- Valuska László azzal indította a beszélgetést, hogy noha a Kerti szonátának erős történelmi vonatkozása van, mégis észrevétlenül olvastatja magát, mivel a hangsúly sokkal inkább a háromgenerációs család életén van, és a személyes nézőpontokon keresztül ismerhetjük meg a történelmi kontextust. Finy Petra elmondta, hogy az volt a koncepciója, hogy a rendszerváltás előtti időszakot mutassa meg, ezért is választotta a cselekmény időpontjának 1987-et. A szerző úgy fogalmazott, “A korszak jellemző elemeire szerettem volna reflektálni”.
- Valuska László kiemelte, hogy a kötetben nemcsak az elnyomás jelenik meg, de a szerző a belügy oldaláról is körüljárja a rendszer sajátosságait. Finy Petra azt mondta, tudatosan épített be a történetbe olyan karaktereket, akik a társadalom különböző pontjairól érkeznek, mert azt akarta megmutatni, hogy a rendszer mindenkire hatással volt valamilyen módon.
- Valuska László ezután a kötet erős női karaktereire terelte a szót, és arról kérdezte Finy Petrát, hogy miért érezte fontosnak ezeket a szereplőket. A szerző azt válaszolta, hogy mivel minden regényében a nők felől közelíti meg a történetet, a Kerti szonátában sem akarta másképp. “Szerintem nagyon fontos azzal foglalkozni, hogy miként voltak jelen a nők a múltban, illetve hogyan hatott rájuk a történelem. Olyan témákról akartam lerántani a leplet, mint a nők elleni erőszak a háború alatt, és fontosnak tartom, hogy a fiatalabb generáció is tudjon ehhez kapcsolódni. Rengeteg nőt megerőszakoltak a szovjet katonák, ami akár egész életükre stigmatizálta őket, és az ilyen történetekről sokszor nem is mertek beszélni”.
A nyolcvanas évek végén játszódik, mégis szinte a komplett huszadik század magyar történelmét átfogja Finy Petra új regénye. A Kerti szonáta három női generáció történetén keresztül mesél a világháború traumáiról, az ötvenes évek félelemmel vegyes légköréről, és a rendszerváltást megelőző ellenzéki megmozdulások konspirációval teli hónapjairól. De mi történt azzal, akire a gyanú árnyéka vetült, kik a korszak emblematikus női aktorai, és milyen személyes történeteket idéz meg, ha egy társaságban szóba kerülnek a nyolcvanas évek? Finy Petrával a regény egyik kulcshelyszíne közelében beszélgettünk, közben szóba kerültek traumák és rendszerellenes csúcsteljesítmények, elfeledett és máig élő városi történetek is. Fotó: Valuska Gábor
- Valuska László arról is kérdezte a szerzőt, hogy milyen kutatást végzett az írás során, és találkozott-e valamilyen meglepő újdonsággal. A szerző azt mondta: “Arra jöttem rá, hogy a rendszerváltás előtti időszak egy rendkívül érzékeny téma, és manapság ebben a mérhetetlenül polarizált társadalomban az emberek hajlamosak a saját ízlésük szerint beszélni róla. Többféle csoportot akartam megmutatni, akik másképp látták a világot, és máshogy akartak változásokat elérni. Amikor egy új regényen dolgozom, nem is a történelmi szcéna a legfontosabb, hanem az érzelmi mag. Egy lelki fejlődést, vagy egy történetet akarok bemutatni, ami visz magával”.
- Valuska László azzal folytatta, hogy a szerző olyan ismerős elemeket használt a kötetben, amelyeknek köszönhetően nagyon könnyen bejárható világot teremtett. Finy Petra erre azt mondta: “Az ízek, a fények és az illatok rendkívül fontosak a kötetben, mert sokan úgy emlékeznek a szocializmusra, mint egy szürke, poros masszára, ezt akartam kompenzálni a nyolcvanas évekre jellemző ikonikus elemekkel”.
- Valuska László végül arról kérdezte a szerzőt, hogy a kötet milyen írói kihívások elé állította. Finy Petra erre azt mondta, eleinte nehezen találta a szöveg nyelvezetét, de szerencsére ráérzett.
