5 könyv, ami a jövőben játszódik

5 könyv, ami a jövőben játszódik

Szabados Ágnes, az RTL Klub Híradójának műsorvezetője pár éve elindította a Nincs időm olvasni kihívást, amely során 12 hónap alatt 12 könyvet kell elolvasnia a résztvevőknek. A játék idén is folytatódik és bárki bármikor csatlakozhat hozzá, hiszen Ágnes minden hónapban ad egy új témát, amit aztán a húszezer fős közösség közösen dolgoz fel. Szeptemberben egy olyan könyvet kell elolvasni, ami a jövőben játszódik A témához minden hónapban egy közös könyv is tartozik, ez most Dragomán Györgytől a Rendszerújra. A kihíváshoz csatlakozva most mi is mutatunk öt izgalmas könyvet a jövőről. 

Forgách Kinga | 2020. szeptember 01. |

Marc-Uwe Kling: QualityLand

Marc-Uwe Kling
QualityLand
Ford.: Bartók Imre, Helikon, 2020, 427 oldal
Marc-Uwe Kling: QualityLand

Képzelj el egy olyan világot, amelynek az alapja a fogyasztás és az algoritmusok által szabályozott, optimalizált élet. Képzeld el, hogy applikációk mondják meg, ki számodra a tökéletes partner; hogy a csomagküldő cégek maguktól házhoz szállítják mindazt, amire vágysz; hogy a gépek minden feladatot elvégeznek helyetted. Ez QualityLand, a felsőfokú jelzők hazája, a világ „legpompásabb országa”, ahol már nem számít a valóság, csak a digitális identitás. Marc-Uwe Kling, a németek Bödőcs Tiborja, most megmutatta nekünk, milyen lenne ezen a helyen élni. Csavart néhányat a bevett sci-fi toposzokon, továbbtekerte a most zajló folyamatokat, és felnagyította a számunkra még nem annyira evidens következményeket is. Az eredmény egy konzumdiktatúra egyszerre szórakoztató és kiábrándító szatírája lett. Olvass bele a könyvbe ITT, és nézd meg, hogyan készült a regény borítója! A szerzővel készült interjúnk ITT található.

Nnedi Okorafor: A halálmegvető

Nnedi Okorafor
A halálmegvető
Ford.: Ballai Máária, Agave, 2019, 453 oldal
Nnedi Okorafor: A halálmegvető

A nigériai-amerikai, Nebula- és Hugo-díjas Nnedi Okorafor első, felnőtt közönségnek szánt regénye egy klasszikus népmesei hagyományokra építő, a young adult irodalomra is jellemző felnövés- és megváltástörténet. A könyv a távoli jövőben, Afrikában játszódik, ahol még mindig zajlanak a törzsi háborúk. A halálmegvető világában az erőszak, az agresszió és a gyilkosságok mindennaposak. A nuruk háborút indítanak az okeke nép ellen, mert meg akarják semmisíteni őket. A csatározások közepette egy megerőszakolt okeke nő elmenekül a sivatagba, ahol egy különös gyereknek ad életet, akinek a bőre és a haja is olyan színű, mint a homok. A gyereknek az Onyesonwu nevet adja, ami annyit jelent az ősi nyelven: aki nem fél a haláltól. A regényről kritikánkban ezt írtuk:A halálmegvető hiánypótló megjelenés a magyar piacon, ami fontos témákat dolgoz fel egyedi szemszögből, leplezetlen brutalitással, ám sajnos sablonoktól és aránytévesztésektől sem mentes. De bármennyire is tűnjön fiataloknak szóló, belépő jellegű könyvnek, erősen kitolt ingerküszöb és türelem szükségeltetik hozzá a vérgőzösebb részletek miatt. A felvetett gondolatokon való szomorú elmerengés mégis megéri a befektetett energiát.” 

Margaret Atwood: Az özönvíz éve

MArgaret Atwood
Az özönvíz éve
Ford.: Varga Zsuzsanna, Horváth Viktor, Jelenkor, 2019, 652 oldal
Margaret Atwood: Az özönvíz éve

„Bár a MaddAddam fikció, egyetlen olyan technológia vagy biolény sem szerepel benne, ami nem létezik, nem áll fejlesztés alatt, illetve nincs rá elméleti lehetőség már jelenleg is” – írja Margaret Atwood a MaddAddam-trilógia utolsó oldalain. Bár ez csak egy egyszerű kommentár, annak, aki végigolvasta a könyveket, ez a mondat több mint felkavaró. A Szolgálólány meséjének írója ebben a nagyszabású disztópiában nem tett mást, mint továbbgondolta a most zajló folyamatokat: a klímaváltozást, a génsebészet fejlődését, a szegények és a gazdagok közti olló szétnyílását, az új vírusok és baktériumok okozta veszélyeket. És amit mindezeket alapul véve kitalált a jövőről, az finoman szólva nem túl szívderítő. 

Az özönvíz évéről ezt írtuk: „A második részből, Az Özönvíz évéből fokozatosan arról is képet kapunk, hogyan ért véget az emberi civilizáció és milyen volt a világ előtte. Atwood jövőképében izgalmas, hogy nem rugaszkodott el annyira a mostani valóságtól, mégis sok fantázia van abban, amit elképzelt."

