IV. Károly és Zita „tündéri” házassága
„Ez a ragyogó, tündéri nász egy romantikus szerelmi regény boldog befejezése” – írta a Budapest című lap 1911. október 22-én, Habsburg-Lotharingiai Károly, a későbbi osztrák-magyar uralkodó és Bourbon-Pármai Zita menyegzőjének másnapján. A leendő magyar király és felesége legendás házassága csupán 11 évig tartott, a trónfosztása után Madeira szigetére száműzött IV. Károly ugyanis mindössze 34 éves volt, amikor életét vesztette.
A szentéletű, II. János Pál pápa által boldoggá avatott IV. Károly liturgikus emléknapja október 21. lett – a római katolikus egyház ezzel példás házaséletére és a szentté válás egyik lehetséges útjára kívánta felhívni a figyelmet.
Idén 110 éve született az utolsó magyar király, IV. Károly és Zita királyné első gyermeke, Habsburg Ottó. Az utolsó magyar trónörökös élete jelentős részét száműzetésben töltötte, európai parlamenti képviselőként ugyanakkor mindent megtett a vasfüggöny által széttagolt kontinens újraegyesítéséért és a posztszocialista országok, köztük Magyarország felemelkedéséért.
Az évforduló tiszteletére 2022 második felében a Habsburg Ottó hagyatékát és szellemi örökségét gondozó Alapítvány nagyszabású rendezvénysorozatot szervez, amelynek több hazai és külföldi konferencia, valamint egy a Habsburg Ottó életét bemutató, a Várkert Bazárban december 1-ig ingyenesen megtekinthető fotókiállítás is része. A Habsburg Ottó 110 rendezvénysorozat részletes programja a Habsburg Ottó Alapítvány honlapján érhető el.
„Európa utolsó nagy esküvője”
IV. Károly és Zita még gyermekkorukban ismerkedtek meg, ám a döntő találkozásra 1909-ben, a híres gyógyfürdőben, Franzensbadban került sor. Két év múlva, 1911. június 13-án tartották eljegyzésüket. A kézfogó szűk családi körben zajlott, az eljegyzés után azonnal megkezdődtek az esküvői előkészületek. Zita az esküvőre való felkészülés ideje alatt magyarul és csehül tanult, a kelengyéjét és menyasszonyi ruháját pedig Bécsben, egy Kärtner Strasse-i divatszalonban készítették. Ezeket az esküvőt megelőzően kiállították, hogy az érdeklődők megtekinthessék és a sajtó részletesen beszámolhasson az elkészült kelengye tartalmáról. A beszámolók szerint a menyasszony ruhája nehéz szatén (düsesz) anyagból készült, amelyen mirtuszfüzérrel körülvett, ezüsthímzéssel felvarrt Bourbon-liliomok és narancsvirágok voltak.
A menyegzőre a Pármai-család schwarzaui kastélyában került sor. A felkészülés során a kastélyt renoválták, és beszereztek egy távbeszélőkészüléket is, hogy azok gratulációit is fogadni tudják, akik a nagy napon nem tudnak részt venni. A kastély környéki településeken a házakat girlandokkal, zászlókkal díszítették, és a parkban külön postahivatalt állítottak fel a nászajándékok és táviratok fogadására.
A gáláns főúri ajándékokból nem volt hiány: Mária Jozefa főhercegnő briliáns melltűt, Ferenc Ferdinánd rubinokkal ékesített gyémántgyűrűt ajándékozott Zita hercegnőnek. Az ajándékok között ezüstveretes díszdoboz, porcelán kávéskészlet, kézimunkák, valamint az udvari karmester által komponált Zita-keringő is helyet kaptak. Igazi különlegességnek számított az a bronzszobor, melyet a bécsújhelyi kaszárnyából a fiatal repülőtisztek léghajóval szállítottak a helyszínre – tudván, mennyire érdekli Zitát a repülés. A nászajándékok között kiemelt helyet foglal el a X. Pius pápa által küldött, Leonardo da Vinci milánói Krisztus-képének másolata – e kép eredetije a Maria delle Grazie kápolnában volt elhelyezve, Zita teljes neve is Zita Maria delle Grazie.
