás és teremtés

...

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

...

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

...

Denene Millner két anya és egy lány sorsán keresztül számol le a tökéletes nő mítoszával

...
Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Roma mesék a gyerekirodalomban – Mi történt az elmúlt években?

Hogyan jelennek meg a roma mesék, karakterek, hagyományok a gyerekeknek szóló kötetekben? Veszprémi Szilveszter költő, irodalmár négy, a közelmúltban megjelent könyvet vizsgált meg.

...
Gyerekirodalom

Berg Judit két kis dínója a Holdra téved – Olvass bele!

Berg Judit kis dínói visszatérnek, Artúr király udvara után most már Reginával kiegészülve a Holdra utaznak. Hogy hogyan kerültek oda és mit láttak ott, az kiderül a gyerekek kedvenc, időutazó őslényeinek legújabb kalandjaiból! Olvass bele!

...
Gyerekirodalom

Burgenlandi gyerekkönyvíró és kanadai illusztrátor kapja idén az Andersen-díjat

Heinz Janisch osztrák gyerekkönyvíró és Sydney Smith kanadai illusztrátor kapja idén a gyermek- és ifjúsági irodalom legelismertebb kitüntetését, a Hans Christian Andersen-díjat.