Roy Jacobsen: Fehér tenger
Roy Jacobsen A láthatatlanokban egy olyan családról írt, amelynek tagjai egy csendes, nyugalmas, világtól elzárt norvég sziget foglyai. Ez a sziget akár az élet szimbóluma is lehetne: mindenki védtelen, ki vannak szolgáltatva a szélnek és a viharoknak. Barrøy szigetén nő fel Ingrid is, akinek apja arról álmodozik, hogy egy nap mólót fog építeni, ami összeköti őket a külvilággal. Idén jelent meg magyarul a szerző trilógiájának második része, a Fehér tenger, amely a természet és ember viszonya után ezúttal az emberi kapcsolatokat és az érzelmeket állítja középpontba. Ingrid Barrøy a folytatásban teljesen egyedül él a családnevét viselő észak-norvég szigeten. Szerettei vagy meghaltak, vagy szétszéledtek a szárazföldön. Egy nap azonban egy emberi testet sodor partra a víz, és aztán mindennap újabbakat. Az egyikükről ráadásul kiderül, hogy még életben van.
Olvass bele ITT.
David Grossman: Csak játszik velem az élet
Napjaink egyik legismertebb izraeli írója, David Grossman a transzgenerációs traumákról, a történelem és egyéni sors összefonódásáról, és a döntések visszavonhatatlanságáról írt a Csak játszik velem az életben. A történet, amelyet feldolgozott, azonban nem a fantázia szüleménye. Vera alakját Grossman egy Kelemen Éva néven neológ magyar zsidó családba született, Eva Panić Nahirként ismertté vált asszonyról mintázta, aki vagyonos magyar polgárlányból lett jugoszláv partizán, majd politikai fogoly, mielőtt Izraelbe menekült. Történetét elsőként Danilo Kiš örökítette meg, aki 1989-ben Aleksandar Mandić rendezővel forgatott róla dokumentumfilmet.
Olvass bele ITT!
Douglas Murray: A tömegek tébolya
Szoborledöntések, a történelem átírása, cenzúra és futótűzszerűen terjedő virtuális lincselések: a hétköznapjaink egyre inkább tébolyba süllyednek. Legalábbis Douglas Murray, az Európa furcsa halála szerzője szerint, aki a tömeghisztéria okait kutatja; hogyan uralt le mindent a nemi és faji megszállottság, hogyan vált aknamezővé a közösségi média, ahol egy ártatlan megjegyzés is nyilvános kiátkozást eredményezhet, és hogyan vált a félelem terepévé az abszurditásig fokozott politikai korrektség. A brit konzervatív szerző új könyvében provokatív megállapításokat tesz „napjaink bolondériájáról”.
Olvass bele ITT!
Jón Kalman Stefánsson: A mindenséghez mérhető
Tavaly az év könyvének választottuk Jón Kalman Stefánsson Menny és Pokol-trilógiáját (írtunk róla kritikát, interjúztunk a szerzővel, sőt még a Borítópornó rovatban is bemutattuk a csodás borítóját). Az idén a szerzőnek egy újabb fontos regénye jelent meg magyarul, A mindenséghez mérhető, amely egy évszázadokon átívelő családregény befejező része. A regény A halaknak nincs lábuk folytatása, a következő nap története. Meg lehet-e békélni a múlttal? Meg tudja-e állítani a költészet a halált? Ildomos-e egy idegen férfi után loholni a fagyos hegyoldalban? Hűtlenség-e, ha az ember egyszerre két nőt szeret? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ a könyv szereplői.
Olvass bele ITT!
José Antonio Cotrina: Samhein aratása
José Antonio Cotrina a spanyol fantasztikus irodalom egyik népszerű alakja, Spanyolországban több díjat is nyert könyveivel. Vörös Hold című sorozatának első részében egy hosszú és kimerítő háború után járunk, Rocavarancolia romokban hever. Nem repülnek többé sárkányok az égen, a vámpírok szomjan haltak, és nincs elegendő mágia ahhoz, hogy a királyságot összetartsa. Halloween éjjelén azonban megnyílik az egyetlen fennmaradt kapu, ami összeköti Rocavarancolia királyságát az emberek világával. 12 különleges képességgel rendelkező gyermek érkezik a Földről, rajtuk múlik, hogy túlél-e a világ. Nem tehetnek mást, meg kell tanulniuk ebben a varázslatos, borzalmas városban élni.
Olvass bele ITT!
Ronil Caine: Rémteremtő
Ronil Caine második regénye, a Rémteremtő olyan horror regény, amiben nem vér és nem az ijesztgetés a lényeg, hanem az a fajta izgalom, amit kikapcsolódásként keresünk a fikcióban. Főhőse egy chicagói nyomozó, aki megoldhatatlannak tűnő, természetfeletti gyilkosságokkal találja szembe magát. Közben valaki megalkotott egy gépezetet, amely életre kelti a gondolatokat. A könyv egy olyan kérdés köré szerveződik, amely sokakat izgat: ha egy technológia lehetővé tenné, hogy az ember valósággá változtassa a gondolatait, mihez kezdene ezzel a hatalommal? Jobb vagy rosszabb lenne ettől a világ?
Olvass bele ITT!
