Garton Ash, Lunde, Sarr: ezek a külföldi könyvbemutatók várnak az őszi Margón!

Garton Ash, Lunde, Sarr: ezek a külföldi könyvbemutatók várnak az őszi Margón!

Október 13. és 16. között ismét vár a Margó Irodalmi Fesztivál könyvbemutatókkal és koncertekkel, ezúttal a Nemzeti Táncszínházban. Íme, ezekkel a külföldi szerzőkkel és könyvekkel találkozhatsz!

sa | 2022. október 05. |

Timothy Garton Ash: Szólásszabadság

Timothy Garton Ash
Szólásszabadság
Ford. Frank Orsolya, Európa, 2022, 852 oldal
-

Soha nem volt ekkora szólásszabadság a világon, mint amit manapság megélünk – köszönhetően az internetnek és a közösségi hálónak. Ennek az ellenkezője is igaz: soha nem volt ekkora hatása egy-egy közösségre az elhallgattatásnak, a hálóról való letiltásnak, azaz a szólásszabadság korlátozásának. Az is új jelenség, ahogy egy szöveg kinövi a saját kereteit, ahogy a kézzel fogható könyv mellett megjelenik a digitális, amely meghaladja a hagyományos könyv fogalmát. Végtelen számú széljegyzetet és utalást csatolhatunk állításainkhoz, mint ahogy a tudásunk forrásának sem szabhat határt ma már semmi. Az Oxford Egyetem tudományos projektjeként a könyvvel egy időben megszületett a tizenhárom nyelven olvasható, folyamatosan bővülő freespeechdebate.com oldal, ahol a felvetődött vitás kérdéseket tovább rendezi Ash. Kiinduló tétele ugyanis így szólt: a poszt-Gutenberg világot nem lehet gutenbergi formában leírni.

Mikor? 10.13. 18:30 Hol? Nagyterem, Nemzeti Táncszínház. A szerzővel beszélget Gergely Márton. Részletek erre>>> 

 

Maja Lunde: Az utolsó vadlovak

Maja Lunde
Az utolsó vadlovak
Ford. Patat Bence, Cser, 2022, 384 oldal
-

Maja Lunde emberről és természetről szóló nagy ívű regényeivel az egész világot meghódította. Az A méhek története és a Kékség című nemzetközi sikerek után most a tetralógia harmadik könyvével tér vissza, hogy megrázó képet fessen az egyén, a társadalom és az ökoszisztéma sérülékenységéről. Az utolsó vadlovak a világ egyetlen igazi vadlófajának történetét beszéli el, azét, amelyet franciaországi barlangok falára festettek fel, amely évszázadokon át a mongol sztyeppéken élt, és amely a 20. századra kipusztult, csak európai állatkertekben és rezervátumokban maradt belőle. A három idősíkon futó történetben a szentpétervári zoológus, Mihail, az 1880-as években Mongóliába utazik a kihaltnak hitt lovak nyomát kutatni, az állatorvos Karin a Szovjetunió összeomlása után azon munkálkodik, hogy az időközben megtalált vadlovakat visszatelepítse a sztyeppékre, Eva pedig 2064-ben azért küzd, hogy továbbra is egy felszámolt norvégiai rezervátumban lakhasson, miközben körülötte darabokra hullik a világ. 

Mikor? 10.13. 20:00 Hol? Kisterem, Nemzeti Táncszínház Részletek erre>>>

 

Cecilie Enger: A fehér térkép

Cecilie Enger
A fehér térkép
Ford. Petrikovics Edit, Typotex, 2022, 271 oldal
-

Cecilie Enger új könyve két fiatal nő egymásra találásának története a tizenkilencedik század végi Norvégiában, ahol a tenger felől már egy modernebb kor szele fúj, de még minden mozdulatlan, ódon és merev – főképpen a társadalom íratlan szabályai. Bertha félénk, zárkózott, a világra kíváncsian rácsodálkozó nagylány, Hanna öntudatos, komoly és főképp titokzatos személyiség. Berthát elbűvöli ez a határozottság, a büszkén viselt férfizakó és -kalap, de leginkább az a korábban elképzelhetetlen lehetőség, hogy egy nő ne a férje oldalán, gyermekeket szülve teljesítse be életét, hanem önállóan döntsön a sorsáról. A regény két valós történelmi alak felkavaróan szép kapcsolatát beszéli el, háttérben az északi táj sejtelmes hangulatával és sajátos világával.

