Finy Petra: A rendszerváltás előtti időszak egy rendkívül érzékeny téma [PODCAST]

A nyári Margó Fesztiválon Valuska László beszélgetett Finy Petrával Kerti szonáta című regényéről. Szó esett a szocializmus ikonikus elemeiről, és az is kiderült, hogy a kötet milyen írói kihívások elé állította a szerzőt. A regényből Szávai Viktória olvasott fel. A teljes beszélgetést most meghallgathatod, cikkünkben pedig a legfontosabb gondolatokból szemezgettünk. A szerzővel készült interjúnkat itt olvashatod el.

Simon Eszter | 2022. március 18. |

  • Valuska László azzal indította a beszélgetést, hogy noha a Kerti szonátának erős történelmi vonatkozása van, mégis észrevétlenül olvastatja magát, mivel a hangsúly sokkal inkább a háromgenerációs család életén van, és a személyes nézőpontokon keresztül ismerhetjük meg a történelmi kontextust. Finy Petra elmondta, hogy az volt a koncepciója, hogy a rendszerváltás előtti időszakot mutassa meg, ezért is választotta a cselekmény időpontjának 1987-et. A szerző úgy fogalmazott, “A korszak jellemző elemeire szerettem volna reflektálni”.
FINY PETRA
Kerti szonáta
Athenaeum Kiadó, 2021, 320 oldal
-
  • Valuska László kiemelte, hogy a kötetben nemcsak az elnyomás jelenik meg, de a szerző a belügy oldaláról is körüljárja a rendszer sajátosságait. Finy Petra azt mondta, tudatosan épített be a történetbe olyan karaktereket, akik a társadalom különböző pontjairól érkeznek, mert azt akarta megmutatni, hogy a rendszer mindenkire hatással volt valamilyen módon.
  • Valuska László ezután a kötet erős női karaktereire terelte a szót, és arról kérdezte Finy Petrát, hogy miért érezte fontosnak ezeket a szereplőket. A szerző azt válaszolta, hogy mivel minden regényében a nők felől közelíti meg a történetet, a Kerti szonátában sem akarta másképp. “Szerintem nagyon fontos azzal foglalkozni, hogy miként voltak jelen a nők a múltban, illetve hogyan hatott rájuk a történelem. Olyan témákról akartam lerántani a leplet, mint a nők elleni erőszak a háború alatt, és fontosnak tartom, hogy a fiatalabb generáció is tudjon ehhez kapcsolódni. Rengeteg nőt megerőszakoltak a szovjet katonák, ami akár egész életükre stigmatizálta őket, és az ilyen történetekről sokszor nem is mertek beszélni”.

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története
Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

A nyolcvanas évek végén játszódik, mégis szinte a komplett huszadik század magyar történelmét átfogja Finy Petra új regénye. A Kerti szonáta három női generáció történetén keresztül mesél a világháború traumáiról, az ötvenes évek félelemmel vegyes légköréről, és a rendszerváltást megelőző ellenzéki megmozdulások konspirációval teli hónapjairól. De mi történt azzal, akire a gyanú árnyéka vetült, kik a korszak emblematikus női aktorai, és milyen személyes történeteket idéz meg, ha egy társaságban szóba kerülnek a nyolcvanas évek? Finy Petrával a regény egyik kulcshelyszíne közelében beszélgettünk, közben szóba kerültek traumák és rendszerellenes csúcsteljesítmények, elfeledett és máig élő városi történetek is.

Fotó: Valuska Gábor

Tovább olvasok

  • Valuska László arról is kérdezte a szerzőt, hogy milyen kutatást végzett az írás során, és találkozott-e valamilyen meglepő újdonsággal. A szerző azt mondta: “Arra jöttem rá, hogy a rendszerváltás előtti időszak egy rendkívül érzékeny téma, és manapság ebben a mérhetetlenül polarizált társadalomban az emberek hajlamosak a saját ízlésük szerint beszélni róla. Többféle csoportot akartam megmutatni, akik másképp látták a világot, és máshogy akartak változásokat elérni. Amikor egy új regényen dolgozom, nem is a történelmi szcéna a legfontosabb, hanem az érzelmi mag. Egy lelki fejlődést, vagy egy történetet akarok bemutatni, ami visz magával”. 
  • Valuska László azzal folytatta, hogy a szerző olyan ismerős elemeket használt a kötetben, amelyeknek köszönhetően nagyon könnyen bejárható világot teremtett. Finy Petra erre azt mondta: “Az ízek, a fények és az illatok rendkívül fontosak a kötetben, mert sokan úgy emlékeznek a szocializmusra, mint egy szürke, poros masszára, ezt akartam kompenzálni a nyolcvanas évekre jellemző ikonikus elemekkel”. 
  • Valuska László végül arról kérdezte a szerzőt, hogy a kötet milyen írói kihívások elé állította. Finy Petra erre azt mondta, eleinte nehezen találta a szöveg nyelvezetét, de szerencsére ráérzett.
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Finy Petra: Kék fal [Olimpia]

