Háy János legyőzné az apátiát: nem az országban, az egyénben

Háy János legyőzné az apátiát: nem az országban, az egyénben

Kik vagyunk mi? Mit szeretnénk a saját életünktől? Vannak céljaink, vízióink? Akarjuk érteni a másikat? Ezek egyszerre személyes és közéleti kérdések, sőt egyszerre területe Háy János Boldog boldogtalan című új regényének, valamint az elmúlt félév turbulens közéleti vitáinak. Mivel egyszerre olvastam a könyvet és követtem a körülöttem folyó eseményeket, ezek egymásra íródtak, és egy közös pontja biztosan van a kettőnek: mindig próbálunk egy jobb életet elképzelni, és ehhez le kell győznünk az iszonyatos kiábrándultságunkat, apátiánkat. Háy Jánosé a hét könyve.

Valuska László | 2024. június 10. |

A másik közös pontot, vagyis azt, ahogy a körülöttünk lévő világot olvassuk, Háy János irodalmi kontextusba helyezi: „Hogy a hetvenes évek végének új magyar prózája, amely próza a nyelv centrumba emelésével, ezzel párhuzamosan az érzelmek felszámolásával, vagy legalábbis fel nem vállalásával, az érzelmi azonosulás elutasításával, azzal, hogy a nyelv által mindent ironikus akutsztikába emelt, próbált a világ közelébe férkőzni, ezért is tetszett annyira a kritikának. (...) mert az irónia épp a határvédelemben érdekelt, abban, hogy megakadályozza a világgal való azonosság megélését, holott, gondolt magára az elbeszélő, csak a határsértéseknek van értelme (...)”

Háy János
Boldog boldogtalan
Európa Könyvkiadó, 2024, 458 oldal
-

Az irónia évtizedeken át megvédte a területeinket (ld. diktatúra és Esterházy Péter szövegvilágának viszonya), de ebből épült fel egy új, elsősorban az online sajtóra jellemző nyelvhasználat is. Viszont az irónia ma már tényleg akadály is lehet a továbblépésben (erről beszélt a könyvbemutatón is), nemcsak az irodalomban, hanem az ún. hétköznapi életünkben is. Hétköznapnak tekinthetünk mindent a családi élettől a munkán át a közéletig (olvass bele a regénybe itt!).

A Boldog boldogtalan a Háy-univerzum új, erős, nehéz és szórakoztató szövege, ami úgy működik 458 oldalon keresztül, mint amikor pár napon keresztül nem tud valaki kiszállni a TikTokból. 

Vagyis: nagy mennyiségben ömlik az információ, nagy harc folyik a figyelmünkért, egymást váltogatják a vicces, szomorú és szánalmas szereplők, a budai hipszterromantika, miközben felépül egy világ, amiben jógázással, kutyamentéssel, biopiacozással és mások folyamatos minősítésével a saját életünket tehetjük jobbá. 

Budai középosztály, szevasztok!

A kiváltságosok a történet főszereplői, ahogy Háy írja: „Ebben a könyvben általában olyanok szerepelnek, akik egyetemre jártak, tehát felsőfokú végzettségük van, aminek, pontosabban ennek és nagyban a származásuk következtében a társadalom olyan kivételezettjei, akik a legjobb lakóövezetekben élnek, Budán az első, a második, a tizenkettedik kerületben…” 

A privilegizáltak a Boldog boldogtalan szereplői, akiknek nagy általánosságban minden lehetőségük meglenne arra, hogy a lehető legtöbb jót hozzák ki az életükből, hiszen a család és a szocializáció erre a kivételezettségre készíti fel őket. Minket, engem is, akik azt is megtehetik, hogy friss könyvekről írnak vagy olvasnak. 

Akik itthon élnek, alakítják a közéletet, a kis közösségeket, akik vásárolnak, elégedetlenkednek, de a valódi erejüket soha nem élhették meg. 

Akik látszólag a saját életükben mindenhatók, de nézőpontjuk saját magukon túlra ritkán téved.

Akik megtehetik, hogy külföldre költöznek, vagy ha ők nem is, de legalább a gyerekeik. 

Akik azt is megengedhetik maguknak, hogy úgy tegyenek, mintha mintha mindenféle szempontot értenének, miközben csak a saját buborékjuk számít, azt terjesztenék ki az egész országra. 

