Orgiák, vér, erőszak és fájdalom: egy mexikói falu hétköznapjai

Orgiák, vér, erőszak és fájdalom: egy mexikói falu hétköznapjai

Mexikóban május és november közé esik a hurrikánszezon, amikor tomboló trópusi viharok végeznek hatalmas pusztítást az óceánhoz közeli falvakban, városokban. A földdel tesznek egyenlővé utcákat, negyedeket, mérhetetlen fájdalmat és veszteséget hagyva maguk után. Az 1982-ben született mexikói író, Fernanda Melchor regénye azonban nem a természet erőiről szól, sokkal inkább az emberi világ hurrikánjairól, azokról a folyamatokról, melyek gyakran nagyobb kárt okoznak, mint a legnagyobb sárlavina vagy szélvész. A szövegben megjelenik ugyan egy természeti csapás is, de elsősorban a drogok, a prostitúció, az erőszak, a szexuális és érzelmi kizsákmányolás kerülnek a középpontba: letaglózó írás egy fiktív mexikói falu életéről, ahol mindenki törvényen kívüli. A hét könyve a Hurrikánok évada (olvass bele), egy véres, bűzös, kurvákkal és erőszakkal teli, áradó bekezdésekből felépülő regény, mely a hurrikánhoz hasonló erővel csapja földhöz olvasóját minden fejezetben.

Kolozsi Orsolya | 2022. július 04. |
Fernanda Melchor
Hurrikánok évada
Ford.: Vajdics Anikó, Európa, 2022, 273 oldal
-

A szöveg kiindulópontja egy különös, a faluban csak Banyaként emlegetett ember holttestének megtalálása: „… a csatorna sárgán habzó vizének felszínén egy rothadó hulla lebegett az országútról odasodródott nejlonzacskók között. Fekete siklók miriádja hemzsegett körülötte, és az arca olyan volt, mint egy vigyorgó halálmaszk”. Az első fejezet egyfajta prológus szerepet tölt be, a viszolyogtató, megcsonkított, gyilkosság áldozatává vált hullát mutatja meg. Az olvasó itt még remélheti, hogy csak a holttest leírása lesz ilyen felkavaró, de a regény innentől kezdve maga a tömény borzalom,

tobzódás a brutális képekben.

Az egyes fejezetekben különböző szereplők nézőpontjából (az elbeszélés minden esetben egyes szám harmadik személyű) ismerhetjük meg az áldozat, a Banya történetét; a gyilkossággal gyanúsított homoszexuális Luismi; barátja, a vallási fanatikus édesanya mellett felnövő Brando históriáját, de az ő rokonaik, ismerőseik is kapnak egy-egy fejezetet, hogy nagyjából ugyanannak az időszaknak az eseményeiről beszámoljanak. Mindenki másképp értesül a gyilkosságról, és a megelőző időszakról, minden szereplő mást lát, és mást tud, mintha nem is ugyanaz a történet lenne, pedig pontosan ugyanannak az eseménynek a feltárása folyik minden egyes fejezetben. Az olvasó azonban nemcsak a gyilkosság és az azt megelőző történések egyre részletesebb és kiterjedtebb rekonstrukcióját olvashatja, hanem az egyes nézőpontokhoz rendelt szereplők sorsát, élettörténetét is megismeri (és ez sokkal izgalmasabb és fontosabb dimenzió lesz, mint maga a bestiális gyilkosság).

Minden emberi sors megrázó ebben a könyvben, de a legszívszorítóbb talán Norma története, aki az események idején tizenhárom éves, gyermeket vár mostohaapjától, és saját öngyilkosságát tervezi. Rokkant, lenézett, megalázott, prostitúcióra kényszerített, keménydrogokat használó, börtönbüntetésre ítélt, elárult és becsapott emberek sorjáznak az olvasó előtt,

