Nádas Péter: A szövegeim az uralkodó közhelyek ellenében íródtak - #olvassnádast

Nádas Péter: A szövegeim az uralkodó közhelyek ellenében íródtak - #olvassnádast

Véget ért a 15 éve megjelent Párhuzamos történetek közös olvasása Ott Annával, a záró epizódban pedig maga az író, Nádas Péter egy órán keresztül mesélt regényről, írásról és családról. Pontokba szedtük a legérdekesebb megállapítások közül párat, de érdemes végignézni/hallgatni az egész beszélgetést. (A korábbi részeket ITT vissza tudjátok keresni.)

ro | 2020. december 23. |

  • A beszélgetés elején Nádas Péter megmutatta dolgozószobáját és az íróasztalát is. A dívány mellett több könyv is hevert „délutáni alváshoz és olvasásokhoz”, a falon pedig két Nádler István-kép lóg: „A délutáni alvásokból mindig Nádlerre ébredek”.
  • Általában a szövegei kapcsán olvasási nehézséget említenek, de nem egészen érzi, mi okozza a nehézséget.
  • „Kétségtelen, hogy a szövegeim az uralkodó közhelyek ellenében íródtak.” Az Emlékiratok könyvében például az volt a szándéka, hogy még ironikusan se írjon le egyetlen közhelyet sem. A Párhuzamos történeteknél ezt a megoldást túl radikálisnak találta, így humorisztikusan leírt párat.
  • Természetes, hogy a befogadás azzal is jár, hogy az olvasó megosztja a befogadott anyagot. Amikor életében először németül olvasta Az eltűnt idő nyomábant, kényszeresen el kellett mondania a munkatársainak azt az őrületes asszociációs sort, amivel Proust dolgozik.
  • A Párhuzamos történetek megírása után megmaradtak azok az elemek, amelyek miatt írta – ilyenkor a háttérmunka marad meg, amelyből csak a jéghely csúcsa lóg ki.
  • Világos volt számára, hogy nem tud úgy megírni valamit, hogy ne tudná, hova tart. Az írás negyedik vagy ötödik évében megvoltak azok a mondatok is, amelyek a mai napig az utolsó mondatok. Írás közben izgatta, mi lenne, ha nem az elejétől a végéig, hanem a végétől az elejéig írna meg egy regényt. Ez esetben a káoszhoz nem struktúrát, hanem képet keresne.
  • Legegyszerűbb az volt, hogy először a Kristóf-fejezeteket írta meg, de közbejött egy szívinfarktus 1993-ban, és az a feje tetejére állított mindent. De akkor alakult ki a könyv szerkezete, és bár nem tévedett azzal, hogy a végét írta meg előbb, de abban tévedett, hogy hátulról megírható valami.
  • Az embernek mindenféle eszébe jut, jegyzetel, majd ezeket különféle rendszerek szerint összerakja – az ellenőrző munka egy részét Berlinben végezte és a Wissenschaftskolleg könyvtárában rengeteg könyvet kért ki. Néha maga is csodálkozott, hogy milyen részleteket képes az agya megőrizni, ami adott esetben leírható.
  • Ennek a könyvnek a történeti anyaga mind dokumentáción alapult, nem helyettesítette, hanem kiegészítette a fikciót. „A fantáziának az szab határt, hogy az élményvilágodnak hol a határa.”
  • Ha egy nő szemével írja le a szeretkezést, arra a két hétre nővé is kell válnia. Ágost és Gyöngyvér szeretkezését majdnem egy éven át írta – annyi időre nem lehet nővé válni, de időről időre meg kell ezt kockáztatni. „Mindenfélévé kell válnom megállás nélkül”. Az empátia őrületes igénye, tömegvonzása teljes embert kíván, „még annál is többet”, de közben egyenrangúként kell a fejében tartani a többi szálat is.
  • Amikor elkezdett egy fejezetet írni, és amikor már nagyon jólesett, egy coitus interruptusszal abba kellett hagyni és áttérni a következőre. Majd később folytatni. A Párhuzamos történetek szerkezeti képlete így néz ki: ABC-ABC-ABC-B-E. Nem oksági kapcsolatok rendszerét követi, zeneileg van megszerkesztve.
  • A világegyetem valószínűleg diszharmonikus, és miért kellene egy regényírónak azt hazudnia, hogy a világ harmonikus, csak azért, mert én arra vágyom?
  • A Világló részletek írásakor nem kellett a családtagok bőrébe bújnia, mert az ő bőrükben benne van.
  • A prózaírásban nagy szerepe van az előmunkálatoknak, valamint az előmunkálatok mélységének.
  • Olvasói reakciókban sokszor előjött, hogy Kristóf karaktere mennyire azonos az íróval. Nádas szerint ez fordítva van. Neki Kristóf karaktere azért jut eszébe, mert nagyon közel van, de önmagáról nem tud ilyen karakterrajzot készíteni. Íróként ki vannak jelölve a mezsgyehatárok, és nem szabad beleszántani a másik mezsgyéjébe. Ám azt is tudja, hogy milyen tapasztalattal tudja ezeket a határokat átlépni. 18-19 évesen rájött, hol vannak a tematikus és az ábrázolási határai.
  • Nincs kedvence, nincs kivételezette, legközelebb Kristóf áll hozzá, de tud olyan nőnemű szereplőt is mondani, aki legalább ilyen közel áll hozzá, csak az nem annyira feltűnő.
  • Nádas Péter 1993-ban a klinikai halál állapotába került. Erről az élményéről most azt mondta, hogy döntő jelentőségű aktus volt belemenni és kijönni a halálból, anélkül, hogy magát a halált elérte volna; a küszöbére ért, ahonnan visszahozták. Ettől soha nem félt, inkább kívánta. Az a fontos, mi az a szerkezeti ábra, amiben megerősítette: az életjelenségeinknek van egy oksági rendszere, de annak a láncolatnak, amiben ez a rendszer helyet foglal, nem ismerjük sem a kiinduló, sem pedig a végpontját.
  • Általában az ünnepek alatt is dolgozni szokott, munkával ünnepel.
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Nádas Péter bemutatja otthonát