Akik egyáltalán létre tudták hozni a saját buborékjukat kedvenc színházukkal, elektromos autókkal, kertkapcsolatos házakkal, Netflix-előfizetéssel, Bukta Imrével, aki közel hozza számukra a vidék problémáját és persze médiával, amit támogatásokkal segítenek. 

Akik reflektáltan gondolkodnak, még akár pszichológushoz is eljárnak: bár nem hisznek benne, csak a pénzért megvásárolható szolgáltatásban.   

Árad a szöveg

Mivel a regényben nincsenek fejezetek, ezért az egész szövegfolyam (stream) csak ömlik ránk, az elbeszélő jó ritmusérzékkel váltogatja a témákat, így a figyelmünk folyamatosan le van kötve. Ha belegondolunk, ez az új formája a tartalomfogyasztásnak: a bindzselés. Addig nézzük a sorozatot, amíg el nem fogy, addig görgetünk, amíg ki nem sül az agyunk, addig keresünk matchet a Tinderen, amíg elő nem kell fizetni valami csomagra, hogy újabb alanyokat ismerhessünk meg.

A könyv szereplői ismerős, de névtelen alakok, akik történetet kapnak, ezzel is biztosítva azt a nyomasztó érzést, hogy csak az én életemnek vagyok a főhőse, nem az egész világ forog körülöttem.

„Érdekes, hogy egy mondat magában hordozza a lehetetlenségét, gondolta valaki a könyvben, amit épp írok. Lehet, hogy én, vagy az írója, aki lehetek épp én, ha épp tisztában volna bárki is azzal, hogy kicsoda, hogy ki vagyok én. Akárcsak én is tudatában volnék annak, hogy ki vagyok, de senki nincs a tudatában annak, hogy kicsoda, és meglepődik, amikor olyan dolgok történnek vele, amely dolgokkal, hát nem is tud elszámolni, mert azt gondolja, én olyat biztos nem csinálnék, ha megcsináltam, akkor végülis milyen ember vagyok. Nem, az én csak egy kommunikációs fordulat.”

Általánosságban a bindzselés nem jó, mert rengeteg dolgot elvesz az életünkből, például kevésbé figyelünk a részletekre. Háy esetében viszont szándékos elbeszélői eszköz, hogy az olvasó ne tudjon kiszállni a történetből – ahogy a saját életünkből se tudunk kiszállni. 

Ki a legboldogtalanabb boldog?

Ráadásul a Boldog boldogtalanban az elbeszélés azért is kiemelten fontos, mert ennek a regénynek a valódi főszereplője az író/elbeszélő, aki nemcsak beleírja magát a fikció világába, hanem hősévé is teszi: az ő kérdései, kommentárjai, értékválasztásai és konfliktusai is egyre felhangosodnak. Ő az, aki nem megy el a magyartanárja temetésére, aki a kreatív elakadásait megosztja, aki jelzi, ha valamiről sokat írt (vagy keveset), vagyis végig jelen van olvasás közben. És aki minden bizonnyal a legboldogtalanabb szereplője a regénynek, hiszen az ő feladata mindazt elbeszélni, ami átszűrődik rajta. 

„Milyen ember vagy te, hogy el akarod hitetni mindenkivel, hogy a sorsa menthetetlenül szerencsétlen? Mert szerencsétlen, mondja vagy írja, és én másolom. Nem értem, miért vagyok másoló, hogy az, amit másolok, amit kiírok mások fejéből, vajon az nem másolat-e? Másolata a világnak, vagy másolata azoknak a tapasztalatoknak, amiket az a másik ember megszerzett, és az emlékezet valójában lemásol, átrendezve az eseményeket az épp megírni kívánt könyv elvárásai szerint.”

Megtudjuk, hogyan lehetne népszerű könyvet írni, de miért nincs valódi tétje annak a technikának, ami nem akar elég mélyre menni. Olvasunk a regényidőről, a jogdíjakról, az ötven oldalt olvasó kritikusokról, a skandináv krimi működéséről, a könyvtárosnőről, aki belenyúl a szövegbe, és hogy miért jó ma női szerzőnek lenni. Persze ezek mind zárójelben vagy duplazárójelben vannak, mert az elbeszélő író is egy kitalált fiktív karakter, aki talán a legboldogtalanabb az egész regényben, és aki minden szereplő közül ebben az esetben a legjobb helyzetben van: ő hozza létre és alakítja ezt a világot. 

