A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

Irene Vallejo többszörösen díjnyertes kötete bebarangolja a könyv történetét a kezdetektől napjainkig, így jobban megértjük az irodalom szerepét és értékét az ókorban - és talán napjainkban is. Vallejo a fókuszt a hellenisztikus időszakon és Rómán tartja, ám közben számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. A gazdag utazás közepette pedig ezer szálon köti a könyv történetét és az olvasás értékét napjainkhoz műveken és könyves jelenségeken keresztül. Hét érdekességet választottunk ízelítőül a Papiruszból az ókori könyvek világáról (a kötetbe beleolvashatsz itt.)

(Kép: Terentius Neo és felesége portréja, Pompei, i.sz. 20-30.)

sa | 2022. november 24. |
IRENE VALLEJO
Papirusz - A könyvek története az ókori világban
Ford.: Boda Benjamin Gábor, Magnolia, 2022, 541 oldal
-

Nagy Sándor akkora hős akart lenni, mint Akhilleusz

Nagy Sándor rajongott az Iliászért, és megszállottan kötődött Akhilleuszhoz: állítólag a párnája alatt mindig tartott egy tőrt és az Iliászt. A homéroszi örökségnek persze voltak jobb és szörnyűbb következményei is az ifjú uralkodó döntéseiben. Amikor például hét hónapos ostrom után bevette Gázát, a város kormányzóját éppen úgy köttette egy harckocsi után, ahogy Hektor testét Akhilleusz, hogy végigvontassák az utcákon és így haljon meg. Másfelől állítólag az egyiptomi Alexandriát is Homérosznak köszönhetjük. Egyszer Nagy Sándor azt álmodta, hogy egy ősz hajú aggastyán az Odüsszeiából kezdett szavalni neki arról a Pharosz nevű szigetről, ami a Nílus-deltánál fekszik a tengerben. Az uralkodó az álmot jóslatnak vette, és megalapította a várost. Egyébként vagy hetven várost alapított és nevezett el magáról, de ez vált igazán legendássá, köszönhetően a Ptolemaida-dinasztiának.

 

Egy mitikus és legendás könyvtár születése

Nagy Sándor halála után egyik testőre, Ptolemaiosz ügyesen megkaparintotta magának Egyiptomot - és Nagy Sándor holttestét is. A testet Alexandriába vitette, és a mauzóleumban látogathatóvá tette, még Augustus császár is látta. Ptolemaiosz kulturális fellegvárrá akarta tenni birodalmát, így meghívta udvarába Arisztotelészt, csak sajnos a filozófus pár hónappal Nagy Sándor után elhunyt. Az egyiptomi fáraónak így helyette Phaléroni Démétriosszal kellett beérnie, aki Arisztotelész athéni iskolájának tanítványa volt, majd Alexandriában a világ első könyvtárosa lett belőle. Sőt, ő találta fel a szakmát, és az Athénban tanultak szerint szervezte meg a könyvtár rendszerét.

Ptolemaiosz ugyanis komolyan gondolta a kulturális befektetést, és nagyot álmodott:

egy egyetemes könyvtárat akart, ahol megtalálható a világ összes könyve.

Mindezt egy olyan korban, amikor még nem létezett a mai értelemben vett könyvkereskedelem, és könyveket csak nagy múltú városokban lehetett vásárolni, már ha sikerült. Volt, hogy a Ptolemaioszok egyszerűen ellopatták vagy eltulajdonították a könyveket. III. Ptolemaiosz idején történt, hogy a fáraó nagyon akarta Aiszkhülosz, Szophoklész és Euripidész műveinek eredeti példányait, hogy lemásoltassa. Az akkor már gyenge Athén mai árfolyamon dollármillióknak megfelelő letétet követelt a kéziratokért, amit az egyiptomiak nagy eskük közepette meg is adtak - aztán az egész csomaggal eltűntek.

 

A birodalomépítő stratégia sarokköve: a könyv

Miért volt annyira fontos a könyv, hogy a fáraók még könyvvadászokat is indítottak értük? Úgy tűnik, az egész reprezentációs céllal indult. A makedón Ptolemaiosz számára Egyiptom idegen volt: nem beszélte a nyelvet, ügyetlen volt a szertartásokban. Nagy Sándortól viszont azt látta, megéri bátornak lenni. Így aztán egy kicsit a feje tetejére állította az országot, ami annyira zavarba hozta őt a múltjával: lecserélte a jelképeket, a fővárost Alexandriába költöztette, és tudásközponttá tette, aminek keretében a világ legnagyobb könyvtárának projektjét is elindította. Majd’ 300 évvel később, a dinasztia utolsó uralkodója már könyveket kap szeretőjétől ajándékba. Marcus Antonius ugyanis jól tudta, hogy a luxushoz és az élvezetekhez szokott, de intelligens Kleopátrát csak valami tényleg különlegessel tudja lenyűgözni. Ezért aztán a lábai elé tett kétszázezer kötetet a Nagykönyvtár számára.

