Szerhij Zsadan: Harkiv Hotel
Február 24-én lesz egy éve, hogy elkezdődött Oroszország inváziója Ukrajnában - Szerhij Zsadan verseskötete pedig ennek apropóján jelenik meg Vonnák Diána fordításában. Zsadan 1974-ben született Sztarobilszkben (Luhanszk megye), és a kortárs ukrán irodalom egyik legfontosabb, legújítóbb és legismertebb képviselőjének tartják. A kilencvenes évek óta nagy hatással volt Harkiv kulturális életére, irodalmi és zenei fesztiválokat szervezett, valamint regényeket, verseket, novellákat, esszéket publikált. Szerhij Zsadan a Krím 2014-es elfoglalása óta szociális és kulturális ügyekben is nagyon aktív a keleti régióban. Jelenleg is Harkivban él, ahol a polgári lakosságnak segít, koncerteket szervez, felolvasásokat tart. 2022-ben ő nyerte el a Német Könyvkereskedők Békedíját. (Jelenkor)
Cormac McCarthy: Az utas / Stella Maris
Az utas és a Stella Maris 2022-ben jelent meg az Egyesült Államokban, a két regény összetartozik: egyazon testvérpárról szól, a mentőbúvár Bobbyról és matematikai őstehetség húgáról, Aliciáról. A kötet a szerző júliusi születésnapjához igazítva jelenik meg, akkor lesz ugyanis McCarthy 90 éves. (Jelenkor)
Mario Escobar: A varsói tanár
1939. szeptember 1. A hatvanéves Janusz Korczak és a Dom Sierot, a zsidó árvaház diákjai és tanárai egy gyönyörű napot töltenek Varsóban. Órákkal később örökre megváltozik az életük, miután a nácik rájuk támadnak. A szülővárosában egyszeriben számkivetetté vált Janusz – a hősiességéről és remek tanári képességeiről híres, tekintélyes vezető – elhatározza, mindent megtesz, hogy megvédje a gyerekeket az elkövetkező borzalmaktól. Több mint négyszázezer zsidó ember – köztük Janusz és barátai – gyűlik össze a varsói gettó fallal körülvett épületében. Drasztikus intézkedéseket tesznek, hogy megóvják a gyerekeket a betegségektől és az éhezéstől. A Dom Sierot tanárai és diákjai méltósággal létrehozzák saját parányi szeretetseregüket, és bátran felkészülnek rá, hogy farkasszemet nézzenek a jövővel. (Kossuth)
Bret Easton Ellis: The Shards
Bret Easton Ellis autofikciós új regénye egy fiktív memoár Ellis utolsó évéről a gimnáziumban 1981-ben, amikor egy sorozatgyilkos tinédzserekre vadászik Los Angelesben. A kötet szól az ártatlanság elvesztéséről épp úgy, mint a felnőttkorba átvezető időszakról. És persze van benne szex és féltékenység, megszállottság és gyilkos düh, meg sötét humor is. (Helikon)
A Helikonnál érkezik emellett Orhan Pamuk új könyve is.
