Nádas Péter: A szövegeim az uralkodó közhelyek ellenében íródtak - #olvassnádast

Nádas Péter: A szövegeim az uralkodó közhelyek ellenében íródtak - #olvassnádast

Véget ért a 15 éve megjelent Párhuzamos történetek közös olvasása Ott Annával, a záró epizódban pedig maga az író, Nádas Péter egy órán keresztül mesélt regényről, írásról és családról. Pontokba szedtük a legérdekesebb megállapítások közül párat, de érdemes végignézni/hallgatni az egész beszélgetést. (A korábbi részeket ITT vissza tudjátok keresni.)

ro | 2020. december 23. |

  • A beszélgetés elején Nádas Péter megmutatta dolgozószobáját és az íróasztalát is. A dívány mellett több könyv is hevert „délutáni alváshoz és olvasásokhoz”, a falon pedig két Nádler István-kép lóg: „A délutáni alvásokból mindig Nádlerre ébredek”.
  • Általában a szövegei kapcsán olvasási nehézséget említenek, de nem egészen érzi, mi okozza a nehézséget.
  • „Kétségtelen, hogy a szövegeim az uralkodó közhelyek ellenében íródtak.” Az Emlékiratok könyvében például az volt a szándéka, hogy még ironikusan se írjon le egyetlen közhelyet sem. A Párhuzamos történeteknél ezt a megoldást túl radikálisnak találta, így humorisztikusan leírt párat.
  • Természetes, hogy a befogadás azzal is jár, hogy az olvasó megosztja a befogadott anyagot. Amikor életében először németül olvasta Az eltűnt idő nyomábant, kényszeresen el kellett mondania a munkatársainak azt az őrületes asszociációs sort, amivel Proust dolgozik.
  • A Párhuzamos történetek megírása után megmaradtak azok az elemek, amelyek miatt írta – ilyenkor a háttérmunka marad meg, amelyből csak a jéghely csúcsa lóg ki.
  • Világos volt számára, hogy nem tud úgy megírni valamit, hogy ne tudná, hova tart. Az írás negyedik vagy ötödik évében megvoltak azok a mondatok is, amelyek a mai napig az utolsó mondatok. Írás közben izgatta, mi lenne, ha nem az elejétől a végéig, hanem a végétől az elejéig írna meg egy regényt. Ez esetben a káoszhoz nem struktúrát, hanem képet keresne.
  • Legegyszerűbb az volt, hogy először a Kristóf-fejezeteket írta meg, de közbejött egy szívinfarktus 1993-ban, és az a feje tetejére állított mindent. De akkor alakult ki a könyv szerkezete, és bár nem tévedett azzal, hogy a végét írta meg előbb, de abban tévedett, hogy hátulról megírható valami.
  • Az embernek mindenféle eszébe jut, jegyzetel, majd ezeket különféle rendszerek szerint összerakja – az ellenőrző munka egy részét Berlinben végezte és a Wissenschaftskolleg könyvtárában rengeteg könyvet kért ki. Néha maga is csodálkozott, hogy milyen részleteket képes az agya megőrizni, ami adott esetben leírható.
  • Ennek a könyvnek a történeti anyaga mind dokumentáción alapult, nem helyettesítette, hanem kiegészítette a fikciót. „A fantáziának az szab határt, hogy az élményvilágodnak hol a határa.”
  • Ha egy nő szemével írja le a szeretkezést, arra a két hétre nővé is kell válnia. Ágost és Gyöngyvér szeretkezését majdnem egy éven át írta – annyi időre nem lehet nővé válni, de időről időre meg kell ezt kockáztatni. „Mindenfélévé kell válnom megállás nélkül”. Az empátia őrületes igénye, tömegvonzása teljes embert kíván, „még annál is többet”, de közben egyenrangúként kell a fejében tartani a többi szálat is.
  • Amikor elkezdett egy fejezetet írni, és amikor már nagyon jólesett, egy coitus interruptusszal abba kellett hagyni és áttérni a következőre. Majd később folytatni. A Párhuzamos történetek szerkezeti képlete így néz ki: ABC-ABC-ABC-B-E. Nem oksági kapcsolatok rendszerét követi, zeneileg van megszerkesztve.
  • A világegyetem valószínűleg diszharmonikus, és miért kellene egy regényírónak azt hazudnia, hogy a világ harmonikus, csak azért, mert én arra vágyom?
  • A Világló részletek írásakor nem kellett a családtagok bőrébe bújnia, mert az ő bőrükben benne van.
  • A prózaírásban nagy szerepe van az előmunkálatoknak, valamint az előmunkálatok mélységének.
  • Olvasói reakciókban sokszor előjött, hogy Kristóf karaktere mennyire azonos az íróval. Nádas szerint ez fordítva van. Neki Kristóf karaktere azért jut eszébe, mert nagyon közel van, de önmagáról nem tud ilyen karakterrajzot készíteni. Íróként ki vannak jelölve a mezsgyehatárok, és nem szabad beleszántani a másik mezsgyéjébe. Ám azt is tudja, hogy milyen tapasztalattal tudja ezeket a határokat átlépni. 18-19 évesen rájött, hol vannak a tematikus és az ábrázolási határai.
  • Nincs kedvence, nincs kivételezette, legközelebb Kristóf áll hozzá, de tud olyan nőnemű szereplőt is mondani, aki legalább ilyen közel áll hozzá, csak az nem annyira feltűnő.
  • Nádas Péter 1993-ban a klinikai halál állapotába került. Erről az élményéről most azt mondta, hogy döntő jelentőségű aktus volt belemenni és kijönni a halálból, anélkül, hogy magát a halált elérte volna; a küszöbére ért, ahonnan visszahozták. Ettől soha nem félt, inkább kívánta. Az a fontos, mi az a szerkezeti ábra, amiben megerősítette: az életjelenségeinknek van egy oksági rendszere, de annak a láncolatnak, amiben ez a rendszer helyet foglal, nem ismerjük sem a kiinduló, sem pedig a végpontját.
  • Általában az ünnepek alatt is dolgozni szokott, munkával ünnepel.
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Nádas Péter bemutatja otthonát

