Tompa Andrea szerint Trianon esetében is végig kellene járni a gyász stációit

Tompa Andrea szerint Trianon esetében is végig kellene járni a gyász stációit

Az Én Budapestem videósorozatot készített a trianoni szerződés aláírásának századik évfordulóján, amelyben ismert budapestieket kértek meg arra, meséljék el, nekik mit jelent Trianon emléke. A megszólalók között van Tompa Andrea is.

Könyves Magazin | 2020. június 17. |

„Mert száz esztendő azért biztosan kell, hogy kimenjen minden harag és dűh, s olyasmi. S főleg, hogy azokkal menjen ki, kik tanúskodtak, s szemükkel látták a nagy összeroskadást s mindent, szomorúságot, haza vesztését.” Ez a két mondat Tompa Andrea Fejtől s lábtól című regényében szerepel, és az írónak ezzel a két mondattal kapcsolódik össze Trianon. A regényben mindez egy olyan szereplő szájából hangzik el, aki azt vizionálja, hogy majd száz év múlva elmúlnak ezek a nagy haragok.

Tompa Andrea tíz évig érlelte magában a Haza című regényét - Könyves magazin

Tompa Andrea negyedik regénye, a Haza egy országváltás és egy hazatérés története. Középkorú író főhőse egy osztálytalálkozó miatt látogat vissza rég elhagyott szülővárosába. A könyv egy hazulról haza vezető út elbeszélése, mely a haza fogalmát járja körül, az otthon jelentését próbálja értelmezni. Az a hazánk, amit felnőttként, magunk építettünk fel, vagy az, ahol megszülettünk és eszmélni kezdtünk?

Ám amikor Tompa Andrea tíz éve leírta, már tudta, hogy ezeket a mondatokat csak ironikusan lehet olvasni, tisztában volt ugyanis azzal, hogy el fogunk jutni a százéves évfordulóig, ugyanakkor itt lesz velünk a harag és a düh. Trianon szerinte rengeteg érzelemmel kapcsolódik össze, mintha nem tudnánk elfogadni a történteket. Szerinte még mindig az elfogadás hiányában vagyunk benne.

Ablonczy: Trianon története már elkezdett személyes múltból történelemmé válni - Könyves magazin

Száz éve írták alá a trianoni békeszerződést, és a korszakról bár sokat tudunk, mégis rengeteg kibeszéletlen története van. Ám volt-e olyan pont, amikor Trianon története egészen más irányt vehetett volna és akkoriban mi sokkolta leginkább az embereket? Ablonczy Balázs történésszel, az Ismeretlen Trianon szerzőjével beszélgettünk.

Az író szerint a társadalomnak is végig kellene járnia a gyászfolyamat stációit, akárcsak az embernek, amikor tudomásul veszi, hogy valami elveszett. Úgy vélte, hogy mindebben erősen akadályoznak mindazon politikai akciók, amelyek ezt a traumát folyamatosan jelen idejűvé teszik, és azt üzenik, hogy a dolgok helyrehozhatóak. Szerinte hosszú évtizedek kiestek a feldolgozásból, hiszen voltak korszakok, amelyek tabuvá tették ezeket a kérdéseket, és az elmúlt 30 évben kellett volna elkezdeni rendezni a múlthoz való viszonyunkat, amikor ez a kérdés erősen politikai térbe került.

A többi videót itt tudjátok megnézni!

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Tompa Andrea: A Trianon alatt a nyelv többé nem tudta megnevezni az eseményeket

...

A 100 éve aláírt Trianon mitikus magyarázatai aligha szolgálják a nemzeti önismeretet

Száz éve írták alá a trianoni szerződést. Ablonczy Balázs új kötete arra fókuszál, miként élték meg a történeti Magyarország lakói a háborús összeomlás, a forradalmak, az ellenforradalom és Trianon időszakát.

...

Milyen lenne ma magyarnak lenni, ha máshogy alakul Trianon?

Száz év telt el a trianoni békeszerződés aláírása óta, de az emlékezetpolitikát még mindig a „mi lett volna, ha…” kérdés határozza meg. A Nézzünk bizakodva a múltba! szerzői éppen ezért izgalmas novellákban képzelték el, mi kellett volna ahhoz, hogy máshogy alakuljon a magyar történelem. 

MARGÓ
...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

Kiemeltek
...

„A BookTokon mindenben segítettek” – romantasy szerzők a műfaj sikeréről

Mit nyújt az olvasóknak és a szerzőknek a romantasy?

...

9 ígéretes adaptáció az őszi estékre a Netflix, a Max és az Apple TV kínálatából

Újragondolták a Veszedelmes viszonyokat, jön a Frankenstein és Stephen King rettegett bohóca is visszatér.

...

Fodor Marcsi: A korabeli nőknek azt kellett bizonyítaniuk, hogy nőként egyáltalán írhatnak-e

Ha nem hallunk az irodalomórán női szerzőkről, azt gondoljuk: nem is voltak. 

Hírek
...

Az Egyesült Államokban nagyon veszik a Bibliát Charlie Kirk halála óta

...

Így kért 130 év után bocsánatot Oscar Wilde-tól a British Library

...

Netflix-sorozat készül a Kennedy-családról

...

Röhrig Géza is feltűnik Timothée Chalamet új filmjében

...

Még halloween előtt piacra dobtak egy vámpírregényt, aminek szaga is van

...

Nézd meg, hogyan restaurálnak egy Jókai-könyvet!