Mikor? 10.14. 17:00  Hol? Kisterem, Nemzeti Táncszínház. A szerzővel Ruff Orsolya beszélget. Közreműködik: Fodor Annamária. Részletek erre>>>

 

Stefan Ahnhem: A verem

Stefan Ahnhem
A verem
Ford. Erdődy Andrea, Animus, 2022, 423 oldal
-

Zsarolt. Erőszakolt. Ölt. Bárkin átgázolt, hogy felérjen a csúcsra. Hitvány, megvetendő ember. A neve Kim Sleizner. Ő a koppenhágai rendőrfőnök. Dunja Hougaard néhány hónapja eltűnt a világ szeme elől, hogy legfontosabb céljának szentelje magát, és elkapja egykori főnökét, Sleiznert, akinek a bűnlajstroma vele szemben is igen hosszú. A nyomozónő és csapata hónapokon át gyűjtik róla az adatokat, de az áttörés várat magára. Amikor a dán hírszerzés egyik magas rangú emberét egy ismeretlen nővel együtt holtan találják egy autóban, a tenger fenekén, végre úgy tűnik, elérkezett az idő, hogy a csapda bezáruljon. Ugyanekkor a szoros túloldalán, Helsingborgban a svéd rendőr, Fabian Risk olyan hírt kap, amely egész hátralevő életét megváltoztatja.

Mikor? 10.14. 18:30 Hol? Kisterem, Nemzeti Táncszínház. A szerzővel Oláh Andrea rádiós újságíró beszélget. Részletek erre>>>

 

Måns Wadensjö: Szülészet

Egy stockholmi szülészetre konyhásfiúként kerülő fiatalembernek gyorsan alkalmazkodnia kell az osztályt uraló láthatatlan, íratlan és mégis nyilvánvaló Szabályhoz, amely a szendvicsekre teendő uborkaszeletek helyes felvágási technikájától a lepedők betűrésének pontos lépésein át a hőmérsékletig mindenre kiterjed. Måns Wadensjö saját tapasztalatokon nyugvó, gondos megfigyelései a kicsi, zárt világról valahonnan mindannyiunknak ismerősek lehetnek. Szülésekről ugyan alig esik szó a műben, több svéd kismama mégis arról számolt be, hogy ez a kisregény jelentette számára a leghasznosabb felké­szítő irodalmat. A Szülészetet többek között a legjobb svéd debütregénynek járó Katapultpriset díjjal is kitüntették. A szerző egy évig lektorként dolgozott az ELTE-n. A könyvet megtalálod az Ø Kiadó oldalán.

Mikor? 10.15. 15:00 Hol? Kisterem, Nemzeti Táncszínház. A szerzővel Veress Dávid beszélget. Részletek erre>>>

 

Mohamed Mbougar Sarr: Az emberek legtitkosabb emlékezete

MOHAMED MBOUGAR SARR
Az emberek legtitkosabb emlékezete
Ford.: Bognár Róbert, Park, 2022, 461 oldal
-

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író Az emberek legtitkosabb emlékezete (La plus secrète mémoire des hommes) című, 2021 augusztusában, az Éditions Philippe Reynél megjelent könyve nyerte az idei Goncourt-díjat. Az elismerést, Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi díját most először nyerte el fekete-afrikai író. A kötetben 2018-ban egy fiatal szenegáli író, Diégane Latyr Faye felfedez Párizsban egy legendás könyvet, az 1938-ban kiadott Az embertelenség labirintusát. A szerzőt úgy emlegették annak idején: a „néger Rimbaud”, de a műve által keltett botrány miatt eltűnt. Diégane nyomozni kezd a titokzatos T.C. Elimane után, és tragédiákkal szembesül. Közben Párizsban fiatal afrikai írók egy csoportjával jár össze; figyelik egymást, beszélgetnek, vitatkoznak, isznak, sokat szeretkeznek, és töprengenek a száműzetésbeli alkotás szükségességén. A regény a hét könyve volt nálunk:

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat
Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

