A 95. Ünnepi Könyvhétre készülve ezúttal Murakami Haruki a regényírásról szóló esszékötetét, francia elbeszéléseket, valamint hat regényt ajánlunk figyelmedbe világirodalmi válogatásunk második részében. Az első részt itt találod, emellett összegyűjtöttük a legizgalmasabb megjelenéseket a gyerekkönyvek, a magyar próza- és lírakötetek, a történelmi könyvek, illetve a romantikus irodalom és a fantasy műfajából is.
Nicholas Mathieu: Rose Royal / Wagner bíró
Nicolas Mathieu (1978) számára második regénye, a Gyermekeik is utánuk (itt beleolvashatsz) hozta meg a megérdemelt világhírt. Írásaira nagy hatással volt a francia realizmus hagyománya, de a noir műfaja és az amerikai dél irodalma iránti vonzódását is tükrözik. Két sötét tónusú elbeszélésének hőseit látszólag nem sok köti össze egymással azon kívül, hogy mindketten revolvert hordanak maguknál.
Rose vonzó, mégis magára maradt, a férfiakból kiábrándult nő, aki estéit kedvenc presszójában tölti a barátnőjével iszogatva és legfeljebb futó kalandokat keresve. Wagner, a terrorelhárítás egykor magas rangú, ám félreállított vizsgálóbírója emlékein merengve unatkozza végig egyhangú nyugdíjas napjait. Egy napon mindkettejük élete váratlan fordulatot vesz. Rose-t egy drámai baleset hozza össze a szintén magányos Luckel, aki talán a szerelem utolsó esélyét jelenti a számára, Wagnert pedig egy karácsony estén két robogós suhanc rabolja ki, ami furcsa módon visszahozza az életkedvét, és arra indítja, hogy összeismerkedjen az egyik kamasz elkövetővel, a vagány külső mögött gyámoltalan és kiutat kereső Johannal. Ám a levegőtlen világból, amelyben a Goncourt-díjas szerző történetei játszódnak, nem nyílik valódi kiút.
Layla Martínez: Szú
Ebben a házban születtél, itt cseperedtél nővé. Innen hurcolták el édesanyádat, ide rejtőzöl a kíváncsi újságírók elől. Itt kotyvasztja főzeteit a nagyanyád, miközben szellemek nyúlkálnak a lábasok közül. Az öreg ház meg-megborzong dühében, a tetőn sáskaszerű angyalok ülnek, és a szobákban, miként a lelkedben is, az undor árnyai bolyonganak. Érzed, hogy nem bírod már cipelni a családi örökségedet, meg kell szöknöd ebből az otthonnak álcázott rejtélyes börtönből.
A Szú egy nagymama és egy unoka története, akik a szentekben és a mágiában bízva igyekeznek megbosszulni a múlt és a jelen igazságtalanságait. Layla Martínez felkavaró regénye azt a kérdést kiáltja bele a világba: van-e szabadulás az elnyomás kísértetházából?
Murakami Haruki: Mesterségem a regényírás
Murakami Haruki – aki februárban lett 75 éves – szerény és rejtőzködő író, nem hajhássza a sikert és a népszerűséget, mégis világhírre tett szert. Ebben az esszékötetében tőle szokatlan módon megnyílik, kitárulkozik, és kendőzetlen egyszerűséggel, kertelés nélkül megosztja olvasóival, rajongóival, az írásra késztetést érzőkkel a regényírói mesterség titkait, sokféle aspektusát.
Valljuk be, sokan vagyunk kíváncsiak, honnan meríti ötleteit, mi ihleti murakamisan szürreális világát, hogyan választ témát, szereplőket, mi inspirálja, kitől-miből tanul. Minderre és még sok minden másra is választ kapunk ebben a kötetben, miközben megismerjük a szerző töprengéseit tehetségről, kreativitásról, eredetiségről, az elismerés meg az irodalmi díjak fontosságáról vagy épp jelentéktelenségéről is.
Murakami közelebb lép hozzánk. Mint a nagy mágus, elmagyarázza, mit csinál, miközben bemutatja a trükköt. Mi látjuk benne az embert, de a varázslót is, és elhisszük neki, hogy természetfölötti erővel rendelkezik.
Audrey Schulman: Delfinház
Cora fiatal, hallássérült nőként keresi a helyét a világban. St. Thomas szigetére vetődve a véletlen úgy hozza, hogy a tengerparthoz közel egy furcsa kutatóközpontra bukkan. Az itt folyó állatkísérleteket vezető megszállott tudós alkalmazza, hogy segítse a munkáját a négy delfinnel.
Ezzel kezdetét veszi a modern tudomány egyik rendkívüli kísérlete: a nő megpróbálja megtanítani a delfineket az emberi nyelvre. Nehezen megszerzett tudása azonban összeütközésbe kerül a tudomány férfiak uralta világával, és fokozatosan rájön, hogy meg kell védenie az állatokat, és előbb-utóbb saját magát is.
A valós eseményeket feldolgozó regény a '60-as évek társadalmi kísérleteinek hangulatát idézi, beszél megértésről, állat és ember közti kötődésről, az önmegvalósítás nehéz küzdelméről. Audrey Schulman Neukom- és Philip K. Dick-díjas regényíró, műveit tizenkét nyelvre fordították le.