Dmitry Glukhovsky: Metró – A trilógia

Dmitry Glukhovsky
Metró - A trilógia
Ford.:  Bazsó MártonGoretity JózsefM. Nagy Miklós, Európa, 2019, 1168 oldal
Dmitry Glukhovsky: Metró - A trilógia

Metró 2033 egy disztópia a világégés utáni Moszkváról, amely azokról az emberekről szól, akik a nukleáris háborút túlélték és a moszkvai metróhálózat atombunkerként is használható állomásain kezdtek új életet. Glukhovsky a 2000-es évek elején írta meg, de miután több orosz kiadó is elutasította a kéziratot, ingyenesen elérhetővé tette azt honlapján. Az online sikeren felbuzdulva 2005-ben kiadták, 20 nyelvre lefordították, Glukhovsky neves sci-fi díjakat is nyert vele. Kritikánkban ezt írtuk róla:  „Glukhovsky Metrója sokkal több, mint sematikus videójáték leírás: eszmék, gondolatok ütköztetése, a mai világunk, társadalmunk, az egész értékrendszerünk számon kérése egy elképzelt világégésen túlról, és egyben az emberségünk elé kényelmetlen közelségbe állított tükör. Vajon te mit vinnél magaddal a föld alá?” 

Ray Bradbury: Marsbéli krónikák

Ray Bradbury
Marsbéli krónikák
Ford.: Kuczka PéterBosnyák EditFarkas VeronikaGálla NóraH. Kovács MáriaPék ZoltánTörök Krisztina,Agave, 2020, 457 oldal
Ray Bradbury: Marsbéli krónikák (teljes változat)

Ray Bradbury kultikus könyvében az emberiség a pusztulás szélén áll. Az 1950-ben megjelent, tíz elbeszélést tartalmazó kötet sokat hivatkozott alapmű. Főként arról krónikál, hogyan kolonizálta az emberiség a Marsot, amikor már kénytelen volt maga mögött hagyni a megszokott világát, és hogyan fogadták a hódítást a másik bolygón a kihalófélben lévő „bennszülöttek”. Korábban ezt írtuk Bradbury könyvéről: „Bár újraértelmezte és megújította a műfajt, tévedés és leegyszerűsítés is kizárólag sci-fiként definiálni, hiszen Bradbury az emberi drámákhoz gyakran csak ürügyként alkalmazta a műfajt (nem is szereti, ha sci-fi írónak nevezik, a Marsbéli krónikákat egyébként fantasyként határozta meg). Ha merészek vagyunk, akár költőként is aposztrofálhatjuk a szerzőt, hisz a szövegben zakatoló ritmus a lírai műnemhez is közelíti a novellákat, azonkívül társadalomkritikusnak és látnoknak sem utolsó: a Marsbéli krónikákat az ötvenes évek puskaporos hangulatú levegője lengi be. A technika veszélyei, a fenyegető atomháború, a mccarthyzmus fasizmusa legalább annyira jelen van, mint maga az ember, a maga vágyaival, félelmeivel, elidegenedésével.” A kötet idén felújított kiadásban olvasható, a klasszikus történet mellett megtalálhatóak benne Bradbury további marsbéli krónikái is, melyek eredetileg folyóiratokban és más novelláskötetekben jelentek meg. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

5 könyv, amiben a művészeteké a főszerep

A Nincs időm olvasni kihívás augusztusi témája a művészet. A kihíváshoz csatlakozva most mi is mutatunk öt olyan könyvet, amelyben a művészeteké a főszerep. 

...
Nagy

5 Hemingway-kötet a júliusi Nincs időm olvasni kihívásra

A júliusi Nincs időm olvasni kihívásra ezúttal egy Hemigway-kötetet kell elolvasni. A közös könyv pedig Az öreg halász és a tengert. 

...
Nagy

5 krimi a júniusi Nincs időm olvasni kihívásra

A Nincs időm olvasni kihívás júniusi témája a krimi. Öt izgalmas, csavaros, friss krimit ajánlunk a nyár első hónapjára. 

...
Zöld

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

Kleinheincz Csilla a hazai spekulatív irodalom egyik kiemelkedő alakja, a Gabo Kiadó szerkesztője, fordító. Új regényében visszanyúlt a tanulmányaihoz, és ember és föld kapcsolatán keresztül beszél napjaink égető kérdéseiről. Podcast.

Szerzőink

...
Kolozsi Orsolya

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

...
Sándor Anna

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

...
Ruff Orsolya

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Zöld

Thomas Erikson: Aki engem fáraszt, lehet, hogy másnak szimpatikus

Thomas Erikson viselkedéskutató új, Energiavámpírokkal körülvéve című könyvében arra ad magyarázatot, hogy miért érezzük bizonyos emberek társaságát fárasztónak. Interjúnkban arról beszélgettünk vele, hogy mit tehetünk, ha energiavámpír van a családban, hogyan hatnak a társadalomra, és örökölhetőek-e a rossz mintázatok. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Minden idők száz legjobb gyerekkönyve a BBC listáján

A BBC Kultúra rovata 56 ország 177 könyvszakértőjét kérdezte, hogy megtalálja minden idők legjobb gyerekkönyveit. A szakértők között magyarok is voltak: Szekeres Nikoletta és Cseri Anna Flóra. 

...
Gyerekirodalom

Vámos Miklósé az első magyar mesekönyv, amit mesterséges intelligencia illusztrált

Úgy tűnik, a képalkotó mesterséges intelligenciának még vannak meglepő korlátai.

...
Gyerekirodalom

Berta Ádám: A Szöszmösz történetszövésében nem ütköztem korlátokba

Berta Ádám első gyerekkönyvének hőse egy süni, aki a zöld mohavirágot kutatva nagy utazásra indul. Szerencsére nem egyedül, hiszen útitársa egy Szöszmösz nevű tündéregér. Ketten vágnak neki az ismeretlennek, kalandjaik során pedig fura és emlékezetes szerzetek egész sorával találkoznak. A mesét Agócs Írisz illusztrálta, a szerzőt, Berta Ádámot pedig most inspirációról, meseírásról és a mélyből felbukkanó fontos témákról is kérdeztük.