Az évtized színházi embere:   Pintér Béla

Az évtized színházi embere: Pintér Béla

Az évtized legjobb könyvei után összeszedtük az elmúlt évtized legfontosabb színházi előadásait is. A lista megírásakor az egyik legegyértelműbb választás a Pintér Béla és Társulata volt. Ami sokkal nehezebben dőlt el, hogy a korszak melyik jelentős előadása kerüljön fel, vagy felkerüljön-e egy alkotótól több rendezés is. Végül a Titkainkra esett a választásunk, de ha már ennyi fejtörést okozott a kérdés, úgy döntöttünk, hogy külön cikkben foglalkozunk az író, rendező és színész életútjával, akinek munkája hatásában és népszerűségében is kőszínházakkal vetekszik. 

Rezek Bori | 2021. március 19. |

Pintér Béla tavaly ünnepelte 50. születésnapját, ugyanis 1970-ben, egész pontosan a Magyar Dráma Napján született. Gyermekkorában nagyon sok időt töltött vidéken, mivel nagyszülei Fülöpszállás, Fülöpháza, Kerekegyháza környéki tanyákon éltek. Pintér Bélánál a népi kultúrára való érzékenység és annak mélyreható ismerete innen ered, a disznóvágások, a falusi, tanyasi élet szokásai, a katolikus egyházi ünnepek és rítusok, a magyar nóták, a népzene, a népi hangszerek mind szerves részét képezték fiatalkorának és később az általa írt és rendezett előadásoknak is, amik nagyon sok esetben önéletrajzi elemekből táplálkoztak. Bár a tanyavilágban szerzett tapasztalataira általában szép emlékekként hivatkozik, előadásaiban mégis a vidéki élet problematikus részével foglalkozik. Erre a legjobb példa talán a 2004-es A Sütemények királynője volt, ahol az alkoholista, agresszív apa és a Don-kanyart megjárt citerázó nagypapa alakja is megjelenik, Pintér Béla pedig nem igen rejtette véka alá, hogy mennyire közelről ismeri ezeket a figurákat.

Már fiatalon megmutatkozott nála a humán tárgyak iránti érdeklődése és a szereplés vágya, viszont a reál tárgyak iránt jóval kevesebb fogékonyságot mutatott, ezért a gimnázium helyett a szakközépiskolák jöttek inkább számításba. Az eredeti elképzelés szerint központifűtés-szerelőnek tanult volna, de végül a Simon Ferenc Bőripari Szakmunkásképzőben tanulta ki a bőrdíszműves szakmát. Ez az intézmény egyébként név szerint is megjelent a 2015-ben bemutatott Fácántánc című előadásában. 16 éves korában a budapesti Szkéné Színház felvételit hirdetett, amire egy barátja ajánlására ment el, és voltaképp a mai napig ott is ragadt, hiszen napjainkban is állandó játszóhelyük a Műegyetem K épületében található színház.

A nyolcvanas évek közepétől a Somogyi István alapításával létrejött Tanulmány Színház, később Arvisura Színházi Társaság tagja volt, ami leginkább Jerzy Grotowski színházesztétikájához hasonlított. Itt kezdte meg színházi pályafutását a mai független színházi szcéna néhány jelentős képviselője is, például Horgas Ádám, Láng Annamária, Péterfy Bori, Schilling Árpád, Scherer Péter, Terhes Sándor, de itt ismerkedett meg a leendő társulatának egyik vezető színészével és dramaturgjával, Enyedi Évával is. Bár a színház stúdiósai eleinte kisebb szerepeket kaptak, Pintér Béla szinte a kezdetektől főszerepeket játszott ezekben az előadásokban. Ezután a Szkéné több társulatának előadásaiban is szerepelt, míg végül úgy döntött, hogy saját produkciót hoz létre.

Pintér egy lehetséges előadás szürreális vízióját kezdte látni maga előtt, ahol egy vidéki lagzin a vőlegény a boldogító igen helyett levágja a menyasszony fejét, majd felakasztja magát.

Ehhez olyan társakat gyűjtött maga mellé, akik jártasak a néptánc világában, így a Szkénében megismert alkotótársaival létrehozták 1998-ban a Népi rablét című előadást, ami Pintér Béla nevének anagrammája. Ezzel el is nyerték a színikritikusoktól A legjobb alternatív előadás díját, ami kellő löketet adott ahhoz, hogy új produkció készüljön a csapattal.

-

(Népi Rablét, előadásfotó. A kép a www.pbest.hu-ról származik.)

Következő évben mutatták be második előadásukat, a Kórház-Bakonyt és azt mondhatjuk, hogy Pintér drámaírói pályafutását innen datálhatjuk. Amíg a Népi rablét inkább akciókból, mozgásokból és műfajában kimondottan vegyes zenékből álló performansz volt, ahol egyedül Thuróczy Szabolcs mint anyakönyvvezető szólalt meg, a Kórház-Bakonyhoz már hagyományos szövegkönyv is készült. Az a speciális helyzet, hogy Pintér maga kezdte megírni saját előadásainak szövegét, voltaképp azon a szerencsés véletlenen múlt, hogy a közös improvizációk nem mentek elég gördülékenyen, ezért Pintér úgy döntött, hogy hazamegy és megpróbálkozik az írással. Másnap reggelre megírta a darab első pár jelenetét, ez a munkamódszer pedig azóta is Pintér sajátja maradt. A ma ismert társulat a harmadik közös produkció, A Sehova kapuja után jött létre, tehát innentől nevezhetjük őket Pintér Béla és Társulatának.

-

(Kórház-Bakony, előadásfotó. A kép a www.pbest.hu-ról származik.)

