Sorsválasztás az irodalomban  – Könyves válaszok Popper gondolataira

Valahol minden történetről lehetne annak jegyében gondolkodni, hogy mekkora szerep jut benne a szereplők akaratának és döntésének, és mennyiben alakítják külső erők a cselekményt. Miért úgy alakulnak benne a dolgok, ahogy? Mi határozza meg a történéseket, és mi vagy ki a felelős a következményekért? Hát ha még szerzője is van annak a történetnek, akkor különösen, hiszen az alkotó az egyik legmeghatározóbb elemmé válik, de ez talán egy elég más típusú beszélgetést hívna elő. Maradjunk a történeteknél úgy, mint az időt, a teret és a bennük élő szereplők élményeit rendszerező keretnél, így a könyvek esetében is ragaszkodjunk inkább a történetekhez, és az egyszerűsítés kedvéért tekintsünk el most az írótól mint újabb külső teremtő erőtől.

Legutóbb Popper Péter Hogyan választunk magunknak sorsot? című könyvéről írtam, kiemelve belőle néhány olyan tényezőt, ami az életünk determináltságát, az irányításban nekünk jutó részt és a “jól élést” vizsgálja. Most irodalomterápiás szemmel mutatok néhány könyvet, melyekben visszaköszönnek a sors, a szabad akarat és a felelősség kérdései.

Sarah Perry: Melmoth

Sarah Perry
Melmoth
Ford.: Sziklai István, 21. Század, 2018, 349 oldal
-

Ennek a könyvnek hangulata van. Sötét, ködös, macskaköves, szűk prágai utcás és szomorú. Nem úgy, hogy szomorú a vége, vagy a cselekmény valamely pontja, hanem az egész történet atmoszférája sötéten, ködösen és szűk, macskaköves utcásan szomorú. Ezt a különleges érzést szöveg és tartalom együtt hozza létre. Bármennyire is evidensnek tűnhet, mégsem olyan gyakori, hogy egy könyv annyira be tudja húzni olvasóját abba a lélekállapotba, amelybe a szereplőit is helyezi. De fenntartom a lehetőséget arra is, hogy a Melmoth csak nekem volt ilyen, és másnak másban és gyakran van ilyen élménye  –  ebből is látszik, mennyire egyéni lehet, amit kivált (vagy épp nem vált ki) belőlünk egy szöveg. Mindenesetre a Melmoth az egész feszült és szorongáskeltő világával fontos dolgokat mutat meg arról, amit Popper a karmikus meggyőződésekkel, az egzisztenciális pszichoterápia gondolataival, vagy épp a sakk mint beavatási szertartás példájával szemléltet. Arról, hogy a tetteinknek következményei vannak, a döntéseinkkel, cselekedeteinkkel hatunk a minket körülvevő világra, és a meglépett lépéseket nem lehet visszavonni. Mindennel, amik vagyunk és amit teszünk, együtt kell élnünk, és felelősséget is kell vállalnunk érte, még ha a bűntudat vagy a lelkiismeret-furdalás meg is nehezíti azt.

Sheila Heti: Változások könyve

Sheila Heti
Változások könyve
Ford.: Csonka Ágnes, Libri, 2019, 312 oldal
-

Aki olvasta a Popper-könyvet, vagy a róla írt cikket, valószínűleg rögtön tudja, miért került ez a könyv ebbe a válogatásba. De attól függetlenül is, hogy egy erőteljes válasz a férfi és női sikerekről vallott nézetekre, érdekes olvasmány arról, mi alapján és milyen külső hatások között kormányozva igyekezhet egy nő kialakítani a maga életútját. A kiindulópont egy 36 éves nő vívódása egy olyan döntéshelyzetben, amelybe talán nem is akart kerülni (de muszáj neki, hiszen ilyen mértékben még ha nem is a tetteink, de maga a döntéshelyzet meghatározott lehet abban, hogy megteszünk-e valamit, vagy sem). “Mit jelent pontosan az anyaság? Mit nyerünk, és mit veszítünk, ha a gyermekvállalás mellett döntünk?” fontos kérdésekkel kezd a fülszöveg, és a könyv hosszan kering körülöttük, talán néha ugyanazokat a köröket is futja, ami olvasóként egy idő után sok lehet, belegondolva viszont jól szemlélteti azt, ahogy az ezekhez hasonló, a saját és mások életét is meghatározó kérdésekben mi magunk is számtalanszor végigjárjuk ugyanazokat a pontokat és útvonalakat, mielőtt állást foglalunk.

