2024. október 1-jétől a kormány határozata értelmében minden új könyvet a megjelenéstől számított egy évig maximum 10%-os engedménnyel lehet árusítani. Ez azt jelenti, hogy ebben az időszakban semmilyen akcióban és előrendelési kedvezményben nem vehet részt a könyv, ezzel állítólagosan a kisebb kiadókat akarják védeni, hogy a terjesztők ne tudjanak nagyobb bevételt szerezni a könyveikből. A 96. Ünnepi Könyvhéten az Agave, Kalligram, Tea, Ginko, L’Harmattan, Napkút és Rainydays/Művelt nép kiadókkal beszéglettünk.
A kezdeményezés fontos, hiszen gátolja a könyvekkel való visszaélést, de a törvény gyakorlati kifutásáról még pontosat nem lehet mondani ennyi idő után, hosszútávon mégis hasznos lehet. De jelenleg rengeteg a kérdés a kiadókban és a vásárlókban is.
Mi az árkötés és honnan ered?
Az árkötés gyakorlata eredetileg Németországból származik, és egészen a 19. század elejéig nyúlik vissza a története. Az Európai Unió számos országa alkalmazza ezt a 2000-es évek óta, itthon a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) már 2008-ban próbálta bevezetni a törtvényt, de csak most lépett érvénybe.
A törvény alapja, hogy mindenki ugyanannyiért árulhatja a könyvet, terjesztő és kiadó egyaránt, ezzel megakadályozva azt, hogy egy terjesztő nagyobb bevételt szerezzel a könyvvel.
Ebbe minden beletartozik, ami három nyomdai ívnél (kb. 48 oldal) hosszabb, ISBN számmal rendelkezik és nyomdában készült, de ezen felül ide sorolandók a térképek, kották, hangoskönyvek és e-könyvek is.
Az emberek már hozzászoktak, hogy drága a könyv
A legfontosabb kérdés, ez hogyan érinti az olvasókat. Több embert is megkérdeztem a forgatagban. A benyomás az, hogy a többség nem is ismeri a törvényt, akik meg igen, azok is csak hallomásból.
A könyveket általánosan drágának tartják, többen mondták, hogy sokszor mérlegelniük mennyi és milyen könyvet vesznek.
Több kiadó is jelezte, hogy az idei Könyvhéten többen hiányolták a nagyobb kedvezményt, sőt emiatt nem is vásároltak. Bár ez ritka, egyelőre az a tapasztalat, hogy az emberek a könyvek árát tartják eleve magasnak, nem a kedvezményeket keresik.
Miért nehéz kiigazodni a törvényen?
A kiadók többsége szerint a törvénnyel több gyakorlati probléma is van.
Az egyik, hogy nem tiszta, mi számít a megjelenés időpontjának: amikor kijön a nyomdából a könyv vagy amikor terjesztőhöz kerül?
Továbbá rengeteg az adminisztráció: minden könyvnél vezetni kell, napra pontosan mikor jelent meg, és még meddig kell kötött árral árusítani. Miközben a bódék között sétáltam, nem egyszer hallottam, hogy az eladók azt kérdezik egymástól, hogy mikori is a könyv. Általánosan 20-30%-kal olcsóbban lehet a Könyvhéten venni könyveket, ezt viszont nagyban megnehezíti, hogy a friss könyvekre ez nem vonatkozik.
Kik veszíthetnek rajta?
A problémát az jelenti, hogy ezzel a törvénnyel a kisebb webshopok, tehát nem a nagyobb terjesztők, elvesztik a versenyelőnyüket.
A törvény előtt a kiadók megtehették, hogy egy könyvet 20-30%-os előrendelési kedvezménnyel árultak, vagy akár a bolti árhoz képest tartósan olcsóbban adták.
Ezzel szemben ez most megszűnt, és ugyanannyiba kerül megvásárolni a kötetet a kiadónál, mint a terjesztőnél. Utóbbit könnyebben és gyakrabban használják az emberek, így feltehetőleg ott fognak vásárolni. Ez nagy előnyt jelenthet.
