Korábban többször is írtunk arról, hogyan vészelik át a járványhelyzetet különböző színházak (például a Radnóti, vagy az Örkény), most pedig egy újabb bátor vállalkozás született a TRIP Webszínházában. Shakespeare 37 drámáját láthatjuk új kontextusba helyezve, rövid, nagyjából 20 perces etűdökként. A Katona József Színház K:ortárs elnevezésű projektjéhez hasonlóan itt is a film és a színház határán mozognak az alkotások, amiket Budapest rejtett szegleteiben vettek fel, a színészek pedig különböző független társulatoktól és kőszínházakból érkeztek vegyesen. A Budapesti Tavaszi Fesztivál három alkotást mutat be a sorozat premierjeként. Az előadások rendezője Magács László, az operatőr pedig Meister Natália Nóra.
- Rómeó és Júlia - Erdős Virág átiratában
A sorozat Shakespeare talán legismertebb drámájával és a világirodalom legtöbbet idézett szerelmi tragédiájával kezdődik, a Rómeó és Júliával. Erdős Virág maga is arra épít, hogy ezt a történetet senkinek nem kell az elejétől a végéig elmesélni, ezért az átirat rögtön a végkifejlethez ugrik.
A fehérre festett arcú halott fiatalokat egy véres lepel alatt látjuk egymás mellett fekve, a Montague és a Capulet szülők pedig felettük veszekednek. Na de nem egymással, hanem saját halott gyerekeikkel. Csupa se füle, se farka szülői lózung, banálisabbnál banálisabb közhelyek repkednek a levegőben, amitől hiába tragikus az alapszituáció, valójában elég hamar nevethetnékünk támad. Az elkésett jótanácsok között olyan örökbecsű klisék szerepelnek, mint hogy “egy férfiért sem érdemes”, meg hogy “minden férfi egyforma”, de a teljes abszurditást még olyan mondatok is fokozzák, mint például a “ne csinálj úgy, mintha nem hallanád”, vagy a “hülye apád majd ezt is elsimítja, mi?”. Az eredeti műben a két család megbékél, itt viszont mindenki magában forrong tovább. A szülők egy pillanatig sem képesek önvizsgálatot tartani, még most is csak áldozathibáztató, groteszk és képtelen hülyeségeket képesek gyerekeik fejéhez vágni.
(Szereplők: Tóth Ildikó, Györgyi Anna, László Zsolt, Szikszai Rémusz, Murányi Anna, Bolla Gábor)
- Szeget szeggel - Tasnádi István újraértelmezésében
Shakespeare egyetlen Bécsben játszódó drámája a Szeget szeggel, amit Tasnádi István egy budapesti irodai környezetbe ültetett át, erre utal a darab alcíme is: érzékenyjáték céges környezetben. Az eredeti mű is a paráznaság és a morális lezüllés témáit járja körül, hangsúlyozva a vezetők erkölcsi felelősségét, ami szépen rímel az elmúlt pár év hatalmi visszaélésekről szóló botrányaira és a #metoo-mozgalomra. A négy szereplő közül senkiről nem mondhatjuk el, hogy romlatlan, tiszta erkölcsökkel rendelkezne, maximum egymáshoz képest vannak elnyomók és elnyomóbbak.
Az átdolgozásban megjelenő humor viszont azzal is szembesít minket, hogy végtelenül ki vagyunk éleződve arra, hogy a PC világban véletlenül se mondjunk kétértelmű kifejezéseket, mégis belefutunk ezekbe. Néha viszont pont ezekkel tudunk egyszerre explicit módon és mégis mellébeszélve kommunikálni, így motivációink egyszerre maradnak rejtve és válnak nyilvánvalóvá.
A végén felmerül, hogy nem lehetne-e esetleg mégis happy end, és csak a főgonosz nyerje el méltó büntetését. Erre viszont az a csípős válasz érkezik, hogy, aki a “remény színházára” vágyik, az szerződjön a Vágóhíd mellé.
(Szereplők: Hartai Petra, Szőke Abigél, Ódor Kristóf, Kovács Máté)
- Lear király - Kovács Viktor és Kovács Dominik tolmácsolásában
A harmadik előadás a fél órába sűrített Lear király-átirat, ahol Lear középső lányát, Regant és annak férjét, Cornwallt láthatjuk egy étterem konyhájában vöröshúst szeletelni, majd (plüss)nyulat nyúzni, mindeközben pedig elemzik az eddig történteket és a királyi család tagjait. A Kovács-ikrek átdolgozása itt sem meséli el töviről-hegyire a Shakespeare-dráma cselekményét, ők is építenek arra, hogy a Webszínház nézői láttak már elég Lear-feldolgozást és jól ismerik a művet.
A középkorú pár szinte folyamatosan a múlton kesereg, felidéződnek a lánytestvérek közötti konfliktusok, megjelenik a legkisebb testvér iránti féltékenység, amit az ember sokszor egy életen át nem képes elengedni és közben kéretlen és nem túl hasznos párkapcsolati tanácsokat is kaphatunk tőlük.
(Szereplők: Láng Annamária, Mészáros Béla, Vitárius Orsolya)
Mindhárom film/színházi előadás képes megragadni valamit Shakespeare esszenciális gondolataiból és könnyedén ülteti át azt a jelenbe, legyen szó generációs konfliktusokról, hatalmi helyzetekről, vagy családi viszályokról. Ez egyébként nem is meglepő, hiszen, ha valaki kifejezetten modern gondolkodó volt a maga korában, az Shakespeare, tehát akkor vagyunk hozzá a leghűbbek, ha minden korban legalább ennyire a magunkénak érezzük az általa tárgyalt univerzális problémákat. Ezt a három előadást ITT lehet megnézni ma este 20:00 óráig:
Április 21-től pedig minden szerdán érkezik egy új epizód a www.webszinhaz.com felületén, este 20 órától.
A további előadások:
Alexovic Gábor – Minden jó, ha vége jó
Balázs Juli – Szentivánéji álom
Csurgó Csaba – Lóvátett lovagok
Divinyi Réka – Troilus és Cressida
Egressy Zoltán – A vihar
Erdős Virág – Rómeó és Júlia
Fabacsovics Lili – Hamlet
Ficsku Pál – Cymbeline
Forgách András – Antonius és Kleopátra
Györei Zsolt/Schlatovszki Csaba – Othello
Horváth János Antal – A két veronai nemes
Kemény Zsófi – Sok hűhó semmiért
Kiss Csaba – IV. Henrik Első rész; IV. Henrik Második rész
Kovács Márton – Tévedések vígjátéka
Kovács Viktor/Kovács Dominik – Lear király
Lackó Gábor – A velencei kalmár
Maros András – Ahogy tetszik
Márton László – Athéni Timon
Mohácsi István – Julius Caesar
Nádasdy Ádám – II. Richárd
Szabó Bori – A windsori víg nők
Száraz Miklós György – János király
Szilágyi Eszter Anna – Téli rege
Szűcs Krisztián – Macbeth
Szűcs Teri – Vízkereszt, vagy amit akartok
Tasnádi István – Szeget szeggel; A makrancos hölgy
Totth Benedek – Titus Andronicus
Vörös István – III. Richárd