Nádas Péter: Az ember veszélyes lény futás közben

Nádas Péter: Az ember veszélyes lény futás közben

Nádas Péter 2022-ben lesz 80 éves, tíz éve hagyta abba a futást, előtte 50 évig gyakorolta. Mit mond valaki fél évszázadnyi futással a tagjaiban? Olyan valaki, akit ráadásul az irodalmi Nobel várományosai között emlegetnek? Simonyi Balázs a Nem azé, aki fut című podcastjában két és fél órát beszélgetett Nádas Péterrel a futásról, és azon keresztül persze az életről is.

sa | 2021. augusztus 24. |

Hogy a futás milyen testet-lelket megmozgató tevékenység egy író számára is, arról nemrég nálunk is olvashattál, mikor az olimpia alkalmából Bartók Imre ragadta meg érzékenyen a maratonban rejlő szépséget és Eliud Kipchoge futó életpéldáját (olimpiás sorozatunkban írókat, költőket kértünk fel, hogy rövid esszékben reflektáljanak a világraszóló eseményekre, az írásokat itt találod).

A Nádas Péterrel készült podcastbeszélgetés pedig egészen különleges - még ha előzménye volt is már. 2016-ban a Hévíz folyóiratban megjelent interjúban is a futásról kérdezték az egyik, ha nem a legjelentősebb kortárs magyar írónkat, és az interjúról akkor azt írtuk, hogy a “válaszai nemcsak a futást helyezik új értelmezési keretbe, hanem az írót is sokkal jobban megismerhetjük, megérthetjük”.

A mostani podcast már csak mértékénél fogva is legalább olyan tekintélyt parancsoló, mint Nádas munkássága, két és fél óra már igazán alkalmat ad arra, hogy a felek elmélyüljenek a beszélgetésben az író gombosszegi otthonában - Simonyi Balázs pedig él is a lehetőséggel.

Nádas Péter kiskamaszként, az anyja halála után kezdett el futni a Svábhegyen és a Normafán. Ahhoz képest, hogy ezután 50 évig futott, a műveiben ritkán bukkan fel a futás motívuma. Az írónak nem a táv, az idő, a testedzés vagy a célba érés a fontos, hanem az egész esemény jellege, ahol az én és a világ interakcióba kerül.

“Az ember veszélyes lény futás közben, mert nem bírják ki megjegyzés nélkül, és ezeknek a megjegyzéseknek egy része nagyon negatív. 

Volt, amikor meg akartak verni. Tehát az volt az első kérdés, »hova futsz, bazmeg?«

Amikor Nádas elkezdett futni, az még nem volt szokásban, valami elől vagy valamiért futottak, nem is értették, Nádas miért csinálja. Az elszökés egyébként is visszatérő “mániája” volt, így ez egyfajta szökés is volt számára. Akit viszont nagyon szeretett nézni, az Emil Zátopek cseh négyszeres olimpiai és háromszoros Európa-bajnok hosszútávfutó volt.

Az író nem használt edzési tervet, kezdetben a tornacipői is igen rosszak voltak. Három-négy alkalommal futott hetente, szüksége volt a regenerációra, az írás is rettenetesen igénybe vette - egyébként 8-21 kilométer között futott alkalmanként. Senkivel nem ment el futni közösen, emlékei szerint kétszer próbálta, de nagyon rossznak találta. “Férfiakkal eleve nem lehet futni, rögtön versenyezni kezdenek, és rögtön ők jobbak, de én azt leszarom, nem érdekel. Soha semmiféle versenysport nem érdekelt.” Hogy mi neki a futás, abban több dolog is találkozik, használta anatómiailag, fiziológiailag, aktusként, szórakozásként, ösztönös tevékenységként, menekülésként, harc helyett erőkifejtésként.

Hírlevél feliratkozás

Egy hosszabb gondolatsor keretében Nádas elmesélte, hogy mivel ő háborúba született, nagyon sokat gondolkodott, hogy mi vezetett oda: a versengést és a versenysportokat is forrásnak találta. “Ezek onnan jönnek és oda vezetnek.” Szerinte az európai civilizációnak le kéne szoknia a versengésről, mert olyan rendszereket épített fel, ami a növekedés határait nem ismeri el. Ezért a sportban doppingra van szüksége - ami az író szerint ugyanaz, mint a környezetszennyezés.

