Újratervezés - 4 szépirodalmi mű James Hollis Az élet második fele című könyvéhez

Függetlenül attól, hogy pánikként, krízisként, könyörtelen számvetésként értelmezzük és éljük-e meg, a korábban bemutatott könyv fókuszában (James Hollis: Az élet második fele) is álló életközép meghatározó időszak mindannyiunk számára. Személyiségünk, egzisztenciánk, a világban elfoglalt helyünk alapvetően egész életünk során alakul, formálódik, 40-60 éves korunk  között azonban felerősödhetnek (és az a jó, ha felerősödnek) bennünk az ezekkel kapcsolatos kérdéseink. Addigra már elég ismeretet és tapasztalatot halmoztunk fel magunkról és a világról, így van mit áttekinteni, ugyanakkor ideális esetben még majdnem ugyanennyi időnk hátra van, amit el kell töltenünk valahogy. A legjobb, ha ezt kellő önismerettel és személyiségünk kiteljesedésének céljával tesszük. Hála az irodalomnak, ezzel sem kell egyedül megbirkóznunk, hisz számos olyan történetet találunk, amiben a szereplők ugyanúgy a középkorúságban való boldogulást keresik.

Jakobovits Kitti | 2021. július 06. |

Lorrie Moore: Köszönöm, hogy meghívtál

Lorrie Moore
Köszönöm, hogy meghívtál
Ford.: Gy. Horváth László, Park, 2016
Lorrie Moore: Köszönöm, hogy meghívtál

Az Amerikában igen népszerű író első és eddig egyetlen magyarul megjelent könyve 8 rövid történetet tartalmaz, melyek szereplői már a fülszöveg szerint is “kiábrándult, megtépázott, többnyire elvált vagy elhagyatott, középkorú hősök”, akik “kissé értetlenül és szégyenkezve idézik meg az öregedéssel járó elkerülhetetlen szomorúságot és tragikomikus csapdákat”. 

A nyolc novella valóban szinte az összes szituációt és kérdést felveti, amivel egy középkorú ember találkozhat, ezért azt is abszolút el tudom képzelni róluk, hogy irodalomterápiás foglalkozásra alkalmasak, de otthon is garantáltan elgondolkodtathatják azokat, akik egy kicsit is rezonálnak egy-egy szereplővel vagy jelenettel. Van benne válás utáni ismerkedés, lázadó fiatalkor lendületes szerelmének kifáradása, forradalmi eszmék lecsendesülése, régi barát elvesztése és mindaz, amit a barátnők társaságában maga után hagyott. 

Sokféle úton lehet eljutni oda, hogy újragondoljunk az életünket, és azon kezdjünk gondolkodni, hogyan tovább, és ez a könyv jó pár példát hoz ezekre a különböző utakra.

“Pár reggellel később máris egy új hónap elseje volt, a születésnapja haváé. Az idő repülésének képzete, tudta, azt sugallja, mintha több is történhetne az ember életében, mint ami történik. Pedig valójában a repülő idő azt érezteti, hogy az élet legyőzi az időt. Olyan gyorsan repül, hogy semmi hatása nincs. Az emberi élet az idő két döfése közé esik, mint a rovar két esőcsepp közé.”

Erlend Loe: Doppler

Erlend Loe
Doppler
Ford.: Lőrincz Balázs Bendegúz, Scolar, 2020,  187 oldal
Erlend Loe: Doppler

Biztosan sok olyan történetet tudnánk mondani, amelyben a tökéletesnek tűnő, papírforma szerinti életet élő szereplő “egyszer csak” fogja magát és kiköltözik a természetbe, hátat fordítva a társadalmi normáknak és logikus döntéseknek. A totemoszlopot építő és jávorszarvas borjúval barátkozó Doppler története is e sorba illeszkedik, melyet a fülszöveg egyszerre nevez az életközépi válság regényének, civilizációkritikának és klasszikus, skandináv bekattanásnak.

S habár ezekre a történetekre leggyakrabban így gondolunk: “pasik, akiknek elegük lett a kapitalizmusból, és kivonultak a civilizációból, hogy az északi erdőkben éljenek konzerven és azon, amit épp fognak maguknak”, érdemes észrevenni a mélyebb rétegeiket is. Doppler esetében például a feldolgozatlan gyászt apja halála után,

a rég elveszett kontrollérzést élete felett,

vagy a lányával való kapcsolatát, aki időközben felnőtt és nemcsak hogy önálló gondolatai lettek, de gyakran épp ezekkel tartja a legőszintébb tükröt apjának.

“Hiszen mégiscsak tarthatatlan dolog beismerni, hogy az embernek saját magával van baja. Legalábbis addig, amíg valaki még kész átvenni ezt a terhet. Szinte állandósult az az állapotom, amelyben felfogtam ugyan, hogy történnek körülöttem dolgok és események a világban, de az eszembe se jutott, hogy ezeknek akár a legcsekélyebb közül is lehetne hozzám. És a lányom, tündekosztümben, észrevette ezt, és le is csapott rá.”