Nathan Harris: A víz édes íze
Az amerikai polgárháború vége fele a frissen felszabadult testvérek, Landry és Prentiss egy fillér nélkül indulnak neki a világnak. Kénytelenek elrejtőzni azon a georgiai ültetvényen, ahol korábban rabszolgák voltak, ám felfedezi őket a föld tulajdonosa, George Walker, aki még mindig a háborúban elesett fiát gyászolja. Ahogy a fivérek elkezdenek George farmján dolgozni, bizalom épül közöttük. Ám ez az áldott állapot illékony, hiszen a közeli Old Ox város lakói hamarosan hírét veszik a dolognak, a dühük pedig pusztító. Nathan Harris debütáló kötete a Booker hosszúlistáján szerepelt jelöltként 2021-ben, ugyanebben az évben Barack Obama is a nyári olvasmánylistájára válogatta. (Libri)
Joanne Harris: The Narrow Door
Az író az Urak és játékosok és A St. Oswald fiúiskola után visszatér ebbe a hagyományaihoz ragaszkodó, ám sok rejtett feszültségtől terhelt intézménybe, ahol ismét feltűnik a latint tanító, idős Roy Stratley, hogy megvívja harcait az e-maillel, a szülőkkel és az idő múlásával. Ez a trilógia zárókötete. (Libri)
Karl Ove Knausgård: Hajnalcsillag
Knausgård új regénye élőkről és holtakról. Karl Ove Knausgard először jelentkezik fikcióval a nagysikerű Harcom sorozat óta. Egy hatalmas, ragyogó csillag tűnik fel az égen, és senki nem tudja, miért van ott. A Hajnalcsillagban kilenc szereplő mesél a saját életéről, és azokról a furcsaságokról, amelyeket az égitest megjelenése óta tapasztalt. Akad közöttük egyetemi oktató bipoláris feleséggel, megkeseredett kulturális újságíró, aki egy rituálisan meggyilkolt death metal együttes után nyomoz, lelkésznő, aki nem biztos a házasságában, és egy ápolónő is, aki szemtanúja lesz, hogy egy halott politikus életre kel a műtőasztalon, amint a transzplantációs sebész elkezdi felnyitni a férfi testét. Knausgard regénye a bennünk és a világban lakozó sötétség könyve, amelyben összeütközik az élők és a holtak világa, és azonnal más fénytörésbe kerül a hétköznapi élet. (Magvető)
A Magvetőnél érkezik még Ljudmila Ulickaja Az utolsó pont után és Annie Ernaux Egy hely, illetve Egy asszony című könyve is.
A sötétség szavai – Rémtörténetek a világ minden tájáról
Magyarul is megjelenik a Valancourt Books horrorantológiája, mely bemutatta a világnak Veres Attilát. A kötet szerkesztői nagy fába vágták fejszéjüket, és nem csupán azért volt nehéz dolguk, mert a horrorirodalom nemzetközi szinten alapvetően angolszász központúnak számít, hanem mert az antológia célja éppen ezen egyoldalúság elmozdítása. A gyűjtemény sokszínűsége valóban példa nélküli: a teljesség igénye nélkül perui, szenegáli, Fülöp-szigeteki, norvég, ecuadori, francia és olasz szerzők is felsorakoznak a lapokon, és persze Veres Attila. Azóta tudjuk, hogy a történet ott nem ért véget, Veres a The Black Maybe című önálló kötettel is jelentkezett a tengerentúlon, ráadásul a novellagyűjtemény felkerült a Bram Stoker-díj hosszúlistájára is. (Agave)
Shelley Parker-Chan: A nappá vált lány
Amikor Mulan találkozik az Akhilleusz dalával: egy alternatív Kínában egy éhínség sújtotta faluban két gyerekre két különböző sors vár, a fiúra a nagyság, a lányra a semmi. 1345-ben járunk, a birodalom a mongol uralom alatt nyög. Amikor banditák támadása miatt a két gyerek elárvul, a fiú kétségbe esik és meghal. A lány viszont felveszi testvére személyazonosságát, és a mongolok elleni lázadásban fokozatosan magáévá teszi a fivérének jósolt nagyságot is. (Agave)
Rose Tremain: Lily - a bosszú meséje
A Gustav-szonáta, a Zene és csend és A kegyelem szigetei című díjnyertes regények szerzőjének legújabb regénye, mely a Times szerint az év egyik legjobb könyve. 1850-ben egy fiatal rendőr egy londoni parkban talál egy csecsemőt, Lily Mortimer így árvaházban cseperedik, aztán vidékre kerül, nevelőszülőkhöz. Gyermekkorát Suffolkban tölti. Amikor dolgozni kezd, Belle Prettywood londoni parókaszalonjában talál munkát. Látszólag minden rendben, de Lily mindeközben borzasztó titkot őriz. Sam Trench, az egykori fiatal rendőr nem veszíti szem elől a fiatal nőt, akit annak idején, csecsemőkorában megmentett. Amikor viszontlátják egymást, azonnal kölcsönös vonzalmat éreznek – Lily biztos abban, hogy Samnél megtalálja boldogságát. De lehetséges, hogy éppen ő fogja leleplezni a bűnt, amit a lány elkövetett? Ő fogja elhozni Lily számára a halálos ítéletet? (21. század)
Az Animusnál érkezik Jo Nesbøtól a 13. Harry Hole-kötet Vérhold címen.
