Timothy Garton Ash: Szólásszabadság
Soha nem volt ekkora szólásszabadság a világon, mint amit manapság megélünk – köszönhetően az internetnek és a közösségi hálónak. Ennek az ellenkezője is igaz: soha nem volt ekkora hatása egy-egy közösségre az elhallgattatásnak, a hálóról való letiltásnak, azaz a szólásszabadság korlátozásának. Az is új jelenség, ahogy egy szöveg kinövi a saját kereteit, ahogy a kézzel fogható könyv mellett megjelenik a digitális, amely meghaladja a hagyományos könyv fogalmát. Végtelen számú széljegyzetet és utalást csatolhatunk állításainkhoz, mint ahogy a tudásunk forrásának sem szabhat határt ma már semmi. Az Oxford Egyetem tudományos projektjeként a könyvvel egy időben megszületett a tizenhárom nyelven olvasható, folyamatosan bővülő freespeechdebate.com oldal, ahol a felvetődött vitás kérdéseket tovább rendezi Ash. Kiinduló tétele ugyanis így szólt: a poszt-Gutenberg világot nem lehet gutenbergi formában leírni.
Mikor? 10.13. 18:30 Hol? Nagyterem, Nemzeti Táncszínház. A szerzővel beszélget Gergely Márton. Részletek erre>>>
Maja Lunde: Az utolsó vadlovak
Maja Lunde emberről és természetről szóló nagy ívű regényeivel az egész világot meghódította. Az A méhek története és a Kékség című nemzetközi sikerek után most a tetralógia harmadik könyvével tér vissza, hogy megrázó képet fessen az egyén, a társadalom és az ökoszisztéma sérülékenységéről. Az utolsó vadlovak a világ egyetlen igazi vadlófajának történetét beszéli el, azét, amelyet franciaországi barlangok falára festettek fel, amely évszázadokon át a mongol sztyeppéken élt, és amely a 20. századra kipusztult, csak európai állatkertekben és rezervátumokban maradt belőle. A három idősíkon futó történetben a szentpétervári zoológus, Mihail, az 1880-as években Mongóliába utazik a kihaltnak hitt lovak nyomát kutatni, az állatorvos Karin a Szovjetunió összeomlása után azon munkálkodik, hogy az időközben megtalált vadlovakat visszatelepítse a sztyeppékre, Eva pedig 2064-ben azért küzd, hogy továbbra is egy felszámolt norvégiai rezervátumban lakhasson, miközben körülötte darabokra hullik a világ.
Mikor? 10.13. 20:00 Hol? Kisterem, Nemzeti Táncszínház Részletek erre>>>
Cecilie Enger: A fehér térkép
Cecilie Enger új könyve két fiatal nő egymásra találásának története a tizenkilencedik század végi Norvégiában, ahol a tenger felől már egy modernebb kor szele fúj, de még minden mozdulatlan, ódon és merev – főképpen a társadalom íratlan szabályai. Bertha félénk, zárkózott, a világra kíváncsian rácsodálkozó nagylány, Hanna öntudatos, komoly és főképp titokzatos személyiség. Berthát elbűvöli ez a határozottság, a büszkén viselt férfizakó és -kalap, de leginkább az a korábban elképzelhetetlen lehetőség, hogy egy nő ne a férje oldalán, gyermekeket szülve teljesítse be életét, hanem önállóan döntsön a sorsáról. A regény két valós történelmi alak felkavaróan szép kapcsolatát beszéli el, háttérben az északi táj sejtelmes hangulatával és sajátos világával.
Mikor? 10.14. 17:00 Hol? Kisterem, Nemzeti Táncszínház. A szerzővel Ruff Orsolya beszélget. Közreműködik: Fodor Annamária. Részletek erre>>>
Stefan Ahnhem: A verem
Zsarolt. Erőszakolt. Ölt. Bárkin átgázolt, hogy felérjen a csúcsra. Hitvány, megvetendő ember. A neve Kim Sleizner. Ő a koppenhágai rendőrfőnök. Dunja Hougaard néhány hónapja eltűnt a világ szeme elől, hogy legfontosabb céljának szentelje magát, és elkapja egykori főnökét, Sleiznert, akinek a bűnlajstroma vele szemben is igen hosszú. A nyomozónő és csapata hónapokon át gyűjtik róla az adatokat, de az áttörés várat magára. Amikor a dán hírszerzés egyik magas rangú emberét egy ismeretlen nővel együtt holtan találják egy autóban, a tenger fenekén, végre úgy tűnik, elérkezett az idő, hogy a csapda bezáruljon. Ugyanekkor a szoros túloldalán, Helsingborgban a svéd rendőr, Fabian Risk olyan hírt kap, amely egész hátralevő életét megváltoztatja.
