A második világháborút megelőző hatvanöt év döntő hatással volt a női testkultúrára. A folyamat egyik csúcspontját az 1920-as évek jelentették, amikor a női sziluett teljesen átalakult, és megszületett a mai értelemben vett modern női test. A fűzőviselés évszázados divatja után egyszerre csak láthatóvá vált a láb, sőt a comb is, divatba jött a rövid bubifrizura és a fogyókúra. A nők ismerkedni kezdtek a modern fehérneműk típusaival, és megjelentek a strandokon, ahol szigorú fürdőruha-viseletben ugyan, de már a vízbe is bemerészkedhettek. Népszerűvé vált körükben a sport, ajkukon megjelent a rúzs, a merészebbek körmén pedig vörös körömlakk virított.
Czingel Szilvia új könyvében azt vizsgálja, hogy az 1880-1945 közötti időszakban lezajló óriási társadalmi és kulturális változások - mint a két világháború, a nők tömeges munkába állása, a fokozódó iparosodás, a szecesszió vagy épp a jazzkorszak - hogyan hatottak a női testkultúrára. A korszakban a nők egyszerre ütköztek falakba és megengedő gesztusokba, amelynek következtében valódi "testőrület" bontakozott ki. Mindehhez hozzájárultak azok az elementáris hatással bíró női szépségversenyek is, amelyeknek győztesei követendő mintává váltak a fiatal lányok tömegei számára.
A női test alakváltozatai megmutatja, hogyan született meg a modern női szépségeszmény, az ideális test, és miképpen alakultak ki azok az elvárások és kihívások, amelyeknek a mai nők is igyekeznek megfelelni.
Czingel Szilvia: A női test alakváltozatai (részlet)
Miss Hungária és az írók
A szépségkirálynő-választás őrülete férfi íróinkat is megihlette. Márai Sándor ezt írta: Egy keszthelyi orvos lányát, Simon Böskét megválasztották Miss Hungáriának. Hogy ő a legszebb magyar lány… Gratulálok, kisasszony. Mielőtt útra megy [Párizsba], engedjen meg egypár szót, szegény kicsikém. Maga nem is tudja, a Maga kedves és legszebbnek deklarált fejében, hogy mire angazsálta magát. Már szépnek lenni is egészen bonyolult valami. Mit gondol, a legszebbnek? Már egyetlenegy embernek tetszeni is hallatlanul veszedelmes és bonyolult valami. Egy zsűrinek, a világ zsűrijének, mit gondol?
Karinthy Frigyes interjút készített Simon Böskével a Pesti Naplóban. A Beszéltem Miss Európával cím után így folytatja: Illetve, Miss Európa beszélt velem. Vagy hogy is mondjam, hogy szerény legyek. Lám, mindjárt a címmel baj van.
Kosztolányi Dezső bejegyzést tett a szépségkirálynő emlékkönyvébe:
Fehér kenyér, tokaji bor, Simon Böske. Ki bolond innen kivándorolni?
Simon Böske emlékkönyvébe nagyon sokan szerettek volna beleírni. Akiknek sikerült, óriási megtiszteltetésnek vették ezt a lehetőséget. Néhány bejegyzés: Erős hitem, hogyha 1914 előtt koronázzák meg Felségedet, akkor soha sincs világháború. Jobbágyi tisztelettel, Drasche-Lázár Alfréd (diplomata, politikus, író, a trianoni békeszerződés egyik aláírója).
Mindig azon az állásponton voltam, hogy a nők többet érnek, mint a férfiak; azért adtam én meg elsőnek Magyarországon a nőknek a választójogot. Simon Böske győzelme most újból megerősített ebben a meggyőződésemben. Amit számtalan nagyképű politikus és diplomata nem tudott elérni, azt egy magyar kisleány kivívta. Elhangzott Párizsban a „Vive la Hongrie”. Simon Böske többet használt a magyar névnek, mint ezer mélabús politikai rétor. Friedrich István.
Emlékszünk még a mythikus királynő történetére: Európára, akit Zeus a tyrusi kertekből elrabolt. A legendák istenei most visszaadták a királyleányt, kezében még frissek a tyrusi virágok. Hatvany Lili
Akik egy világrészt tudnak meghódítani, azok a szépség művészei. A férfiak nagy gondolataikat, az irodalom és művészet figuráit küldik erre a hódításra. Simon Erzsébet egyedül ment. Báró Brandenstein Albert (filozófus, egyetemi tanár).
Miss Hungária a legszebb név egy magyar hölgy számára. Csak még egy szebb van nála: Mother Hungaria with lot of children. Egy keresztapaságot magam is szívesen vállalok, és szívből üdvözlöm a leendő komaasszonyt. Harsányi Zsolt.