Federico Pedreira: Az alvajáró tanúságtétele
Frederico Pedreira hamisítatlanul portugál regénye, mely elnyerte az Európa Unió Irodalmi Díját, a melankolikus nosztalgia nyelvén szól hozzánk: egyszerre fájdalmas óda az elmúló kilencvenes évekhez, az odaveszett gyerekkorhoz, és egy mégoly kaotikus, diszfunkcionális nagycsaládhoz. Azonban több is ennél: az emlékezés és az emlékezetvesztés, otthonosság és idegenség könyve, s nem utolsósorban egy szorongó értelmiségi nevelődésregénye Európa perifériájáról, egyszersmind főhajtás a modernista nagyok, Pessoa és Joyce előtt. Hosszan kanyargó mondatai a Benfica-Milan BEK-döntő füstbe borított nézőterétől a New York-i sugárutakig és essexi erdőkig csatangolnak – de hogy merre vezet e labirintus, úton lenni valóban boldogság-e, s egyáltalán, lehetséges-e a megérkezés a szorongva vágyott felnőttkorba, azt már az olvasó hivatott eldönteni. Fordította Bense Mónika. (Typotex)
Anja Mugerli: A méhcsalád
A bomlás különböző fázisaiban lévő családokkal lehet megismerkedni a szlovén szerző Európa Unió Irodalmi Díjas kötetének hét novellájában. Van közöttük olyan, amelyik már családdá válás előtt szétesik, egy másikat a történelem viharai vernek szét, van amelyik hosszú idő után egyesülhet, és van amelyik, bár nagyon szeretné, soha többé nem képes újra teljessé válni. Bár mindegyik novella szlovén környezetben játszódik, át- meg átszőve a helyi kultúra rituáléival és hagyományaival, a történetek mégis univerzálisak, Anja Mugerli pedig oly virtuózan vonja be az olvasót ebbe az egyszerre ismerős és közben annyira idegen világba, amelyben folyamatosan át kell lépni a nyelvi, kulturális, politikai, földrajzi, de legfőképpen a valóság és a tudattalan közötti határokat, hogy annak hatása – miután becsukta ezt a karcsú kötetet – még sokáig elkíséri olvasóját. Fordította Reiman Judit. (Typotex)
Jón Kalman Stefánsson: Feljegyzések az óriásfenyőkről és az időről
Hosszú nyári vakáció vár a tízéves a fiúra, aki élete első kalandjára készül: Norvégiába repül a nagyszüleihez – abban az időben, a hetvenes években, amikor „Izlandról legfeljebb stewardessek és politikusok utaztak külföldre”. A „forró” délen, ahol – az Izlandon megszokottól eltérően – magas fák és rövidnadrágos férfiak élnek, csupa új élmény és tapasztalat várja, és egyúttal a gyerekkor végének és a mulandóságnak a megsejtése. A belátást, hogy nem maradhatunk örökké gyerekek, és képzeletbeli indián barátaink sem maradnak mindig velünk, Beatles-számok festik alá, a már szinte felnőtt életet élő kamasz mostohanővérrel elmélyülő viszonya és a szünidő alatt a szigorú nagymamával szemben a fiú szövetségesévé vált nagypapa halála pedig tapasztalattá mélyíti. A „felnőttek halott gyerekek”, állapítja meg Jón Kalman Stefánsson 2001-es regényének főhőse, mi olvasók pedig vele együtt eredhetünk az idő mulandóságát firtató, a fájdalmat melegszívű humorral oldó kérdések nyomába. Fordította Patat Bence. (Typotex)
Narine Abgarjan: Simon
