Sorsválasztás az irodalomban  – Könyves válaszok Popper gondolataira

Valahol minden történetről lehetne annak jegyében gondolkodni, hogy mekkora szerep jut benne a szereplők akaratának és döntésének, és mennyiben alakítják külső erők a cselekményt. Miért úgy alakulnak benne a dolgok, ahogy? Mi határozza meg a történéseket, és mi vagy ki a felelős a következményekért? Hát ha még szerzője is van annak a történetnek, akkor különösen, hiszen az alkotó az egyik legmeghatározóbb elemmé válik, de ez talán egy elég más típusú beszélgetést hívna elő. Maradjunk a történeteknél úgy, mint az időt, a teret és a bennük élő szereplők élményeit rendszerező keretnél, így a könyvek esetében is ragaszkodjunk inkább a történetekhez, és az egyszerűsítés kedvéért tekintsünk el most az írótól mint újabb külső teremtő erőtől.

Legutóbb Popper Péter Hogyan választunk magunknak sorsot? című könyvéről írtam, kiemelve belőle néhány olyan tényezőt, ami az életünk determináltságát, az irányításban nekünk jutó részt és a “jól élést” vizsgálja. Most irodalomterápiás szemmel mutatok néhány könyvet, melyekben visszaköszönnek a sors, a szabad akarat és a felelősség kérdései.

Sarah Perry: Melmoth

Sarah Perry
Melmoth
Ford.: Sziklai István, 21. Század, 2018, 349 oldal
-

Ennek a könyvnek hangulata van. Sötét, ködös, macskaköves, szűk prágai utcás és szomorú. Nem úgy, hogy szomorú a vége, vagy a cselekmény valamely pontja, hanem az egész történet atmoszférája sötéten, ködösen és szűk, macskaköves utcásan szomorú. Ezt a különleges érzést szöveg és tartalom együtt hozza létre. Bármennyire is evidensnek tűnhet, mégsem olyan gyakori, hogy egy könyv annyira be tudja húzni olvasóját abba a lélekállapotba, amelybe a szereplőit is helyezi. De fenntartom a lehetőséget arra is, hogy a Melmoth csak nekem volt ilyen, és másnak másban és gyakran van ilyen élménye  –  ebből is látszik, mennyire egyéni lehet, amit kivált (vagy épp nem vált ki) belőlünk egy szöveg. Mindenesetre a Melmoth az egész feszült és szorongáskeltő világával fontos dolgokat mutat meg arról, amit Popper a karmikus meggyőződésekkel, az egzisztenciális pszichoterápia gondolataival, vagy épp a sakk mint beavatási szertartás példájával szemléltet. Arról, hogy a tetteinknek következményei vannak, a döntéseinkkel, cselekedeteinkkel hatunk a minket körülvevő világra, és a meglépett lépéseket nem lehet visszavonni. Mindennel, amik vagyunk és amit teszünk, együtt kell élnünk, és felelősséget is kell vállalnunk érte, még ha a bűntudat vagy a lelkiismeret-furdalás meg is nehezíti azt.

Sheila Heti: Változások könyve

Sheila Heti
Változások könyve
Ford.: Csonka Ágnes, Libri, 2019, 312 oldal
-

Aki olvasta a Popper-könyvet, vagy a róla írt cikket, valószínűleg rögtön tudja, miért került ez a könyv ebbe a válogatásba. De attól függetlenül is, hogy egy erőteljes válasz a férfi és női sikerekről vallott nézetekre, érdekes olvasmány arról, mi alapján és milyen külső hatások között kormányozva igyekezhet egy nő kialakítani a maga életútját. A kiindulópont egy 36 éves nő vívódása egy olyan döntéshelyzetben, amelybe talán nem is akart kerülni (de muszáj neki, hiszen ilyen mértékben még ha nem is a tetteink, de maga a döntéshelyzet meghatározott lehet abban, hogy megteszünk-e valamit, vagy sem). “Mit jelent pontosan az anyaság? Mit nyerünk, és mit veszítünk, ha a gyermekvállalás mellett döntünk?” fontos kérdésekkel kezd a fülszöveg, és a könyv hosszan kering körülöttük, talán néha ugyanazokat a köröket is futja, ami olvasóként egy idő után sok lehet, belegondolva viszont jól szemlélteti azt, ahogy az ezekhez hasonló, a saját és mások életét is meghatározó kérdésekben mi magunk is számtalanszor végigjárjuk ugyanazokat a pontokat és útvonalakat, mielőtt állást foglalunk.

A szerzővel ITT interjúztunk, a kötet a hét könyve is volt nálunk.