Benedict Wells: Hard Land – Kemény vidék
Az 1985 nyarán tizenhat éves Sam szünidőben munkát vállal Missouri egyik poros kisvárosának kopott mozijában, csak hogy ne kelljen összezárva lennie munkanélkülivé vált apjával és beteg anyjával. Hirtelen döntése megváltoztatja az életét – a bizonytalan, visszahúzódó, különcnek tartott fiú kezd megnyílni, barátokat szerez, szerelmes lesz, felfedezi szülővárosa titkait, és újdonságokra lel önmagában. Életében először nem érzi magát láthatatlan kívülállónak, és talán már kirajzolódnak a benne érő férfi körvonalai is.
Benedict Wells legutóbbi regénye csodálatos könyv a felnőtté válásról, csodás történet egy felejthetetlen nyárról. A Beck utolsó nyara, a Különc, az És véget ér a magány után ez a német csodagyerek negyedik, magyarul megjelenő műve, amelyre az elbeszélés természetessége és érzékenysége jellemző.
Fernanda Melchor: Ábrándozók
A Paradais egy luxuslakópark valahol egy folyó partján. A csillogó épületek árnyékában két kallódó tinédzser élete váratlanul összefonódik a parton folytatott bulizásban és a sorsfordító tervek szövögetésében.
Polo szegényebb sorban élő, iskolakerülő, ugyanakkor mély igazságérzettel megáldott fiú, akinek egyetlen vágya, hogy végre otthagyhassa a fárasztó kertészmunkát, és elmenekülhessen anyja szigora elől. Hajlandó lenne akár az unokatestvérét követve beállni a bűnözők közé is, hogy ezzel legalább tekintélyt szerezzen magának a környéken. Társa a magányos, túlsúlyos, pornófüggő Franco, akinek mindene megvan, egyvalamit leszámítva. Megszállottan arról fantáziál, hogy egyszer majd elcsábítja a szomszéd nőt, a vonzó férjes asszonyt és anyát. A két fiú azonban jó kedélyű, delíriumos esti rituáléja közepette szembesül azzal, mennyire lehetetlen elérni álmaikat, amelyekről úgy gondolják, megérdemlik, hogy teljesüljenek. Éppen ezért úgy döntenek, a kezükbe veszik a sorsukat, és egy esztelen, hátborzongató tervet eszelnek ki.
Fernanda Melchor, a nagy sikerű Hurrikánok évada (mely nemcsak a hét könyve volt, hanem 2022 legjobb könyvei közé került) szerzője az egyik legizgalmasabb kortárs író a világirodalomban. Új könyvének fullasztó és hömpölygő prózaáradatával a mexikói társadalom robbanásveszélyes törékenységét mutatja meg, és hogy az élet szövedéke miként tud a tinédzserek ábrándjai, vágyai és megpróbáltatásai mentén felfesleni. Melchor könyörtelen regényében alászállunk egy másik pokolba: a Paradicsomba.
Dazai Oszamu: Többé nem ember
Dazai Oszamu, a 20. századi japán irodalom kimagasló egyénisége, a modern japán énregény klasszikus alkotója. A Többé nem ember című regénye, mely hazájában minden idők második legnagyobb bestsellereként ismert, most először olvasható magyarul.
Mint általában, Dazai ebben a regényében is egyes szám első személyben és saját életéről ír, a műfaj követelményeinek megfelelő vallomásos formában, és itt is az emberi élet, különösen az ifjúkor abszurditásai foglalkoztatják. Páratlan szókincse segítségével könnyedén vált a patetikusból humoros, az ünnepélyesből könnyedebb stílusba.
Jozó, a regényhős arisztokrata családból származó különc, aki sehol nem találja a helyét. Tékozló fiú, akinek nem a pénzherdálás az egyetlen fogyatékossága. Mentális betegséggel küzdő, öngyilkosságra hajlamos fiatalember, akárcsak maga a szerző, akinek különleges egyénisége és megnyerő őszintesége teszi ezt a könyvet hátborzongatóan hiteles életrajzi regénnyé.
Martyna Mistarz-Bunda: A kék macska
Az Úr 1379. évében magányos szerzetes érkezik Kasubföldre, hogy az áthatolhatatlan rengeteg közepén karthauzi kolostort alapítson. Ez a darabka föld lesz a színtere a több mint hat évszázadot felölelő, lendületes és lebilincselő regényfolyamnak, amelyben megrendítő emberi sorsok, nemzedékről nemzedékre ismétlődő mintázatok, múlt és jövő keresztezik egymást. Az embereket kezdettől fogva csendben figyelik a kék macskák, a történelmi katasztrófák és világégések utáni újrakezdés, a túlélés és folytonosság, a titokzatos egyensúly és rejtett harmónia megtestesítői.
A lengyel Martyna Bunda mesterien építi fel és tartja fenn a feszültséget a mágikus és a tudományos gondolkodás, a testiség és a spiritualitás, a szent és a profán között. A regénybe itt beleolvashatsz, az utószót Papp-Zakor Ilka írta.
