„Gerlóczy Márton elpusztításán dolgozom nagy erőkkel”

„Gerlóczy Márton elpusztításán dolgozom nagy erőkkel”

Csütörtök délután mutatták be Gerlóczy Márton Fikció II. - Az örvény című regényét a Margón, ami a többkötetes identitásthriller második része. A regény előzménye, a Fikció I. - A katlan - ami nálunk a hét könyve is volt – tavasszal felkerült a Libri irodalmi díjak rövidlistájára, a szerzővel most Valuska László beszélgetett az anyák és apák szerepéről, a családi identitás elvesztéséről, és arról, hogy hol van a határ a fikció és a valóság között. A kötetből Hajdu Szabolcs olvasott fel.

Fotók: Posztós János

Simon Eszter | 2022. október 14. |
Gerlóczy Márton
Fikció II. - Az örvény 
Scolar, 2022, 384 oldal
-

Gerlóczy a lehető legradikálisabb elbeszélői módot választotta, hiszen a regényben azonosítani lehet a családtagokat, ennek kapcsán pedig Valuska László arra volt kíváncsi, hogy a szerző hol húzta meg a határokat. Gerlóczy szerint a regény tétje az igazság feltárása, amiben nem lehet határokat húzni, majd kiderült, hogy a szerző valójában mindig ezt a második kötetet akarta megírni, de ahhoz, hogy érthető legyen, rájött, hogy meg kell írnia A katlant, amiben kiderülnek előzmények. A radikális elbeszélői hang kapcsán azt mondta, hogy nem volt más lehetősége, hiszen maga a történet is radikális. 

„Mivel sok hazugságról szól, ezért őszintének kellett lenni, és valóban sérteni sok embert.”

Ezután a moderátor a regény tétjéről kérdezte Gerlóczyt, hiszen a családtörténetek bizonyos szempontból az elhallgatásról szólnak. A szerző szerint ezek a történetek főleg az el nem beszélt eseményekről szólnak, a Fikcióban a saját kérdéseire kereste a választ, ez viszont azzal járt, hogy minden érintett bekerült a regénybe, hiszen hatással vannak egymásra. Ugyanakkor ahány családtag, annyi szemszög, így a Fikciót azért értelmezhetjük bizonyos szempontból non-fictionként, mert Gerlóczy szemszögéből látjuk a történetet, amit a család többi tagja talán máshogy mesélne el. „Én magam vagyok a kitalált történet egy olyan apával, aki nem az apám, és az ő családjának a történetével, amivel együtt éltem huszonöt évig” mondta Gerlóczy, de hozzátette, hogy egyébként kíváncsi lenne a családtagok nézőpontjára is. 

Gerlóczynál a család elhallgatásokkal teli fikció
Gerlóczynál a család elhallgatásokkal teli fikció

A család egy nagy elbeszélés, fikció, ami alakít minket, állítja Gerlóczy Márton tavaly júniusban megjelent regényében, ami egy többkötetes projekt első része: Fikció 1.- A katlan. A család anyai ágát már feldolgozta Gerlóczy: nagymamájának, Jékely Mártának 1946-ban, négyéves korában elhunyt lánya, Mikecs Anna nézőpontjából született meg az Altató című családregény. Ebből a szempontból a Fikció lehet az apai ág, de ez ennél sokkal elemibb és problémásabb. A hét könyve egy szicíliai karácsonyozás ideje alatt járja be egy család történetét az elhallgatások mentén. Gerlóczy Márton elbeszélő saját történetében keresi Gerlóczy Mártont.

Tovább olvasok

Gerlóczy ebben a két kötetben megalapozta a saját történetét, és a Fikció a családjának is szól. Az volt a motivációja, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba, és biztonságot teremtsen majd a gyerekeinek és az unokáinak. „Tisztáznom kell a helyzetet, rendet kell tennem, hogy a gyerekem ne legyen olyan káoszban, mint amibe én születtem és éltem.” 

Arra is fény derült, hogy a Gerlóczy valójában már csak egy szerzői név, hiszen az író ismét nevet változtatott, Az örvény többek között éppen erről szól. 

-

Ezután Hajdu Szabolcs fejtette ki, hogy A katlan érdekessége szerinte abban rejlik, hogy a történet univerzális, és kitágul az identitás kérdése. “Érdekes, hogy egyáltalán mit jelent az a szó, hogy identitás. Kapcsolódni egy kultúrához, egy közösséghez, és 

ha ez elveszik, akkor valami lényegi dolog veszik el, és légüres térbe kerül az ember.”

