Nádas Péter: Az ember veszélyes lény futás közben

Nádas Péter: Az ember veszélyes lény futás közben

Nádas Péter 2022-ben lesz 80 éves, tíz éve hagyta abba a futást, előtte 50 évig gyakorolta. Mit mond valaki fél évszázadnyi futással a tagjaiban? Olyan valaki, akit ráadásul az irodalmi Nobel várományosai között emlegetnek? Simonyi Balázs a Nem azé, aki fut című podcastjában két és fél órát beszélgetett Nádas Péterrel a futásról, és azon keresztül persze az életről is.

sa | 2021. augusztus 24. |

Hogy a futás milyen testet-lelket megmozgató tevékenység egy író számára is, arról nemrég nálunk is olvashattál, mikor az olimpia alkalmából Bartók Imre ragadta meg érzékenyen a maratonban rejlő szépséget és Eliud Kipchoge futó életpéldáját (olimpiás sorozatunkban írókat, költőket kértünk fel, hogy rövid esszékben reflektáljanak a világraszóló eseményekre, az írásokat itt találod).

A Nádas Péterrel készült podcastbeszélgetés pedig egészen különleges - még ha előzménye volt is már. 2016-ban a Hévíz folyóiratban megjelent interjúban is a futásról kérdezték az egyik, ha nem a legjelentősebb kortárs magyar írónkat, és az interjúról akkor azt írtuk, hogy a “válaszai nemcsak a futást helyezik új értelmezési keretbe, hanem az írót is sokkal jobban megismerhetjük, megérthetjük”.

A mostani podcast már csak mértékénél fogva is legalább olyan tekintélyt parancsoló, mint Nádas munkássága, két és fél óra már igazán alkalmat ad arra, hogy a felek elmélyüljenek a beszélgetésben az író gombosszegi otthonában - Simonyi Balázs pedig él is a lehetőséggel.

Nádas Péter kiskamaszként, az anyja halála után kezdett el futni a Svábhegyen és a Normafán. Ahhoz képest, hogy ezután 50 évig futott, a műveiben ritkán bukkan fel a futás motívuma. Az írónak nem a táv, az idő, a testedzés vagy a célba érés a fontos, hanem az egész esemény jellege, ahol az én és a világ interakcióba kerül.

“Az ember veszélyes lény futás közben, mert nem bírják ki megjegyzés nélkül, és ezeknek a megjegyzéseknek egy része nagyon negatív. 

Volt, amikor meg akartak verni. Tehát az volt az első kérdés, »hova futsz, bazmeg?«

Amikor Nádas elkezdett futni, az még nem volt szokásban, valami elől vagy valamiért futottak, nem is értették, Nádas miért csinálja. Az elszökés egyébként is visszatérő “mániája” volt, így ez egyfajta szökés is volt számára. Akit viszont nagyon szeretett nézni, az Emil Zátopek cseh négyszeres olimpiai és háromszoros Európa-bajnok hosszútávfutó volt.

Az író nem használt edzési tervet, kezdetben a tornacipői is igen rosszak voltak. Három-négy alkalommal futott hetente, szüksége volt a regenerációra, az írás is rettenetesen igénybe vette - egyébként 8-21 kilométer között futott alkalmanként. Senkivel nem ment el futni közösen, emlékei szerint kétszer próbálta, de nagyon rossznak találta. “Férfiakkal eleve nem lehet futni, rögtön versenyezni kezdenek, és rögtön ők jobbak, de én azt leszarom, nem érdekel. Soha semmiféle versenysport nem érdekelt.” Hogy mi neki a futás, abban több dolog is találkozik, használta anatómiailag, fiziológiailag, aktusként, szórakozásként, ösztönös tevékenységként, menekülésként, harc helyett erőkifejtésként.

Hírlevél feliratkozás

Egy hosszabb gondolatsor keretében Nádas elmesélte, hogy mivel ő háborúba született, nagyon sokat gondolkodott, hogy mi vezetett oda: a versengést és a versenysportokat is forrásnak találta. “Ezek onnan jönnek és oda vezetnek.” Szerinte az európai civilizációnak le kéne szoknia a versengésről, mert olyan rendszereket épített fel, ami a növekedés határait nem ismeri el. Ezért a sportban doppingra van szüksége - ami az író szerint ugyanaz, mint a környezetszennyezés.

A futás szerinte nagyon más, mint a foci, mert nagyon individuális. Éppen ezért szerinte a futókból háborús hadosztagot nem is lehet csinálni. “Futballistákból lehet. Futballdrukkerekből is lehet. Futókból nem lehet. 

Az egyikből egy békés embertípus jön ki, a másikból egy háborús. Egy futóverseny közönsége még soha nem verte meg a rendőröket.”