Kevés szó esik a férfiszépségversenyekről, pedig történt egy kérészéletű próbálkozás: a Színházi Élet 1922-ben Budapest legszebb férfija című cikkében Friedrich István volt miniszterelnököt, labdarúgó-játékvezetőt, sportvezetőt és gépgyárost említette az első helyen mint igazi férfi-szépségideált, gróf Batthyány Gyulát második helyezettként.
A Színházi Élet hasábjain Karinthy Frigyes humoros írást tett közzé, amelyben a nők zsűrije Mister Európa-jelöltet állít. Közéjük tartozik Mussolini, Bernard Shaw, Ivan Mosjoukine (orosz színész, Franciaországban élt), Conrad Veidt (német színész), Krausz Simon (magyar zsidó bankár), a walesi herceg, Henri Désiré Landru (francia sorozatgyilkos, 1922-ben guillotine-nal végezték ki) és Albert Einstein.
Az első Miss Magyarország választás botrányai óvatosságra intették a további versenyek szervezőit,
Incze Sándort és a Színházi Élet teljes szerkesztőségét. A későbbi szépségversenyek résztvevőitől nem kérdezték meg ugyan származásukat, de arra nagyon figyeltek, hogy 1930-ban, a soron következő versenyen ne zsidó származású legyen Magyarország legszebb lánya.
Bár a nagy esélyes a pécsi Radó Magda volt, a zsűri az Óbudán nevelkedett Papsz Máriát hirdette ki győztesnek, aki apácának készült egy antwerpeni zárdában. Édesapja betegsége miatt tért vissza Budapestre, és így tudott jelentkezni a versenyre. A Miss Európa választásra viszont már nem utazott ki, mert férjhez ment báró Tomanovics Istvánhoz, és bácsbokodborsod-pusztai kastélyába költözött. A szabályzat értelmében férjes asszony nem indulhatott a szépségversenyeken, ezért új királynőt kellett választani. A győztes a debreceni Szaplonczay Éva lett. Móricz Zsigmond gyerekkora óta jól ismerte a lányt és annak családját. Szépségkirálynővé választása után a Színházi Élet hasábjain Miss Hungária címmel írt róla. A szépség nagy érték s nagy haszon. Úgy látszik, a mai idők szellemében pálya is lett. (…) Most aztán elértünk újra egy új pogány korhoz. Az egész életet át meg áthatja az élet nyers ösztöneinek uralma. (…) Egészséget, erőt, testi tökéletességet akar kiválasztani.
1933-ban viszont az Egyenlőség hasábjain, amely a magyarországi zsidóság fontos hetilapja volt, a következő hír látott napvilágot: Vallásos zsidó családból való leány, Gál Júlia képviseli Magyarországot az „Európa szépségkirálynője” választáson. Egy 17 éves gyönyörű zsidó lányt választottak Miss Hungáriává.
Simon Böske után Gál Júlia volt az a lány, akinek személye újra lázba hozta a magyar közvéleményt.
Egyrészt Böske után őt tartották valóban méltónak a szépségkirálynő címre, másrészt azért, mert zsidó származása és izgalmas házassága témát adott a sajtónak.
A Színházi Élet szerkesztősége 1933-ban is meghirdette a Miss Hungária választást: a győztes Madridba utazhat, a Miss Európa választáson képviselheti Magyarországot.
Gál Júlia nagyon jól tudta, hogy Simon Böskét bántották zsidósága miatt, ezért elment a versenyt szervező Színházi Élet szerkesztőségébe, hogy megkérdezze, vállalhatja-e így az indulást. Szokatlan elővigyázatosság volt ez a részéről. Jelentkezése azért is érdekes volt, mert családja sokkal vallásosabb volt, mint Simon Böskéé, aki egy asszimilálódott, jómódú keszthelyi orvoscsaládból származott, igazi úrilánynak számított. Ezzel szemben a budapesti Gál Júlia nem volt úrilány, és sokkal vallásosabb családban nevelkedett. Az apai nagyapja Goldstein Farkas volt. Csengeren, Szatmár megyében született. Nagyon vallásos volt, pajeszt és kaftánt hordott, és a zsidó tudományoknak szentelte éjjelét és nappalát – tudósított az Egyenlőség. A Goldstein családban számos rabbi akadt, anyai ágon Júlia nagyapja, Stern Jónás is ortodox rabbi volt. Édesapja, Goldstein József köszörűs Újpesten, a Diófa utca 18.-ban tartott fenn egy kis műhelyt.
