Nádas Péter: Az ember veszélyes lény futás közben

Nádas Péter: Az ember veszélyes lény futás közben

Nádas Péter 2022-ben lesz 80 éves, tíz éve hagyta abba a futást, előtte 50 évig gyakorolta. Mit mond valaki fél évszázadnyi futással a tagjaiban? Olyan valaki, akit ráadásul az irodalmi Nobel várományosai között emlegetnek? Simonyi Balázs a Nem azé, aki fut című podcastjában két és fél órát beszélgetett Nádas Péterrel a futásról, és azon keresztül persze az életről is.

sa | 2021. augusztus 24. |

Hogy a futás milyen testet-lelket megmozgató tevékenység egy író számára is, arról nemrég nálunk is olvashattál, mikor az olimpia alkalmából Bartók Imre ragadta meg érzékenyen a maratonban rejlő szépséget és Eliud Kipchoge futó életpéldáját (olimpiás sorozatunkban írókat, költőket kértünk fel, hogy rövid esszékben reflektáljanak a világraszóló eseményekre, az írásokat itt találod).

A Nádas Péterrel készült podcastbeszélgetés pedig egészen különleges - még ha előzménye volt is már. 2016-ban a Hévíz folyóiratban megjelent interjúban is a futásról kérdezték az egyik, ha nem a legjelentősebb kortárs magyar írónkat, és az interjúról akkor azt írtuk, hogy a “válaszai nemcsak a futást helyezik új értelmezési keretbe, hanem az írót is sokkal jobban megismerhetjük, megérthetjük”.

A mostani podcast már csak mértékénél fogva is legalább olyan tekintélyt parancsoló, mint Nádas munkássága, két és fél óra már igazán alkalmat ad arra, hogy a felek elmélyüljenek a beszélgetésben az író gombosszegi otthonában - Simonyi Balázs pedig él is a lehetőséggel.

Nádas Péter kiskamaszként, az anyja halála után kezdett el futni a Svábhegyen és a Normafán. Ahhoz képest, hogy ezután 50 évig futott, a műveiben ritkán bukkan fel a futás motívuma. Az írónak nem a táv, az idő, a testedzés vagy a célba érés a fontos, hanem az egész esemény jellege, ahol az én és a világ interakcióba kerül.

“Az ember veszélyes lény futás közben, mert nem bírják ki megjegyzés nélkül, és ezeknek a megjegyzéseknek egy része nagyon negatív. 

Volt, amikor meg akartak verni. Tehát az volt az első kérdés, »hova futsz, bazmeg?«

Amikor Nádas elkezdett futni, az még nem volt szokásban, valami elől vagy valamiért futottak, nem is értették, Nádas miért csinálja. Az elszökés egyébként is visszatérő “mániája” volt, így ez egyfajta szökés is volt számára. Akit viszont nagyon szeretett nézni, az Emil Zátopek cseh négyszeres olimpiai és háromszoros Európa-bajnok hosszútávfutó volt.

Az író nem használt edzési tervet, kezdetben a tornacipői is igen rosszak voltak. Három-négy alkalommal futott hetente, szüksége volt a regenerációra, az írás is rettenetesen igénybe vette - egyébként 8-21 kilométer között futott alkalmanként. Senkivel nem ment el futni közösen, emlékei szerint kétszer próbálta, de nagyon rossznak találta. “Férfiakkal eleve nem lehet futni, rögtön versenyezni kezdenek, és rögtön ők jobbak, de én azt leszarom, nem érdekel. Soha semmiféle versenysport nem érdekelt.” Hogy mi neki a futás, abban több dolog is találkozik, használta anatómiailag, fiziológiailag, aktusként, szórakozásként, ösztönös tevékenységként, menekülésként, harc helyett erőkifejtésként.

Hírlevél feliratkozás

Egy hosszabb gondolatsor keretében Nádas elmesélte, hogy mivel ő háborúba született, nagyon sokat gondolkodott, hogy mi vezetett oda: a versengést és a versenysportokat is forrásnak találta. “Ezek onnan jönnek és oda vezetnek.” Szerinte az európai civilizációnak le kéne szoknia a versengésről, mert olyan rendszereket épített fel, ami a növekedés határait nem ismeri el. Ezért a sportban doppingra van szüksége - ami az író szerint ugyanaz, mint a környezetszennyezés.

A futás szerinte nagyon más, mint a foci, mert nagyon individuális. Éppen ezért szerinte a futókból háborús hadosztagot nem is lehet csinálni. “Futballistákból lehet. Futballdrukkerekből is lehet. Futókból nem lehet. 

Az egyikből egy békés embertípus jön ki, a másikból egy háborús. Egy futóverseny közönsége még soha nem verte meg a rendőröket.”

A teljesség igénye nélkül, a beszélgetés során szó esett még:

  • a futás közbeni állattá válás megéléséről,
  • hogy sosem gondolkodik futás közben, magán nem dolgozik, kevéssé érdeklődik maga iránt, 
  • a futás jelenlét és készenlét, nincs múlt és jövő, karrier és emlékezés,
  • hogy a lépés, légzés és tájszemlélés együttese kiadja a repülés érzetét,
  • az unalomról és a magunkban keresendő bajról,
  • arról, hogy írónak ritkán író a barátja,
  • Vas István költő úszásáról,
  • az áldozathozatal hülyeségéről és a szabad döntésről,
  • vagy hogy mitől hosszú egy könyve.