Daniel Quinn: Izmael – Szellemi és lelki kaland

Daniel Quinn
Izmael - Szellemi és lelki kaland
Ford.: Trombitás Gábor, Katalizátor, 2013, 228 oldal
-

Az első cikkben kevésbé kaptak hangsúlyt ezek a részek, de Popper könyvében sokat olvashatunk az emberi társadalmak, és az azokban élő emberek generációinak sorsalakító hatásáról is. A Nemzedékek sorsa és felelőssége című fejezetben kifejezetten ezekre a kérdésekre fókuszál, kiemelve a tágabb társadalmi és kulturális környezetet mint az egyén életútjára ható tényezőket. Persze mindig lehet hibáztatni az előző generációt, a következőt szidni még inkább, de azon túl, hogy a kettő között a saját felelősségünket is megvizsgálhatnánk, még fontosabb, hogy néhány lépést hátrálva egészben is lássuk őket. Ahogy megszületünk, azonnal egy kulturálisan, történelmileg és társadalmilag meghatározott közösségbe kerülünk, amelyben olyan szabályok és értékrendszerek szerepelnek, amelyek kialakulása bőven a születésünk előtt kezdődött. De még ezektől is függetlenül és legalapvetőbb módon embernek születünk, és így máris meg vagyunk határozva. De pontosan miben és milyen mértékben?

Valahogy ez az egyik kiindulópontja Daniel Quinn könyvének is, amelynek az alapszituációja nem bonyolult, az abban folyó beszélgetés viszont már annál inkább gondolatébresztő. A keretet egy férfi és egy gorilla beszélgetése adja, és a környezettel való békés és tudatos együttélésről, vagy az élet tulajdonképpeni értelméről folyó diskurzus során újra és újra visszatér a kérdés: mennyire determinált az emberi faj viselkedése, milyen is a természetünk, és módunkban áll-e változtatni rajta?

Erin Morgenstern: Csillagtalan tenger

Erin Morgenstern
Csillagtalan tenger
Ford.: Bosnyák Edit, Agave, 2020, 544 oldal
-

Az egyik legfrissebb olvasmányélményem, egy ideig párhuzamosan is olvastam a Popper-könyvvel. Ha szoktunk egyszerre több könyvet olvasni, érdekes játék megfigyelni, hogyan hatnak azok egymásra, hogyan befolyásolják az egyik által kiváltott gondolataink és érzéseink a másik által kiváltottakat. Milyen párhuzamokat találunk a szövegek között, vagy azok honnan közelítenek ugyanahhoz a kérdéshez. Ez műfaji, műnemi, bármilyen különbségtől függetlenül működhet, ahogy történt az velem is egy pszichológiai ismeretterjesztő és egy fantasy könyvvel.

A Csillagtalan tenger első ránézésre tipikus történet a történetben sztori, de ha elkezdjük olvasni, hamar rájövünk, hogy pontosabb leírás a történet a történetben, történetek másik történetek mellett, történetek más történetek előtt és után, és a többi, tehát rengeteg történet egymás hegyén-hátán. Így természetes az is, hogy a szereplőkben egyértelműen felvetődnek olyan kérdések, mint hogy előre meg van-e írva a sorsuk, vagy amit ők korábban a saját életüknek hittek, az valójában egy már sokkal korábban megírt cselekmény-e, és ők csak “végrehajtják” a lépéseket. Mit jelent, ha egy könyvben egy szó szerint rólam szóló történetet olvasok: jóslat, sors, áldás vagy átok, és ha nincs befejezve az a történet, akkor vajon befolyásolhatom-e?

Ezeken a kérdéseken túl még jó pár elem erősíti a sorsnak és a meghatározott életutaknak, előre kijelölt életfeladatoknak tulajdonított kiemelt szerepet: a Kikötőben élő személyek beavatási szertartásai, melyek életük hátralévő részére meghatározzák a szerepkörüket, a mágikus világba való belépésnél a kockavetés, vagy az újra és újra visszatérő, mondhatni, eredetmítosz, mely az Idő és a Sors mint két, a világot mozgató erő szerelméről szól. Az allegorikus alakok története alapjaiban határozza meg a könyvben szereplő összes más történetet.

Kritikánk a könyvről ITT olvasható, ITT pedig beleolvashattok a regénybe.

A nyitóképen Sarah Perry látható.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Popper régen, Popper ma – Hogyan választunk magunknak sorsot?

A Popper Péter előadásaiból válogató Hogyan választunk magunknak sorsot? című kötet jó belépő lehet ahhoz, hogy az olvasók kicsit megtapasztalják a neves pszichológus elmélkedéseinek hangulatát.

...
Nagy

Mikor kezdtük el félreérteni a boldogságot?

Oliver Burkeman pszichológiai témájú könyvet írt, ő maga mégsem pszichológus. Túladagolt boldogság című kötete egyszerre gondolatébresztő és meghökkentő olvasmány.