Július 23-án elkezdődött Tokióban az olimpia, nézők nélkül. Irodalmi játékra hívtuk a kortárs írókat, arra kértük őket, hogy írjanak olyan történeteket, amelyeket az olimpia egy-egy napja, versenyszáma vagy eseménye inspirál. Elsőként Finy Petra Kék fal című írását olvashatjátok. 

...
Nagy

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

Finy Petra Kerti szonáta című regénye három női generáció történetén keresztül mesél a világháború traumáiról, az ötvenes évek félelemmel vegyes légköréről, és a rendszerváltást megelőző ellenzéki megmozdulások konspirációval teli hónapjairól. Az íróval a regény egyik kulcshelyszíne közelében beszélgettünk, közben szóba kerültek traumák és rendszerellenes csúcsteljesítmények, elfeledett és máig élő városi történetek is.

...
Nagy

Finy Petra: Majd kivirágzol [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hetén írókat kértünk fel, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva szöveget. Olvassátok el Finy Petra versét, amelyet a Nature 150 inspirált!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Lídiák és megtöltésre váró üres kötetek – A Véletlenül írtam egy könyvet forgatásán jártunk

Magyarok készítenek filmet a holland sikerkönyvből, amely egyszerre szól az írás csodájáról és a gyász intenzív feldolgozásáról. A Véletlenül írtam egy könyvet budapesti forgatásán jártunk, ahol kiderült, mire vágyott egész életében Zsurzs Kati, és mit tanult az írásról a rendező Lakos Nóra.

...
Szórakozás

A kamaszkor-bestseller, ami inspirálta a Barbie-mozit, és a Kenergia legfontosabb kötete

Egy lovakról szóló album, egy eladási listákat vezető nonfiction és egy cameokötet. Utánajártunk a Margot Robbie és Ryan Gosling főszereplésével készült Greta Gerwig-opusz könyves vonatkozásainak.

...
Nagy

Oppenheimernek két szerelme volt, az atombombával megváltoztatta a történelem menetét

Christopher Nolan egy közel három évtizeden át íródó, hétszáz oldalnál is hosszabb életrajzi kötet felhasználásával készítette el Oppenheimer című háromórás, friss moziját. A film világpremierjének napján bemutatjuk a forgatókönyvhez felhasznált biográfiát.

Olvass!
...
Beleolvasó

Ali Smith-nél két testvér próbálja túlélni a legrosszabb időket

Az Évszak-kvartett befejező részében a skót író ismét jelenünk legégetőbb kérdéseit vizsgálja, miközben a világ lassan karanténba zárul. Olvass bele a Nyárba!

...
Beleolvasó

A gazdag kisvárosban a barátság látszata mögött gyilkos indulatok fortyognak

Jeneva Rose regénye egy amerikai kisvárosba vezet: Buckhead a drága autók, hatalmas házak és álságos barátságok helye. Az itt élő nők közül vajon ki lesz elég okos ahhoz, hogy túlélje Buckheadet - és ki végzi holtan? Olvass bele!

...
Beleolvasó

Egy sorsszerű találkozás kellett ahhoz, hogy létrejöjjön az első magyar jógaiskola

Az első magyar jógaiskola története az indiai Madrászból és a Haich család balatonvilágosi villájából indul. A jómódú családból származó Erzsébet és az indiai Yesudian történetét Kertész Edina írta meg. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Bognár Péter: Az erőszakról, a félelemről és a szavak jelentéséről

„A Haraszti-csemete által tollbamondott jegyzőkönyv alapján így beszélt tehát a fiú, így vagy valahogy ilyesformán, de hogy mindabból, amit összehordott, és amit a fiú őszerinte a fülébe sugdosott az autóban, mindabból mennyi és mi volt igaz, azt már sose fogjuk megtudni.” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesre - ez a nyolcadik rész.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.