Egy orosz börtönben az első nap a legnehezebb, de a többi sem fáklyásmenet

Egy orosz börtönben az első nap a legnehezebb, de a többi sem fáklyásmenet

Kira Jarmist 2018-ban ítélték huszonöt nap elzárásra, amiért az orosz hatóságok szerint részt vett egy ellenzéki tüntetés megszervezésében. Később házi őrizetbe került, majd tavaly külföldre távozott és azóta is ott él – Oroszország épp akkor adott ki ellene körözést, amikor múlt héten Budapesten mutatta be a Zárka című regényét, amelyet korábbi börtönélményei ihlettek. Interjúnkban a szerző elmondta, hogy non-fiction helyett mindenképp szépirodalmat akart írni, ami viszont egy politikus-aktivista részéről mindig kockázatos lépés. Jarmis könyve viszont egyáltalán nem kellemetlen, hanem egy nagyon tisztességesen megírt debütáló kötet, amelyben a szürreális szálak csak annyira meglepőek, amennyire az lehet, ha egy amúgy törvénytisztelő polgár egyszer csak a rácsok mögött találja magát.

Ruff Orsolya | 2022. március 16. |
KIRA JARMIS
Zárka
Ford.: Bíró Júlia, Open Books, 2022, 528 oldal
-

„Ha Ányát megkérdeznék, melyik nap a legnehezebb a börtönben, azt mondaná: az első.” Az átlagolvasó már csak amiatt is átérezheti a nyitómondat igazságát, mert a főszereplő Ánya nem egy bűnöző, hanem egy teljesen hétköznapi fiatal nő, akit egy korrupcióellenes tüntetésen vesz őrizetbe az orosz rendőrség. A rabszállítóban még vidámak az összefogdosott emberek, dolgozik az adrenalin, később pedig az is bizakodásra ad okot, hogy az Ányával együtt beszállított embereket sorra elengedik a rendőrőrsről. A történet akkor vesz kellemetlen fordulatot, amikor egy koszlott cellában kell éjszakáznia, majd a tüntetésen való részvétel miatt

tíz nap börtönre ítélik.

Egy olyan zárkába kerül, ahol rajta kívül még öt másik nő raboskodik, nagyjából hasonló fajsúlyú kihágások miatt, jellemzően jogosítvány nélküli vezetésért. Ánya a legrosszabbra készül, de meglepetésére hamar kiderül, hogy cellatársai tulajdonképpen teljesen hétköznapiak. Átlagosak a gondjaik, a vágyaik, az álmaik. A skála persze széles, így van közöttük olyan, aki nem először van a rácsok mögött, más pedig némi alkoholért bármit megtesz a férfiaknak, de van közöttük odaadó feleség, és olyan babaszerű szépség is, aki kitartatja magát. Viszont mindegyikük jóindulatú, és nem áll szándékukban, hogy pokollá tegyék Ánya számára a bent töltött időt.

Egy viszonylag széles társadalmi keresztmetszetet jelenítenek meg, egy olyan szeletet, amelyet ideiglenesen kiragadtak természetes közegéből. A börtönbeli létet ugyanakkor az unalom és az egyhangúság hatja át, a belső dinamikát pedig az étkezések, a létszámellenőrzés, a börtönudvaron tett séta, a napi pár perces telefonálás és a nagy kegyesen engedélyezett zuhanyzás diktálja. Ányát nem verik, nem félemlítik meg, még ha a smasszerok egy része igazi szemétláda is, a testi épsége tulajdonképpen nincs veszélyben. Egészen addig a pillanatig, amíg

fura víziói nem támadnak,

és nem tudja eldönteni, hogy vajon hallucinál, megbolondult, vagy a valóságban is megtörténik, amit látni vél. Hirtelen gyanakvással tekint egyik-másik cellatársára, de a bizalmatlanság saját elmeállapotával kapcsolatban is egyre erősödik benne. Egy megfoghatatlan, a valóság és az illúzió közötti szürkezónában találja magát, amelyhez a megfejtést végül nem más, mint a görög mitológia adja.

Maga az alcím (Hihetetlen események a hármas számú női cellában) is részben ezt sugallja, de utalás lehet egyúttal arra az abszurdumra is, amikor az amúgy szabálykövető magatartást tanúsító polgár olyan helyzetben találja magát, amikor megszűnnek a jogai. Ánya hétköznapi komfortbuborékja is kipattan, és a börtönben olyan emberekkel kerül kapcsolatba, akikkel amúgy nem nagyon. De nem is ez talán a regény legszürreálisabb pontja, hanem az a fellebbezési eljárás, amelynek egyes momentumai a magyar olvasóknak A tanú című filmből lehetnek ismerősek, és amelyben az egész bírósági eljárás

csak porhintés,

hiszen az ítéletet már azelőtt meghozták, mielőtt bárki szólásra nyitotta volna a száját.