Hajdu Szabolcs szerint kifejezetten jó, hogy ez az identitásvesztés nem Magyarországon, hanem egy szicíliai kis faluban történt, és a szerző onnan tekint a múltra – amivel Hajdu Szabolcs szerint azért lehetett nehéz szembenézni, mert a történet egyszerre személyes, közben mégis közüggyé válik azáltal, hogy megírta a regényt. 

Az identitásprobléma tehát társadalmi kérdés is, ennek kapcsán Valuska László szóba hozta, hogy a Biblia azzal kezdődik, hogy nevet adnak az embernek, a Fikció pedig éppen az apához való viszony kérdéseire keresi a választ, ami így összekapcsolódik a névadással. Gerlóczy szerint nála a probléma abban rejlik, hogy több apja volt, de valójában egyik sem az igazi. Van, akire nem emlékszik, volt nevelőapja, majd amikor azt hitte megtalálta az édesapját, rövidesen róla is kiderült, hogy mégsem az. Ilyenformán nem igazán volt apafigura az életében, ezért Az örvény is leginkább az anyákról szól. 

Mit gondol az író az olvasók országában? Aki válaszol: Gerlóczy Márton
Mit gondol az író az olvasók országában? Aki válaszol: Gerlóczy Márton

Az olvasók országa című sorozatunkban a választások előtt könyvek segítségével igyekszünk válaszokat találni az aktuális hazai közéleti kérdésekre. Érdekel minket az is, hogy a hazai szerzők hogyan látják irodalom és közélet kapcsolatát, de nem aktuál- és pártpolitikai törésvonalak mentén, hanem eggyel általánosabb nézőpontból, ezért összeállítottunk és elküldtünk nekik egy kérdéssort. A beérkezett válaszokat a következő hetekben megosztjuk a Könyves Magazinon. (Eddig Gurubi Ágnes, Nyáry Krisztián, Kukorelly Endre, Czakó Zsófia, Lackfi János, Fehér Renátó, Erdős Virág és Vida Kamilla gondolatait olvashattátok.)

Tovább olvasok

Hajdu Szabolcs szerint minden kor kitermeli a saját felelőseit, és ezáltal az értékrend is folyamatosan változik. Gerlóczy ehhez kapcsolódva elmesélte, hogy a fia születése óta mintákat keres, de nem tud hova nyúlni, ezért most azon dolgozik, hogy kialakítsa a saját mintáit. Ezután elmondta, hogy amikor tavaly decemberben (ismét) nevet változtatott, kiderült, hogy nemcsak a vezetéknevével kell újra és újra megismerkednie, hanem a keresztnevével is. Egészen a tavalyig azt hitte, hogy a harmadik neve Lajos, amit a dédapja után kapott, ám kiderült, hogy a születésekor valójában nem írták az anyakönyvi kivonatra a harmadik nevet. 

Az örvény története a szicíliai kisváros és Újlipótváros tengelyén játszódik. A 13. kerület a szerző életében sokáig nagyon fontos helyszín volt, és nemcsak azért mert évekig ott élt, de az egész család is ott lakott. Gerlóczy a járvány miatt két éve vidékre költözött, ezért amikor Budapestre jön, mindig elfogja a szorongás. 

„Minden itt történt, és ha messziről ránézek, olyan, mintha ott megerőszakoltak volna”. 

A regény elbeszélője Budapesten elveszíti a nevét, az olasz kisvárosban viszont névtelen ember, mert senki nem ismeri, gyakorlatilag teljes névtelenségben él. Valuska László arról kérdezte a szerzőt, hogy miért volt szükség a fizikai távolságra ahhoz, hogy rá tudjon tekinteni a sorsára. Gerlóczy azt mondta, hogy nem a várossal vagy Újlipótvárossal van baja, hanem azokban a helyzetekben érzi magát kényelmetlenül, amikor az utcán sétálva megállás nélkül ismerősökbe botlik. A szicíliai Scicli csupán egy véletlen, mégis jobban örült, hogy ott, mindentől távol érkezett meg a DNS-teszt eredménye, amiből kiderült, hogy akit az apjának hitt, valójában nem az. „Olaszországban könnyebb volt megérteni a történteket, mert senki nem zavart.”