A teljes beszélgetést meghallgathatod a Patreonon. Az előzetest a Spotify és Mixcloud platformokon. 

 



Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Nádas Péter: Kísérőzene [Esterházy-különszám]

Öt éve hunyt el Esterházy Péter, akinek a szellemi és kulturális hagyatékáról idén májusban különszámot jelentetett meg a Könyves Magazin a Magvető támogatásával. Olvassatok bele Nádas Péter írásába!

...
Hírek

Nádas Péter, JK Rowling és Thom Yorke másokkal együtt írt Putyinnak levelet

Nádas Péter is azok között a világhírű művészek között van, akik nyílt levélben fordultak Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, hogy a börtönbe zárt ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij számára biztosítsák az orvosi ellátást.

...
Hírek

Nádas Péter: A szövegeim az uralkodó közhelyek ellenében íródtak - #olvassnádast

Véget ért a 15 éve megjelent Párhuzamos történetek közös olvasása Ott Annával, a záró epizódban pedig maga az író, Nádas Péter egy órán keresztül mesélt regényről, írásról és családról.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Nagy

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth unokája. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjú.

...
Kritika

Juan Gabriel Vásquez Kolumbiájában nem a mágia, hanem az erőszak tombol

Juan Gabriel Vásquez a jelenkori latin-amerikai írónemzedék egyik legjelesebb képviselője, Dalok a tűzhöz című kötete pedig bizonyos szempontből könnyed belépő az életműbe: egyszerre tartalmaz régi és új írásokat, de mindegyik központi eleme a Kolumbia múltjától és jelenétől is elválaszthatatlan erőszak. A hét könyve.

A hét könyve
Kritika
Colson Whitehead új regénye megmutatja, milyen régre nyúlik vissza a Black Lives Matter-mozgalom
...
Nagy

Irene Solá: Mindig az van fölényben, aki elmondhatja a történetét

Az Énekelek, s táncot jár a hegy líraisága, a nézőpontokkal való izgalmas játék, a történetmondás lehetőségei és a női elbeszélők is szóba kerültek a hatalmas érdeklődésre számot tartó beszélgetésen a Margó Fesztivál harmadik napján. A teltházas Világirodalmi Színpadon a katalán írót Ruff Orsolya kérdezte.

...
Kritika

Colson Whitehead új regénye megmutatja, milyen régre nyúlik vissza a Black Lives Matter-mozgalom

Dílerek, gyilkosok, stricik, rablók, maffiózók és mindent átitató korrupció – Colson Whitehead új regénye a 60-as évek Amerikájának legsötétebb bugyraiba viszi az olvasót, közben pedig árnyalt képet ad arról, milyen alapokra épült az a csillogó New York, amelyet ma ismerünk. A Harlemi kavarás a hét könyve. 

Szerzőink

...
Bányász Attila

Az utolsó párbaj didaktikus tanmesébe fojt egy középkori botrányt

...
Rezek Bori

Művészet, anyaság és patriarchátus: beleshettünk Elena Ferrante és Marina Abramović privát levelezésébe 

...
Sándor Anna

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

Olvass!
...
Beleolvasó

Rubin Eszter új regényében váratlanul ismét felüti fejét a mindent felemésztő szorongás

A 21. századi olvasó saját belső kérdéseit, vívódásait, generációkkal korábbi, valójában a mai napig ható szorongásait mutatja be Rubin Eszter új regénye, amelynek olvasása közben számtalanszor magunkra ismerünk. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől

Jonathan Franzen nagyszabású regénytrilógiájának első részében a chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett, tagjai pedig olyan döntések előtt állnak, amelyek hatása alól senki nem tud kibújni. Olvass bele a Keresztutakba!

, a Keres

...
Beleolvasó

Karafiáth Orsolya hősei a halál árnyékában is egymás mellett maradnak

Az Egymás könyve felkavaró hullámvasút, amely az elmúlásról, a barátságról és a bátorságról szól. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Milyen okok állhatnak a háttérben, ha egy fiatal nő eltűnik az otthonából?

Az izlandi Sigrídur Hagalín Björnsdóttir könyvében egy fiatal nő, Edda eltűnik az otthonából, újszülött gyermeke mellől. A rendőrség tanácstalan, és a család a nő öccsét kéri meg, hogy keresse meg Eddát. Olvass bele a Szent Szóba!

...
Beleolvasó

Bödőcs új könyvében harmincéves jubileumot ünnepel a Cirkuszhaza

Bödőcs Tibor új könyvének Luigi King a főszereplője, aki fura keveréke Berlusconinak, Trumpnak, Orbánnak, Castrónak. A Mulat a Manézs megmutatja, milyen egy Cirkuszhazában élni. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Sepsi László új regényében Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele!

...

Színt vall a Könyves: így olvastuk mi a kötelező olvasmányokat! [podcast]

...

Závada Péter átiratában Rómeó első szerelme a drog [Kötelező]

...

A mansfieldi kastélyban Austen nem félt egy unortodox hősnőt a középpontba tenni [Az Austen-projekt]

...

Knausgård, Sally Rooney és A Zöld Lovag [10 perc Könyves]