A futás szerinte nagyon más, mint a foci, mert nagyon individuális. Éppen ezért szerinte a futókból háborús hadosztagot nem is lehet csinálni. “Futballistákból lehet. Futballdrukkerekből is lehet. Futókból nem lehet. 

Az egyikből egy békés embertípus jön ki, a másikból egy háborús. Egy futóverseny közönsége még soha nem verte meg a rendőröket.”

A teljesség igénye nélkül, a beszélgetés során szó esett még:

  • a futás közbeni állattá válás megéléséről,
  • hogy sosem gondolkodik futás közben, magán nem dolgozik, kevéssé érdeklődik maga iránt, 
  • a futás jelenlét és készenlét, nincs múlt és jövő, karrier és emlékezés,
  • hogy a lépés, légzés és tájszemlélés együttese kiadja a repülés érzetét,
  • az unalomról és a magunkban keresendő bajról,
  • arról, hogy írónak ritkán író a barátja,
  • Vas István költő úszásáról,
  • az áldozathozatal hülyeségéről és a szabad döntésről,
  • vagy hogy mitől hosszú egy könyve.

A teljes beszélgetést meghallgathatod a Patreonon. Az előzetest a Spotify és Mixcloud platformokon. 

 



Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Nádas Péter: Kísérőzene [Esterházy-különszám]

Öt éve hunyt el Esterházy Péter, akinek a szellemi és kulturális hagyatékáról idén májusban különszámot jelentetett meg a Könyves Magazin a Magvető támogatásával. Olvassatok bele Nádas Péter írásába!

...
Hírek

Nádas Péter, JK Rowling és Thom Yorke másokkal együtt írt Putyinnak levelet

Nádas Péter is azok között a világhírű művészek között van, akik nyílt levélben fordultak Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, hogy a börtönbe zárt ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij számára biztosítsák az orvosi ellátást.

...
Hírek

Nádas Péter: A szövegeim az uralkodó közhelyek ellenében íródtak - #olvassnádast

Véget ért a 15 éve megjelent Párhuzamos történetek közös olvasása Ott Annával, a záró epizódban pedig maga az író, Nádas Péter egy órán keresztül mesélt regényről, írásról és családról.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.

A hét könyve
Kritika
A Fényes Köztársaságban a dzsungelből érkező gyerekek az ártatlanság képzetét számolják fel
...
Kritika

Hitler túszdrámája még a nagy szökést is elhomályosítja

A második világháború végén a nácik legértékesebb foglyai – államfők és katonatisztek, német összeesküvők és családtagjaik – váltak értékes túszokká az olasz Alpokban. Kálváriájuk feszültséggel teli, már-már abszurd túszdrámában csúcsosodott ki a hegyek közt, amelyről két történész írt könyvet.

...
Hírek

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor nyerte a Libri-díjat!

Idén hetedik alkalommal osztották ki a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. 2022-ben a zsűri egy hosszú elbeszélést, míg a közönség egy politikai szatírát emelt ki a tíz döntős mű közül.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

...
Bányász Attila

Hitler túszdrámája még a nagy szökést is elhomályosítja

...
Kolozsi Orsolya

A Fényes Köztársaságban a dzsungelből érkező gyerekek az ártatlanság képzetét számolják fel

Olvass!
...
Beleolvasó

Vigh Bori könyve hasznos tanácsok sorával segít turistából utazóvá válni

A Túl a plafonon podcastsorozat májusi vendége Vigh Bori digitális nomád, akinek az utazás az élete. Olvass bele Hogyan menjünk világgá című könyvébe!

...
Beleolvasó

A Dominus a Római Birodalom aranykorába vezet, amikor keletről egy új szekta terjed el

Kr. u. 165: a Római Birodalom fejlődése eléri csúcspontját. A Pinarius család műhelye aranyozott szobrokkal és hatalmas, márványból faragott emlékművekkel járul hozzá a város ékesítéséhez. Ez a művészet és a józan ész kora. Csakhogy a történelem nem áll meg. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Lesújt az istenek haragja, amikor egy boszorkány beleszeret Lokiba

A megindító, elsöprő erejű történet újragondolja az északi mitológiát. Olvass bele!

...

Bereményinek egy páternoszterezés után elment a kedve a hivatalos írói szereptől

...

Palya Bea: Egygyökerű a beszéd és a zene. Minden hangadás kapcsolódás

...

Megtörni a hallgatást [Ms. Columbo Olvas]

...

A háború új jelentésréteggel ruházta fel Ruff Orsolya gyerekregényét