A szakmai díjakat, külföldi vendégszerepléseket és egyéb színházi sikereket a következő időszakban főleg a Parasztoperának, A sütemények királynőjének, a Szutyoknak, a Kaiser TV Ungarnnak és a Titkainknak köszönhették, íróilag viszont fontos áttörést jelentett számára, amikor 2013-ban Drámák címen megjelent első kötete, amiben az addigi repertoár nyolc futó előadásának szövegeit adták ki nyomtatott könyv formában. Itt jelent meg például a Szutyok szövege, amely Pintér Béla addigi munkásságának a legszövegközpontúbb előadása és az íróilag már szintén jobban kimunkált 42. hét is.

Innentől kezdve Pintér szövegei önálló, autonóm drámaként is jelen voltak.  

2018-ban Újabb drámák címen további öt drámája is megjelent, amiben a Katona József Színházban bemutatott Ascher Tamás Háromszéken színpadi és hosszabb, szerzői változata is bekerült. Pintér Bélának ez már a második munkája volt a Katonában, ezt megelőzően A bajnok című operát írta és rendezte meg, Puccini zeneműveinek felhasználásával. A független színházban szocializálódott Pintér Béla és a budapesti művészszínház társulatának mindkét találkozása fontos színháztörténeti pillanattá vált, ahol nagyobb közönség ismerhette meg Pintér egyedi formanyelvét, a népzenéhez és a komolyzenéhez fűződő érzékeny viszonyát, a társadalmi kérdésekre és a közügyekre való művészi fogékonyságát, a humor és a tragikum egymásba játszásának állandó feszültségét és fontos kérdéseket indított el színházon belül és kívül is arról, hogy a személyesség mint eszköz hogyan és milyen módon ábrázolható színpadon, akár egy közszereplőről, akár saját magunkról, vagy pályatársainkról gondolkodunk. 

-

(Ascher Tamás Háromszéken, előadásfotó. Fotó: Horváth Judit.)

A társulat 20. születésnapjának alkalmából a Fészek Művészklubban mutatták be a Népi rablétet megidéző Jubileumi beszélgetéseket, majd ezt követően két újabb előadást hoztak létre az Újpesti Rendezvénytérben. Az Anyaszemefénye és a Vérvörös Törtfehér Méregzöld a kezdeti intim terű, kamara előadásokhoz képest már kifejezetten nagyszínpadi előadások, így tartalmilag és formailag is sokat alakult Pintér színháza, de a jellemző kézjegyek megmaradtak. 

-

(Vérvörös Törtferhér Méregzöld, előadásfotó. A kép a www.pbest.hu-ról származik.)

Pintér Béla eddig 26 előadást írt és rendezett és ebből 20 a mai napig műsoron is van, ami egészen egyedi a magyar színházi életben. Az előadások megtekintéséhez szinte hozzátartozik, hogy végtelen hosszú várólistákról lehet csak sokszor bejutni és ez nem csak a legfrissebb produkciókra igaz. Most tavasszal viszont két különleges online előadással is készülnek, amire sokkal egyszerűbben tudunk majd jegyet váltani:

Március 28-án és 31-én újra megnézhetjük a repertoárról tíz éve lekerült Népi Rablétet, amit a társulat ezalkalomból újra rögzített, és egy személy kivételével az eredeti szereposztásban láthatjuk majd az 1998-as előadást. Április 11-én és 20-án pedig a Jubileumi beszélgetések-től  búcsúzhatunk el, amit most láthat majd a közönség utoljára. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Pintér Béla: Vitatkozunk, de a végső döntés az enyém

...
Általános cikkek

Pintér Béláé az Artisjus Irodalmi Nagydíj

...
Nagy

Tárnoki Márk: Háy János Szavalóversenye abszurd, groteszk és gondolatébresztő

Garaczi László és Szécsi Noémi után most Háy János szövegeivel találkozhatunk a Katona Streamen, ráadásul egy három részes sorozatként.

A hét könyve
Kritika
Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult
...
Podcast

Hogyan árjásították a nácik a zsidók könyveit? [Ms. Columbo Olvas]

Karina Urbach a náci bűntettek történetének egy újabb rétegét tárta fel, amikor megírta nagymamája, Alice Urbach szakácskönyvének fordulatos történetét. Az Alice könyve egy szerteágazó családtörténet, amelyből kiderül, hogyan zajlott a 30-as, 40-es években a szakkönyvek „árjásítása”. Podcast. 

Hírek
...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!

...
Alkotótárs

Mécs Anna: Már régóta foglalkoztatott édesapám története [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Veres Attila forgatókönyvében a hatalom dönti el, kinek lehet gyereke és kinek nem

...
Gyerekirodalom

Egressy gyerekregényében zajos gördeszkások borzolják a lakótelepi kedélyeket

...
Hírek

Peter S. Beagle új kötettel tér vissza Az utolsó egyszarvú világába

...
Hírek

Tompa Andrea, Grecsó Krisztián és Halász Rita könyveiből is mintafordítás készült

...
Hírek

Gálvölgyi János, Fehér Renátó, Dr. Máté Gábor és a Nappali [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Hírek

Eredeti technológiával kiadják a Káldi-Bibliát megjelenésének 400. évfordulójára

...
Könyvtavasz

Kun Árpád új regényében láncreakciókat indít el egy baleset

...
Hírek

Matthew McConaughey: A texasi iskolai lövöldözés egy járvány része, amit meg lehetne fékezni

...
Nagy

Versterápia: „egy dörrenésre széttágulni sebbé”

...
Alkotótárs

Kiválasztották a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj 10 döntősét