Arany János: Toldi
Arany János a Kisfaludy Társaság pályázatára írta meg híres elbeszélő költeményét, amelynek kiírásában többek közt az szerepelt, hogy népies formában és szellemben kell írni „valamely, a nép ajkán élő történeti személyről”. Így született meg a mű Toldi Miklósról, akiről Arany már szülőfalujában, Nagyszalontán hallott legendákat, később pedig Ilosvai Selymes Péter írását is olvasta róla. A Toldival Arany megnyerte a pályázatot, ráadásul a sikeren és a díjon túl valami mást is nyert: Petőfi barátságát.
Olvasd el ITT.
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Gárdonyi Géza első és leghíresebb nagyregénye, az Egri csiilagok az egri vár 1552-es ostromát és a török hódoltság időszakát dolgozza fel. A történet két főszereplője Bornemissza Gergely és Cecey Éva, akiket a könyv első oldalain gyerekként ismerünk meg, ekkor lopja el lovukat és csalja el őket Jumurdzsák, a török janicsár. A regény által megismerhetjük, milyen volt az élet a három részre szakadt Magyarországon, hogyan zajlott Buda elfoglalása, majd az egri csata. Közben valós történelmi alakokkal is találkozhatunk, például Török Bálinttal vagy a Dobó Istvánnal. A regényből 1968-ban izgalmas történelmi film is készült, Várkonyi Zoltán rendezésében, Kovács István, Venczel Vera és Sinkovits Imre főszereplésével.
Olvasd el ITT.
Kosztolányi Dezső: Édes Anna
Az Édes Anna Kosztolányi egyik legnépszerűbb regénye, amit állítólag felesége ötlete nyomán írt. Anna, a vidékről származó cselédlány a magas rangú Vizy család szolgálatába kerül. Bár remekül végzi munkáját, sokszor megalázó módon kezeli őt Vizyné, illetve a család más vendégei. A lakástól undorodik, és eléggé szegényes körülmények közt szállásolják el a konyhában. Ráadásul, amikor a család rokona, Jancsi is betoppan az életébe, lelkében teljesen felborul minden.
Szabó Magda: Abigél
Szabó Magdának nagyon sok sikeres regénye van, de az egyik legnépszerűbb kétségtelenül az Abigél, amiből tévésorozat, hangoskönyv és musical is készült már. Főszereplője a tizenöt éves, kissé elkényeztetett Vitay Georgina, akit édesapja egy nap váratlanul és minden magyarázat nélkül beírat egy vidéki református internátusba. A Matula zárt és szigorú világát nagyon nehezen szokja meg, ráadásul a beilleszkedéssel is komoly problémái vannak, az osztálytársai kiközösítik. Szökéssel próbálkozik, de a kísérlet nem sikerül. Apja ezután kénytelen elárulni neki, hogy a háború miatt kellett „száműznie” ebbe az iskolába. Gina egy pillanat alatt átlátja a helyzetet és felnő a feladatához. Ráadásul az ő életében is felbukkan az a titkos jótevő, aki mindenkinek segít, Abigél.
Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője
Mikszáth Kálmán leghíresebb regénye egy piros esernyő köré épült izgalmas anekdotát és egy falusi legendát fűz össze. A cselekmény két szálon játszódik: az egyik a glogovai pap és húga, Veronka történetét meséli el, a mások Gregorics Pál és törvénytelen fia, Wibra Gyuri életét. A két szálat persze a titokzatos piros esernyő, a Szent Péter által tett csoda és az elveszett kincs motívuma kapcsolja össze, valamint a legfontosabb érték, ami mindent felülír: a szerelem.
Olvasd el ITT.