...
Nagy

A pszichológus irodalomterápiája: Lora Gottlieb - Akarsz beszélni róla?

A kicsit közhelyes cím alapján első körben felmerült bennem, hogy mi lesz a könyv célja: komolyan gondolja, és így felsorakoztatja majd az összes hasonlót, ami a pszichológusokat övezi, vagy épp iróniával kérdezi, és felsorakoztatja őket, hogy aztán majd a helyükre tegye? Szerencsére hamar kiderül, hogy az utóbbi, de még az sem teljes mértékben. Nagyon valós, és nagyon emberi képet mutat a pszichológusokról, az ilyenekre pedig még ma, 2021-ben is szükségünk van. Pszichológusoknak is, laikusoknak is.

Hírek
...
Hírek

Először jelenik meg egy nemrég megtalált Hemingway-novella magyarul

...
Hírek

Az irodalmi ügynökök felfüggeszthetik a munkát az egyik legnagyobb amerikai könyvkiadóval

...
Hírek

Jane Austent tartják a legjobb brit szerzőnek

...
Hírek

Volodimir Vakulenko ukrán író holttestét is megtalálták egy izjumi tömegsírban

...
Hírek

Máris megfilmesítik az amerikai Nemzeti Könyvdíjat elnyert regényt

...
Könyves Advent

5 verseskötet, amivel meglepheted a szeretteidet karácsonykor

...
Könyves Advent

Gerlóczy Márton aparegénye apa nélkül maradt

...
Könyves Advent

A szólásszabadságtól a génrégészeten át az immunrendszerig: ezeket a tényirodalmi köteteket ajánljuk karácsonyra

...
Podcast

Vajna Ádám: A kortársaimnak a Harry Potter volt az első olvasmányélménye, nekem Jókai Mór [Alkotótárs]

...
Promóció

Egy nélkülözhetetlen kiegészítő, ha sokat időzöl a gép előtt – Kékfény szűrő szemüveg

...
Promóció

A kulturális feltöltődéshez minőségi élelmiszerek járnak

...
Promóció

Hogyan válasszunk asztalt?

...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

Szerzőink

...
Simon Eszter

Afganisztán egyetlen női polgármestere ezt üzeni: Ha van hangotok, használjátok és ne féljetek megszólalni

...
Sándor Anna

Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik

...
vl

Balla Gergely: Ezen a nyelven tudok a legmélyebben kapcsolódni önmagamhoz/ a.dal.szöveg

Még több olvasnivaló
...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

...
Nagy

Max Porter: Szeretem, amikor a semmiből előpattannak a múlt buborékjai

Max Porter angol író, A bánat egy tollas állattal szerzője. A gyászról és annak feldolgozásáról szóló nagy sikerű könyve után itthon is megjelent második regénye, a Lanny, amiben egy városi család, egy fal és az angol mitológia viszonyai szövődnek össze. A könyvei mellett a partraszálló rómaiakról, Daniel Craigről és a leereszkedő kritikusokkal is beszélgettünk vele.

A hét könyve
Kritika
Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik
...
Panodyssey

Moskát Anita: Az igazi történet az utolsó pont után kezdődik

"A fikció eszköz, amellyel a jövőt írjuk" - fogalmazza meg Moskát Anita,  a Panodyssey projekt egyik nagykövete. Műhelynaplójának második részében a fikció és a valóság viszonyáról olvashatunk, és arról, hogyan tud az ember történetek hatására cselekvőbbé válni. 

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Karády Katalin ezeregy titkát apránként fejti fel egy mai kamasz

A vidéki rokonoknál vendégeskedő kiskamasz Lotti kilátástalannak látja a helyzetét, de idővel megismeri rég elhunyt édesanyja – és rajta keresztül Karády Katalin – történetét.

...
Gyerekirodalom

Az Altamira-barlangrajzoktól Banksyig - A művészettörténet legizgalmasabb műtermeibe kalauzol egy új könyv

Révész Emese és Grela Alexandra a Hol készül a művészet? című kötettel képzeletbeli utazásra hívja az olvasókat, melynek során a gyerekek betekinthetnek a leghíresebb alkotók műtermeibe.

...
Gyerekirodalom

Margit Auer: A gyerekek szeretik a valóság és mágia közötti finom határvonalat

A Mágikus állatok iskolája című sorozatból eddig 12 kötet jelent meg magyarul, a szerző, Margit Auer pedig novemberben Budapestre látogat. Interjúnkban gyerekkori olvasásélményeiről és gyerekeknek szóló írástippekről kérdeztük, közben pedig kiderül az is, ő maga milyen mágikus állat bőrébe bújna a legszívesebben.