Az író rövid videóban dokumentálta, hogyan érkezett meg az új kötete Gombosszegre. A faluról szól az Arbor Mundi nyitóesszéje is.

...
Nagy

Mutatunk öt fotót Nádas Péter és Aranyossi Magda családi albumából!

...
Nagy

Nagyon sajnálom - Nádas Péter memoárja (dokumentumfilm)

Hírek
...
Alkotótárs

Mastercard® Alkotótárs: új alkotói ösztöndíj indul el

...
Hírek

Ottlik-másolattal és fantasztikus családi fotókkal érkezik az Esterházy-különszám!

...
Hírek

Törőcsik és Pilinszky - Csak úgy lettek egymás életében

...
Hírek

Már biztos, hogy fájdalmas véget ér a várva várt Dűne-film 

...
Hírek

Putyinnak ajánlaná az új könyvét Ken Follett

...
Hírek

David Attenborough elmeséli, mi történt a természettel, míg mi karanténban ültünk

...
Hírek

Bookline: Orvos-Tóth, Kepes és Matthew McConaughey a top3-ban

...
Hírek

Jól halad az Esterházy-könyvek feldolgozása

...
Hírek

Egy felmérés szerint a többség nem ért egyet Tóth Krisztinával Az arany ember ügyében

Még több olvasnivaló
...
Kritika

James Patterson és J.D. Barker első közös krimijükben rögtön bevágják az olvasót a mélyvízbe

A madártollas gyilkosságokban a nyomok minduntalan egyfelé mutatnak, és a mocskos kis titkok szép lassan mind napvilágra kerülnek.

...
Nagy

Királynak lenni sosem volt életbiztosítás

Király! – A magyar uralkodók véresen komoly históriája címmel írt könyvet a magyar királyokról Benedek Szabolcs. Interjúnkban szóba került az uralkodással járó kockázat, a nők szerepe és a Trónok harca, és kiderült az is, vajon melyik királyunkat mellőzi az utókor emlékezete.

...
Nagy

A pandémia alatt csak a pandémiáról lehet írni?

Milyen lesz az életünk, ha egyszer vége lesz a pandémiának? Mennyire lesz hangsúlyos a vírus és a karantén témája az irodalomban később? Ezeket a kérdéseket járták körbe a Dekameron-projekt című novelláskötet bemutatóján. 

...
Kritika

Jü Hua regénye megmutatja, milyen volt az élet fél évszázada Kínában

Kína egyik legismertebb kortárs írójának könyve egy kínai parasztember tragédiákkal teli életének bemutatása. Az Élni az elmúlt idő, a vissza nem térő ifjúság, az elherdált lehetőségek, az elveszített családtagok, a keserves tapasztalatok derűs, belenyugvó, mégis torokszorító összegzése.

...
Nagy

Simon Stålenhag: A technológia a túlélés eszköze lehet, de meg is ölhet minket

Kérdeztük a műveiben fellelhető gyerekkori emlékekről, arról, hogy lehet valami egyszerre retro és futurisztikus, hogyan kapcsolódik könyve az E.T-hez és azt is megtudhatjuk, szerinte mi kell ahhoz, hogy megbirkózzunk a klímaváltozással. Interjú.

...
Nagy

Sorsválasztás az irodalomban – Könyves válaszok Popper gondolataira

Az életünk determináltságát, az irányításban nekünk jutó részt vizsgálta Popper Péter Hogyan választunk magunknak sorsot? című könyve, a témában ugyanakkor rengeteg szépirodalmi mű is íródott, ezek közül mutatunk meg most párat!

Film / Színház / Muzsika
...
Nagy

Irodalmi teázás az Örkény Színház színészeivel

...
Nagy

10+1 kötelező, amit meg tudsz nézni online színházban

...
Nagy

Margaret Atwood okosabb volt, mint bárki a Harvardon