egy falu lakóinak groteszk tablója a könyv,

mintha Hieronymus Bosch egyik pokoli képét látnánk életre kelni írott szöveg formájában. Az ugyanazt az eseménysort saját szemszögükből, saját korlátozott tudásuk szerint mesélő szereplők sorsai összefonódnak, a középpontban pedig a Banya áll, aki a leginkább szimbolikus szereplő. Az ő személyéhez több félelmetes esemény kötődik, az abortuszoktól a kábítószeres orgiákig sok minden történik a házában: kis kunyhója titokzatos, mitikus, babonákkal átszőtt hely. Lakójáról pedig az a hír járja, hogy az ördöggel cimborál, anyjához hasonlóan kapcsolatban áll a természetfeletti erőkkel. De a Banya is, és az összes szereplő szenved valamiért, nincs kivétel. A mexikói falu a pokol maga, a hősök egy szörnyű, egyre gyorsuló halotti karnevál résztvevői, a szenvedés kiszolgáltatottjai. Szörnyű világ ez, erkölcstelen, véres, erőszakos, a leírások sokszor az elviselhetetlenségig naturalisták, nem ritkák a pornografikus betétek, mégis mindezek mélyén nem lehet nem észrevenni a kiszolgáltatottságot és a mérhetetlen emberi fájdalmat. Mint ahogy a halott Banya házát rejtett kincsek után átkutató falusiak is szembesülnek vele: „nincs arany, nincs ezüst, nincs gyémánt, nincs más, csak megszüntethetetlen, örökös fájdalom”. S hogy van-e kiút mindebből? A szöveg belső logikája szerint nincs, a földi életben legalábbis nem lehetséges a szabadulás. De az epilógusként funkcionáló utolsó fejezetben a sírásó, a halottakat megszólítva mondja ki, hogy van kiút, igen, de nem a földön, hanem csak a halál után, a csillagok felé: „Látjátok azt a pontot ott a távolban? Azt a parányi fényforrást, ami olyan, mint egy csillag? Oda tartotok, magyarázta az Öreg, oda vezet az út ebből a gödörből.”

A téma, és a hozzá igazodó előadásmód megviseli az olvasót, akiben felmerül a kérdés, hogy

szeretne-e belátni a földi pokol legmélyebb bugyraiba?

Ha az erőszak könyveként olvassuk a regényt, akkor nem biztos, de ha a fájdalom és a törékenység szövegeként, akkor miért ne akarnánk látni ezeket a nehezen befogadható sorsokat? Fernanda Melchor könyvében a pornográfia, az erőszak, sohasem öncélú borzongáskeltés, hanem a szenvedés rétegeit bemutató eszköz.

A Hurrikánok évadának nem a vér és a borzalom a lényege (ezért nem lehet a szöveget egyszerűen kriminek nevezni), hanem az emberi szeretetvágy és testi-lelki törékenység. A brutális témák megidézése olyan áradó nyelven történik, mely a hurrikánokat idézi, s melynek tempója is eszeveszett, szó szerint rántja magával az olvasót, aki egyre mélyebbre merül ebbe a fiktív, mégis nagyon valóságosnak tetsző világba. Kígyózó, kíméletlen és erős mondatai miatt szinte képtelenség letenni ezt a könyvet, bármilyen letaglózó is a témája. A regény tökéletesen illusztrálja azt is, hogy az irodalom egyik „csodája” éppen abban áll, hogy a leküzdhetetlen borzalom bemutatása mellett, azzal egyidőben fel tudja mutatni a szépséget, olyan nyelvet képes teremteni, mely nem enyhíti ugyan a téma brutalitását, de mégis befogadhatóvá teszi. A magyar fordításban (Vajdics Anikó munkája) is tökéletesen átjön ez az erő, amelynek teljesen a hatása alá kerülhetünk. A kötet elején olvasható egyik mottó pár sor egy Yeats-versből, és az ebben található „szörnyű szépség” szókapcsolat tökéletesen megragadja a mexikói regény lényegét, azt a paradoxont, melyben

egyszerre lehet valami borzalmas, és mégis, a maga módján fenséges.

