Nádas Péter: Az ember veszélyes lény futás közben

Nádas Péter: Az ember veszélyes lény futás közben

Nádas Péter 2022-ben lesz 80 éves, tíz éve hagyta abba a futást, előtte 50 évig gyakorolta. Mit mond valaki fél évszázadnyi futással a tagjaiban? Olyan valaki, akit ráadásul az irodalmi Nobel várományosai között emlegetnek? Simonyi Balázs a Nem azé, aki fut című podcastjában két és fél órát beszélgetett Nádas Péterrel a futásról, és azon keresztül persze az életről is.

sa | 2021. augusztus 24. |

Hogy a futás milyen testet-lelket megmozgató tevékenység egy író számára is, arról nemrég nálunk is olvashattál, mikor az olimpia alkalmából Bartók Imre ragadta meg érzékenyen a maratonban rejlő szépséget és Eliud Kipchoge futó életpéldáját (olimpiás sorozatunkban írókat, költőket kértünk fel, hogy rövid esszékben reflektáljanak a világraszóló eseményekre, az írásokat itt találod).

A Nádas Péterrel készült podcastbeszélgetés pedig egészen különleges - még ha előzménye volt is már. 2016-ban a Hévíz folyóiratban megjelent interjúban is a futásról kérdezték az egyik, ha nem a legjelentősebb kortárs magyar írónkat, és az interjúról akkor azt írtuk, hogy a “válaszai nemcsak a futást helyezik új értelmezési keretbe, hanem az írót is sokkal jobban megismerhetjük, megérthetjük”.

A mostani podcast már csak mértékénél fogva is legalább olyan tekintélyt parancsoló, mint Nádas munkássága, két és fél óra már igazán alkalmat ad arra, hogy a felek elmélyüljenek a beszélgetésben az író gombosszegi otthonában - Simonyi Balázs pedig él is a lehetőséggel.

Nádas Péter kiskamaszként, az anyja halála után kezdett el futni a Svábhegyen és a Normafán. Ahhoz képest, hogy ezután 50 évig futott, a műveiben ritkán bukkan fel a futás motívuma. Az írónak nem a táv, az idő, a testedzés vagy a célba érés a fontos, hanem az egész esemény jellege, ahol az én és a világ interakcióba kerül.

“Az ember veszélyes lény futás közben, mert nem bírják ki megjegyzés nélkül, és ezeknek a megjegyzéseknek egy része nagyon negatív. 

Volt, amikor meg akartak verni. Tehát az volt az első kérdés, »hova futsz, bazmeg?«

Amikor Nádas elkezdett futni, az még nem volt szokásban, valami elől vagy valamiért futottak, nem is értették, Nádas miért csinálja. Az elszökés egyébként is visszatérő “mániája” volt, így ez egyfajta szökés is volt számára. Akit viszont nagyon szeretett nézni, az Emil Zátopek cseh négyszeres olimpiai és háromszoros Európa-bajnok hosszútávfutó volt.

Az író nem használt edzési tervet, kezdetben a tornacipői is igen rosszak voltak. Három-négy alkalommal futott hetente, szüksége volt a regenerációra, az írás is rettenetesen igénybe vette - egyébként 8-21 kilométer között futott alkalmanként. Senkivel nem ment el futni közösen, emlékei szerint kétszer próbálta, de nagyon rossznak találta. “Férfiakkal eleve nem lehet futni, rögtön versenyezni kezdenek, és rögtön ők jobbak, de én azt leszarom, nem érdekel. Soha semmiféle versenysport nem érdekelt.” Hogy mi neki a futás, abban több dolog is találkozik, használta anatómiailag, fiziológiailag, aktusként, szórakozásként, ösztönös tevékenységként, menekülésként, harc helyett erőkifejtésként.

Hírlevél feliratkozás

Egy hosszabb gondolatsor keretében Nádas elmesélte, hogy mivel ő háborúba született, nagyon sokat gondolkodott, hogy mi vezetett oda: a versengést és a versenysportokat is forrásnak találta. “Ezek onnan jönnek és oda vezetnek.” Szerinte az európai civilizációnak le kéne szoknia a versengésről, mert olyan rendszereket épített fel, ami a növekedés határait nem ismeri el. Ezért a sportban doppingra van szüksége - ami az író szerint ugyanaz, mint a környezetszennyezés.

A futás szerinte nagyon más, mint a foci, mert nagyon individuális. Éppen ezért szerinte a futókból háborús hadosztagot nem is lehet csinálni. “Futballistákból lehet. Futballdrukkerekből is lehet. Futókból nem lehet. 

Az egyikből egy békés embertípus jön ki, a másikból egy háborús. Egy futóverseny közönsége még soha nem verte meg a rendőröket.”

A teljesség igénye nélkül, a beszélgetés során szó esett még:

  • a futás közbeni állattá válás megéléséről,
  • hogy sosem gondolkodik futás közben, magán nem dolgozik, kevéssé érdeklődik maga iránt, 
  • a futás jelenlét és készenlét, nincs múlt és jövő, karrier és emlékezés,
  • hogy a lépés, légzés és tájszemlélés együttese kiadja a repülés érzetét,
  • az unalomról és a magunkban keresendő bajról,
  • arról, hogy írónak ritkán író a barátja,
  • Vas István költő úszásáról,
  • az áldozathozatal hülyeségéről és a szabad döntésről,
  • vagy hogy mitől hosszú egy könyve.

A teljes beszélgetést meghallgathatod a Patreonon. Az előzetest a Spotify és Mixcloud platformokon. 

 



Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Nádas Péter: Kísérőzene [Esterházy-különszám]

Öt éve hunyt el Esterházy Péter, akinek a szellemi és kulturális hagyatékáról idén májusban különszámot jelentetett meg a Könyves Magazin a Magvető támogatásával. Olvassatok bele Nádas Péter írásába!

...
Hírek

Nádas Péter, JK Rowling és Thom Yorke másokkal együtt írt Putyinnak levelet

Nádas Péter is azok között a világhírű művészek között van, akik nyílt levélben fordultak Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, hogy a börtönbe zárt ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij számára biztosítsák az orvosi ellátást.

...
Hírek

Nádas Péter: A szövegeim az uralkodó közhelyek ellenében íródtak - #olvassnádast

Véget ért a 15 éve megjelent Párhuzamos történetek közös olvasása Ott Annával, a záró epizódban pedig maga az író, Nádas Péter egy órán keresztül mesélt regényről, írásról és családról.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.

...
Nagy

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

90 éve született Csurka István. Ebből az alkalommal olyan színészekkel és rendezőkkel beszélgettünk, akik szerepeltek a színdarabjaiban és/vagy rendeztek tőle valamit. Andrási Attila, Koncz Gábor és Szilágyi Tibor válaszai.

Szerzőink

...
Könyves Magazin

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...
Sándor Anna

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

...
Sándor Anna

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Olvass!
...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

Titkok, erőszak és szektákhoz hasonló légkör: Karin Smirnoff könyvében egy gyászoló testvérpár küzd a szeretetért és az elfogadásért. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Olvass bele a regénybe!

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: A család olyan, mint egy falka

...

A Szegény párákban Frankenstein, a szex és Mary Shelley is a ma nőjéről beszélnek

...

Ezt senki nem mondta – Nádasdy Ádám: Lássa az a gyerek, hogy én is ember vagyok