"Fogták szépen a kést, egy hatalmas országnyi fejszét" (3 regény Trianon hatásairól)

A trianoni békeszerződés értelmében Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát: az ország területe 320 ezer négyzetkilométerről 90 ezerre, lakossága húszmillióról hétmillióra csökkent. Partium és Erdély Romániához, a Délvidék a délszláv államhoz, Felvidék és Kárpátalja Csehszlovákiához került. A szerződés tetemes jóvátételt is az országra rótt, a magyar haderő létszámát 35 ezer főben maximalizálta.

Ablonczy Balázs „a 20. századi magyar történelem egyik legtragikusabb eseményének” nevezi a békeszerződést Trianon-legendák című tanulmányában, és kifejti, hogy a közvéleménynek nemcsak a háborús vereséggel, az emberveszteséggel, a menekültek áradatával, a gazdasági összeomlással és Magyarország megcsonkításával kellett szembenéznie, hanem a megszállás tényével és a szellemi teherrel, amit a békeszerződéssel kapcsolatos megaláztatás jelentett.

Gyászfolyamat, amit végig kell járni

Tompa Andrea azt mondta az Én Budapestem videójában, amely a békeszerződés aláírásának 100. évfordulójára készült, hogy a társadalomnak is végig kellene járnia a gyászfolyamat stációit, akárcsak az embernek, amikor tudomásul veszi, hogy valami elveszett.

A feldolgozásra számos irodalmi mű tett és tesz kísérletet, a családregényekentől a fiktív erdélyi városok, párhuzamos emberi sorsok bemutatásáig. Trianon 105. évfordulóján olyan könyveket ajánlunk, amelyek a békeszerződés lelki hatásaival foglalkoznak.

Tompa Andrea: Fejtől s lábtól

Tompa Andrea 
Fejtől s lábtól 
Jelenkor Kiadó, 2023 
-

Tompa Andrea 2013-as regénye az erdélyi századelőre, a magyarság legfájdalmasabb esztendeibe viszi az olvasót, hogy megírjon egy klinikai pontosságú szerelmet, melynek beteljesedését sem végtag- , sem országcsonkolás nem akadályozhatta meg. Egy öntudatos zsidó lány és egy kissé határozatlan, de hamar a saját lábára álló székely fiú párhuzamos élettörténetét követhetjük az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó éveitől a trianoni szerződést követő időszakig, az individuumtól a teljes egybeolvadásig. 

Az írónő pszichológiai érzékenységgel, de a legkevésbé sem pátoszosan, elfogultságot és értékítéletet mellőzve világít rá a századelő Erdélyének társadalmi és szociális kérdéseire, és mindezt egy általa teremtett csodás archaizáló nyelven teszi:

"Fogták szépen a kést, egy hatalmas országnyi fejszét, s úgy kanyarítottak egy grandiózusat ezen a mi életünkön, s aztán máshová varrták, hová nem tartozik ez a testrész.”

Az írónő legújabb könyve, a Sokszor nem halunk meg szintén a történelem és az egyes emberi sorsok összefonódásira reflektál, és ezúttal 1944-be, Kolozsvárra repít.  

Térey János: Káli holtak

Térey János 
Káli holtak 
Jelenkor Könyvkiadó, 2019, 534 oldal

-

A Káli-medence törökök által lemészárolt lakói kikelnek a sírokból, és elözönlik a felkapott vidéket – ez a zombifilm cselekménye, amelyben a Káli holtak főhőse, Csáky Alex szerepet vállal. Közben egy Hamlet-előadás is színpadra kerül, amelynek cselekményét a rendező Kolozsvárra helyezi át, 1918 és 1920 közé.

A főhős a szupertehetséges kőszínházi színész, aki elvállalja a sorozat főszerepét, akit imádnak a rajongók, de ő maga egyáltalán nem tudja, mi is lesz vele. A forgatás, a színházi játék, az interjúk mellett néha a volt feleségével élő kislányával is tölt időt, és ahogy korábbi kritikánkban írtuk, „de úgy igazán nem történik vele semmi, ellenben hiperreflektív, érzékeny, kulturálisan tájékozott”. A fiatalon elhunyt Térey nem csak a Káli-medence átváltozását írja meg egy zombifilm forgatásához kapcsolódva, a főhős gondolatfutamaiban „egészen zseniális, óriás punksággal áll bele a Trianon-kérdésbe vagy a hipszterek által elfoglalt Káli-medence megfejtésébe is.

A könyvből színházi előadás is készült, Dömötör András rendezésében a Katona József Színházban, és a rgegény filmadaptációs jogait is megvásárolták.