Simon, az örmény helyi város öreg kőművese meghal. Özvegye meglepő módon a köztiszteletben álló, de híresen csapodár férfi négy korábbi szeretőjét hívja el a temetésre. Bár nagyon különböznek egymástól, a visszaemlékezéseikből kibontakozó kaukázusi nősorsokat jóval több köti össze egymással, mint az esendő, de szeretetre méltó férfi szerelme. Narine Abgarjant korábbi nagy sikerű regénye, az Égből hullott három alma és az Élni tovább után már nem kell bemutatni a magyar közönségnek: hús-vér figurái, egymásba indázó, tragikomikus humorral és mágikus motívumokkal átszőtt történetei kaukázusi szülőfaluja, Berd világába röpítik az olvasót, és az élet bonyolultságáról, kegyetlenségéről és szépségéről mesélnek, kifogyhatatlan képzelőerővel és mély emberi melegséggel. Fordította Goretity József. (Typotex)
Luís de Camoes: Vétkek, balsors, szerelmek
"Luís de Camoes elsőrangú költő, szonettköltőként pedig csak a legnagyobbakkal említhető egy lapon, mint Shakespeare vagy Ronsard. Megérdemli, hogy időnként (nemzedékenként?) újrafordítsuk a verseit. A jelen válogatás 128 szonettet és 5 hosszabb költeményt tartalmaz. A verseket Rákóczi István válogatta, aki nagy szakértelemmel kereste ki az egyes témákat és motívumokat leginkább reprezentáló verseket, illetve segített értelmezni a helyenként kissé homályos szövegeket. Ezt ezúton is nagyon köszönöm neki. (...) Camoes tökéletesen ismeri a régi és az új költészet szabályait, a közönséges kliséket és szabályokat, de képes ezektől elvonatkoztatni, és talán ezért olyan nagy költő. A kor divatja szerint ír szerelmes verseket, rajong a hölgyekért, de érződik, hogy ezek a hölgyek nem egyszerűen a képzelet szüleményei, a kordivattal ellentétben van testi valójuk, és mélyen átélt érzelmek vannak a sorok mögött. És hiú és sértődékeny, és szeretne csillogó beszédével és tudásával felvágni a kiszemelt hölgy vagy éppen a potenciális versenytársak előtt. Nagyon lehet szeretni benne az embert a gyarlóságaival és a kérkedéseivel együtt. Hát hogyne értenénk meg azt az embert, aki egy zöld szempárért így tud lelkesedni! Mélyen emberi a hibáiban." Mohácsi Árpád (Pesti Kalligram)
A Pesti Kalligramnál jelenik meg Inga Iwasiów Itt hagyott. Gyásznotesz című kötete is.
Alan Moore: Illuminations
2022 októberében jelent meg az Egyesült Államokban a képregény egyik ikonjának számító Alan Moore novelláskötete. Ahogy írtuk, az Illuminationsben kilenc novella olvasható majd, és mindegyik a varázslat és a természetfeletti természetét vizsgálja majd különböző aspektusokból. A Hypothetical Lizard például két prostituáltról szól, akik egy varázslóknak nyitott bordélyban esnek szerelembe - tragikus következményekkel. A What We Can Know About Thunderman pedig a képregényipar szürreális történetét mondja el, a mesélő pedig olyan valaki, aki nagyon is jól ismeri ezt a világot. (Gabo)
Ken Follett: The Armour of Light (Kingsbridge 5)
Follett ismét visszatér Kingsbridge-be, ezúttal a 18. század végére kalauzol, ahol a városlakók életét teljesen felforgatja az iparosodás és a technikai fejlődés: kenyérhiány, lázadások, sztrájkok, kényszertoborozás, a parlament bűncselekménynek minősíti a kormány kritizálását. A helyzetet nehezíti a 23 évig tartó angol-francia háború (azaz a napóleoni háborúk) is. (Gabo)
A Gabónál érkezik még Maurice Leblanc Arsene Lupin vallomásai című kötete.
