Nádas Péter: A szövegeim az uralkodó közhelyek ellenében íródtak - #olvassnádast

Nádas Péter: A szövegeim az uralkodó közhelyek ellenében íródtak - #olvassnádast

Véget ért a 15 éve megjelent Párhuzamos történetek közös olvasása Ott Annával, a záró epizódban pedig maga az író, Nádas Péter egy órán keresztül mesélt regényről, írásról és családról. Pontokba szedtük a legérdekesebb megállapítások közül párat, de érdemes végignézni/hallgatni az egész beszélgetést. (A korábbi részeket ITT vissza tudjátok keresni.)

ro | 2020. december 23. |

  • A beszélgetés elején Nádas Péter megmutatta dolgozószobáját és az íróasztalát is. A dívány mellett több könyv is hevert „délutáni alváshoz és olvasásokhoz”, a falon pedig két Nádler István-kép lóg: „A délutáni alvásokból mindig Nádlerre ébredek”.
  • Általában a szövegei kapcsán olvasási nehézséget említenek, de nem egészen érzi, mi okozza a nehézséget.
  • „Kétségtelen, hogy a szövegeim az uralkodó közhelyek ellenében íródtak.” Az Emlékiratok könyvében például az volt a szándéka, hogy még ironikusan se írjon le egyetlen közhelyet sem. A Párhuzamos történeteknél ezt a megoldást túl radikálisnak találta, így humorisztikusan leírt párat.
  • Természetes, hogy a befogadás azzal is jár, hogy az olvasó megosztja a befogadott anyagot. Amikor életében először németül olvasta Az eltűnt idő nyomábant, kényszeresen el kellett mondania a munkatársainak azt az őrületes asszociációs sort, amivel Proust dolgozik.
  • A Párhuzamos történetek megírása után megmaradtak azok az elemek, amelyek miatt írta – ilyenkor a háttérmunka marad meg, amelyből csak a jéghely csúcsa lóg ki.
  • Világos volt számára, hogy nem tud úgy megírni valamit, hogy ne tudná, hova tart. Az írás negyedik vagy ötödik évében megvoltak azok a mondatok is, amelyek a mai napig az utolsó mondatok. Írás közben izgatta, mi lenne, ha nem az elejétől a végéig, hanem a végétől az elejéig írna meg egy regényt. Ez esetben a káoszhoz nem struktúrát, hanem képet keresne.
  • Legegyszerűbb az volt, hogy először a Kristóf-fejezeteket írta meg, de közbejött egy szívinfarktus 1993-ban, és az a feje tetejére állított mindent. De akkor alakult ki a könyv szerkezete, és bár nem tévedett azzal, hogy a végét írta meg előbb, de abban tévedett, hogy hátulról megírható valami.
  • Az embernek mindenféle eszébe jut, jegyzetel, majd ezeket különféle rendszerek szerint összerakja – az ellenőrző munka egy részét Berlinben végezte és a Wissenschaftskolleg könyvtárában rengeteg könyvet kért ki. Néha maga is csodálkozott, hogy milyen részleteket képes az agya megőrizni, ami adott esetben leírható.
  • Ennek a könyvnek a történeti anyaga mind dokumentáción alapult, nem helyettesítette, hanem kiegészítette a fikciót. „A fantáziának az szab határt, hogy az élményvilágodnak hol a határa.”
  • Ha egy nő szemével írja le a szeretkezést, arra a két hétre nővé is kell válnia. Ágost és Gyöngyvér szeretkezését majdnem egy éven át írta – annyi időre nem lehet nővé válni, de időről időre meg kell ezt kockáztatni. „Mindenfélévé kell válnom megállás nélkül”. Az empátia őrületes igénye, tömegvonzása teljes embert kíván, „még annál is többet”, de közben egyenrangúként kell a fejében tartani a többi szálat is.
  • Amikor elkezdett egy fejezetet írni, és amikor már nagyon jólesett, egy coitus interruptusszal abba kellett hagyni és áttérni a következőre. Majd később folytatni. A Párhuzamos történetek szerkezeti képlete így néz ki: ABC-ABC-ABC-B-E. Nem oksági kapcsolatok rendszerét követi, zeneileg van megszerkesztve.
  • A világegyetem valószínűleg diszharmonikus, és miért kellene egy regényírónak azt hazudnia, hogy a világ harmonikus, csak azért, mert én arra vágyom?
  • A Világló részletek írásakor nem kellett a családtagok bőrébe bújnia, mert az ő bőrükben benne van.
  • A prózaírásban nagy szerepe van az előmunkálatoknak, valamint az előmunkálatok mélységének.
  • Olvasói reakciókban sokszor előjött, hogy Kristóf karaktere mennyire azonos az íróval. Nádas szerint ez fordítva van. Neki Kristóf karaktere azért jut eszébe, mert nagyon közel van, de önmagáról nem tud ilyen karakterrajzot készíteni. Íróként ki vannak jelölve a mezsgyehatárok, és nem szabad beleszántani a másik mezsgyéjébe. Ám azt is tudja, hogy milyen tapasztalattal tudja ezeket a határokat átlépni. 18-19 évesen rájött, hol vannak a tematikus és az ábrázolási határai.
  • Nincs kedvence, nincs kivételezette, legközelebb Kristóf áll hozzá, de tud olyan nőnemű szereplőt is mondani, aki legalább ilyen közel áll hozzá, csak az nem annyira feltűnő.
  • Nádas Péter 1993-ban a klinikai halál állapotába került. Erről az élményéről most azt mondta, hogy döntő jelentőségű aktus volt belemenni és kijönni a halálból, anélkül, hogy magát a halált elérte volna; a küszöbére ért, ahonnan visszahozták. Ettől soha nem félt, inkább kívánta. Az a fontos, mi az a szerkezeti ábra, amiben megerősítette: az életjelenségeinknek van egy oksági rendszere, de annak a láncolatnak, amiben ez a rendszer helyet foglal, nem ismerjük sem a kiinduló, sem pedig a végpontját.
  • Általában az ünnepek alatt is dolgozni szokott, munkával ünnepel.
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Nádas Péter bemutatja otthonát

