Nádas Péter: Az ember veszélyes lény futás közben

Hogy a futás milyen testet-lelket megmozgató tevékenység egy író számára is, arról nemrég nálunk is olvashattál, mikor az olimpia alkalmából Bartók Imre ragadta meg érzékenyen a maratonban rejlő szépséget és Eliud Kipchoge futó életpéldáját (olimpiás sorozatunkban írókat, költőket kértünk fel, hogy rövid esszékben reflektáljanak a világraszóló eseményekre, az írásokat itt találod).

A Nádas Péterrel készült podcastbeszélgetés pedig egészen különleges - még ha előzménye volt is már. 2016-ban a Hévíz folyóiratban megjelent interjúban is a futásról kérdezték az egyik, ha nem a legjelentősebb kortárs magyar írónkat, és az interjúról akkor azt írtuk, hogy a “válaszai nemcsak a futást helyezik új értelmezési keretbe, hanem az írót is sokkal jobban megismerhetjük, megérthetjük”.

A mostani podcast már csak mértékénél fogva is legalább olyan tekintélyt parancsoló, mint Nádas munkássága, két és fél óra már igazán alkalmat ad arra, hogy a felek elmélyüljenek a beszélgetésben az író gombosszegi otthonában - Simonyi Balázs pedig él is a lehetőséggel.

Nádas Péter kiskamaszként, az anyja halála után kezdett el futni a Svábhegyen és a Normafán. Ahhoz képest, hogy ezután 50 évig futott, a műveiben ritkán bukkan fel a futás motívuma. Az írónak nem a táv, az idő, a testedzés vagy a célba érés a fontos, hanem az egész esemény jellege, ahol az én és a világ interakcióba kerül.

“Az ember veszélyes lény futás közben, mert nem bírják ki megjegyzés nélkül, és ezeknek a megjegyzéseknek egy része nagyon negatív. 

Volt, amikor meg akartak verni. Tehát az volt az első kérdés, »hova futsz, bazmeg?«”

Amikor Nádas elkezdett futni, az még nem volt szokásban, valami elől vagy valamiért futottak, nem is értették, Nádas miért csinálja. Az elszökés egyébként is visszatérő “mániája” volt, így ez egyfajta szökés is volt számára. Akit viszont nagyon szeretett nézni, az Emil Zátopek cseh négyszeres olimpiai és háromszoros Európa-bajnok hosszútávfutó volt.

Az író nem használt edzési tervet, kezdetben a tornacipői is igen rosszak voltak. Három-négy alkalommal futott hetente, szüksége volt a regenerációra, az írás is rettenetesen igénybe vette - egyébként 8-21 kilométer között futott alkalmanként. Senkivel nem ment el futni közösen, emlékei szerint kétszer próbálta, de nagyon rossznak találta. “Férfiakkal eleve nem lehet futni, rögtön versenyezni kezdenek, és rögtön ők jobbak, de én azt leszarom, nem érdekel. Soha semmiféle versenysport nem érdekelt.” Hogy mi neki a futás, abban több dolog is találkozik, használta anatómiailag, fiziológiailag, aktusként, szórakozásként, ösztönös tevékenységként, menekülésként, harc helyett erőkifejtésként.

Egy hosszabb gondolatsor keretében Nádas elmesélte, hogy mivel ő háborúba született, nagyon sokat gondolkodott, hogy mi vezetett oda: a versengést és a versenysportokat is forrásnak találta. “Ezek onnan jönnek és oda vezetnek.” Szerinte az európai civilizációnak le kéne szoknia a versengésről, mert olyan rendszereket épített fel, ami a növekedés határait nem ismeri el. Ezért a sportban doppingra van szüksége - ami az író szerint ugyanaz, mint a környezetszennyezés.

A futás szerinte nagyon más, mint a foci, mert nagyon individuális. Éppen ezért szerinte a futókból háborús hadosztagot nem is lehet csinálni. “Futballistákból lehet. Futballdrukkerekből is lehet. Futókból nem lehet. 

Az egyikből egy békés embertípus jön ki, a másikból egy háborús. Egy futóverseny közönsége még soha nem verte meg a rendőröket.”

A teljesség igénye nélkül, a beszélgetés során szó esett még:

• a futás közbeni állattá válás megéléséről,
• hogy sosem gondolkodik futás közben, magán nem dolgozik, kevéssé érdeklődik maga iránt, 
• a futás jelenlét és készenlét, nincs múlt és jövő, karrier és emlékezés,
• hogy a lépés, légzés és tájszemlélés együttese kiadja a repülés érzetét,
• az unalomról és a magunkban keresendő bajról,
• arról, hogy írónak ritkán író a barátja,
• Vas István költő úszásáról,
• az áldozathozatal hülyeségéről és a szabad döntésről,
• vagy hogy mitől hosszú egy könyve.

A teljes beszélgetést meghallgathatod a Patreonon. Az előzetest a Spotify és Mixcloud platformokon.