Leonora Carrington: A hallókürt
Az angol Leonora Carrington elsősorban szürrealista festő volt, de a fél életét Mexikóban töltötte. A női egyenjogúság élharcosaként elég inspiráló élete volt, ennek ellenére Magyarországon valahogy alig hallottak róla, A hallókürt megjelenése így a magyar könyvkiadás ötvenéves adósságát is törleszti. Ez a Carrington-alakú vakfolt a magyar köztudatban azért is érdekes, mert a férje Chiki Weisz (Imre) volt, Robert Capa párizsi laborasszisztense. A könyvben ráadásul szerepel egy magyar farkasember, egy másik könyve pedig egyenesen Magyarország és Mezopotámia határvidékén játszódik. A könyvet Leonora fia, Pablo Weisz-Carrington illusztrálta, az utószót Olga Tokarczuk írta. (& Ampersand)
Hjalmar Bergman: Nagymama és az Úristen
A családregény szerzője a svéd regényforma egyik nagy megújítója. A regény ugyan majd’ százéves, de meglepően modern. Helyszíne egy fiktív svéd város, Wadköping, a történet pedig egy családi birtok eladása körül forog. Több idősíkon játszódik és átszövi a finom humor. (& Ampersand)
Oein DeBhairduin: Miért vándorol a Hold
Ír nomád népmesék. Oein DeBhairduin travellercsaládban nőtt föl, a mesék között pedig feleleveníti az emlékeit is. (& Ampersand)
Carlos Ruiz Zafón: A köd városa
A köd városa novellái a négy regényből álló Elfeledett Könyvek Temetője irodalmi világát bővítik tovább korán elhunyt világhírű szerző elképzelése és tervei alapján: egy-egy szereplő eddig ismeretlen vonásait tárják fel, beavatnak a legendás könyvtár keletkezésének történetébe, az elbeszélések légköre, témái és motívumai is mind ismerősek lesznek a regényfolyam olvasói számára. Ahogy újdonságokkal sem fukarkodnak, s belépőként szolgálhatnak a spanyol író lenyűgöző, kísértetjárta, ellenállhatatlan látomásába – egyszersmind a rejtélyes, időtlen, párás-ködös Barcelona lakóinak életébe. (Európa)
Celeste Ng: Hiányzó szívünk
A Kis tüzek mindenütt szerzőjének új könyve, ami 2022-ben az év könyve lett a People, TIME Magazine, The Washington Post, USA Today, NPR, Los Angeles Times szerint is. A történet szerint a 12 éves Bird Gardner csendes életet él szerető édesapjával, egy volt nyelvésszel, aki most az egyetemi könyvtárban dolgozik. Életüket egy évtizede azok a törvények határozzák meg, amik az “amerikai kultúrát” hivatottak megőrizni az instabil gazdasági viszonyok és a fokozódó erőszak közepette. A béke megőrzésére hivatkozva a hatóságok már elvehetik a rendszert kritizálók gyerekeit a szülőktől, a polcokról pedig eltüntetik a “hazafiatlannak” ítélt könyveket. Bird édesanyja, Margaret, a kínai-amerikai költő a fiú 9 éves korában nyomtalanul eltűnt, a könyveit betiltották, ám Bird neheztel rá azért, mert többet foglalkozott a munkájával, mint vele. Egy nap Bird titokzatos levelet kap, amiben csak egy különös rajz van, ám a fiú felkerekedik, hogy megtalálja az anyját. (Európa)
Valérie Perrin: A vasárnap koldusai
A Másodvirágzás szerzőjének első regénye, amellyel berobbant az irodalmi életbe és 13 irodalmi díjat nyert el vele, köztük a legjobb első regénynek járó Chambéry-díjat, a Chronos-díjat és a francia könyvesek díját. (Európa)
Erich Kästner: Fabian – Ebek harmincadja
Idén a Móra Kiadó elindította a felnőtt olvasókat célzó Trend Kiadót. Pacskovszky Zsolt főszerkesztőt a kiadói koncepcióról és vízióról, és a tervezett megjelenésekről ITT kérdeztük. Érkezik például Erich Kästner cenzúrázott, de a nácik által így is elégetett, a weimari köztársaság végnapjait szatirikusan-fájdalmasan ábrázoló művének rekonstruált ősváltozata, amelyet Győri László fordít.