Mikor? 10.14. 18:30 Hol? Kisterem, Nemzeti Táncszínház. A szerzővel Oláh Andrea rádiós újságíró beszélget. Részletek erre>>>
Måns Wadensjö: Szülészet
Egy stockholmi szülészetre konyhásfiúként kerülő fiatalembernek gyorsan alkalmazkodnia kell az osztályt uraló láthatatlan, íratlan és mégis nyilvánvaló Szabályhoz, amely a szendvicsekre teendő uborkaszeletek helyes felvágási technikájától a lepedők betűrésének pontos lépésein át a hőmérsékletig mindenre kiterjed. Måns Wadensjö saját tapasztalatokon nyugvó, gondos megfigyelései a kicsi, zárt világról valahonnan mindannyiunknak ismerősek lehetnek. Szülésekről ugyan alig esik szó a műben, több svéd kismama mégis arról számolt be, hogy ez a kisregény jelentette számára a leghasznosabb felkészítő irodalmat. A Szülészetet többek között a legjobb svéd debütregénynek járó Katapultpriset díjjal is kitüntették. A szerző egy évig lektorként dolgozott az ELTE-n. A könyvet megtalálod az Ø Kiadó oldalán.
Mikor? 10.15. 15:00 Hol? Kisterem, Nemzeti Táncszínház. A szerzővel Veress Dávid beszélget. Részletek erre>>>
Mohamed Mbougar Sarr: Az emberek legtitkosabb emlékezete
Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író Az emberek legtitkosabb emlékezete (La plus secrète mémoire des hommes) című, 2021 augusztusában, az Éditions Philippe Reynél megjelent könyve nyerte az idei Goncourt-díjat. Az elismerést, Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi díját most először nyerte el fekete-afrikai író. A kötetben 2018-ban egy fiatal szenegáli író, Diégane Latyr Faye felfedez Párizsban egy legendás könyvet, az 1938-ban kiadott Az embertelenség labirintusát. A szerzőt úgy emlegették annak idején: a „néger Rimbaud”, de a műve által keltett botrány miatt eltűnt. Diégane nyomozni kezd a titokzatos T.C. Elimane után, és tragédiákkal szembesül. Közben Párizsban fiatal afrikai írók egy csoportjával jár össze; figyelik egymást, beszélgetnek, vitatkoznak, isznak, sokat szeretkeznek, és töprengenek a száműzetésbeli alkotás szükségességén. A regény a hét könyve volt nálunk:
Hogyan fér meg egymás mellett az irodalom magánya és az élet? Erre a kérdésre kereste a választ Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író, aki regényével tavaly elnyerte a Goncourt-díjat. Az emberek legtitkosabb emlékezete a hét könyve, amely egy titokzatos afrikai íróról, egy kánonból kimaradt zseniális botránykönyvről és a nagy mű létrejöttének útvesztőjéről mesél.
Mikor? 10.15. 16:30 Hol? Kisterem, Nemzeti Táncszínház. A szerzővel Apró Annamária beszélget. Közreműködik: Dér Zsolt. Részletek erre>>>
Joonas Sildre: Két hang között – Arvo Pärt zenei útkeresése
Arvo Pärt (Paide, 1935. szeptember 11.) világhírű észt zeneszerző, az egyházi zeneszerzés legkiemelkedőbb ma élő képviselője. Zenéjét a gregorián énekek inspirálták. A minimalista stíluson belül saját fejlesztésű komponálási technikája az ún. tintinnabuli. Életéről 2018-ban készült képregény, amit most magyar nyelven is kézbe vehetnek az érdeklődők. A kötetet megtalálod a Polar könyvei között.
Mikor? 10.15. 18:00 Hol? Kisterem, Nemzeti Táncszínház. A szerzővel Szép Eszter beszélget. Részletek erre>>>
Betty Friedan: A nőiesség kultusza
Mérföldkőnek számít a feminizmus történetében Betty Friedan 1963-ban megjelent könyve, a feminizmus második hullámának elindítójaként szoktak rá hivatkozni. A kötet magyar nyelvű, történeti, kritikai előszóval ellátott megjelentetése hiánypótló a magyar társadalomtudományi diskurzus és a felsőoktatás számára. A szerző a II. világháborút követő női szerepeket vizsgálja, mindenekelőtt a reklámokban és egyéb médiareprezentációkban, amelyek abból az ideából indulnak ki, hogy egy nő saját magát a háziasszony szerepében, a házasságon, a szexuális passzivitáson és a gyermeknevelésen keresztül valósíthatja meg. Minden más pedig, ami a háztartás és család körén kívül esik, nem nőies – legyen szó felsőoktatásban való részvételről, karrierről, politikai szerepvállalásról. A mű azonnal bestseller lett, és azóta is a XX. század egyik legnagyobb hatású olvasmányaként, a feminista mozgalom egyik alapműveként tartják számon. A kötetről itt írtunk, és itt bele is olvashatsz.
Csaknem hatvan év késéssel jelent meg magyarul a feminista irodalom mérföldköve, A nőiesség kultusza, az időzítés azonban így sem rossz, hiszen a benne foglaltak a mai Magyarországon is elég aktuálisak. Betty Friedan újságíró, polgárjogi aktivista dacból kezdte el írni az amerikai nők helyzetéről szóló nagyszabású munkáját, ez a dac pedig addig vezette, amíg el nem indította a feminizmus második hullámát a 60-as években. 
Mikor? 10.16. 10:15 Hol? Kisterem, Nemzeti Táncszínház. Szirmai Pannival, a kötet fordítójával Juhász Borbála beszélget. Részletek erre>>>