Interjúnk Erlend Loe-val ITT olvasható. 

Halász Rita: Mély levegő

Halász Rita
Mély levegő
Jelenkor, 2020, 200 oldal
Halász Rita: Mély levegő

Ha bele akarnánk kötni, akkor Halász Rita regénye egy harmincas párról szól, tehát definíció szerint még nem az élet delét elért emberekről, de inkább ne tegyük.

Az élet közepére jellemző gondolatok előbb is és később is előtérbe kerülhetnek, gyakran nem az életkor, hanem az élethelyzet idézi őket elő,

például amikor valami külső tényező vagy szerepváltás megköveteli. Ilyen például a szülővé válás, egy párkapcsolat vége, vagy bármi, ami újrakezdésre készteti az embert.

A könyv tele van olyan kérdésekkel, mint hogy ki voltam eddig a párkapcsolatomban, ki leszek ezután nélküle, jó döntéseket hoztam-e, vagy most hogyan hozzak jó döntést. Mindezzel szorosan összefonódva pedig a saját családi mintáink és dinamikáink is megjelennek. Felnőtt életünk jelentős részét töltjük ugyanis azzal, hogy próbáljuk felismerni az otthonról hozott, örökölt mintázatainkat, aztán kitalálni, mit kezdünk velük. Ez különösen fontossá válik akkor, mikor az embernek saját gyereke lesz, és már nemcsak abban áll a felelőssége, hogy saját életében mennyire kontrollálja ezeket a mintázatokat, hanem abban is, hogy hogyan adja őket tovább.

“A gyerekek felmennek a szobába játszani. Fontos, hogy merjenek ellenkezni, magyarázom apámnak, aki azzal jön, hogy a fejemre fognak nőni. Tulajdonképpen mitől vagy benne olyan biztos, hogy a te nevelési elveid jobbak, mint az enyéim, kérdezem. Te sosem voltál akarnok, megetted, amit adtunk, nem vágtál a felnőttek szavába, nem ellenkeztél. Persze, mert kétévesen megvertél. Utána már nem volt sok gondod. Anyám megfogja a karomat. Vera! Miért, nem így volt? Ha nem úgy viselkedtem, ahogy elvárta, felemelte a hangját. Örülni kellett az ajándéknak, különben megsértődött. Én ezt nem akarok. Az én gyerekeim inkább ne fogadjanak szót, csak ne féljenek.”

A könyv szerepelt az év végi listánkon is, ITT meghallgathatjátok a margós bemutatót, ITT visszanézhetitek az Összekötvét, ITT pedig elolvashatjátok Ott Anna cikkét a kötetről. Bónusz: Tizenegyes.

Siri Hustvedt: Amit szerettem

Siri Hustvedt
Amit szerettem
Ford.: Farkas Krisztina, Park, 2018, 460 oldal
Siri Hustvedt: Amit szerettem

Sokak szerint lassan induló könyv, akár az első harmadán is csak “át kell verekedni magunkat”, de ezzel nem értek egyet, szerintem az első harmad is nagyon kell ahhoz, hogy minden apró részünket átjárja a könyv hangulata, melankóliája. Valóban vannak később erőteljes fordulatok a cselekményben, de olvasni nem csak a cselekményért érdemes, és ha őszinte akarok lenni, ebben a könyvben engem például épp az érdekelt kevésbé. Még ha elsőre nem is tűnik úgy, de 

szinte minden sorában ott van az életközépre jellemző perspektívaváltás, az értékrendszerek és döntéseink megkérdőjelezése, a hátralevő idő “kiszámítása”.

Minderről a New York-i művészvilágban barátságokon, szerelmeken, házasságokon, szülő-gyerek kapcsolatokon, gyászfolyamatokon és ami igazán különlegessé teszi a könyvet, magán a művészeten keresztül olvashatunk.

“A feleségem világa egyre tágult, és feltételezem, ahogy növekedett, az én helyem egyre zsugorodott benne. Itt-ott mégis előfordult a levelekben egy-egy mondat, melyekbe úgy kapaszkodtam, mint a kitartó szenvedély tanúbizonysága. “Éjjel rád gondolok, Leo. Még nem felejtettem el.” Májusban megírta, hogy júniusban New Yorkba jön egy hétre. Úgy tervezte, hogy nálam lakik majd, de a levelek világossá tették, hogy a látogatás nem jelenti a régi életünk újrakezdését.”

Kritikánk a könyvről ITT. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Kapuzárási pánik pszichoanalitikus szemmel – James Hollis: Az élet második fele

James Hollis könyve, Az élet második fele arról a negyven- és hatvanéves kor közötti időszakról szól, amelyben az emberek nagy része fordulóponthoz, “lélektani perspektívaváltáshoz” érkezik, amely során számot vet addigi életével, és azokat újragondolva az új lehetőségek felé fordul.