Marcus Antonius kétszázezer ajándékkönyvvel udvarolt Kleopátrának

Irene Vallejo többszörösen díjnyertes műve barangolásra hív a a könyv világába: bemutatja, hogyan készített könyvet az ember füstből, kőből, agyagból, nádból, selyemből, bőrből és fából, míg végül eljutott e-könyvolvasójáig.

Tovább olvasok

 

Átok rád, ha tönkreteszel egy könyvet!

Nem az alexandriai volt az ókor első könyvtára, viszont az nőtt a legnagyobbra. Ismerünk korábbról is gyűjteményeket a Közel-Keleten, amiknek az egyik közös jellemzője az volt, hogy átokkal sújtották azokat, akik nem rendeltetésszerűen használják a könyveket, azaz ellopják vagy tönkreteszik őket. Mezopotámiában, Szíriában, Kis-Ázsiában és Perzsiában is maradtak fenn az alábbiakhoz hasonló szövegek:

“Aki ellop vagy erőszakkal elragad egy agyagtáblát, vagy rabszolgáját buzdítja annak eltulajdonlására, Samas vájja ki a szemét, Nabu és Niszaba süketítse meg, és úgy folyjon el az élete, mint Nabu kezei között a víz.”

“Azt, aki ebben a táblában kárt tesz, vízbe teszi vagy letörli róla az írást, életében az égi és földi istenek és istennők sújtsák borzalmas és könyörtelen, megtörhetetlen átokkal, 

halála után pedig tűnjön el a neve és magja a föld színéről, húsa pedig kutyák martaléka legyen.”

 

Róma a költészetet is a görögöktől importálta

Azt történelemből mindenki megtanulta, hogyan vették át a rómaiak a görög kultúra elemeit, illetve hogyan feleltették meg az isteneiket is a sajátjaiknak. Azt viszont valószínűleg kevesebben tudják, hogy a kultúrán belül a költészetet is a görögöktől importálták. Róma első, zűrzavaros időszakából nem maradt fenn olyan feljegyzés, ami az irodalom meglétére utalna. Aztán megszületett Livius Andronicus. Eredetileg színész volt az itáliai görög Tarentumban, majd amikor a város i.e. 272-ben elesett, Andronicus római fogságba került és rabszolga lett belőle. Szerencséjére a gazdag Liviusok házába került, ahol intelligenciájának köszönhetően a gyerekeket tanította, a hálás család pedig idővel felszabadította - és mint az ilyen esetekben szokás volt, egykori ura családnevét vette fel. Iskolát alapított Rómában, és mivel római költők nem léteztek, sorra kapta a megrendeléseket. Ő fordította latinra a Rómában először színpadra kerülő görög tragédiákat és komédiákat, valamint az Odüsszeiát is. És neki köszönhetően született meg a Minerva-templom oltalma alatt álló író- és színészközösség is. Mindezzel együtt csak néhány verstöredék maradt fenn tőle.

 

Cicero és az ő fehérgalléros rabszolgái

A római könyvek történetének tulajdonképpen a rabszolgák a főszereplői, hiszen tanítóként vagy másolóként a teljes alkotófolyamatot végigkísérték. Szemléletes példa a nagy szónok, Cicero esete. A levelezéseiből az derül ki, hogy körülbelül húsz, amolyan fehérgalléros, írástudó rabszolgája volt: titkárok, könyvtárosok, írnokok, felolvasók, asszisztensek, könyvelők, futárok. Volt egy saját könyvtára is, aminek a rendben tartására (a saját műveivel együtt) képzett munkaerőre volt szüksége. A szépírás a rabszolgái alapvető készségeihez tartozott,

a hiú és nagyon termékeny szerző Cicero ugyanis imádta azonnal odaadni a barátainak a frissen elkészült értekezéseit vagy beszédeit

- amiket természetesen a rabszolgái sokszorosítottak. Emellett a Cicerónak kölcsönadott műveket is lemásolták, ha érdekesnek találta őket. Egyszer aztán megtörtént vele (erről is levélben számolt be), hogy az egyik rabszolgája lopta a könyveit, hogy eladja őket. Amikor ez kiderült, az illető megszökött, majd Cicero úgy értesült, hogy a szökevényt Illíriában látták. Ekkor megkérte a tartományban állomásozó légiók parancsnokát - történetesen egy barátját -, hogy tegye meg neki azt a csöppke szívességet, hogy előkeríti a rabszolgát. Csalódottan vette tudomásul, hogy a helytartónak jobb dolga is van ennél.

Az olvasás forradalma megelőzte a könyv forradalmát - ilyen volt az út a tekercsektől a képernyőig
Az olvasás forradalma megelőzte a könyv forradalmát - ilyen volt az út a tekercsektől a képernyőig

Nagyszabású könyv jelent meg nemrég magyarul is Papirusz címmel a könyvek történetéről. Irene Vallejo többszörösen díjnyertes műve barangolásra hív a szavakat téren és időn átmentő lenyűgöző találmány, a könyv világába. Bemutatja, hogyan készített könyvet az ember füstből, kőből, agyagból, nádból, selyemből, bőrből és fából, míg végül eljutott e-könyvolvasójáig. Ehhez kapcsolódóan összegyűjtöttünk még néhány alapművet az olvasás és a könyv történetéről.

