Závada Péter egy kastélyban keresi a választ hatalom és művészet viszonyára

Tavaly októberben Hegymegi Máté vitte színpadra a NERO-t, amit Kosztolányi Dezső regényéből a rendező állandó munkatársa, Garai Judit dolgozott át, a következő bemutató pedig A széplélek lett volna, amit Závada Péter drámájából Geréb Zsófia rendezett meg a Stúdió K-ban. Mindkettő erősen tematizálja a hatalom és a művészet, vagy még konkrétabban a politikus és a művész viszonyát, ami egyrészről persze minden korban aktuális lehet, mégis, az elmúlt egy év történései szinte megkövetelik, hogy ezekről minél több megvilágításból beszélgessünk egymással és, hogy ezekről velünk együtt gondolkodjanak a kortárs művészetek képviselői is. 

Závada Péter “térdrámaként” hivatkozik A széplélekre, hiszen a történet középpontjában maga a királyi kastély áll. Az elgondolás szerint ezek a fenséges épületek magukba foglalják a történelem korszakait és rétegeit, amiket különböző korokban, különböző vezetők és politikai hatalmak saját kényük-kedvük szerint használnak fel. A darabban (és az előadás plakátján) megjelenő Neuschwanstein kastély a történet főszereplője, amit II. Lajos bajor király építtetett, majd később a nácik egyik főhadiszállása lett, ahova az elkobzott műkincseket gyűjtötték össze. (A kastély egyébként a mai napig turisztikai célpont és popkulturális jelkép, hiszen ez az építmény ihlette a Disneylandban található Csipkerózsika kastélyt, és a Walt Disney-féle Hamupipőke kastélyt is.)

(Plakátfotó: Szita János, grafika: Robbin Groß)

A darab tehát II. Lajos bajor király életét dolgozza fel, akit Homonnai Katalin játszik az előadásban. Több ponton is valós, megtörtént elemekből építi fel Závada a “Hattyúkirály”, avagy “Őrült Lajos király” figuráját. Az ő uralkodásától kezdve ismerhetjük meg a kastély történetét, a Nagypál Gábor által alakított, pszichés problémákkal küzdő idegenvezető elbeszélésein és a király körül megjelenő szereplők leírásain keresztül. Az egész darabra érvényes, hogy a drámai műnemtől elvárt párbeszédes forma helyett inkább monológokban beszélnek a szereplők. 

(Fotó: Vass László Ádám)

Geréb Zsófia  korábban is rendezett már előadást Závada Péter drámájából, ez volt a Trafóban bemutatott Je Suis Amphitryon (az előadás itt nézhető vissza). Ezúttal viszont nem megrendelésre készült a darab, hanem az író és a rendező közös ötleteléséből született meg az anyag, Závada pedig így nyilatkozott a témaválasztás kérdéséről:

“Aktívan részt venni az egyre kilátástalanabbnak tűnő politikai lövészárok-harcban, vagy eltávolodni a közélet fájó valóságától, a tudatos szerepvállalástól, és végérvényesen visszavonulni a képzelet és a történelmi múlt vadregényes világába? Többek között ebben ragadható meg II. Lajos, bajor uralkodó személyes válsága, és ebből a dilemmából kiindulva fordulunk mi is a király alakjához, valamint a grandiózus emlékhelyhez, a Neuschwanstein kastélyhoz ma, mikor a fenti kérdés egyre aktuálisabbá és égetőbbé válik a mindennapjainkban.”

Az előadás a Stúdió K-ban játszott előadásokhoz hasonlóan, a tér lehetőségeihez mérten minimális díszlettel és látványelemekkel, de annál erőteljesebb színekkel dolgozik és sokszor maga a szöveg válik díszletté. Geréb Zsófia rendezéseiben mindig fontos szerepet kap a zeneiség és gyakran megjelenik az opera műfaja is, a Freakin Discoból ismert Csizmás Andrásnak köszönhetően pedig ez egy sejtelmes, misztikus hangulatú atmoszférával párosul. 

(Fotó: Vass László Ádám)

A széplelekben megjelenő II. Lajos figurája, vagy a bevezetőben említett Nero bár történelmi figurák, mégis köztünk élő jellemek. Csak gondoljunk a világ jelenlegi vezetőire, vagy olvassuk el Závada Péter jellemzését és máris megérthetjük, hogy miért érdemes régebbi korok alakjaihoz nyúlni, ha a máról akarunk beszélni.

“Nagyzási hóbortjainak köszönhetően a király számos kastélyt építtetett, többek között a híres Neuschwanstein-kastélyt, ahol történetünk játszódik. Apja váratlan halálát követően a tizennyolc éves Lajos felkészületlenül kerül a trónra. Sokkal jobban érdekli a zene, az építészet és a lovagregények világa, mint az uralkodás és a háborúzás. Wagner zenéje már gyerekkorában mélyen megérinti, és később nem csak szoros barátság fűzi a zeneszerzőhöz, hanem mecénásként jelentős anyagi támogatásban is részesíti. A Német Egység létrejöttét megelőző katonai konfliktusból Bajorország vesztesen – bár nem nagy veszteségekkel – kerül ki. Lajost ez igen megviseli. A helyzet uralkodói presztízsének gyengüléséhez vezet, még inkább távolodni kezd a politikától, mígnem teljesen bezárkózik saját romantikus világába.”

Az előadás online bemutatója 2021. május 13-án 19:00-kor lesz, majd ezt követően két napig lesz még elérhető az előadás. Jegyeket venni pedig ITT lehet.