Ray Bradbury: a Marstól a gyermekkor végéig

barraban | 2010. augusztus 22. |

„A legnagyobb öröm az életemben, mikor felébredve rohanok az írógéphez, mert valamilyen új ötletem támadt. Az érzés még mindig ugyanolyan, mint mikor tizenkettő voltam.” Ray Bradbury 90 éves.

Life on Mars - Marsbéli krónikák (The Martian Chronicles)

Az 1950-ben megjelent, 10 elbeszélést tartalmazó könyv sokat hivatkozott alapmű. Főként arról krónikál, hogyan kolonizálta az emberiség a Marsot, és hogyan fogadták a hódítást a „bennszülöttek”. Bár újraértelmezte és megújította a műfajt, tévedés és leegyszerűsítés is kizárólag sci-fiként definiálni, hiszen Bradbury az emberi drámákhoz gyakran csak ürügyként alkalmazta a műfajt (nem is szereti, ha sci-fi írónak nevezik, a Marsbéli krónikákat egyébként fantasyként határozta meg). Ha merészek vagyunk, akár költőként is aposztrofálhatjuk a szerzőt, hisz a szövegben zakatoló ritmus a lírai műnemhez is közelíti a novellákat, azonkívül társadalomkritikusnak és látnoknak sem utolsó: a Marsbéli krónikákat az ötvenes évek puskaporos hangulatú levegője lengi be. A technika veszélyei, a fenyegető atomháború, a mccarthyzmus fasizmusa legalább annyira jelen van, mint maga az ember, a maga vágyaival, félelmeivel, elidegenedésével.
 

A jövő elkezdődött? - Fahrenheit 451 (Fahrenheit 451)

A papír gyulladáspontjáról elnevezett, 1953-as disztópia egy Gutenberg- galaxis-fóbiás totalitárius diktatúráról szól, ahol a humanista életmodellnek befellegzett, a könyvégetők - a Tűzőrök - nagyra becsült mesterségével a náci múlt idéződik fel. A főhős, Guy Montag, aki előtte tűzoltó volt, és hivatása szinte érzéki gyönyörűséget okoz számára, a regény folyamán átlátja a hatalom manipulációit, a konformizmus gúzsába tekert lélektelen jelent, és a Tűzőrből Könyvemberré lesz: az ő feladatuk, hogy a könyvek által közvetített értékeket átmentsék az utókornak. Bradbury sötét utópiájának beigazolódását egyesek közeli időpontnak vélik, a lángoló emberi szellemet kioltó hatalmat a médiával azonosítva: nem alaptalanul, hiszen az író maga is hangsúlyozta viszolygását a tévéképernyőkből áradó információ-cunamitól. A könyvből készült Truffaut-filmet viszont nem érdemes kihagyni, akkor sem, ha Televíziómumus adja!
 

A gyermekkor vége - Gonosz lélek közeleg (Something Wicked This Way Comes)

Mi történik, ha két tizenéves srác túl kíváncsi? A Tom Sawyer óta tudjuk, hogy nem sok jó. Az éj közepén Jim és Will a kisvárosba érkező vándorcirkuszosok titkai után szaglászik, és ennek következményeként olyan helyzetekbe keveredik, amiről itt és most nem rántanám le a leplet. Legyen elég annyi, hogy Bradbury ezzel az 1962-es regénnyel a horror műfajban próbálta ki magát, misztikus és rémisztő történetet vetett papírra, amely a kamaszregények báját sem nélkülözi. Szerintem az is vicces - de biztos csak nekem-, hogy egy 1968-as Agatha Christie-krimi címe Bradbury ezen művének címével lép párbeszédbe (Balhüvelykem bizsereg - ez a Christie-regény címe, a teljes sor: „Balhüvelykem bizsereg, gonosz lélek közeleg” - Shakespeare: Macbeth). De ez nyilván csak véletlen.
 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.