A szerzővel ITT interjúztunk, a kötet a hét könyve is volt nálunk.

Daniel Quinn: Izmael – Szellemi és lelki kaland

Daniel Quinn
Izmael - Szellemi és lelki kaland
Ford.: Trombitás Gábor, Katalizátor, 2013, 228 oldal
-

Az első cikkben kevésbé kaptak hangsúlyt ezek a részek, de Popper könyvében sokat olvashatunk az emberi társadalmak, és az azokban élő emberek generációinak sorsalakító hatásáról is. A Nemzedékek sorsa és felelőssége című fejezetben kifejezetten ezekre a kérdésekre fókuszál, kiemelve a tágabb társadalmi és kulturális környezetet mint az egyén életútjára ható tényezőket. Persze mindig lehet hibáztatni az előző generációt, a következőt szidni még inkább, de azon túl, hogy a kettő között a saját felelősségünket is megvizsgálhatnánk, még fontosabb, hogy néhány lépést hátrálva egészben is lássuk őket. Ahogy megszületünk, azonnal egy kulturálisan, történelmileg és társadalmilag meghatározott közösségbe kerülünk, amelyben olyan szabályok és értékrendszerek szerepelnek, amelyek kialakulása bőven a születésünk előtt kezdődött. De még ezektől is függetlenül és legalapvetőbb módon embernek születünk, és így máris meg vagyunk határozva. De pontosan miben és milyen mértékben?

Valahogy ez az egyik kiindulópontja Daniel Quinn könyvének is, amelynek az alapszituációja nem bonyolult, az abban folyó beszélgetés viszont már annál inkább gondolatébresztő. A keretet egy férfi és egy gorilla beszélgetése adja, és a környezettel való békés és tudatos együttélésről, vagy az élet tulajdonképpeni értelméről folyó diskurzus során újra és újra visszatér a kérdés: mennyire determinált az emberi faj viselkedése, milyen is a természetünk, és módunkban áll-e változtatni rajta?

Erin Morgenstern: Csillagtalan tenger

Erin Morgenstern
Csillagtalan tenger
Ford.: Bosnyák Edit, Agave, 2020, 544 oldal
-

Az egyik legfrissebb olvasmányélményem, egy ideig párhuzamosan is olvastam a Popper-könyvvel. Ha szoktunk egyszerre több könyvet olvasni, érdekes játék megfigyelni, hogyan hatnak azok egymásra, hogyan befolyásolják az egyik által kiváltott gondolataink és érzéseink a másik által kiváltottakat. Milyen párhuzamokat találunk a szövegek között, vagy azok honnan közelítenek ugyanahhoz a kérdéshez. Ez műfaji, műnemi, bármilyen különbségtől függetlenül működhet, ahogy történt az velem is egy pszichológiai ismeretterjesztő és egy fantasy könyvvel.

A Csillagtalan tenger első ránézésre tipikus történet a történetben sztori, de ha elkezdjük olvasni, hamar rájövünk, hogy pontosabb leírás a történet a történetben, történetek másik történetek mellett, történetek más történetek előtt és után, és a többi, tehát rengeteg történet egymás hegyén-hátán. Így természetes az is, hogy a szereplőkben egyértelműen felvetődnek olyan kérdések, mint hogy előre meg van-e írva a sorsuk, vagy amit ők korábban a saját életüknek hittek, az valójában egy már sokkal korábban megírt cselekmény-e, és ők csak “végrehajtják” a lépéseket. Mit jelent, ha egy könyvben egy szó szerint rólam szóló történetet olvasok: jóslat, sors, áldás vagy átok, és ha nincs befejezve az a történet, akkor vajon befolyásolhatom-e?

Ezeken a kérdéseken túl még jó pár elem erősíti a sorsnak és a meghatározott életutaknak, előre kijelölt életfeladatoknak tulajdonított kiemelt szerepet: a Kikötőben élő személyek beavatási szertartásai, melyek életük hátralévő részére meghatározzák a szerepkörüket, a mágikus világba való belépésnél a kockavetés, vagy az újra és újra visszatérő, mondhatni, eredetmítosz, mely az Idő és a Sors mint két, a világot mozgató erő szerelméről szól. Az allegorikus alakok története alapjaiban határozza meg a könyvben szereplő összes más történetet.

Kritikánk a könyvről ITT olvasható, ITT pedig beleolvashattok a regénybe.

A nyitóképen Sarah Perry látható.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Popper régen, Popper ma – Hogyan választunk magunknak sorsot?