Az Örvényben nemcsak az anyák, de a főszereplő barátnője is fontos szerepet kap, aki a főhős racionális ellenpontja, a védőhálója. Gerlóczy azt mondta, fennállt a kockázat, hogy a barátnő kiszáll a főhős életéből, aki viszont lehet, hogy megbolondult volna a nő nélkül. Emellett a szerző kiemelte, hogy a (volt) nagybácsi is nagyon fontos, hiszen vele nyomoznak a családjuk története után. 

Gerlóczy Márton: Ha ezt nem csinálom meg, akkor nem tudok továbblépni

Gerlóczy Márton Fikció I. – A katlan című regénye is felkerült a Libri irodalmi díjak rövidlistájára. Az író a jelölés kapcsán egy videóban mesélt arról, miért kellett megírnia a családtörténetének ezt a szegletét, és hogy miért nem volt más választása, mint hogy az olvasók elé tárja. A Libri irodalmi díjak 10 döntős művére május 10-ig lehet szavazni.

Tovább olvasok

Az identitásthriller lényege, hogy a kötetek végén a főszereplő rátaláljon egy új énképre, ennek kapcsán a szerző azt mondta: „Gerlóczy Márton elpusztításán dolgozom nagy erőkkel”. 

Valuska László ezután a regény mantrájáról kérdezte a szerzőt, vagyis hogy a dolgok tényleg csak egyféleképpen történhetnek-e. Gerlóczy határozottan állítja, hogy nem, és megosztotta, hogy a regény visszatérő tételmondata egy családi üzenet, amit az apjának hitt férfi édesapja mondott, és akinek valójában a Fikciót köszönheti, hiszen először a nagyapja (akiről azóta kiderült, hogy nem a nagyapja) családtörténetét kezdte kutatni.

Gerlóczy saját bevallása szerint - életében először - örül egy könyve megjelenésének, mert az eredeti célja az volt ezzel a mostanival, hogy ne kelljen mindig elmesélnie a történetét. „Most, mint egy bizonyítvánnyal, ezzel a második könyvvel valamennyire újjászülettem”. A szerző ezután megjegyezte, hogy a családtörténetnek itt nincs vége, ugyanis a Fikciónak lesz harmadik és negyedik része is. 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Ezért adnánk a Libri-díjat Gerlóczy Mártonnak a Fikció című regényért

Szicíliában karácsonyozik az elbeszélő Gerlóczy Márton tavaly megjelent Fikció 1. - A katlan című regényében, a barátnőjét várja, miközben beindul egy borzasztóan magányos bolyongás a kis olasz utcákon és a családtörténetben.

...
Nagy

Gerlóczy Márton: A nők szerencsétlensége a választás szabadságának hiányában áll

...
Hírek

Gerlóczy Márton: Ha ezt nem csinálom meg, akkor nem tudok továbblépni

Gerlóczy Márton Fikció I. – A katlan című regénye is felkerült a Libri irodalmi díjak rövidlistájára. Az író a jelölés kapcsán egy videóban mesélt arról, miért kellett megírnia a családtörténetének ezt a szegletét, és hogy miért nem volt más választása, mint hogy az olvasók elé tárja.

A hét könyve
Kritika
Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik
...
Zöld

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

Eddig úgy gondoltuk, hogy biológiai meghatározottságunk miatt az életünkkel – legfőképpen annak kezdetével és végével kapcsolatban – tehetetlenek vagyunk. Mindannyian hozott csomaggal születünk, megöregszünk és meghalunk. De biztos, hogy ennek így kell lennie? 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

...
Nagy

Ai Weiwei a kínai kommunisták miatt műalkotássá vált

Pár hét különbséggel láttuk Ai Weiwei kiállítását az Albertinában, majd olvastuk az 1000 év öröm és bánat című sokkoló és nagyszerű önéletrajzot. Rengeteg kép egy memoárhoz.

Szerzőink

...
Laborczi Dóra

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

...
Forgách Kinga

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

...
Simon Eszter

Afganisztán egyetlen női polgármestere ezt üzeni: Ha van hangotok, használjátok és ne féljetek megszólalni

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Litkai Gergely: Hogyan kerüljünk ki egy fekete lyukat?

...
Zöld

Az önfeledt szexualitás pszichológiája szerint nincs olyan, ami nem normális

...
Zöld

Moskát Anita: Talált tárgyak jegyzéke, 2047. szeptember

SZÓRAKOZÁS
...
Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek. 

...
Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.