Tovább olvasok

 

A gyanakodva fogadott technológiai újdonság: a lapozható könyv

Az emberek az első írásos feljegyzések óta szerettek volna rájönni, mi a legpraktikusabb hordozó: kő, elefántcsont, agyagtábla, papirusz, pergamen? A tekercsek mindig drága luxuscikknek számítottak, ezért köznapi használatra (iskolai feladatokhoz, jegyzetekhez, piszkozatokhoz…) írótáblát használtak. Akinek fontos volt, hogy a táblácskák sorrendben legyenek, dobozokban, erszényekben tartotta őket, esetleg a sarkukat kilyukasztva összefűzte őket. Ez utóbbi megoldás latin neve volt a codex. Amikor a táblácskákat papirusszal vagy pergamennel helyettesítettek, egy kezdetleges füzetet kaptak, a benne rejlő forradalmi potenciált viszont egészen sokáig nem sikerült felismerni.

Pedig a codex sokat javított a művek túlélési esélyein: a törékeny tekercsekkel szemben jóval nagyobb lett az élettartamuk, kevesebb helyet foglaltak és könnyebb volt szállítani őket. Arról nem is beszélve, hogy

a számos tekercsből összeálló művek részei így nem kallódtak el, hiszen belefértek egy kötetbe.

Ovidius fő műve, az Átváltozások 15 könyvből, így 15 tekercsből állt, és így is elfért egyetlen vaskos codexben.

A régimódi értelmiségiek persze ragaszkodtak az arisztokratikusabbnak vélt tekercsekhez, és a változó idők zülléséről panaszkodtak. 

A codex térnyerését aztán a keresztényüldözések pörgették fel. A hitüket titokban gyakorló keresztényeknek ugyanis fel kellett készülniük arra, hogy rejtekhelyeken bujkáljanak, illetve bármikor elmenekülhessenek. Közben az Írás a legfontosabb kellékeik közé tartozott. És sokkal könnyebb volt a tunikájuk alá rejteni egy codexet, mint a tekercseket, arról nem is beszélve, mennyivel könnyebb volt megkeresni vagy megjelölni egy szövegrészt a codexben. Az új könyvforma emellett a magányos olvasást is jobban segítette, ráadásul a formálódó új vallás  identitáskeresésének részeként a codex segítségével látványosan el lehetett távolodni a tekercses zsidó, római vagy görög hagyománytól is. 

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Marcus Antonius kétszázezer ajándékkönyvvel udvarolt Kleopátrának

Irene Vallejo többszörösen díjnyertes műve barangolásra hív a a könyv világába: bemutatja, hogyan készített könyvet az ember füstből, kőből, agyagból, nádból, selyemből, bőrből és fából, míg végül eljutott e-könyvolvasójáig.

...
Nagy

Az olvasás forradalma megelőzte a könyv forradalmát - ilyen volt az út a tekercsektől a képernyőig

Nagyszabású könyv jelent meg nemrég magyarul is Papirusz címmel a könyvek történetéről. Irene Vallejo többszörösen díjnyertes műve barangolásra hív a szavakat téren és időn átmentő lenyűgöző találmány, a könyv világába. Bemutatja, hogyan készített könyvet az ember füstből, kőből, agyagból, nádból, selyemből, bőrből és fából, míg végül eljutott e-könyvolvasójáig. Ehhez kapcsolódóan összegyűjtöttünk még néhány alapművet az olvasás és a könyv történetéről.

...
Beleolvasó

A Dominus a Római Birodalom aranykorába vezet, amikor keletről egy új szekta terjed el

Kr. u. 165: a Római Birodalom fejlődése eléri csúcspontját. A Pinarius család műhelye aranyozott szobrokkal és hatalmas, márványból faragott emlékművekkel járul hozzá a város ékesítéséhez. Ez a művészet és a józan ész kora. Csakhogy a történelem nem áll meg. Olvass bele!

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Litkai Gergely: Hogyan kerüljünk ki egy fekete lyukat?

...
Zöld

Az önfeledt szexualitás pszichológiája szerint nincs olyan, ami nem normális

...
Zöld

Moskát Anita: Talált tárgyak jegyzéke, 2047. szeptember

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

A hét könyve
Kritika
Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik
...
Zöld

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

Eddig úgy gondoltuk, hogy biológiai meghatározottságunk miatt az életünkkel – legfőképpen annak kezdetével és végével kapcsolatban – tehetetlenek vagyunk. Mindannyian hozott csomaggal születünk, megöregszünk és meghalunk. De biztos, hogy ennek így kell lennie? 

SZÓRAKOZÁS
...
Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek. 

...
Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.

...

Az Abigél a háború, a veszteség és a konspiráció regénye is [A Szabó Magda-titok 1.]

...

Tíz példamutató nő, tíz kiváló szakmai életút - Ezeket tanultam a Túl a plafonon beszélgetéseiből

...

Harry Potter vs. Jókai: a kötelezőkről szóló vitát nem lehet ennyire leegyszerűsíteni

...

Miért nem kapnak díjakat a női írók?