A Popper Péter előadásaiból válogató Hogyan választunk magunknak sorsot? című kötet jó belépő lehet ahhoz, hogy az olvasók kicsit megtapasztalják a neves pszichológus elmélkedéseinek hangulatát.

...
Nagy

Mikor kezdtük el félreérteni a boldogságot?

Oliver Burkeman pszichológiai témájú könyvet írt, ő maga mégsem pszichológus. Túladagolt boldogság című kötete egyszerre gondolatébresztő és meghökkentő olvasmány.

...
Nagy

A pszichológus irodalomterápiája: Lora Gottlieb - Akarsz beszélni róla?

A kicsit közhelyes cím alapján első körben felmerült bennem, hogy mi lesz a könyv célja: komolyan gondolja, és így felsorakoztatja majd az összes hasonlót, ami a pszichológusokat övezi, vagy épp iróniával kérdezi, és felsorakoztatja őket, hogy aztán majd a helyükre tegye? Szerencsére hamar kiderül, hogy az utóbbi, de még az sem teljes mértékben. Nagyon valós, és nagyon emberi képet mutat a pszichológusokról, az ilyenekre pedig még ma, 2021-ben is szükségünk van. Pszichológusoknak is, laikusoknak is.

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

...
Hírek

Hazatértek az első filmfelvételek, amik 125 éve Magyarországon készültek

...
Hírek

Látványos és kiadós új előzetest kapott a Dűne

...
Szívünk rajta

Berg Judit már gyerekkorában fantasztikus történetekkel szórakoztatta magát

...
Nagy

Négy könyv, amelyben túlélők meséltek Auschwitzról

...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

...
Hírek

Ősszel már színházban is láthatjuk a Holtversenyt

...
Hírek

Művészetek völgye, Szindbád nyomában és a Margitsziget felfedezése [PROGRAMAJÁNLÓ]

Film / Színház / Muzsika
...
Kritika

Egy agancsos fiúból lesz a járvány utáni világ megváltója?

...
Nagy

Attenborough szerint most kell cselekednünk, különben nem lesz visszaút a bolygó számára

...
Nagy

A Netflix földbe döngölte Mark Millar jupiteri hagyatékát

...
Podcast

Tolkien egy nyelvi ötlettel Atlantiszhoz kötötte A Gyűrűk Ura világát [podcast]

Tud még bármiben aktuális lenni ma J. R. R. Tolkien munkássága? Egyáltalán jó író volt Tolkien? Füzessy Tamással, a Magyar Tolkien Társaság volt elnökével, az ELTE, majd a Károli Egyetem vendégoktatójával beszélgettünk.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Egy képregény segíthet eligazodni a bevándorlás útvesztőiben

...
Sándor Anna

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

...
Ruff Orsolya

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

...
Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

...
Nagy

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

...
Nagy

Az emberi psziché legsötétebb bugyraiba kalauzol A szomszéd lány

Újra kiadtáka modern horrorirodalom egyik olyan megkerülhetetlen sarokkövét, amit nemcsak a zsáner kedvelői, de a szerző, Jack Ketchum pályatársai is nagyra tartanak.

...
Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről és hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire? Utánajártunk.

...
Kritika

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

Az első tömeges, regisztrált transzporttal 999 fiatal, férjezetlen lányt hurcoltak el Auschwitzba 1942-ben, hogy velük építtessék fel a tábort, amelyben aztán százezrek haltak meg. Heather Dune Macadam megrázó könyve, a 999 fogoly ezeknek a nőknek, gyerekeknek állít emléket.

A hét könyve
Kritika
Zadie Smith hőseinek a tévedés élethossziglani elfoglaltságot jelent
...
Nagy

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

A preraffaeliták művészete nem ért véget a festészettel, hiszen szenvedélyes és intenzív kapcsolatuk volt az irodalommal: inspirálta őket és írták is. Sőt, még a világ legszebb könyveihez is hozzátettek párat.

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Berg Judit már gyerekkorában fantasztikus történetekkel szórakoztatta magát

Berg Judit évek óta az egyik legismertebb és legnépszerűbb hazai gyerekkönyvírónk, mi pedig most összeszedtünk róla öt érdekességet, amelyeket eddig talán nem tudtatok róla.

...
Gyerekirodalom

Nézz bele az Édes mostoha filmváltozatába!

Dobó Kata filmet forgatott Lakner Artúr gyerekklasszikusából: ez lett az El a kezekkel a Papámtól!, ma pedig kijött az első előzetes.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: Berg Judit gyerekkrimije lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő gyerekirodalmi alkotást: a program szakmai zsűrije ezúttal Berg Judit Keresők című könyvét választotta.