A teljesség igénye nélkül, a beszélgetés során szó esett még:

  • a futás közbeni állattá válás megéléséről,
  • hogy sosem gondolkodik futás közben, magán nem dolgozik, kevéssé érdeklődik maga iránt, 
  • a futás jelenlét és készenlét, nincs múlt és jövő, karrier és emlékezés,
  • hogy a lépés, légzés és tájszemlélés együttese kiadja a repülés érzetét,
  • az unalomról és a magunkban keresendő bajról,
  • arról, hogy írónak ritkán író a barátja,
  • Vas István költő úszásáról,
  • az áldozathozatal hülyeségéről és a szabad döntésről,
  • vagy hogy mitől hosszú egy könyve.

A teljes beszélgetést meghallgathatod a Patreonon. Az előzetest a Spotify és Mixcloud platformokon. 

 



Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Nádas Péter: Kísérőzene [Esterházy-különszám]

Öt éve hunyt el Esterházy Péter, akinek a szellemi és kulturális hagyatékáról idén májusban különszámot jelentetett meg a Könyves Magazin a Magvető támogatásával. Olvassatok bele Nádas Péter írásába!

...

Nádas Péter, JK Rowling és Thom Yorke másokkal együtt írt Putyinnak levelet

Nádas Péter is azok között a világhírű művészek között van, akik nyílt levélben fordultak Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, hogy a börtönbe zárt ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij számára biztosítsák az orvosi ellátást.

...

Nádas Péter: A szövegeim az uralkodó közhelyek ellenében íródtak - #olvassnádast

Véget ért a 15 éve megjelent Párhuzamos történetek közös olvasása Ott Annával, a záró epizódban pedig maga az író, Nádas Péter egy órán keresztül mesélt regényről, írásról és családról.

MARGÓ
...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Lehet-e a zenetörténet közérthető? – Fazekas Gergely az Őszi Margón

Fazekas Gergely Négynegyed című könyvének bemutatóján számos izgalmas anekdotával lettünk gazdagabbak.

Kiemeltek
...

Tudtad, hogy a női vámpírok megelőzték Drakulát?

A vámpírtörténetekben a harc a női testért zajlik, képletesen és fizikailag.

...

Friedenthal Zoltán felolvas a Margó Könyvekből: hallgasd meg!

Az Örkény színésze olvas fel Alessandro Mari és Lars Svisdal regényeiből.

...

Tóth Krisztina disztópiáját méltatja a New York Times: orwelli és túlságosan is valóságos

Ritka az ilyen könyv - erre jut a kritikus.

A hét könyve
Kritika
Az egyetem maga a Pokol - R. F. Kuang új filozófiai horrorja
Fájdalmas szakításból Francia Akadémia nagydíjas regény – François-Henri Désérable íróval beszélgettünk

Fájdalmas szakításból Francia Akadémia nagydíjas regény – François-Henri Désérable íróval beszélgettünk

Csábítás és a versek ereje – Francois-Henri Désérable francia íróval beszélgettünk. 

Mérő Vera: Régóta mondom, hogy bocsánatot kérni nagyon jó dolog

Mérő Vera: Régóta mondom, hogy bocsánatot kérni nagyon jó dolog

Mit jelent az otthonosság? Lehet-e mindig segíteni? Podcast Mérő Vera író, jogvédővel.

Szerzőink

Borbély Zsuzsa
Borbély Zsuzsa

Lesújtó számok: már csak 40 másodpercig tart a figyelmünk a digitális térben?

Tasi Annabella
Tasi Annabella

Fájdalmas szakításból Francia Akadémia nagydíjas regény – François-Henri Désérable íróval beszélgettünk

Olvass!
...

Amikor Budapesten a gyerekeknek saját köztársasága volt – Olvass bele Miklya Luzsányi Mónika könyvébe!

Az Abszolút töri sorozat hőse saját családjának titkaira bukkan a háború utáni Budapesten.

...

A holokauszt Isten megváltási tervének része? A Nobel-díjas Jon Fosse válaszol

Miként gondolkodik a Nobel-díjas alkotó istenről, hitről és vallásról? Olvass bele!

...

Te mennyit fizetnél az anyád szabadságáért? Olvass bele Édouard Louis új regényébe!

A pénz nem boldogít, de szabaddá és függetlenné tesz. Főleg, ha egy alkoholista férj elől menekülsz. Olvass bele!

...

Tapasztó Orsi: Gyerek mellett sokszor csak túlélsz [Ezt senki nem mondta!]

...

Kiss Viki könyvajánlója: Személyes célom, hogy az összes Colleen Hoover-könyvet elolvassam

...

Székely Kriszta: Az olvasás megváltoztatta az életemet