...
Nagy

Sorsválasztás az irodalomban – Könyves válaszok Popper gondolataira

Az életünk determináltságát, az irányításban nekünk jutó részt vizsgálta Popper Péter Hogyan választunk magunknak sorsot? című könyve, a témában ugyanakkor rengeteg szépirodalmi mű is íródott, ezek közül mutatunk meg most párat!

...
Nagy

Mikor kezdtük el félreérteni a boldogságot?

Oliver Burkeman pszichológiai témájú könyvet írt, ő maga mégsem pszichológus. Túladagolt boldogság című kötete egyszerre gondolatébresztő és meghökkentő olvasmány.

Az Esterházy-szám
...
Nagy

1 archívum, 1 élet - Pillanatfelvételek az Esterházy Péter-archívumról

Esterházy Péter irodalmi hagyatéka tavaly novemberben került Berlinbe, az első benyomásokról Madácsi-Laube Katalin, a Berlini Művészeti Akadémia Archívumának tudományos munkatársa írt személyes hangulatú beszámolót.

...
Nagy

Esterházynak helye van az iskolai oktatásban

"Esterházynak ott kell lennie a magyarórákon – még ha ehhez a lehetetlenségig leleményeseknek kell is lennünk."  Szilágyi Zsófia írása arról, hogyan lehet bevinni Esterházy Péter műveit az oktatásba. 

...
Nagy

Amikor Esterházy magyargondozását politikai mémmé olvasták félre

Az Így gondozd a magyarodat rövidített verzióját mára a célközönség lényegében negatív mémként használja, amelyen újra és újra felháborodva megerősítheti a belémérgezett kirekesztő önképet: mi egy vérből valók vogymuk." Fehér Renátó esszéje a politikai félreolvasásról.

...
Nagy

Németh Gábor: Arról, ami hiányzik

„Ez az ország, tehát „az olvasó országa” Esterházy Péter halálával elanyátlanodott, mintha, miként a közepes viccben, EP tényleg minden olvasó anyja lett volna az apja helyett is.” Németh Gábor esszéje Esterházy Péterről. 

...
Nagy

Esterházy Márton: „Péter zseni volt, én szakmunkás”

A fociláz kezdetektől jelen volt a négy Esterházy testvér életében. Egyöntetűen vallják, hogy Péter volt közülük a legtehetségesebb, de profiként Márton vitte a legtöbbre. A Könyves Magazinnak utóbbi elmesélte, milyenek voltak a korai és a felnőttkori közös futballozások, és hogy EP hogyan viselkedett a pályán és azon kívül.

...
Nagy

Mérő László: A katona és a matematikus

Milyen katona volt Esterházy Péter, tizennyolc évesen miért ment matematikusnak, és mi okozta az író életében a legnagyobb traumát? Minderre kitér Mérő László, Esterházy egykori katona- és évfolyamtársa Az ész segédigéi című könyvében.

...

A Büszkeség és balítélet nem lányregény, hanem az előítéletesség kritikája[Az Austen-projekt]

...

A rendszer vesztesei: szolgálólányok és hívők [10 perc Könyves]

...

Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]

...

AZ ELSŐ: DRAGOMÁN GYÖRGY

A hét könyve
Kritika
Zadie Smith hőseinek a tévedés élethossziglani elfoglaltságot jelent
...
Nagy

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

A preraffaeliták művészete nem ért véget a festészettel, hiszen szenvedélyes és intenzív kapcsolatuk volt az irodalommal: inspirálta őket és írták is. Sőt, még a világ legszebb könyveihez is hozzátettek párat.

Film / Színház / Muzsika
...
Kritika

Egy agancsos fiúból lesz a járvány utáni világ megváltója?

...
Nagy

Attenborough szerint most kell cselekednünk, különben nem lesz visszaút a bolygó számára

...
Nagy

A Netflix földbe döngölte Mark Millar jupiteri hagyatékát

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Berg Judit már gyerekkorában fantasztikus történetekkel szórakoztatta magát

Berg Judit évek óta az egyik legismertebb és legnépszerűbb hazai gyerekkönyvírónk, mi pedig most összeszedtünk róla öt érdekességet, amelyeket eddig talán nem tudtatok róla.

...
Gyerekirodalom

Nézz bele az Édes mostoha filmváltozatába!

Dobó Kata filmet forgatott Lakner Artúr gyerekklasszikusából: ez lett az El a kezekkel a Papámtól!, ma pedig kijött az első előzetes.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: Berg Judit gyerekkrimije lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő gyerekirodalmi alkotást: a program szakmai zsűrije ezúttal Berg Judit Keresők című könyvét választotta.