Az író rövid videóban dokumentálta, hogyan érkezett meg az új kötete Gombosszegre. A faluról szól az Arbor Mundi nyitóesszéje is.

...
Nagy

Mutatunk öt fotót Nádas Péter és Aranyossi Magda családi albumából!

...
Nagy

Nagyon sajnálom - Nádas Péter memoárja (dokumentumfilm)

ADVENT
...
Könyves Advent

Az ükapa titkos receptjéből készülő forró csokoládék megváltoztatják a történelem menetét

Az életben maradásért, a boldogságért és a szerelemért küzdenek egy grúz család tagjai az orosz–grúz és szovjet 20. századi történelem viharaiban. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Három ember sorsa kereszteződik egy pennsylvaniai Madonna-ikon alatt a jezsuita James Martin első regényében

Az amerikai jezsuita szerző első – eredetileg 2016-ban megjelent – regényében belső utakra hívja az olvasót. Spirituális utazásra, mely ki tudja, hová vezet. Aggodalmak, kérdések, harag, mely talán Isten és az élet teljessége felé visz közelebb. Olvass bele!

...
Könyves Advent

„VÁROK TÜRELEMMEL. ABBAN BAROMI JÓ VAGYOK” – Egy beszédképtelen, autizmussal élő lány írásban vall a mindennapjairól

Hogyan kommunikál és mit gondol a világról egy autista kényszerei béklyójában élő huszonöt éves, beszédképtelen lány? Mihez kezdene az édesanyja nélkül, aki egyszemélyben gondozója, lelki társa, fáradhatatlan fejlesztője és tolmácsa? Mutatunk egy részletet Pataki Panka könyvéből.

Hírek
...
Zöld

A jövő városa az a hely, ahol minden 15 percre van tőled

...
Könyves Advent

Három ember sorsa kereszteződik egy pennsylvaniai Madonna-ikon alatt a jezsuita James Martin első regényében

...
Hírek

Nyílt nap van az Arcanumnál: ma bármit előtúrhatsz a régi újságokból!

...
Szórakozás

A Dűne előzménysorozatát kezdték el forgatni Budapesten 

...
Gyerekirodalom

Így néz ki Szegedi Katalin íróasztala

...
Hírek

Nádas könyveit ajánlják az év végi hajrában egy német lap munkatársai

...
Panodyssey

A Panodyssey bárkinek teret ad a saját szövege publikálására

...
Hírek

Az olvasás nemcsak kikapcsolódás, szemléletformáló hatással is bír

...
Promóció

Stílusos terepszínű nadrágok nem csak munkához

...
Promóció

Egy nélkülözhetetlen kiegészítő, ha sokat időzöl a gép előtt – Kékfény szűrő szemüveg

...
Promóció

A kulturális feltöltődéshez minőségi élelmiszerek járnak

...
Promóció

Hogyan válasszunk asztalt?

Még több olvasnivaló
...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

...
Nagy

Max Porter: Szeretem, amikor a semmiből előpattannak a múlt buborékjai

Max Porter angol író, A bánat egy tollas állattal szerzője. A gyászról és annak feldolgozásáról szóló nagy sikerű könyve után itthon is megjelent második regénye, a Lanny, amiben egy városi család, egy fal és az angol mitológia viszonyai szövődnek össze. A könyvei mellett a partraszálló rómaiakról, Daniel Craigről és a leereszkedő kritikusokkal is beszélgettünk vele.

...
Nagy

A Duna egy metafora, amely összeköti a régió irodalmát

Hogyan határozza meg és köti össze a Duna az általa érintett országok kultúráját, irodalmát? Egyáltalán miért vált ilyen jelentős hatásúvá a folyó ebben a régióban? Hogyan jelenik meg az egyes alkotásokban? Többek közt ezekről a kérdésekről esett szó tegnap délután a Panodyssey Café első alkalmán.