A csönddé vált Pilinszkyről és a szemtelenül vagány Petőfiről is hallhatsz a Müpa podcastjeiben

A csönddé vált Pilinszkyről és a szemtelenül vagány Petőfiről is hallhatsz a Müpa podcastjeiben

Hogyan jut el a teljes hallgatásig pályája végén Pilinszky? Miért nem látjuk Petőfiben a dacos, szemtelen, sokszor vicces lázadót a hős forradalmár mellett/helyett? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk a Müpa Vers-estek sorozatában. A klasszikus magyar irodalom legrangosabb életműveivel foglalkozó, évadonként négy alkalommal jelentkező programsorozat szerkesztője Keresztury Tibor, aki minden alkalommal más színház színészeit kéri fel az adott estre választott versek tolmácsolásához. A jelenleg is futó sorozat korábbi előadásai november vége óta online is elérhetőek és meghallgathatóak a Müpa podcastjai között.

Az adventi időszakra a Müpa az ünnepre hangolódást segítő tartalmakkal készült. Ünnepi weboldalán fenntartható ajándék- és dekorációs ötletekkel, Müpa-sztárok kedvenc receptjeivel, mindenki számára elérhető koncertfelvételekkel, podcastepizódokkal és dalválogatásokkal kedveskedik nézőinek, a felnövekvő generációkra gondolva pedig hangszer- és kottagyűjtő jótékonysági akciót indít.

Kolozsi Orsolya | 2022. december 12. |

Pilinszky János – Takács Zsuzsával

A Pilinszky János költészetét bemutató estre a verseket Takács Zsuzsa költő válogatja, elsősorban az első két kötet, a Trapéz és korlát és a Harmadnapon verseiből. A közvetítésben a Nemzeti Színház színészei (Ács Eszter, Blaskó Péter és Rubold Ödön) segítenek, valamint zongorán közreműködik Darvas Ferenc. A költő bevezető előadása rendkívül átfogó, a teljes életműre rálátást enged, megállapításai nyilvánvalóvá teszik, milyen nagyszerű dolgok születhetnek abból, ha egy érzékeny lírikus vizsgálja költőelődjének szövegeit. Az előadás a gyökértelenséget állítja a középpontba, arról beszél, hogy a választott versek valamilyen formában mind a leszámolás, a gyökér kitépésének versei, hiszen Pilinszky szerint 

„a művész hazája a gyökértelenség.”

Takács Zsuzsa nemcsak ez életműben lezajló poétikai változásokról beszél a teljes elhallgatásig eljutó költészetet értelmezve, hanem kitér az életrajz fontosabb momentumaira is. Megemlíti például, hogy a költő beszélni attól a nagynénjétől tanult, aki egy baleset miatt értelmileg és nyelvileg egyaránt egy két év körüli gyermek szintjén rekedt meg. Az anyai nagynéni, Bébi kapcsán jegyezte meg a költő, hogy ő épp ezért nem használta az emberi beszédet evidenciaként. „Szavaidat, az emberi beszédet én nem beszélem” – hangzik el az Apokrif című versben is, mely a magyar költészet egyik legkivételesebb darabja, így természetesen a Vers-esten elhangzó költemények közül sem maradhatott ki, ahogyan a költő más emblematikus versei, a Halak a hálóban, a Trapéz és korlát, a Négysoros vagy a Harmadnapon sem. Takács bevezetője azonban sokat tesz hozzá a közismert versek értelmezéséhez, hiszen az életművet a tékozló fiú példázatára építi, annak mozzanatait látja a pálya mozgásában, előrehaladásában. „Minden igaz művész úgy nyeri el életét, hogy elveszíti azt” – summázza Pilinszky saját soraival ezt a teljes hallgatásig jutó, önmagát voltaképpen felszámoló költészetet.

A podcastet meghallgathatod Spotifyon.

Petőfi Sándor – Szálinger Balázzsal

Jóval nagyobb életműből válogat a Petőfi-esten Szálinger Balázs költő, aki bevezetőjében nem Petőfi költészetét értelmezi, hanem kiválaszt a költő versei közül egyet, és ennek helyszíne körül tesz egy körutazást 2018-ban. A négyökrös szekér egy 1845-ös szöveg, és egy Borjádról Úzdig tartó őszi, késő esti út az alaphelyzete. Szálinger szövege megmutatja ezt a vidéket 170 év távlatából, a múlt és a jelen összevillantásából pedig pesszimista következtetéseket von le.

