Az őszi Margón 67 program, 14 külföldi szerző, 4 zenei-irodalmi est vár rád. Ajánlottuk már a zenés eseményeket, az ismeretterjesztő könyvek bemutatóit pszichológiától gasztróig, külföldi szerzők első és második körét, illetve válogattunk már egy adagot a magyar próza és költészet ismert és most bemutatkozó alkotóinak programjaiból is. Ezenkívül meghallgathatod a 2023-as Margó-díjas Visky András önálló estjét is a Müpában.
Simon Márton: Hideg pizza
Simon Márton ötödik verseskötetét, a Hideg pizzát mutatja be, olyan instant klasszikusokkal, mint a Mióta tudom, hogy sosem tehetlek annyira boldoggá, mint az, amikor tetriszezel, a Világ legkoszosabb poharai, a Jézus és a dinoszauruszok, és persze a Vajon hányan halnak meg egyébként évente az IKEÁban?
A költő eddigi leghosszabb verseskötetében (melyről nemrég podcastban is beszélgettünk vele) Japánba látogatunk, belemerülünk a hétköznapokba, szembesülünk mindenféle elvárásokkal vagy melankolikusan scrollozgatunk, néha örülünk. A szerzővel Valuska László beszélget, közreműködik Vesmás-Juhász Orsolya és Pozsár Máté.
Bakos Gyöngyi: Nixon nem tud lépcsőzni
Bakos Gyöngyi a fiatal magyar próza egyik figyelemre méltó alkotója. Történetei napjainkban játszódnak, zömmel Budapesten, azon belül is a Kálvin tér környékén, de akadnak olyan novellák is, melyben a hősök Pozsonyba vagy Bécsbe utaznak. Míg más novellistáknál a karakterek vágynak az utazásra, addig Bakos Gyöngyi figurái inkább tervezik az utazást, mérlegelik a következő lépést, ízlelik a lehetséges megszólalást. Ezekben a történetekben sokszor az lesz lényeges, hogy mit nem árul el az elbeszélő: titkok, elhallgatások vagy éppen félig kimondott szavak mentén derülnek ki a dolgok. Ahogyan a szerző izgalmas bemutatkozó kötetében (Nyolcszáz utca gyalog) is titkos főszereplő volt Budapest, úgy a Nixon nem tud lépcsőzni lapjain (olvasd el az egyik novellát) is nagyon fontos lesz a főváros, ahol ugyanúgy lehetséges a találkozás, mint az elrejtőzés, akár magunk elől is. Mindehhez fanyar irónia, hűvös humor és mindezt ellensúlyozó zsigeri empátia társul. A szerzővel Szegő János beszélget, közreműködik Bánfalvi Eszter.
Hangulatjelentés: Közérzeti novellák
A Tilos az Á könyvek kiadásában megjelenő antológia tizenkilenc, jobbára a huszas, harmincas éveiben járó szerzője arra tesz kísérletet, hogy közérzeti-közéleti szempontból mutassa be napjaink Magyarországát. Arra keresik a választ, vagy hoznak példákat, hogy milyen is a mai magyarországi fiatal felnőttek, nagykamaszok élete, milyen kérdések foglalkoztatják őket, milyen gondjaik vannak, és mivel van gondjuk. Keserédes szövegek ezek, olyan mindenkit érintő kérdésekről, mint a szerelem, közösség és annak hiánya, önmagunk és mások elfogadása, klímaváltozás, politika, szexuális kisebbségek és nők helyzete – humorral, dühvel, érzékletesen és pontosan bemutatva napjaink fiataljainak problémát, kétségeit és kihívásait.
