Estig tudnánk sorolni az olvasás jótékony hatásait. Ahogy ebben a cikkben megírtuk, tudományosan bizonyított tény, hogy az olvasás csökkenti a stresszt és segít a kommunikációban – hogy csak két példát említsünk. Ráadásul jó okunk van hinni, hogy az emberek évezredek óta tudatában voltak ennek: az ókori Egyiptomban emelt, legrégibb ismert könyvtáron a következő felirat állt: „a lélek gyógyításának háza”.
De mi van, ha az olvasás ennél is többet képes adni? Mi van, ha csupán arra lenne szükség, hogy felolvasásra cseréljük a könyvekkel töltött csendes időt? Hat pontban összegyűjtöttük a hangosolvasás előnyeit.
Hangosolvasás: szórakoztat, gyógyít és tanít
Először is fontos észben tartani, hogy őseink máshogy olvastak mint mi. A központozás elterjedéséig – ami a tizedik század körül történt – az olvasás egyet jelentett a felolvasással. (Erről itt írtunk bővebben.) De nem is kell olyan messzire utaznunk. Még a huszadik század elején is – a streaming, az okostelefonok, a TV és a rádió elterjedése előtt – bevett gyakorlat volt, hogy az emberek felolvasással töltötték esti óráikat.
Mostanra ez a tevékenység többnyire a háttérbe szorult. Ugyanakkor egyre több bizonyíték szolgál arra, hogy ezzel sokat veszítettünk:
a hangosolvasás mögött ugyanis egészen egyedi kognitív folyamat áll,
sokkal összetettebb mint amit a csendes olvasásnál vagy a beszédnél használunk. A hangosolvasás ráadásul az egészségre is jótékony hatással van – olyannyira, hogy brit orvosok az utóbbi időben elkezdték krónikus fájdalmaktól szenvedő pácienseiket felolvasócsoportokba küldeni.
Lássuk tehát a hangosolvasás hat legfontosabb előnyét!
1. Segít a memorizálásban
A hangosolvasás több agyi művelettel jár, és ezek mind aktiválják az epizodikus emlékezetért is felelős hippokampuszt. A hippokampusz ilyenkor aktívabb lesz mint mikor magunkban olvasunk, ami magyarázatul szolgálhat arra, hogy
miért könnyebb olyan dolgokra emlékeznünk, amiket korábban felolvastunk.
Egy 2012-ben végzett kísérletben a diákok a hangosan olvasott szavak 90 százalékára emlékeztek, míg azoknak a szavaknak, amiket magukban olvastak el, csak 71 százalékára.
A hangosolvasás különösen akkor segíti az emlékezést, ha egyszerre csak egy rövidebb szövegrészletet olvasunk fel – viszont annak már nincsen jelentősége, hogy van-e körülöttünk valaki, aki hallgatja az előadásunkat.
2. Fontos az identitás formálásában
A hangosolvasás nemcsak abban segít, hogy emlékezz egy diasor részleteire – hanem abban is, hogy emlékezz önmagadra. Az anyanyelvünkön szavalt versek fontos kapcsolatot jelentenek szülőföldünkkel és kultúránkkal – különösképp, ha külföldön tartózkodunk vagy egy kihalóban lévő nyelvet beszélünk –, és sok vallásban központi szerepet játszik a szent szövegek eredeti nyelvű felolvasása.
3. Serkenti az agyműködést
A szépirodalmi művekben megbújó nyelvi játékok sokszor meglepetésként hatnak ránk, és ezzel stimulálják az agyat. A Liverpooli Egyetem professzora, Philip Davis rámutatott, hogy az irodalom – az emlékek és az érzések sajátos keverékeként – segít abban, hogy visszaemlékezzünk az életünk összetettebb élményeire, és értelmezzük őket. Ez különösen igaz a hangosan felolvasott versekre és történetekre, amik
az élőzenéhez hasonlóan egészen mélyen képesek megérinteni.
Davis szerint az irodalmi művek felolvasása szikrához hasonlít: új élettel tölti meg történeteinket.
4. Segít feldolgozni az érzelmeinket
Ha már felolvastunk egy történetet, miért ne beszélnénk meg? A felolvasócsoportok segítenek a merev és diszfunkcionális gondolkodással való megküzdésben – magyarázta Davis. Egy 2017-es tanulmányban, aminek társszerzője volt, megállapították, hogy a krónikus fájdalmakkal és az ezzel járó depresszióval küzdő emberek érzelmi szótárát az ilyen csoportos beszélgetések talán a kognitív viselkedésterápiánál is sikeresebben bővítették.
Egy felolvasócsoportba járó volt tanárnő elmesélte, milyen sokat jelentett neki, hogy
saját magára ismert a karakterek szenvedésében.
(A csoport Dickens Nehéz idők című művét olvasta.) Pár hónap után úgy érezte, hogy a csoport segítségével „újra felfedezte az élet szeretetét” – és még egy irodalomszakos mesterképzésbe is belekezdett.
5. Boldoggá teszi a gyerekeket…
Nemcsak a felolvasás jár jótékony hatással, hanem az is, amikor nekünk olvasnak fel – és ez különösen igaz a gyerekekre. A meseolvasás bizonyítottan növeli a kórházban tartózkodó gyerekek oxitocinszintjét és csökkenti a fájdalmaikat. A felolvasás továbbá fejleszti a gyerekek felfogóképességét, építi a szociális és érzelmi képességeiket, és segíti a bizalmi kapcsolatok kialakulását.
6. …és tulajdonképpen mindenkit
A kilencvenéves Hedrick és nyolcvannégy éves felesége, Susan huszonöt éve olvasnak fel egymásnak – úgy vélik, mostanra több mint százhetven könyvet fejezhettek be így. Először csak a kocsiúton olvastak, hogy múljon az idő, később azonban
ez vált kedvenc esti időtöltésükké.
Együtt rágták át magukat a Száz év magányon, együtt olvasták el Frank McCourt memoárját, az Angela’s Ashest (Angela hamvai) négy különböző ír akcentus bevetésével, és együtt találgatták a John le Carré-könyvek megfejtését. A közös olvasás közelebb hozta őket egymáshoz és boldog lezárást adott napjaiknak – kell ennél több?
Nyitókép: Cottonbro Studio / Pexels
(Atlantic)