Mindenki, aki olvas, megszállottan keres valamit a könyvekben. Ahogy egy életen át keresnek azok is, akik írnak. Az ember, akit egyszer beszippantott az irodalom, örökké hajtja, űzi ezt a megfoghatatlant, az esszenciális művet, ami valamit megragad a világ elmesélhetetlen teljességéből. De hogyan fér meg egymás mellett az irodalom magánya és az élet? Erre a kérdésre kereste a választ Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író, aki regényével tavaly elnyerte Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi elismerését, a Goncourt-díjat, ősszel pedig a Margó Irodalmi Fesztivál vendége lesz. Az emberek legtitkosabb emlékezete a hét könyve, amely egy titokzatos afrikai íróról, egy kánonból kimaradt zseniális botránykönyvről és a nagy mű létrejöttének útvesztőjéről mesél.

Fotó: Momar Niang

Tovább olvasok

Mikor? 10.15.  16:30 Hol? Kisterem, Nemzeti Táncszínház. A szerzővel Apró Annamária beszélget. Közreműködik: Dér Zsolt. Részletek erre>>>

 

Joonas Sildre: Két hang között – Arvo Pärt zenei útkeresése

Arvo Pärt (Paide, 1935. szeptember 11.) világhírű észt zeneszerző, az egyházi zeneszerzés legkiemelkedőbb ma élő képviselője. Zenéjét a gregorián énekek inspirálták. A minimalista stíluson belül saját fejlesztésű komponálási technikája az ún. tintinnabuli. Életéről 2018-ban készült képregény, amit most magyar nyelven is kézbe vehetnek az érdeklődők. A kötetet megtalálod a Polar könyvei között.

Mikor? 10.15. 18:00 Hol? Kisterem, Nemzeti Táncszínház. A szerzővel Szép Eszter beszélget. Részletek erre>>>

 

Betty Friedan: A nőiesség kultusza

Betty Friedan
A nőiesség kultusza
Ford. Szirmai Panni, Noran Libro, 2021, 413 oldal
-

Mérföldkőnek számít a feminizmus történetében Betty Friedan 1963-ban megjelent könyve, a feminizmus második hullámának elindítójaként szoktak rá hivatkozni. A kötet magyar nyelvű, történeti, kritikai előszóval ellátott megjelentetése hiánypótló a magyar társadalomtudományi diskurzus és a felsőoktatás számára. A szerző a II. világháborút követő női szerepeket vizsgálja, mindenekelőtt a reklámokban és egyéb médiareprezentációkban, amelyek abból az ideából indulnak ki, hogy egy nő saját magát a háziasszony szerepében, a házasságon, a szexuális passzivitáson és a gyermeknevelésen keresztül valósíthatja meg. Minden más pedig, ami a háztartás és család körén kívül esik, nem nőies – legyen szó felsőoktatásban való részvételről, karrierről, politikai szerepvállalásról. A mű azonnal bestseller lett, és azóta is a XX. század egyik legnagyobb hatású olvasmányaként, a feminista mozgalom egyik alapműveként tartják számon. A kötetről itt írtunk, és itt bele is olvashatsz.

A nőiesség kultusza még ma is sok nőt hátráltat az önmegvalósításban
A nőiesség kultusza még ma is sok nőt hátráltat az önmegvalósításban

Csaknem hatvan év késéssel jelent meg magyarul a feminista irodalom mérföldköve, A nőiesség kultusza, az időzítés azonban így sem rossz, hiszen a benne foglaltak a mai Magyarországon is elég aktuálisak. Betty Friedan újságíró, polgárjogi aktivista dacból kezdte el írni az amerikai nők helyzetéről szóló nagyszabású munkáját, ez a dac pedig addig vezette, amíg el nem indította a feminizmus második hullámát a 60-as években. Friedan, aki a sikerkönyve megjelenése után valódi legenda lett, egy olyan jelenséget vizsgált, amelynek korábban még neve sem volt: azon háztartásbeli nők szorongását és kilátástalanságát kezdte el kutatni, akik csak a férjükért és a gyerekeikért éltek, és akik – hiába minden ellenkező propaganda – nem érezték úgy, hogy az anyaságban kiteljesedtek volna. A probléma gyökerét a nőiesség kultuszában találta meg, amely a nőiességet kizárólag a családanya szereppel kapcsolta össze, és amely nem engedte meg a nőknek, hogy a saját képességeiket kihasználják.