Császári és királyi vendégek
Az esküvőn számos európai uralkodó, köztük III. Frigyes Ágost szász király, Ferenc Ferdinánd és felesége, valamint a Habsburg, Párma, Bragança, spanyol Bourbon, Orléans, Liechtenstein, Szász‑Koburg, Wittelsbach, Württemberg család tagjai és számos hercegi, grófi család leszármazottai voltak jelen. A magyar vendégek díszmagyar ruhában jelentek meg az eseményen.
Az esküvő legjobban várt vendége maga a császár, Ferenc József volt. Az udvari különvonattal érkező uralkodót hatalmas ovációval köszöntötték, a kastélyban 30 év után újra megnyitották az ún. „császárkaput”.
Az ünnepi vacsorán a tízfogásos ínyencségek között szárnyasokból (csirkéből, fácánból) készült ételek szerepeltek, emellett borjúgerinc, lazac, pisztráng, articsóka és sajttorták, gyümölcsök kerültek az asztalra különböző ízes mártások kíséretében. A vacsora után az ifjú pár azonnal táviratot küldött a pápának, melyben megköszönték a szentatya áldását és nászajándékát, majd Ferenc József távozása után nem sokkal ők is autóba szálltak, és Reichenauba, a Wartholz-kastélyba utaztak, ahol a nászútjukat töltötték néhány napig.
Károlynak és Zitának nyolc gyermeke született. Példás házasságuk és egymáshoz való odaadó szeretetük kitartott a nehéz idők és a száműzetés idején is, egészen Károly haláláig. Zita ezt követően fél évszázadon keresztül gyászruhát öltve nevelte gyermekeiket és őrizte férje emlékét.
(Forrás: Habsburg Ottó Alapítvány)
Károlyról és Zitáról ezeket a könyveket érdemes elolvasni:
Patrick Germain: Károly és Zita
Még javában zajlott a háború, amikor az idős uralkodó, Ferenc József 1916 novemberében meghalt. Habsburg-Lotharingiai Károly került Ausztria és Magyarország trónjára, felesége, Zita, Bourbon-Pármai hercegnő pedig szilárdan ott állt férje oldalán. Ők ketten mindent elkövettek, hogy véget vessenek a háború pusztításának, kontinentális méretű sakkjátszmába kezdtek, harcuk azonban kudarccal végződött. A Birodalom széthullása nyomán hosszú időre óriási káosz keletkezett. A trónjától és vagyonától megfosztott uralkodói párt Madeira szigetére száműzték, ahol nehéz körülmények között éltek gyermekeikkel. Károly legyengült szervezete pedig nem tudott megbirkózni az egészségére ártalmas környezettel, és fiatalon meghalt.
Jean Sévillia: Zita, a bátor császárné
1989. április elsején Bécsben a Habsburg-ház uralkodói megillető szertartás és a sajtó hatalmas érdeklődése kísérte végső nyugvóhelyére Ausztria utolsó császárnéját, Magyarország és Csehország királynéját, a 97 éves korában elhunyt Zitát, aki a maga személyében jelképezte az Osztrák-Magyar Monarchia alkonyát és a Habsburgok viharos történetét. Bourbon-Pármai Zita 1916-ban, az első világháború kellős közepén lesz császárné. Élettörténetét beárnyékolta az első világháború, az Osztrák-Magyar Monarchia 1918-as összeomlása, a madeirai számkivetés, majd férje idő előtti halála. A harmincévesen özvegyen maradt Zita gyermekei nevelésének szentelte életét, mindenekelőtt elsőszülöttjét, Ottót készítve fel a Habsburg-ház fejének szerepére.
Maczó Ferenc: Az utolsó magyar királykoronázás
Maczó Ferenc könyve IV. Károly király és Zita királyné ez ideig kevéssé vizsgált, 1916. december végi koronázását mutatja be. A 176 színes és fekete-fehér illusztrációval díszített kötetben a szerző a legújabb kutatások alapján, de olvasmányos stílusban tárja fel az ünnepségsorozat eseményeit. Részletesen feltérképezi, miért volt létfontosságú magyar szempontból az I. világháború közepette a királykoronázás megszervezése. A kismonográfiából megismerhetjük a Mátyás-templomban és a budai várban tartott egyházi és világi ceremónia előkészületeit és lefolyását, valamint különleges kulisszatitkait és fennmaradt tárgyi emlékeit is. A könyv kiemelt figyelmet szentelt annak is, hogy a harmadik háborús esztendőben az emberek számára milyen üzenetet hordozott a koronázási ünnepség.