Vida Gábor: Senkiháza

Vida Gábor 
Senkiháza - Erdélyi lektűr
Magvető, 2023, 416 oldal
-

Bár a trianoni békeszerződés koránál később, 1936-46 között játszódik, a marosvásárhelyi író Senkiháza című regénye is a bizonytalanságról és az állandó változásoknak kitett emberekről szól, akik képtelenek irányítani a sorsukat, mert ki vannak szolgáltatva a rajtuk keresztül-kasul vágtató történelemnek.

Az állektűr helyszíne egy fiktív kisváros, ahol a közösség tagjai más-más módon birkóznak a hétköznapokkal és a történelem által rájuk rótt szenvedéssel. A cselekmény kezdetén az unalmas városkába különös alak érkezik, Kalagor Máté, oklevél nélküli mérnök, aki szerelmi bánata elől menekül. A messziről jött, bizonytalan identitású idegen fogadtatásán keresztül megismerhetjük a település lakóinak zárt közösségét, és a korabeli Erdély történelmét egy áradó, anekdotikus, a klasszikus történetmesélés legnagyobb hagyományait idéző regényben.

Az elbeszélő saját nézőpontját a „hálátlan utókor” perspektívájának nevezi. Arra utal ezzel, hogy utólag, amikor összeáll a kép, minden máshogy látszik, nem kínálkozik külső perspektíva, ahonnan bölcsen rátekinthetünk a sorsunkra.

„Hálátlan utókornak lenni könnyű, mert nemcsak azt tudjuk, amit az elbeszélt események hősei nem, hanem azt is, mit súgnánk nekik."

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

5 könyv, amik segítenek megérteni a trianoni békeszerződés hátterét

104 éve, ezen a napon írták alá az első világháborút lezáró trianoni békeszerződést, melynek értelmében Magyarország elveszítette területének mintegy kétharmadát. 5 friss kötetet ajánlunk, amik segítenek eligazodni a Nagy háborút követő hatalmi politika útvesztőiben.

...

Trianonból a magyar gyárosok profitáltak, mert nem volt román üzleti elit

Háború, profit, Trianon - Hogyan vészelte át a polgárság az első világháborút? című kötet azzal foglalkozik, hogyan boldogulhatott a történeti Magyarország üzleti elitjének egy része ennyire jól Erdélyben, ahol a kormányzati propaganda szintjén nemkívánatosak voltak. Rigó Máté történészt kérdeztük. Podcast. 

...

Ablonczy: Trianon története már elkezdett személyes múltból történelemmé válni

Száz éve írták alá a trianoni békeszerződést, és a korszakról bár sokat tudunk, mégis rengeteg kibeszéletlen története van. Ám volt-e olyan pont, amikor Trianon története egészen más irányt vehetett volna és akkoriban mi sokkolta leginkább az embereket? Ablonczy Balázs történésszel, az Ismeretlen Trianon szerzőjével beszélgettünk.

MARGÓ
...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

Kiemeltek
...

„A BookTokon mindenben segítettek” – romantasy szerzők a műfaj sikeréről

Mit nyújt az olvasóknak és a szerzőknek a romantasy?

...

9 ígéretes adaptáció az őszi estékre a Netflix, a Max és az Apple TV kínálatából

Újragondolták a Veszedelmes viszonyokat, jön a Frankenstein és Stephen King rettegett bohóca is visszatér.

...

Fodor Marcsi: A korabeli nőknek azt kellett bizonyítaniuk, hogy nőként egyáltalán írhatnak-e

Ha nem hallunk az irodalomórán női szerzőkről, azt gondoljuk: nem is voltak. 

Visky András: Ez a regény az élők feltámadásáról szól

Visky András: Ez a regény az élők feltámadásáról szól

Visky András új könyve „körbeöleli” a Kitelepítést.

Szerzőink

Bakó Sára
Bakó Sára

Clare Leslie Hall bestsellere csavar egyet a romantikus regény műfaján

Bakó Sára
Bakó Sára

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Hírek
...

Az Egyesült Államokban nagyon veszik a Bibliát Charlie Kirk halála óta

...

Így kért 130 év után bocsánatot Oscar Wilde-tól a British Library

...

Netflix-sorozat készül a Kennedy-családról

...

Röhrig Géza is feltűnik Timothée Chalamet új filmjében

...

Még halloween előtt piacra dobtak egy vámpírregényt, aminek szaga is van

...

Nézd meg, hogyan restaurálnak egy Jókai-könyvet!

Olvass!
...

A történelem kísért a Nobel-díjas Han Kang új regényében – részlet

Olvass bele a Nem válunk szét című regénybe. 

...

Egy reménytelen apáca titokban terhességről és a csepeli lakótelepről álmodik

A szerzetesek és apácák élete sokkal jobban hasonlít a hétköznapi emberekére, mint elsőre gondolnánk. Olvass bele!

...

Anna-bál a diktatúra árnyékában: Olvass bele Fábián Janka legújabb regényébe!

Részlet A remény szerelmesei kötetből.