Tovább olvasok

Mikor? 10.16. 10:15 Hol? Kisterem, Nemzeti Táncszínház. Szirmai Pannival, a kötet fordítójával Juhász Borbála beszélget. Részletek erre>>>

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Ebből a tíz könyvből kerül ki 2022 Margó-díjasa!

Minden eddiginél több, összesen 56 könyvet jelöltek idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjra. Az elismerést nyolcadik alkalommal osztják ki, és célja a legerősebb pályakezdő prózaírók bemutatása. A lista további sorsának alakulása most már a zsűri kezében van, a győztes nevét pedig az októberi Margó Irodalmi Fesztiválon ismerhetjük meg! Mutatjuk a kiválasztott tízet!

...
Hírek

A legjobb francia regénnyel, a skandináv krimi sztárjával és rengeteg új magyar könyvvel jön a Margó

A Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár október 13-16. között elhozza a legfrissebb magyar könyvmegjelenéseket, 2021 legjobb francia regényét, a skandináv krimi sztárját és az egyik legmeghatározóbb brit történészt.

...
Kritika

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

Hogyan fér meg egymás mellett az irodalom magánya és az élet? Erre a kérdésre kereste a választ Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író, aki regényével tavaly elnyerte a Goncourt-díjat. Az emberek legtitkosabb emlékezete a hét könyve, amely egy titokzatos afrikai íróról, egy kánonból kimaradt zseniális botránykönyvről és a nagy mű létrejöttének útvesztőjéről mesél.

...

Börtönélmények és álmok is formálták egy sodródó kamasz sorsát Budapesten

...

Garaczi László: A feltorlódó krízisek meggátolják, hogy értelmesen feldolgozzuk őket

...

Pécsi Ildikó nem „szexibombi”, hanem drámai színésznő akart lenni

...

Vajna Ádám: Ha rapper lennék, olyan szeretnék lenni, mint Gege [Alkotótárs]

Természetesen olvasok
...
Zöld

Ennyire csapadékos januárunk 1915-ben volt utoljára

...
Zöld

A tudomány fejlődésében kulcsfontosságú, hogy hajlandók legyünk elképzelni az elképzelhetetlent

...
Zöld

Sárba ragadtak a rendőrök, akiket a falurombolás és a bánya ellen tüntetők miatt vezényeltek ki (videó)

...
Zöld

A Felhőkakukkvárban ősi szövegek élnek tovább az emberi civilizációt mentő generációs űrhajón

...
Zöld

Kiderült, hogy ezért okoz függőséget a csokoládé, de van kiút

...
Zöld

Az anyák magyar megmentője szobrot kapott a londoni Queen Mary Egyetemen

...
Zöld

A mesterséges intelligencia egy nap az elektromossággal felérő változást idéz majd elő

...
Zöld

A barkóscinege rabolta el a szavazók szívét, de már megvan 2023 kétéltűje, lepkéje és vadvirága is

...
Zöld

Tulajdonképpen az élesztők háziasítottak bennünket, és ez csak a kezdet, ha a gombák szemszögéből nézzük a világot

A hét könyve
Kritika
Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait
...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

Még több olvasnivaló
...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

...
Nagy

Visky András: Istennel ültem le kártyázni a regényt írva

Szerdán Margó Olvasókör lesz: Visky András a regény kezdeteiről, “révült írás-lelkigyakorlatról” és a bibliapókerről is mesélt előzetesen.

...
Panodyssey

Moskát Anita: Írói félelmek kalendáriuma, az év minden napjára

"Félek, hogy önmagamat fogom ismételni, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, és észre sem veszem." Moskát Anita műhelynaplóját olvashatjátok az írói hivatáshoz kapcsolódó félelmekről.

...
Nagy

Szvoren Edina sokáig hanyagolta a magyar kortárs irodalmat, aztán jött Esterházy, aki áttörte a falat

Az talán nem meglepő, hogy a Mondatok a csodálkozásról szerzőjét elemi szinten izgatják a mondatok. Szvoren Edina a Müpa Literárium-estjén arról mesélt, hogy miben különbözik az a nyelv, amelyen zsemlét kér, attól, amelyen ír, de az is szóba került, hogyan hagyta maga mögött a tulajdonnevektől való félelmét.