Számtalan könyv létezik, amelyet olvasók milliói leemelnek a polcról, belekezdenek, de soha nem jutnak a történet végére. Ezek leginkább olyan regények, amelyeket a nyilvánosság és az irodalmi kánon nagyra tart, így összességében akkor is van róla némi információnk, ha nem olvastuk teljes egészében a történetet. Azok után a könyvek után, amelyekről az emberek leggyakrabban állítják, hogy olvasták, pedig valójában ez nem így van, most itt van 10 könyv, amibe sokak bicskája beletört. 

Ayn Rand: Veszett világ

A történet szereplői komoly, újító iparosok az ötvenes évek elképzelt Amerikájában, akik úgy érzik, a kormány fokozatosan átveszi az irányítást fölöttük és ellehetetleníti a munkájukat, ezért úgy döntenek, ellenállnak. A könyvet 17 nyelvre fordították le, és az Egyesült Államokban a Biblia után a második legnagyobb hatású könyvként híresült el.

James Joyce: Ulysses

Joyce legfontosabb, és igen vaskos műve, az Ulysses sokak szerint az irodalomtörténet leghíresebb nem olvasott könyve – vagyis sokan ismerik, de nagyon kevesen vannak azok, akik végigolvasták. Amikor először publikáltak a regényből fejezeteket egy amerikai lapban, az Ulysses közfelháborodást keltett, és pornográfia vádjával be is tiltották, mégis a 20. század egyik legjobb angol nyelvű regényének tartják.

Victor Hugo: A nyomorultak

A szerző éppen csak befejezte A párizsi Notre-Dame-ot, majd szinte azonnal elkezdte írni a A nyomorultakat, amely a társadalmi egyenlőtlenségekre és igazságtalanságokra próbált rávilágítani Cosette és Jean Valjean történetén keresztül. Hugo tizenöt éven keresztül írta a vaskos regényt, amely végül 1862-ben jelent meg. 

J. D. Salinger: Rozsban a fogó

Nemzedékek sora Zabhegyezőként ismerte itthon J. D. Salinger regényét, amely ötven évvel az első hazai megjelenés után 2015-ben új fordításban, új címmel jelent meg. A történet főhőse Holden Caulfield, egy tizenhét éves gimnazista, akit éppen a negyedik iskolából rúgtak ki. A fiú a kicsapása utáni három napjának történetét meséli el, amelyet New Yorkban éjszakai mulatóhelyeken, kétes hírű szállodában és az utcán tölt el.

Nathaniel Hawthorne: A skarlát betű

A regény a 17. században játszódik Bostonban. A fiatal Hester Prynne-nek házasságon kívül születik gyermeke, az ezt jelző vörös A betűt a ruháin kell viselnie élete végéig. Hester visszatérhetett volna a szülőföldjére vagy más országban új életet kezdhetett volna, ám ő mégis maradt, vállalva a társadalmi kirekesztést.

Charles Dickens: Szép remények

A Szép reményeket a kritikusok egybehangzóan Dickens egyik legjobb művének tekintik. A regény főhőse Pip, akit szülei halála óta nővére, Sara és férje, Joe nevel. Pip a környékbeli gyerekekhez képest eszes ugyan, de mivel szegények, az egyetlen reális kilátása, hogy idővel átvegye Joe kovácsműhelyét. Egy téli éjszakán azonban megmenti egy rabszállító hajóról szökött férfi, Magwitch életét – csakhogy aznap egy másik rab, Magwitch halálos ellensége is megszökik. 

Thomas Pynchon: Súlyszivárvány

A Súlyszivárványt 1974-ben Amerika legfontosabb irodalmi elismerésével, a Nemzeti Könyvdíjjal tüntették ki, Pynchon neve azóta minduntalan feltűnik a Nobel-várományosok listáján. A regény fő témái: fizika és tréfa, kémia és élvhajhászat, történelem, biológia, pszichológia és filozófia, vagyis minden, ami emberi és embertelen. Nem csoda, ha sokakon kifog.

David Foster Wallace: Végtelen tréfa

A regény a jövőben játszódik, amikor Kanada, Mexikó és az Egyesült Államok egy ONAN (Organization of North American Nations) nevű szuperállammá olvad össze. Szereplői egy teniszakadémia növendékei és egy alkohol- és drogelvonó intézet bentlakói, valamint québeci radikálisok egy csoportja. Mindenkit az az egy cél vezérel, hogy megtalálja a Szórakoztatásnak, annak a filmnek a mesterkópiáját, ami – ha az ember egyszer is megnézte – nem hagyja, hogy azután egyéb tevékenységet folytasson.

William Faulkner: A hang és a téboly

A regény, amit Göncz Árpád fordított magyarra, a Compson családról szól. A három fiú ugyanazt a történetet meséli el különböző nézőpontból, melyet a regény végén – kvázi negyedik hangként – az író egyes szám harmadik személyű narrációi egészítenek ki.

Joseph Heller: A 22-es csapdája

A 22-es csapdája a második világháború olaszországi hadszínterére kalauzol, egy páratlanul furcsa egyénekből verbuvált amerikai csapat bázisához. Heller kegyetlenül groteszk humorral ábrázolja a modern háború valóságát, amelyben mindenki furcsán viselkedik, és amelyből akkor sem lehet kikerülni, ha valaki őrült, és akkor sem, ha valaki normális. Ez a 22-es paragrafus csapdája.

Forrás: Wealth of Geeks

Nyitókép: Pixabay