Nem a hagyományos szépséggel találkozik az, aki vállalkozik erre a különös kalandra, hanem egy sokkal távolibb, nehezebben megfogható válfajával, mely hétköznapi fogalmaink szerint minden, csak nem szép. Mégis, iszonyatos erejében rejlik fensége, abban az őszinte brutalitásban, mely nem fordul el, nem szépít, nem finomkodik, hanem kíméletlenül szembenéz azzal, amivé az ember válhat. Elképesztő őszinteséggel és egyenességgel mutatja be azt a világot, melytől legszívesebben elfordulnánk, de ami mégis teljes egészében mi magunk vagyunk. Vannak vidékek az emberben és az emberen kívül, melyeknek bejárásához nem kis bátorság szükséges, és ez a könyv éppen ezekre a borzalmas vidékekre kalauzol, lenyűgöző bátorsággal.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Az embermentő Sztehlo Gábor naplója kemény lecke, de a lelkész szavainak visszaszerzéséről is szól

Sztehlo Gábor, az embermentő lelkész sokak számára hős, példakép, igaz ember, jó pásztor. Emlékirata az őt övező tisztelet és emlékezés alapműve, ezért is nagyon fontos, hogy a Magvető kiadó gondozásában most (újra) megjelent. A Háromszázhatvanöt nap a hét könyve.

...
Kritika

A Szívhangban a beszéd segít visszaszerezni a kontrollt, amit a vetéléssel elveszítünk

Elmondható-e - illetve sokkal inkább: hogyan mondható el, mit jelent átélni a vetélést? Mit jelent egy gyerek elvesztése annak, aki várta, és annak, aki nem? Czakó Zsófia Szívhang című kötetének tervével lett a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj egyik első nyertese. A könyvet a Margón mutatják be. Kritika.

...
Kritika

Bret Easton Ellis a Twitterről magyaráz és a puha milleniálokat szidja

2010-ben jelentkezett utoljára regénnyel, de Bret Easton Ellisről nem mondható el, hogy azóta ne tartana kapcsolatot a közönségével. A magyarul most megjelent Fehér Bret Easton Ellis első esszékötete, és többek között a saját online tevékenységéről és annak következményéről szól, de nagy szerepe van benne Donald Trumpnak és Kanye Westnek is. Ez a hét könyve.

Polc

Rachel Cusk regényében az íróknak meg kell fizetniük az alkotás árát

...

A Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah regényében a történelem csak háttér az élethez

...

Havas Juli regényében a Covid-osztály csak egy keret, de a szerelem univerzális

...

Tóth Krisztina kísértetiesen ismerős világot ábrázol a mindent leuraló Egység rendszeréről

...
...
Kritika

Márquez épp olyan mitikusan lépett ki az életből, ahogyan írt

Rodrigo García rendező és forgatókönyvíró megejtően személyes és letisztult memoárban mesél szülei haláláról, elengedésről, gyászról és szeretetről. A Búcsú Gabótól és Mercedestől szembenézés a Nobel-díjas apa, Gabriel García Márquez örökségével, és bepillantást enged abba is, kik voltak ők családként. Ez a hét könyve.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

A Rushdie elleni támadás messze túlmutat Rushdie-n

...
Forgách Kinga

Szendrey Júlia prózájának van egy vadromantikus oldala [N/ők is írtak]

...
Apró Annamária

Jane Goodall a remény könyvében fejti ki, szerinte miért megmenthető a bolygónk

Hírek
...
Gyerekirodalom

10+1 könyv, ami segít átvészelni az iskolakezdést

...
Zöld

A fenntartható fesztiválozás a konyhádban kezdődik

...
Hírek

A Rushdie elleni támadás után első lett A sátáni versek az Amazonon

...
Hírek

Komikusból hadvezér, Chaplinből Churchill – újabb Zelenszkij biográfia jelent meg

...
Hírek

Az iráni kormány szerint Rushdie magának köszönheti, ami vele történt

...
Hírek

Rushdie megtámadása után Rowlingot is halálosan megfenyegették

...
Hírek

Rangos kiadvány tárgyalja Kondor Vilmos krimijeit

...
Szórakozás

A lázadásról és a zsenialitásról mesél az Emily Brontë életét bemutató új film

...
Hírek

Varázslatos kiadvány lesz Alan Rickman naplója!

...
Hírek

89 éves korában elhunyt Jean-Jacques Sempé, a Kis Nicolas illusztrátora

...
Promóció

Így válasszuk ki az online kaszinót

...
Promóció

Friss mai állások – a böngészés szabadsága