Jarmis aktivista szelleme amúgy leginkább azokban a párbeszédekben ütközik ki, amikor szereplői politikai ügyekben vitáznak, és felmondják a legtöbb közhelyet, amit egy tetszőlegesen kiválasztott kocsmaasztal mellett, családi vacsora közben vagy baráti társaságban bárki elsüthet:

„- Nem akarok én semmiféle forradalmat csinálni (…) Csak jól akarok élni.

Natasa összecsapta a kezét.

- Miért talán most rosszul élsz? (…) Soha nem volt ilyen jó az élet Oroszországban, mint most! Nézd csak meg, hogy éltek a szüleink, mi volt a kilencvenes években! Ég és föld. Köszönettel tartozunk ezért.”

Vagy:

„- Érthető, miért rohangáltok az utcán a plakátjaitokkal – a többi szórakozást már unjátok, újakra van szükségetek.

- Vagyis maga szerint az emberek jó dolgukban tüntetnek?

- Az olyanok, mint te, biztosan.”

Abban ugyanakkor a szerzőnek igaza van, hogy a Zárka nem egy politikai pamflet – akkor sem, ha a párbeszédekbe be-beszivárog a politika –, és ha mindenképp kategóriába kellene tuszkolni, akkor már inkább egy felnövéstörténethez áll közelebb: a börtönjelenetek mellett flashbackek sorában ismerjük meg Ánya előéletét, az apja közönyét, saját útkeresését, a nagyvárosba való költözését, a Szonya nevű barátnője iránti szerelmét, és egy rosszul sikerült fotózás történetét, amely még azelőtt törte derékba a külügyi karrierjét, hogy az valójában elkezdődött volna. Az már más kérdés, hogy a jelenleg is zajló orosz-ukrán háború miatt szomorúan aktuális regény lett a Zárka, amelynek kicsengése viszont minden megpróbáltatás ellenére sem negatív.

A Navalnij-szóvivő regénye valószínűleg akkor is érdekes lett volna, ha egy teljesen eseménytelen napon kerül a magyar könyvesboltokba, de az a tény, hogy a megjelenése idején Oroszország éppen háborút folytatott a szomszédos Ukrajna ellen,

még erősebb fénytörésbe helyezte a kötetet.

Miközben Oroszországban a háborúellenes tüntetésekkel összefüggésben már több mint 14 ezer embert vettek őrizetbe, a közösségi oldalakon pedig olyan felvételek bukkantak fel, melyeken a rohamrendőrök agyba-főbe verik a demonstrálókat, egyszerűen nem lehet nem ezen a szűrőn keresztül is olvasni a Zárkát – és ez még akkor is így van, ha az egyes börtönsorsok legalább annyira különböznek egymásról, mint amennyire a hármas számú cellából megismert nők történetei.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

További 13 évre rács mögé zárnák Navalnijt

Az orosz ügyészség további 13 év börtönbüntetés kiszabását kérte a Kreml egyik leghíresebb bírálójaként ismert Alekszej Navalnijra.

...
Hírek

Oroszország körözést adott ki Navalnij szóvivője ellen, aki a napokban érkezett Budapestre

Jarmis éppen a napokban érkezett Budapestre, tegnap mutatták be Zárka című regényét. 

...
Hírek

Szergej Lebegyev: Nemcsak Putyin nélküli, hanem birodalmi tudat nélküli Oroszországra van szükség

Szergej Lebegyev orosz író a Nyugatitér blogon közölt egy írást, amelyben rámutat arra, hogy mi a politikai és pszichológiai háttere Putyin háborújának. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

Hírek
...
Beleolvasó

És te mit tennél, ha éjszaka beállítana hozzád a bátyád egy zsák pénzzel és egy hullával?

...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás szerint Roderik Six világa lágy, nedves, szürke purgatórium

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

...
Gyerekirodalom

Hétlábú paripák és jó boszorkányok bújnak elő Zalka Csenge Virág mesekönyvéből

...
Hírek

Margó Könyvek néven indít könyvsorozatot a Margó Irodalmi Fesztivál és a Helikon Kiadó

...
Hírek

Meghalt Szirtes András

...
Hírek

Egy vesszőhiba miatt ugorhat a Líra 12 milliós büntetése

...
Hírek

Murakami idén is az irodalmi Nobel legnagyobb esélyese a fogadóirodáknál

...
Gyerekirodalom

Mesés böngészők, varázslatos népmesék, kalandos történetek - Tíz gyerekkönyv a Könyvfesztivál kínálatából