Az Egyenlőség, hogy kedvezőbb fényben mutassa be a családot, műszerész kisiparosnak írja le az apát, és valószínűleg túloz a tekintetben is, hogy tudós rabbik lettek volna az ősök. Júlia szépségkirálynővé választása után pedig szinte minden tudósítás szebb színben tünteti fel a család életkörülményeit, mint az valójában volt. A szépségkirálynői státuszba nem fért bele a szegénység, és a nagy előd Simon Böske jobb anyagi és életkörülményei arra sarkallták a Goldstein családot, hogy fenntartsák a látszatot, és a társadalmi ranglétrán magasabbra pozicionálják magukat. A család szerény anyagi helyzete a szépségkirálynő-választásra is kihatott. A lány az egész versenyt kölcsönruhákban és -ékszerekben csinálta végig, a fényűző pompára, amivel a verseny járt, nem tellett a családnak. Júlia édesanyja, Goldstein (Stern) Katalin eredetileg fehérnemű-varrónő volt, de az Egyenlőség tudósítója háztartásbelinek írta le. Amikor a családot a szépségkirálynő-választás kapcsán megkereste a lap újságírója, hogy bemutassa Goldsteinéket, az anya többször utalt a család alacsony társadalmi helyzetére, párhuzamot vonva Simon Böske családjával. Mi nem vagyunk orvoscsalád, mi rendszeresen olvassuk az Egyenlőséget – mondta, megmutatva az újságírónak a korábbi számokat, és szólt arról is, hogy hagyománytisztelő zsidó család az övék, a lányuk mégis megnyerte, pontosabban megnyerhette a szépségversenyt.
Gál Júlia Goldsteinként született, de a verseny kedvéért magyarosította a nevét, sőt a pletykák szerint ki is keresztelkedett, hogy minél kevesebb támadási felületet hagyjon az antiszemita közhangulatnak, de ennek bizonyítékát nem találtuk meg. A lány névmagyarosítása nem volt meglepő, sőt kötelező volt számára, hiszen a Simon Böskét ért antiszemita támadások óvatossá tették. Goldsteinék felismerték, hogy lazítaniuk kell a zsidó vallásos nőkre vonatkozó családi szabályrendszerükön. Júliának modern, emancipált, elsősorban nem zsidó nőként kellett megméretnie magát, ami a zsidó asszimilálódás összes elemével operálva volt csak lehetséges. A verseny után viszont az Egyenlőség munkatársa igyekezett mind életmódjában, mind zsidó identitásában erős családként bemutatni Goldsteinéket. Az idei szépségkirálynő-választáson az elfogulatlan zsűri ítélete szerint a legszebb, legtipikusabb szépség egy 16 éves zsidó lányka, Gál Juliska személyében lett Miss Hungária. Abból az alkalomból, hogy immár másodízben képviseli Magyarország színeit zsidó lány az európai szépségkirálynő-választáson, Simon Böske még Miss Európa is lett, érdekesnek tartottuk, hogy Miss Hungáriát otthonában felkeressük. A Csokonai utcában ízlésesen berendezett polgári lakásban lakik Gál Juliska. Ilyen néven azonban nem lehetne ráakadni. Szülei családi nevén ugyanis Goldstein Juliskának hívták a szépségkirálynőt. Műszerészüzlete van a szépségkirálynő atyjának, elég távol a Csokonai utcai lakástól. Nem gazdag szülők gyermeke, de nem is olyan szegények, ahogy egyes lapok megírják. Azután mesélni kezdi Goldstein mama a családi kapcsolatokat, melyekből kitűnik, hogy igazi derék, jó zsidó famíliából került ki az idei magyar szépségkirálynő. Nem is szégyelljük, hogy zsidók vagyunk, mondja közben a nagynéni. Mikor a kishúgom, a Luli – mert így hívjuk a drága szépemet, van más Juliska ugyanis a családunkban, és a Luli nevet adjuk neki megkülönböztetésül –, szóval, a kis Luli elment a szépségversenyre, megkérdezte, hogy nem baj az, ha zsidó. Mert ő bizony a vallását semmi áron nem tagadná le. Még egy szépségkirálynő büszke címéért sem. Aztán elment a választásra.
Megfigyelve a későbbi történéseket, Goldsteinék nem voltak felkészülve a sikerre és arra, hogy lányukat megóvják számos kudarctól.
Meg kell jegyeznünk, hogy Simon Böske családja sem tudta jól kezelni lányuk sikerét és hírnevét, hiszen nem volt korábbi minta előttük, az apa visszafogott intelligenciája a holokausztig mégis kordában tudta tartani a lánya körüli túlzott felhajtást. Bár Simon Böskét is próbálták botrányokba keverni, de ezektől még nem volt olyan hangos a sajtó. Gál Júlia ezzel szemben a család naiv döntései miatt már megválasztásának évében botrányokba keveredett. Míg Simon Böskéből győztes és szerencsés életű női alakot kreált a nagyközönség, addig Gál Júliát vesztes, naiv, szegény gyereklányként jellemezték.