Az író rövid videóban dokumentálta, hogyan érkezett meg az új kötete Gombosszegre. A faluról szól az Arbor Mundi nyitóesszéje is.

...
Nagy

Mutatunk öt fotót Nádas Péter és Aranyossi Magda családi albumából!

...
Nagy

Nagyon sajnálom - Nádas Péter memoárja (dokumentumfilm)

Hírek
...
Panodyssey

Milyen történeteket mesél egy város vagy egy falu? Írd meg a Panodyssey pályázatára!

...
Szórakozás

Mi köze az Utódlásnak egy Pulitzer-díjas amerikai költőhöz?

...
Beleolvasó

Nádasdy Ádám sokat hordta az irháját keresztül-kasul a városon, sosem telt be vele

...
Hírek

Radnóti Miklós dedikált kötete lett a csúcstartó

...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

...
Zöld

A 19. századi dán festők a sörfőzés maradékát használhatták vásznaik alapozására

...
Hírek

Lefagyasztják az olaszországi áradások miatt elázott régi könyveket

...
Hírek

Floridai alsó tagozatosok már nem olvashatják Amanda Gorman versét, a Fehér Ház tiltakozik

...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

Még több olvasnivaló
...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

...
Nagy

Pam Jenoff a Covid alatt értette meg, hogyan változhat meg radikálisan az élet egy másodperc alatt

Pam Jenoff a kilencvenes évek közepén Krakkóban kezdett el dolgozni diplomataként, ahol többek között a holokauszttal kapcsolatos ügyeken, a zsidó tulajdon visszaállításán dolgozott. Szoros kapcsolat alakult ki közte és az idős túlélők között, történelmi fikciós regényeit a tőlük hallott történetek inspirálják. Interjú.

...
Nagy

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom része

Behrouz Boochani iráni kurd újságíróként dolgozott, mikor menekülni kényszerült, majd illegális bevándorlóként éveket töltött embertelen körülmények között egy ausztrál börtöntáborban. A Margó előtt beszélgettünk a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. Interjú.