A boldogság mint narratív keret

A Boldog boldogtalan lett a budai Feszty-körkép: óriási tablókép rengeteg szereplővel, akik főleg Budán keresik a saját boldogságukat, ami egy velünk született narratív keret. Gyerekkorunktól kezdve olyan történeteket hallunk vagy olvasunk, amiknek a középpontjában a boldogságkeresés áll, és rohadt csalódottak leszünk, amikor kiderül, hogy a boldogságmátrix egy fikció, amit nemcsak történetek, vallások, de a hétköznapjainkat meghatározó kapitalista és technológiai praktikák is építenek. A regény első mondata ezzel teljesen ellentétes irányt jelöl ki: „Ettől a naptól, ez épp május huszadika volt, boldogtalan leszek. Gondolta, meghatároz egy napot, amikortól, holott már évek óta boldogtalan volt.” Már boldogtalannak is rohadt nehéz lenni.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Nagy hazugság, hogy boldognak kellene lennünk ‒ Háy János a Margón

Miért határozza el valaki, hogy boldogtalan lesz? Miért licitálunk egymásra a közösségi média felületein? Háy János új könyvéről beszélgettek a Margón.

...
Beleolvasó

Háy János új regényének 8 milliárd ember a szereplője – Olvass bele!

Háy János új regényének szereplői közt találsz két töritanárt, három színésznőt, három magyartanárnőt, két pszichológust, egy sátoraljaújhelyi könyvtárost és magát az elbeszélőt is, meg persze egy csomó aranyos kis háziállatot. Olvass bele! 

...
Hírek

Háy János: A Petőfi-film olyan, mint a Szentek élete

„Ha betartanánk a 12 pontot és a tízparancsolatot, akkor rendben lenne ez az ország” – mondta a telexnek Háy János. Szó esett továbbá Petőfi roppant életművéről és a forradalmi költő szerepeiről is. Összegyűjtöttük a beszélgetés legérdekesebb állításait.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

A hét könyve
Kritika
Daniel Kehlmann Goebbelst is megduplázza, miközben a művészek megalkuvásáról ír
...
Podcast

Kiss Noémi: Tegnap még a neveden szólítottak, másnap már csak anya [Podcast]

Az Ezt senki sem mondta! EXTRA első epizódjában Ott Anna Kiss Noémivel beszélget anyaságról, hitről és a szerző Ikeranya című könyvéről.

Listák&könyvek
...
Szórakozás

5 Coldplay-dal, amik segítenek megérteni a szívdobbanásainkat és az univerzumot

...
Nagy

8 gyönyörű kötet Dua Lipa könyvklubjából

...
Gyerekirodalom

Spagettit ebédelni medvecukorral – 5 gyerekkönyv apák napjára

...
Nagy

Egy gyilkosságról szóló könyvben helyet kell kapnia az életnek is

A Cervantes Intézetben mutatták be a Pulitzer-díjas Cristina Rivera Garza kötetét. A Liliana legyőzhetetlen nyara a szerző 30 éve megölt testvérének történetét meséli el. Szó esett gyászról, utazásról és arról is, hogy teremthet egy gyilkosság közösséget és nyelvet.

Szerzőink

...
hhz

Kiss Noémi: Tegnap még a neveden szólítottak, másnap már csak anya [Podcast]

...
Sándor Anna

Daniel Kehlmann Goebbelst is megduplázza, miközben a művészek megalkuvásáról ír

...
vl

A töltött káposztától a nemzeti szuverenitásig: hová tűnt a magyar konyha?

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Íme, a Netflix top10: a legnépszerűbb műsorok 60 százaléka adaptáció

A legfrissebb top 10-es lista megmutatja, milyen fontos az irodalmi inspiráció a Netflix számára.

...
Szórakozás

Murakami Haruki kétszer is megnézte a novelláiból készült animációs filmet

A tokiói Vaszeda Egyetemen tartott premier után Murakami bevallotta, hogy különben nem rajong az animációs filmekért, de Pierre Földes mozija kimondottan tetszett neki, mert elkapott valamit az írásaiból.

...
Szórakozás

25 könyv, amit ősztől a színházakban néznénk ‒ Tompa Andrea, Halász Rita, Dan Brown vagy Karl Marx?

Thomas Mann és Kosztolányi Dezső, Aesopus és Marx, Hajnóczy Péter és Halász Rita. Átböngésztük az évadterveket a Játékszíntől Veszprémig, kiválasztottuk a legígéretesebb előadásokat az olvasóknak.