Egy jó példa a Kalligram kiadótól érkezett. Pár hónapja jelent meg Török Ábel Harmadik ég című kötete, ami egyébként önmagában is nagyon keresett (a kiadó bódéjánál állva többen is külön ezért jöttek), tök jól beleillene valamelyik nagyobb viszonteladó „romantikus könyvek” akciójába, ezzel is több kelhetne el a könyvből. De a törvény értelmében erre nincs lehetőség.
Ennek a másik aspektusa, hogy a könyv utóéletét nem lehet akciókkal lekövetni. Amikor megjelenik egy kötet, akkor 2-3 hónap alatt elveszti újdonságértékét, és akciók nélkül nehezen lehet újabb vásárlókat bevonzani. A kiadók azt is megoldandó problémának látják, hogy a terjesztők maximum fél évig tartanak bent egy könyvet a boltban (kiemelt helyen), utána, ha nem fogy, raktárba kerül, ahonnan csak webshopról lehet megrendelni. Tehát már rég elfelejtik a vásárlók a könyvet, mire akciózható lenne.
Ez a kötet árképzésébe is beleszól.
A Tea kiadónál is osztották azt a nézetet, hogy vannak bizonyos könyvek, amik méretük és előállítási költségük miatt is eleve drágábbak, és számításba kell venni, hogy mennyit fizethet érte egy átlagos vásárló. Ilyen például Fenyő D. György Az irodalomtanítás módszertana című kétkötetes szakkönyve, ami idén újabb kiadásban jelent meg. Itt fontos szempont volt, hogy a kötött ár miatt mennyiért lehet a könyvet adni, mennyi, amit kifizetnek érte.
Kik nyerhetnek rajta?
A kiadók tapasztalata az, hogy ez azoknak a könyveknél lehet jó, amiknek már eleve van egy olvasótábora vagy nagy marketinget kap. Ide tartoznak a booktokos könyvek, a zsánerkötetetek és a tanulmánykötetek is, ezeknél ugyanis a benyomások szerint az ár kevésbé fontos a vásárlók számára.
Miközben az Agave kiadó munkatársával beszélgettem, tömött sorokban álltak a könyvek előtt, és úgy tűnt tudatosan jönnek és keresik a már előre kinézett könyvet.
Az Agave szerint ez nagyon jól látható például a romantikus, romantasy és fantasy könyveknél, mivel ezek nagy hátszelet kapnak a közösségi médiában.
Ehhez képest a sci-fi vagy a horror annyira nem fogy.
A másik érdekes tapasztalat a L’Harmattan kiadónál ért, akikről fontos tudni, hogy elsősorban tanulmányköteteket adnak ki, így elég specifikus olvasótáborral rendelkeznek. A kiadó nem érzi a törvény nyomását, sőt kifejezetten hasznosnak találják, hiszen a kiadót ez hosszútávon támogatja. Nem látnak változást a vásárlási kedvben, és így azt se érzik, hogy a nagyobb terjesztők nyernének a frissen kiadott könyveiken.
Min kellene változtatni?
Annak ellenére, hogy egy-két kiadónak egyáltalán nem szempont a kötött ár, azért mert olyan kicsik, hogy nem csinálnak nagy akciókat vagy a már említett specifikus könyvekkel dolgoznak, amit amúgy is keresnek az emberek, a többség úgy érzi nem jó ez a törvény, nincs kidolgozva és inkább korlátozza a kiadókat, mint segíti.
A beszélgetésekből kiderült, hogy inkább azon kellene változtatni, mennyiért veszik át a terjesztők a könyveket a kiadóktól a bizományosi rendszerben.
Ez jelen állapotban 50-55%-os árréssel történik, ami egyes kiadók szerint indokolatlanul magas, és az segítene inkább a könyvkiadókon, ha ezen a rendszeren lehetne változtatni.
Fotó: Facebook / Ünnepi Könyvhét