A kötet borítóját és a belső illusztrációkat a Renyagyár néven alkotó Biacsics Renáta készítette, akinek stílusa és világlátása pontosan illeszkedik a szövegek hangulatához. A kötet szerzői: Aradi Péter, Balássy Fanni, Bendl Vera, Biró Zsombor Aurél, Borda Réka, Czakó Zsófia, Élő Csenge Enikő, Harag Anita, Kalapos Éva Veronika, Kállay Eszter, Luka Klára, Mécs Anna, Mészöly Ágnes, Miklya Luzsányi Mónika, Moesko Péter, Molnár T. Eszter, Nyulász Lelle, Rojik Tamás, Veszprémi Szilveszter. A könyvbemutatón Grancsa Gergely, az antológia szerkesztője és Biacsics Renáta beszélget velük.
Vizler-Nyirádi Luca: Kismadaram
Az 1920-as években történt veszprémi apósgyilkosság hónapokig izgalomban tartotta az egész országot: egy harminckét éves gazdatiszt, Bárdy Géza a vasárnapi ebéd alatt váratlanul felállt, apósa mögé lépett, és fejbe lőtte.
Vizler-Nyirádi Luca 1980-ban született Budapesten. Szociológus, újságíró. Bemutatkozó regényének alapja családi vonatkozású, igaz történet, amelynek megírását csaknem kétéves kutatómunka előzte meg. Íróként főleg pszichológiai és szociokulturális kérdésekkel foglalkozik. A szerzővel Kovács-Solymosy Zsuzsanna beszélget.
Szabó T. Anna: Vigasz
Szabó T. Anna új verseskötete (melynek néhány versét itt el is olvashatod) kifejezetten személyes, az olvasót megszólító költői mű. Fő témája a gyász és az elengedés, a megnyugvás és a továbbélés. Ahogy az édesanyja emlékére írt vers címe is mondja: Nincs. Van. A két fogalom radikális különbsége és összefüggése teremti meg azt az erőteret, amelyben a kötet versei megszületnek.
Szabó T. Anna ezúttal is az élet teljességében látja és láttatja a halált, és legyenek bármilyen konkrétak és személyesek a motívumok, a létezés általános érvényű kérdéseiről beszél. Ehhez kapcsolódik a Vigasz formai sajátossága: a költőre jellemző rövidebb, rímes szövegek mellett a rímtelen, gondolatritmusra íródó hosszúversek mintha ellensúlyként és megerősítésként is szolgálnának. Egy-egy témát így több szólamban és más fénytörésben is olvashatunk. A szerzővel Szegő János beszélget, közreműködik Murányi Tünde.
Gerlóczy Márton: Fikció 3. – Az út
Gerlóczy Márton 2021-ben, A katlan című kötettel indította el identitásthriller-trilógiáját, amit egy évvel később követett Az örvény. A Fikció harmadik részének főhőse elbúcsúzik a katlantól, ahol túlélte az örvényt, és hazatér Magyarországra, hogy véget vessen kitalált történetének. Néhány nappal később elindul az úton, hogy találkozzon az apjával és közölje vele a hírt.
Az út az életén vezet keresztül. Az utcákon, ahol együtt éltek, a környéken, ahová a szicíliai kisvárosból hazatért. A hír egyszerű: nem vagy az apám, ám ez a néhány száz újlipótvárosi lépés – ami a hideg januári délutánon az emlékein, a múltján vezet keresztül – irtózatosan hosszú, hiszen eközben valahogy meg kell értenie, hogy mostantól kezdve minden másképp volt. A szerzővel Valuska László beszélget.
Finy Petra: Ultramarin
A tizennyolc éveseké a világ, még akkor is, ha azt mások éppen kiforgatják a sarkaiból. Prágába bevonultak a tankok, Magyarországon életbe lépett az új gazdasági mechanizmus. Virágzik a zenei klubélet, a szexuális szabadság egyre erősebb. A Coca-Cola már kapható, minden fiatal farmerben akar járni, és Beatlest hallgat. A rövid szoknya, hosszú haj és a nyugati zenék fémjelzik a fiatalok lázadását.
Él Budapesten három, érettségi előtt álló fiú és két lány. Szétfeszítik őket a hormonok, de összetartja a csapatot a barátság. Közülük valaki a rendszer kegyeltje, valakinek rejtőzködnie kell, de még a rendszer kegyeltjének is van egy súlyos titka. Az események pedig megállíthatatlanul sodorják az öt fiatalt a drámai végkifejlet felé.
Finy Petra legújabb regénye (olvass bele) megrendítő módon mesél szerelemről és barátságról 1968-ban. A szerzővel Ruff Orsolya beszélget, közreműködik Epres Attila.
Háy János: Negyven év
Gyűjteményes kötetben jelentek meg Háy János 1976 és 2016 között írt versei. A költő így ajánlja magát:
„Gyere, nézz bele, hogyan zajlott ez a negyven év. Látod, amikor a szív és az agy megroppan, amikor zörög és nyikorog a kerék, amikor gond nélkül gördül előre egy-egy év. Látod, amikor járókába kapaszkodik, s felállni próbál a vers, és látod, amikor a belső akaratnak épp megfelel. Látod, amikor szavakat és rímeket keres, látod, amikor szavakat és rímeket el- és megvet.
Nem bűvészkedtem utólagosan a versekkel, hagytam, hogy maradjanak hol ügyesek, hol ügyetlenek. Különben is, ezt ki dönti el? Én biztosan nem.
Látod, hogy akarat és szenvedély, s hogy milyen könnyen múlik el minden év. Ez az összes, azt mondom róla, s hogy hol botladozva, hol erőre kapva, de ugyanaz a nóta van a kezdetek óta. Olyan, mintha már nem élnék, mintha az utolsó cselekedet, a végső tett lett volna összeállítani ezt a kötetet. Bár a negyven után még egy tízéves ciklus biztosan lesz.
Hatalmas anyag, lapozgathatod, találhatsz, és megtalálnak. Sok száj, kisebb és nagyobb összeesküvő akar beleszólni abba, hogy ki vagy.”
A költővel Valuska László beszélget.
Vass Norbert: Kappanfölde
Foghíjtelkek, búcsújáró helyek és Family Frost-os hűtőkocsik. Traffipax ellen rózsafüzér, álmatlanságra visszafelé játszott Rolling Stones-dalok. Ezen a babonás végvidéken képtelen alakok teszik a dolgukat. A Kappanfölde apokaliptikus rural fantasy, szellemekkel és szentekkel van tele.
Prózanyelve a zenével rokonítható, mozaikszerűen építkező elbeszéléseiben egymásra rakódnak a pogány hitvilág, a keresztény hagyomány, a népi hiedelmek, valamint a popkultúra rétegei. Vass Norbert borongós színekkel, szeretettel és humorral idézi meg egy sosemvolt somogyi kisközösség szokatlan mindennapjait. A szerzővel Tóth-Czifra Júlia beszélget.
Kemény Zsófi: Nyelni
A nagy múltú Szexművészeti Egyetemről senki sem tudja, hol található. A kevés szerencsés, aki átjut a három kemény rostán, és része lesz a leendő szexművészek elit közösségének, örökre hallgat a titokról.
Vigh Teofil élete egyetlen célja, hogy bejusson az Egyetemre. Teó nemzedéke tipikus tagja: kiábrándult, motiválatlan, aki azt sem tudja, önmagát vagy a világot tartja-e szánalmasabbnak. Hobbija a ghostolás és pszichológusának alázása, valamint a pornónézés mellett a felvételire való készülés. A siker töretlen reményében idén hatodszorra is vállalja a próbatételt. Mindeközben a Hatalom egyszer csak úgy dönt, ideje átvenni az Egyetem irányítását, és átformálni a szexművészeti oktatást az uralkodó ideológiának megfelelően. Erre azonban a diákok meglepő módon reagálnak.
Kemény Zsófi új regénye fordulatos történet a Z generáció Magyarországáról: egy legalább annyira nyugtalanító, mint amennyire szórakoztató olvasztótégely, amely kíméletlenül egyesít testet és lelket, misztikust és profánt, pornót és szerelmet, forradalmi hevületet és nemzedéki apátiát. A szerzővel László Panna beszélget.