Jókai Mór: Az arany ember
Vajon jelenthet-e gondot, ha az ember minden lépését csak szerencse kíséri? Erre a kérdésre kereste a választ Jókai Az arany ember című regényében, amely Tímár Mihály hirtelen megvagyonosodásának és szerelmeinek történetét meséli el. A regény, amely Jókai legolvasottabb könyve, a boldogságkeresésről szól, mert bár Mihály egy gyönyörű feleséget választ magának Tímea személyében, a török lány végül nem elégíti ki testi-lelki vágyait. Így kezdődik kettős élete és ingázása otthona,és egy különös sziget közt, a vibráló és életteli Noémi és az „Alabástrom szobor” felesége közt.
Olvasd el ITT.
Örkény István: Válogatott egyperces novellák
Örkény tulajdonképpen műfajt teremtett egyperces novelláival, hiszen hatására később más írók is kedvet kaptak a rövid történetekhez. Írásainak groteszk humora elég időtálló, amit jól mutat, hogy ma is mennyire sokan szeretik. Örkény maga így írt az egypercesekről a Használati utasításban, ami lényegében az Egyperces novellák előszavának tekinthető: „A mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük, mert nem igényelnek hosszú hetekre-hónapokra terjedő figyelmet. [...] Fontos, hogy a címekre ügyeljünk. A szerző rövidségre törekedett, nem adhatott hát semmitmondó föliratokat, Mielőtt villamosra szállnánk, megnézzük, milyen jelzésű a kocsi. E novelláknak éppily fontos tartozékuk a cím."
Olvasd el ITT.
E.T.A. Hoffmann: Az arany virágcserép
E.T.A. Hoffman különös hangulatú romantikus kisregénye nem könnyű olvasmány, viszont cserébe annyira elborult és mesei, hogy garantáltan kimozdít a hétköznapok szürkeségéből. Az arany virágcserép főhőse Anzelmus, aki bár átlagos polgári karrierről ábrándozik, furcsa események láncolata áll az útjába. Először egy arany-zöld kígyókisasszony bukkan fel az életében, majd egy Lindhorst nevű levéltáros mozdítja ki a komfortzónájából, végül azonban ez vezeti el őt a boldogsághoz.
Olvasd el ITT.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
Hogyan jut el valaki odáig, hogy gyilkoljon, mi zajlik annak a bűnösnek a lelkében, aki a hatóságok elől bujkál? Ezt mutatja be nagyon izgalmasan Dosztojevszkij legismertebb lélektani regénye, a Bűn és bűnhődés. Raszkolnyikov egy idős, kellemetlen uzsorásasszonynak veszi el szándékosan az életét, ám az eltervezett gyilkosság balul sül el több szempontból is, a férfi pedig ezután fokozatosan az idegösszeomlás szélére kerül, ahogy felőrli a bűntudat és a félelem a tetteinek következményétől.
Olvasd el ITT.
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
1920-ban jelent meg Móricz Zsigmond sokak által kedvelt regénye, amelynek főhőse Nyilas Misi, a debreceni kollégium diákja, témája pedig a „bullying”, vagyis az iskolai zaklatás. Móricz önéletrajzi ihletésre írta meg a regényt, amelyben Nyilas Misit piszkálják a kollégiumi szobatársai és még az otthonról kapott pakkját is rendszeresen kifosztják. Egy lutriszelvény és egy elveszett reskontó miatt Misi ráadásul ártatlanul bajba is kerül, az ügy végül lelkileg annyira összetöri őt, hogy többé már nem is akar debreceni diák lenni.
Olvasd el ITT.
Alekszandr Szergejevics Puskin: Anyegin
Mivel az Anyegin verses formában íródott, a diákok sokszor megrettennek tőle és inkább félreteszik, pedig a történet nem is áll messze a mostani fiatalok életérzéstől, ráadásul ebben a könyvben olvashatjuk a világirodalom egyik leghíresebb szerelmes levelét is. A Puskin által „továbbfejlesztett” felesleges ember figurája talán ma relevánsabb, mint valaha: Anyegin az életuntság, a döntésképtelenség, az útkeresés megtestesítője.
Olvasd el ITT.
