Simon Stålenhag: Mesék a Hurokból
A lenyűgöző digitális festményeivel ismertté vált svéd művész narratív art bookja igazi hiánypótló mű. Elsősorban azoknak a felnőtteknek szól, akik időről időre szeretnek visszatérni gyerekkorukba, és szeretnek eljátszani a „mi lett volna ha…” gondolatával. Stålenhag látszólag össze nem illő elemeket kombinálva alkotott meg egy olyan sosem volt múltat, amiben ugyanúgy ott rejlik a technológia csodálatos nagysága, mint a tőle való félelem és a pusztulás képei is. Illusztrációi pedig ellentmondásokkal teliek: egyszerre melankolikusan nyugodtak, és vibrálóan mozgalmasak. És ha mégis mellékesnek gondolnánk a történetet, pusztán a gyönyörű festmények nézegetésével is hosszú perceket lehet eltölteni.
A könyvről ITT írtunk, Molnár Bertával, a Mesék a Hurokból fordítójával pedig ITT beszélgettünk.
Christopher Paolini: Álmok a csillagok közt
Az Eragon szerzője sárkányos fantasy helyett ezúttal csápos űrlényes science fictiont alkotott. Az egészen adrenalindús űrbéli hajsza szinte szusszanásnyi időt sem hagy gyanútlan olvasójának. Iszonyatos sebességgel, pörgős, akciódús cselekménnyel és hibátlan stílusérzékkel idézi meg a sci-fi nagy klasszikusait, és persze egy percre sem felejt el szórakoztató maradni. Az Álmok a csillagok közt két kötete egy nagyszabású csillagközi kalandot mesél el, amiben minden sci-fi rajongó találhat valami kedvére valót, és még akár új olvasókat is nyerhet a zsánernek.
Olvass bele ITT!
Tamsyn Muir: Gideon, a Kilencedik
Az utóbbi évek egyik legfelkapottabb fantasztikus irodalmi bemutatkozása volt Tamsyn Muir első regénye. Nincs is nagyon min csodálkozni, hiszen lehengerlően laza, humoros stílusban, több zsáner elemeit keverve vázol fel egy nagyon érdekes világot. A leszbikus nekromantákat is csatasorba állító regényben science fiction, fantasy, horror és krimi szervesen fonódik egybe, amiből egészen egyedi, emlékezetes mixtúra kerekedik.
Matt Ruff: Lovecraft földjén
Az idei év egyik legmenőbb borítógrafikájával érkezett Matt Ruff regénye, amiben ugyan nem sok Lovecraftot találni, de ponyvairodalmi kikacsintásokat annál többet. Lényegében a könyvben megelevenedő korszak zsánerirodalma előtti főhajtás ez. És persze fontos elemmé válik a korban nagy tiszteletnek örvendő írók világnézetének pellengérre állítása is. Szellemjárás, okkult rituálék, varázslat, titkos tudást rejtő könyvek, párhuzamos dimenziók – mind megtalálhatóak ebben a rasszizmust tematizáló zsáneramalgámban, amiből nem hiányzik csöppnyi humor sem, és sajnos megrázó momentumok is akadnak.
A könyvről ITT írtunk.
Mervyn Peake: Gormenghast-trilógia
A magyar fantasztikus irodalom kiadásának egyik nagy adósságát törlesztette 2020-ban a Jelenkor, amikor is egyben jelentette meg Mervyn Peake nagyhatású fantasy klasszikusát. A 2008-ban már egyszer elindított, de be nem fejezett trilógia egy monumentális kötetben, illusztrációkkal kiegészítve érkezett a boltok polcaira. Mindenkinek ajánlott, aki szereti a klasszikus fantasy műveket, és nem riad vissza a furcsaságoktól – legyen szó akár a történetről, akár a nyelvhasználatról.
Kritikánkat ITT találjátok.
S. A. Chakraborty: Aranybirodalom
Chakraborty már első regényével képes volt friss vért pumpálni az eposzi jellegű fantasyk világába. Pedig „csak” annyit csinált, hogy az európai, vagy angolszász kultúrkör helyett az arab, iszlám mondavilágot használta fel bámulatos világépítéséhez, és a története alapjához. A zsánerrel csak most ismerkedők pedig épp úgy örömüket lelhetik benne, mint a tapasztaltabb zsánerolvasók. Ha esetleg még nem volt meg a Dévábád-trilógia első két része, itt a remek alkalom a felzárkózásra, ugyanis a nemrég megjelent Aranybirodalom az előző kötetekhez méltóan, monumentális módon, letehetetlen stílusban zárja le Nahri, Dára és Ali történetét.
