Keresés

Gyimesi Emesével beszélgettünk Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmi szabadságharca című könyvéről.

Szaniszló Judit új kötete megmutatja, milyen az, ha láthatatlan az ember egy párokra berendekzedett társadalomban. 

A feminista gondolkodó, Silvia Federici arra hívja fel a figyelmünket, hogy a boszorkány képe arra kellett, hogy a kapitalizmus kereke gördülékenyen forogjon tovább. 

A gyámoltalan hölgyek csak Jókai könyveiben léteztek, a valóságban erős nők vették körül az írót. Szécsi Noémi Jókai és a nők című könyvének bemutatóján jártunk.

Még ha a köztéri elnevezésekben ez nem is feltétlenül látszik, a 150 éves Budapest arculatát, mindennapjait nagyban alakították a nők. A Budapesti nők című podcast-sorozahoz olvasott könyvek közül ajánlanak most ötöt a műsorvezetők.

A kiegyezést követő években példátlan népességbumm következett be a fővárosban, ami vonzotta a rengeteg fiatal, jellemzően alsóosztálybeli nőt, akik testben jelen voltak, valójában mégis láthatatlanul tevékenykedtek. Podcast.

A lányok számára – még ha módos polgárcsaládban vagy épp arisztokrata famíliában születtek is – még a századfordulót megelőzően is csak kevés önmegvalósítási lehetőség adódott. Akadtak ugyanakkor számosan, akik nem kívántak végigmenni azon a szűk mezsgyén, amelyet a társadalom kijelölt számukra. Belőlük lettek aztán az első orvosnők, ügyvédnők, vagy épp azok, akik később saját életük kockáztatásával embereket mentettek. Podcast.

A századforduló környékén Budapesten is egy új nőtípus felbukkanása borzolta a kedélyeket: ő volt a New Woman, aki már nem elégedett meg azzal a térrel, amit a férfiak által húzott korlátok hagytak neki. Podcast.

Az úrinő a maga idejében igazi fogalom volt. De kitől vagy mitől lett valaki úrinő? Milyen szabályoknak kellett eleget tennie, és milyen életpálya várt rá? Mit engedhetett meg magának, és mi volt az, amire még csak álmában sem gondolhatott? Egyáltalán: a múlt században az egyesített főváros utcáit járva, honnan lehetett tudni, hogy a szembejövő – úrinő? Budapesti nők podcast.