Finy Petra: A rendszerváltás előtti időszak egy rendkívül érzékeny téma [PODCAST]

A nyári Margó Fesztiválon Valuska László beszélgetett Finy Petrával Kerti szonáta című regényéről. Szó esett a szocializmus ikonikus elemeiről, és az is kiderült, hogy a kötet milyen írói kihívások elé állította a szerzőt. A regényből Szávai Viktória olvasott fel. A teljes beszélgetést most meghallgathatod, cikkünkben pedig a legfontosabb gondolatokból szemezgettünk. A szerzővel készült interjúnkat itt olvashatod el.

Simon Eszter | 2022. március 18. |

  • Valuska László azzal indította a beszélgetést, hogy noha a Kerti szonátának erős történelmi vonatkozása van, mégis észrevétlenül olvastatja magát, mivel a hangsúly sokkal inkább a háromgenerációs család életén van, és a személyes nézőpontokon keresztül ismerhetjük meg a történelmi kontextust. Finy Petra elmondta, hogy az volt a koncepciója, hogy a rendszerváltás előtti időszakot mutassa meg, ezért is választotta a cselekmény időpontjának 1987-et. A szerző úgy fogalmazott, “A korszak jellemző elemeire szerettem volna reflektálni”.
FINY PETRA
Kerti szonáta
Athenaeum Kiadó, 2021, 320 oldal
-
  • Valuska László kiemelte, hogy a kötetben nemcsak az elnyomás jelenik meg, de a szerző a belügy oldaláról is körüljárja a rendszer sajátosságait. Finy Petra azt mondta, tudatosan épített be a történetbe olyan karaktereket, akik a társadalom különböző pontjairól érkeznek, mert azt akarta megmutatni, hogy a rendszer mindenkire hatással volt valamilyen módon.
  • Valuska László ezután a kötet erős női karaktereire terelte a szót, és arról kérdezte Finy Petrát, hogy miért érezte fontosnak ezeket a szereplőket. A szerző azt válaszolta, hogy mivel minden regényében a nők felől közelíti meg a történetet, a Kerti szonátában sem akarta másképp. “Szerintem nagyon fontos azzal foglalkozni, hogy miként voltak jelen a nők a múltban, illetve hogyan hatott rájuk a történelem. Olyan témákról akartam lerántani a leplet, mint a nők elleni erőszak a háború alatt, és fontosnak tartom, hogy a fiatalabb generáció is tudjon ehhez kapcsolódni. Rengeteg nőt megerőszakoltak a szovjet katonák, ami akár egész életükre stigmatizálta őket, és az ilyen történetekről sokszor nem is mertek beszélni”.

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története
Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

A nyolcvanas évek végén játszódik, mégis szinte a komplett huszadik század magyar történelmét átfogja Finy Petra új regénye. A Kerti szonáta három női generáció történetén keresztül mesél a világháború traumáiról, az ötvenes évek félelemmel vegyes légköréről, és a rendszerváltást megelőző ellenzéki megmozdulások konspirációval teli hónapjairól. De mi történt azzal, akire a gyanú árnyéka vetült, kik a korszak emblematikus női aktorai, és milyen személyes történeteket idéz meg, ha egy társaságban szóba kerülnek a nyolcvanas évek? Finy Petrával a regény egyik kulcshelyszíne közelében beszélgettünk, közben szóba kerültek traumák és rendszerellenes csúcsteljesítmények, elfeledett és máig élő városi történetek is.

Fotó: Valuska Gábor

Tovább olvasok

  • Valuska László arról is kérdezte a szerzőt, hogy milyen kutatást végzett az írás során, és találkozott-e valamilyen meglepő újdonsággal. A szerző azt mondta: “Arra jöttem rá, hogy a rendszerváltás előtti időszak egy rendkívül érzékeny téma, és manapság ebben a mérhetetlenül polarizált társadalomban az emberek hajlamosak a saját ízlésük szerint beszélni róla. Többféle csoportot akartam megmutatni, akik másképp látták a világot, és máshogy akartak változásokat elérni. Amikor egy új regényen dolgozom, nem is a történelmi szcéna a legfontosabb, hanem az érzelmi mag. Egy lelki fejlődést, vagy egy történetet akarok bemutatni, ami visz magával”. 
  • Valuska László azzal folytatta, hogy a szerző olyan ismerős elemeket használt a kötetben, amelyeknek köszönhetően nagyon könnyen bejárható világot teremtett. Finy Petra erre azt mondta: “Az ízek, a fények és az illatok rendkívül fontosak a kötetben, mert sokan úgy emlékeznek a szocializmusra, mint egy szürke, poros masszára, ezt akartam kompenzálni a nyolcvanas évekre jellemző ikonikus elemekkel”. 
  • Valuska László végül arról kérdezte a szerzőt, hogy a kötet milyen írói kihívások elé állította. Finy Petra erre azt mondta, eleinte nehezen találta a szöveg nyelvezetét, de szerencsére ráérzett.
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Finy Petra: Kék fal [Olimpia]

Július 23-án elkezdődött Tokióban az olimpia, nézők nélkül. Irodalmi játékra hívtuk a kortárs írókat, arra kértük őket, hogy írjanak olyan történeteket, amelyeket az olimpia egy-egy napja, versenyszáma vagy eseménye inspirál. Elsőként Finy Petra Kék fal című írását olvashatjátok. 

...
Nagy

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

Finy Petra Kerti szonáta című regénye három női generáció történetén keresztül mesél a világháború traumáiról, az ötvenes évek félelemmel vegyes légköréről, és a rendszerváltást megelőző ellenzéki megmozdulások konspirációval teli hónapjairól. Az íróval a regény egyik kulcshelyszíne közelében beszélgettünk, közben szóba kerültek traumák és rendszerellenes csúcsteljesítmények, elfeledett és máig élő városi történetek is.

...
Nagy

Finy Petra: Majd kivirágzol [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hetén írókat kértünk fel, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva szöveget. Olvassátok el Finy Petra versét, amelyet a Nature 150 inspirált!

SZÓRAKOZÁS
...
Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek. 

...
Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Litkai Gergely: Hogyan kerüljünk ki egy fekete lyukat?

...
Zöld

Az önfeledt szexualitás pszichológiája szerint nincs olyan, ami nem normális

...
Zöld

Moskát Anita: Talált tárgyak jegyzéke, 2047. szeptember

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

...
Nagy

Max Porter: Szeretem, amikor a semmiből előpattannak a múlt buborékjai

Max Porter angol író, A bánat egy tollas állattal szerzője. A gyászról és annak feldolgozásáról szóló nagy sikerű könyve után itthon is megjelent második regénye, a Lanny, amiben egy városi család, egy fal és az angol mitológia viszonyai szövődnek össze. A könyvei mellett a partraszálló rómaiakról, Daniel Craigről és a leereszkedő kritikusokkal is beszélgettünk vele.

...
Nagy

A Duna egy metafora, amely összeköti a régió irodalmát

Hogyan határozza meg és köti össze a Duna az általa érintett országok kultúráját, irodalmát? Egyáltalán miért vált ilyen jelentős hatásúvá a folyó ebben a régióban? Hogyan jelenik meg az egyes alkotásokban? Többek közt ezekről a kérdésekről esett szó tegnap délután a Panodyssey Café első alkalmán.