Finy Petra: A rendszerváltás előtti időszak egy rendkívül érzékeny téma [PODCAST]

A nyári Margó Fesztiválon Valuska László beszélgetett Finy Petrával Kerti szonáta című regényéről. Szó esett a szocializmus ikonikus elemeiről, és az is kiderült, hogy a kötet milyen írói kihívások elé állította a szerzőt. A regényből Szávai Viktória olvasott fel. A teljes beszélgetést most meghallgathatod, cikkünkben pedig a legfontosabb gondolatokból szemezgettünk. A szerzővel készült interjúnkat itt olvashatod el.

Simon Eszter | 2022. március 18. |

  • Valuska László azzal indította a beszélgetést, hogy noha a Kerti szonátának erős történelmi vonatkozása van, mégis észrevétlenül olvastatja magát, mivel a hangsúly sokkal inkább a háromgenerációs család életén van, és a személyes nézőpontokon keresztül ismerhetjük meg a történelmi kontextust. Finy Petra elmondta, hogy az volt a koncepciója, hogy a rendszerváltás előtti időszakot mutassa meg, ezért is választotta a cselekmény időpontjának 1987-et. A szerző úgy fogalmazott, “A korszak jellemző elemeire szerettem volna reflektálni”.
FINY PETRA
Kerti szonáta
Athenaeum Kiadó, 2021, 320 oldal
-
  • Valuska László kiemelte, hogy a kötetben nemcsak az elnyomás jelenik meg, de a szerző a belügy oldaláról is körüljárja a rendszer sajátosságait. Finy Petra azt mondta, tudatosan épített be a történetbe olyan karaktereket, akik a társadalom különböző pontjairól érkeznek, mert azt akarta megmutatni, hogy a rendszer mindenkire hatással volt valamilyen módon.
  • Valuska László ezután a kötet erős női karaktereire terelte a szót, és arról kérdezte Finy Petrát, hogy miért érezte fontosnak ezeket a szereplőket. A szerző azt válaszolta, hogy mivel minden regényében a nők felől közelíti meg a történetet, a Kerti szonátában sem akarta másképp. “Szerintem nagyon fontos azzal foglalkozni, hogy miként voltak jelen a nők a múltban, illetve hogyan hatott rájuk a történelem. Olyan témákról akartam lerántani a leplet, mint a nők elleni erőszak a háború alatt, és fontosnak tartom, hogy a fiatalabb generáció is tudjon ehhez kapcsolódni. Rengeteg nőt megerőszakoltak a szovjet katonák, ami akár egész életükre stigmatizálta őket, és az ilyen történetekről sokszor nem is mertek beszélni”.

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története
Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

A nyolcvanas évek végén játszódik, mégis szinte a komplett huszadik század magyar történelmét átfogja Finy Petra új regénye. A Kerti szonáta három női generáció történetén keresztül mesél a világháború traumáiról, az ötvenes évek félelemmel vegyes légköréről, és a rendszerváltást megelőző ellenzéki megmozdulások konspirációval teli hónapjairól. De mi történt azzal, akire a gyanú árnyéka vetült, kik a korszak emblematikus női aktorai, és milyen személyes történeteket idéz meg, ha egy társaságban szóba kerülnek a nyolcvanas évek? Finy Petrával a regény egyik kulcshelyszíne közelében beszélgettünk, közben szóba kerültek traumák és rendszerellenes csúcsteljesítmények, elfeledett és máig élő városi történetek is.

Fotó: Valuska Gábor

Tovább olvasok

  • Valuska László arról is kérdezte a szerzőt, hogy milyen kutatást végzett az írás során, és találkozott-e valamilyen meglepő újdonsággal. A szerző azt mondta: “Arra jöttem rá, hogy a rendszerváltás előtti időszak egy rendkívül érzékeny téma, és manapság ebben a mérhetetlenül polarizált társadalomban az emberek hajlamosak a saját ízlésük szerint beszélni róla. Többféle csoportot akartam megmutatni, akik másképp látták a világot, és máshogy akartak változásokat elérni. Amikor egy új regényen dolgozom, nem is a történelmi szcéna a legfontosabb, hanem az érzelmi mag. Egy lelki fejlődést, vagy egy történetet akarok bemutatni, ami visz magával”. 
  • Valuska László azzal folytatta, hogy a szerző olyan ismerős elemeket használt a kötetben, amelyeknek köszönhetően nagyon könnyen bejárható világot teremtett. Finy Petra erre azt mondta: “Az ízek, a fények és az illatok rendkívül fontosak a kötetben, mert sokan úgy emlékeznek a szocializmusra, mint egy szürke, poros masszára, ezt akartam kompenzálni a nyolcvanas évekre jellemző ikonikus elemekkel”. 
  • Valuska László végül arról kérdezte a szerzőt, hogy a kötet milyen írói kihívások elé állította. Finy Petra erre azt mondta, eleinte nehezen találta a szöveg nyelvezetét, de szerencsére ráérzett.
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Finy Petra: Kék fal [Olimpia]

Július 23-án elkezdődött Tokióban az olimpia, nézők nélkül. Irodalmi játékra hívtuk a kortárs írókat, arra kértük őket, hogy írjanak olyan történeteket, amelyeket az olimpia egy-egy napja, versenyszáma vagy eseménye inspirál. Elsőként Finy Petra Kék fal című írását olvashatjátok. 

...
Nagy

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

Finy Petra Kerti szonáta című regénye három női generáció történetén keresztül mesél a világháború traumáiról, az ötvenes évek félelemmel vegyes légköréről, és a rendszerváltást megelőző ellenzéki megmozdulások konspirációval teli hónapjairól. Az íróval a regény egyik kulcshelyszíne közelében beszélgettünk, közben szóba kerültek traumák és rendszerellenes csúcsteljesítmények, elfeledett és máig élő városi történetek is.

...
Nagy

Finy Petra: Majd kivirágzol [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hetén írókat kértünk fel, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva szöveget. Olvassátok el Finy Petra versét, amelyet a Nature 150 inspirált!

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A Love, Death & Robots továbbra is kíméletlen őszinteséggel szembesít az emberségünkkel

Tényleg képtelenek vagyunk megváltozni? A Netflix tévésorozata, a Love, Death & Robots új évada szerint lélekszakadva rohanunk bele a saját végzetünkbe. Nem tud ebben visszafogni bennünket sem technológiai fejlődés, sem harmadik típusú találkozás, de még a múltbéli tapasztalataink sem. 

...
Nagy

A Halott Pénz-könyv még a tagoknak is tudott meglepetést okozni

A Halott Pénz Na még mit nem?! című kötetét mutatták be a Hajógyár és az A38 hajó Zene x Szöveg programsorozatának legutóbbi alkalmán. Járai Márkot, Boros Gábort és a kötet egyik szerzőjét, Jávor Bencét Erdős Viki kérdezte zenekari titkokról, a sikerig vezető útról, közös munkáról és az írás folyamatáról.

...
Szórakozás

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

Az Északi brutális: tele ordító férfiakkal, vérrel és zsigerekkel - és persze gyönyörű tájakkal és szuperhangulatos újpogány zenével. Robert Eggers rendező láthatóan élvezte, hogy megcsinálhatta a saját mozgóképre ültetett viking sagáját. A kérdés, hogy elég-e egy jó filmélményhez, ha történelmileg többnyire hiteles.

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.