Az, hogy sem Borjád, sem Úzd nem létezik ma már, a legkisebb probléma, ami igazán szomorú, hogy a vidék kihalt, reménytelenül elöregedett. „Miféle vidék ez?” – teszi fel vissza-visszatérően a költői kérdést. A környék történelmét tájházak, utcanevek, emléktáblákon elhelyezett koszorúk őrzik (Sárszentlőrincen különös „csodára” bukkan, az elhagyatott községben egymás mellett áll Lázár Ervin, Illyés Gyula és Petőfi emlékháza), de az emlékhelyek és koszorúk valójában nem tudnak méltó emlékjelekké válni. Mert az, hogy „ebből a szédületes fiúból csak Ottessemelénaharcmezején Sándor fér bele a mitológiába” és nem az, aki ment az „orra után a vidéken” és képeket örökített meg róla, azt is jelenti, hogy

a nemzeti mitológiánk alapvetően elhibázott.

A Szálinger Balázs által válogatott Petőfi-szövegek nem a legismertebbek közül valók, de az aszódi iskolásévektől a szabadságharcig felrajzolják a költői pálya ívét. Az Úti jegyzetekből és a költő leveleiből is válogat, de a Fütty, a Kérelem Benőfy urhoz, a Szeget szeggel és az összes többi elhangzó vers megpróbálja kirántani Petőfit abból a szűk értelmezési keretből, amit a nemzeti hagyomány és az oktatás szánt neki. A kölykös, vagány és vicces, „ismeretlen Petőfi” tárul fel annak, aki belehallgat a Szabó Kimmel Tamás, Borsi Balogh Máté, Hajdu Péter, Fáncsik Roland, Czvikker Lilla és Hunyadi Máté tolmácsolásában elhangzó versekbe, prózarészletekbe. 

A podcastet meghallgathatod Spotifyon.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

A tipikus Darvasi-mondat titkát kutatta a születésnapos szerző és íróbarátai a Müpában

Hogyan ír Darvasi? Milyen a Darvasi-vízjellel ellátott mondat? Miként küzd meg az író az engedetlen szövegtesttel? A szerző októberben ünnepelte 60. születésnapját, és a kerek évforduló alkalmából tegnap este pályatársai megható szövegekkel köszöntötték Darvasit a Müpában.

...

Pilinszky-verset dolgozott fel a Meg Egy Cukorka

Pilinszky János Azt hiszem című verse ihlette a Meg Egy Cukorka új dalát.

...

Költő és szabadságharcos - de ki volt Petőfi valójában?

Berényi Anna a valóság színeivel festi ki a jól ismert dagerrotípiát Petőfiről, de nemcsak kifesti - megeleveníti hősét. Olvass bele!

MARGÓ
...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Lehet-e a zenetörténet közérthető? – Fazekas Gergely az Őszi Margón

Fazekas Gergely Négynegyed című könyvének bemutatóján számos izgalmas anekdotával lettünk gazdagabbak.

...

Székely Kriszta: Az olvasás megváltoztatta az életemet

...

Czakó Zsófia és Gerlóczy Márton a szülővé válásról és az írásról: Hetente egy órát bírok a Fikcióból [Ezt senki nem mondta!]

...

Kiss Viki: Több barátot is szereztem a BookTok-közösségnek hála

SZÓRAKOZÁS
...

Ahol a kedvenc regényed hősei kalandoznak: az új őrület a BookTok-utazás

A 9 és 3/4. vágánytól a tündekastélyig.

...

Két részletben érkezik a Bridgerton új évada

Már nem kell sokat várni!

...

Több lesz a humor? Itt az új Trónok harca-előzménysorozat előzetese!

Mutatjuk a Trónok harca januárban érkező előzménysorozatának első előzetesét.

A hét könyve
Kritika
Az egyetem maga a Pokol - R. F. Kuang új filozófiai horrorja
A szépség pokollá teheti az ember életét – Biró Kincső: Medúzalány

A szépség pokollá teheti az ember életét – Biró Kincső: Medúzalány

Mi vár az emberekre a szépség „sötét oldalán”?