Bödőcs Tibor legújabb könyve, a Mulat a Manézs megjelenése adta a Partizán-beszélgetés apropóját, de persze szóba került az irodalom mellett a politika, a korábbi mentorok és példaképek, meg persze az alkoholhoz fűződő viszony is.
Gulyás Mártonék elkísérték Bödőcsöt egy zalaegerszegi fellépésre, majd másnap a búcsúszentlászlói kocsmában beszélgettek. Gulyás először a búcsúszentlászlói kolostor épületében működő elmegyógyintézetről faggatta Bödőcsöt, amely egyébként bekerült a Meg se kínáltak című könyvbe is, miután Ferus dolgozott az épület falai között (sokszor kellett festeni). „Most jó szívvel gondolok vissza azokra a figurákra, Fellini-film volt az egész” – mondja Bödőcs.
A humorista Hrabalból írta a szakdolgozatát, akitől azt tanulta, minden embernek van egy nagy mondata, egy története, csak figyelni kell rá, meg kell hallgatni. Gyerekként nagyon sokat beszélgettek az öregekkel, és a kocsmáról is azt mondta, hogy ott mindenki szóba elegyedik mindenkivel, a beszélgetések hangulata pedig évődő, froclizó, zrikáló: „A kocsmában gondtalan tücsökként herdáltam az agysejtjeimet, de közben szorgos hangyaként gyűjtöttem a mondatokat”.
A szakmai apaképek között felmerült Hofi Géza neve, és persze szóba kerül Fábry Sándor is. Bödőcs elmesélte, hogy az első könyvével elment Fábry műsorába, ahol azt gondolta, majd lehet irodalomról beszélgetni, de nem olyan volt a közeg (akkor inkább stand up-ot vártak volna tőle), és végül megbánta azt a szereplést. Az első könyv mindenesetre még nagyon tetszett Fábrynak.
Nem olyan rég ismét beszéltek egymással, és Bödőcs elküldött Fábrynak egy Youtube-linket, amin Ottlik, Mándy meg a Nemes-Nagy Ágnes beszélgetnek Czigány Györggyel – ott mondta azt Ottlik, hogy vannak írók, akiknél kialakult egy algoritmus, és azt ismétlik állandóan:
A Mulat a Manézs című új kötetének Luigi King a főszereplője, aki fura keveréke Berlusconinak, Trumpnak, Orbánnak, Castrónak. Bödőcs a regényben sok analógiát használ a jelenlegi politikai helyzettel. „A populizmus egy algoritmus” – mondja Bödőcs, majd hozzáteszi azt is, hogy Luigi egy kicsit dél-amerikai típusú szereplő, és írás közben az internetrádión sokat hallgatott dél-amerikai zenéket („sokkal színesebb világ, mint a NER”). A regénybeli társadalomról elmondta, hogy az mi-re és ők-re oszlik, a vezetők felépítik benne az ősök fiktív történetét, és egy hamis tudatba kerülnek, amit el is hisznek. Bödőcs viszont elsősorban emberként akarta ábrázolni Luigit.
Arra a kérdésre, hogy az Orbán Viktor iránt elkötelezett, de nem fanatikus olvasónak mivel ajánlaná a könyvet, Bödőcs azt mondta, a szöveg miatt érdemes elolvasni, és az olvasó a nyelvre figyeljen, a struktúrákra, de a kötet tulajdonképpen családregényként is olvasható. És hogy Orbánnak mivel ajánlaná a könyvet? A videóban van egy hosszabb válasz is, de a rövidebb így hangzik: „Baja nem lesz belőle”.
A teljes videót itt tudjátok megnézni:
