Honnan jöttünk és hol tartunk? Tényleg bennünk él a kádári kisember vagy sikerült már magunk mögött hagynunk? Az alábbiakban a 19., a 20. és a 21. századi történelemmel és társadalommal foglalkozó könyveket ajánlunk.
Saly Noémi: Az én Budám
„Pár hónappal ezelőtt – írja a szerző, Saly Noémi ‒ összegyűjtöttem a Budapestről szóló, illetve a kávéház- és vendéglátás-történet tárgykörébe tartozó olyan cikkeimet és tanulmányaimat, amelyek eddig nem jelentek meg kötetben. Húztam, toldoztam, pótoltam a jegyzeteket. Rémülten állapítottam meg, hogy ez két, de inkább három kötet.
Úgy válogattam szét a szövegeket, mint ahogyan egyszer kedvenc tabáni vendéglősöm csoportosította a választékot Márton-napi étlapján: liba ‒ nem liba ‒ nem hús.
Lesz tehát: BUDA ‒ NEM BUDA ‒ NEM BUDAPEST.
Tessenek nyakba kanyarítani a partedlit, és nyugodt lélekkel nekifogni ennek az első tálnak. Jó étvágyat, jó kedvet hozzá!” Ahogy a cím is enged rá következtetni, ez a Budáról szóló kötet.
Fehér György: Család, vagyon, jótékonyság
1897 nyarán a társasági élet egyik szenzációjának számított a nemzeti arisztokrácia szűk köréhez tartozó Apponyi Franciska grófnő és a dúsgazdag Károlyi László gróf egybekelése. A közéleti reflektorfény nemcsak a dualizmus során, de a két világháború közötti évtizedekben is végigkísérte őket.
A korabeli sajtóból még a főrangúak zárt világából kirekesztettek is értesülhettek közéleti szerepvállalásaikról, életvitelükről, magánéleti konfliktusaikról, gyermekeik életének alakulásáról. E könyv olvasója azonban a feldolgozott levéltári forrásoknak köszönhetően még ennél is több információhoz juthat: nyomon követhető a család vagyoni helyzetének alakulása, a megszerzett anyagi javakkal (termőföld, ipari üzemek, kastélyok, paloták, értékpapírok) való sáfárkodás. A „házi pénztár” adatai nyomán azt is megismerjük,
hogy a jótékonykodó házaspár mekkora összegeket fordított különböző karitatív célokra.
Segítségüknek köszönhette létét többek között a Károlyi-kórház, a Stephaneum idősotthon, a fóti Tanácsadó Iroda, az ugyancsak fóti Suum Cuique-telep, valamint a zebegényi Napraforgó Virágegylet, amelyek létrehozásával tízezrek életét tették könnyebbé. Az eredményeket nagyban segítette a családon belüli munkamegosztás: a feleség fáradtságot nem ismerő szervezőkészsége és a férj által biztosított anyagi javak.
Az egyén, a társadalom, de még a kormányzati szervek számára is példamutató magatartásukra az önzetlenség mellett a szakszerűség volt a jellemző. Sajnálatos, hogy életükben alig találtak követőkre, pedig Apponyi Franciska mottója örök érvényűnek mondható: „Akinek érdemén felül van, adósa annak, akinek hibáján kívül nincs.”
Szécsi Noémi: Régen minden lánynak jutott férj
Régen minden lánynak jutott férj, siránkozott a kiházasítandó lányok anyja egy 1893-as regényben, mire legidősebb leánygyermeke azzal vágott vissza, hogy „az nagyon régen lehetett”.
Amióta világ a világ, mindig pontosan ugyanannyi lánynak jutott férj, ahány férfinak feleség, de a 19. és 20. század fordulóján a nők már egyre kevésbé mertek kizárólag erre az egyetlen lehetőségre, a házasságra hagyatkozni az egzisztenciájukat illetően. A kötet a lánynevelés, a tanulás és a szereplehetőségek szempontjából veszi szemügyre a kiegyezés (1867) és az első világháború (1914) közötti korszak nőtörténetét: a nők tanulási esélyeit, feleségszerepre való felkészítését, társasági helytállását, munkaköreit. Milyen tevékenységek töltötték ki a nők napjait akkor, ha cselédek, munkásnők, középosztálybeli feleségek vagy éppen arisztokrata hölgyek voltak?
Mi várt az árva lányokra és hová kerültek a törvénytelen gyerekek?
Kikre ügyelt a "gyermekkertésznő" és milyen neveltetést adtak a zárdaiskolák? Mit jelképezett a tanítónői diploma, mihez fogtak a szegény, de tisztességüket őrző lányok, és mihez azok, akik készen álltak normát szegni? Milyen kötelezettségekkel járt az anyaság a főúri asszony és milyen a munkásnő számára? Milyen lehetőségei adódtak egy nőnek, ha nagy nehezen elvált vagy hirtelen megözvegyült?
Valuch Tibor: Honnan hova?
Honnan jövünk, hol vagyunk most? Mi történt Magyarországon az emberekkel, hogyan változtak meg a magyar társadalmi viszonyok az elmúlt évtizedekben? Hogyan éltük át, hogyan éltük meg azt a korábban elképzelhetetlen társadalmi és gazdasági átalakulást, aminek lehetőségét az európai változások részeként az 1989/1990-es rendszerváltás teremtette meg? Ki volt, maradt, lett szegény és miért? Ki volt gazdag az 1980-as években, ki vált azzá a rendszerváltást követő évtizedekben, hogyan és miért? Miért születik kevés gyermek Magyarországon? Ki hagyta el az országot, és ki érkezett ide?
Hogyan és miért változott meg az egyes emberek, csoportok társadalmi helyzete a késő kádárizmustól az illiberalizmus rendszerré válásáig?
Ki, hogyan és miért lehetett sikeres, ki vált vesztesévé az elmúlt évtizedek társadalmi változásainak? Milyen sajátosságai voltak a különböző társadalmi csoportok túlélési és alkalmazkodási stratégiáinak? Hogyan változtak a magyar társadalmi és politikai magatartásformák és a közgondolkozás a 20. század utolsó és a 21. század első évtizedeiben?
Valóban velünk, bennünk van-e a „kádári kisember”? Mennyire volt sikeres a magyar társadalom alkalmazkodása a piaci viszonyokhoz, összehasonlítva a lengyel, a cseh és a szlovák társadalmi viszonyok változásaival? A kérdések száma közelít a végtelenhez, ha valóban szeretnénk megérteni mindazokat a társadalmi helyzeteket és változásokat, amelyeket az 1980-as évektől napjainkig megéltünk. Ez a könyv szakszerűen és közérthetően próbál meg átfogó képet adni az olvasónak az elmúlt négy évtized magyar társadalmáról.
Romsics Ignác: Hérodotosztól Harariig
Új könyvében Romsics Ignác azoknak a bölcselőknek a munkáit tekinti át az ókortól napjainkig, akik az emberiség történetének alapkérdéseiről alkotott véleményükkel meghatározták a történeti gondolkodást, és akik ‒ noha gyakran eltérő válaszokat adtak közös dilemmáikra ‒ mindannyian csiszolták látásmódunkat, gazdagították és finomították a múltunkra vonatkozó tudást. A kötet a szellemi tendenciák változását tudománytörténeti hátterükkel együtt segít megérteni, ezért a legszélesebb olvasóközönséget szólítja meg, de az egyetemi oktatásban is jól használható.
