Túl öreg, túl gazdag és túl hosszú mondatokat ír - 5 érdekesség a 100 éve elhunyt Proustról

Túl öreg, túl gazdag és túl hosszú mondatokat ír - 5 érdekesség a 100 éve elhunyt Proustról

Ma 100 éve hunyt el Marcel Proust, akit minden idők egyik legnagyobb regényírójaként tartanak számon – ám vélhetőleg csak kevesen mondhatják el magukról, hogy el is olvasták Az eltűnt idő nyomában című, összesen 2400 oldalas remekművét. Összegyűjtöttünk öt érdekességet róla.

ld | 2022. november 18. |

Az eltűnt idő nyomában-t nem akarták kiadni

Marcell Proust 1922. november 18-án, 51 éves korában tüdőgyulladásban és tüdőtályogban hunyt el, Párizsban. Halála „az utolsó szög volt az előkelőség, az udvariasság, a művészi teljesítmény szép korszakának koporsójában, amely korszak az első világháború kitörésével nagyjából véget is ért” – olvasható a Washington Post cikkében. A szerző halálakor még nem jelent meg Proust gigantikus, hétrészes regényének, Az eltűnt idő nyomábannak több kötete.  

1909-ben vágott bele élete főművébe: akkor kezdte el írni regényét az emlékezetről és a művészet lényegéről. Egy könyv után 1912-ben egy második, majd a következő évben egy harmadik könyv is lett belőle. Az Eltűnt idő nyomában végül hétkötetes projektre duzzadt, négyet még Proust életében, hármat pedig halála után adtak ki, miután Jean Cocteau megtalálta a szerző kandallópárkányán pihenő kéziratot.

Kiadót találni azonban nem volt könnyű. Miután az első, Swann című kötetre három elutasítást kapott, Proust úgy döntött, hogy a Grasset kiadó segítségével saját kiadásban jelenteti meg műveit. A Nobel-díjas író, André Gide, aki akkoriban a francia NFR kiadó (a mai Gallimard) szerkesztője volt, szintén azok közé tartozott, akik lepasszolták Proust sűrű prózáját. „Ennek a könyvnek az elutasítása az NRF legnagyobb hibája marad” – írta később Gide Proustnak. A Gallimard-nak 1916-ban sikerült visszacsábítania Proustot a második regényével, a Bimbózó lányok árnyékában cíművel, amellyel elnyerte a Goncourt-díjat, Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi díját.

 

Kortárs kritikusai szerint túl öreg és túl gazdag volt

Amikor a Goncourt-zsűri 1919-ben kihirdette Proustot győztesnek, a Gallimard sietett közölni az íróval az örömhírt. A szerző Champs-Elysées melletti otthonába érkezve alvásból ébresztették fel Proustot. „Ó?” – az anekdota szerint csak ennyit mondott az író, amikor meghallotta a hírt.

Azonnal felháborodást váltott ki a francia baloldal részéről, hogy Proust kapta a díjat, mivel ők Roland Dorgelesnek az első világháborús lövészárkokban töltött életről szóló epikus beszámolóját díjazták volna. Proust kritikusai továbbá azzal érveltek, hogy túl öreg – akkor 48 éves volt – és túl gazdag ahhoz, hogy elnyerje az akkor 5000 frankos pénzjutalommal járó díjat. (A mai Goncourt-díj pénzjutalma egy olcsóbb ebédre sem elég, rangja azonban megmaradt az irdodalmi életben - a szerk.)

 

Extra hosszú mondatokat írt

„Sokáig korán feküdtem le” – így kezdődik az Eltűnt idő nyomában, és valószínűleg néhány olvasó számára, akikre Proust prózája altatóan hat, így is végződik. Ez a hatás a szerző mondatszerkesztésének is betudható: költői mondatai kötőjelekkel és zárójelekkel vannak telis tele és kivételesen hosszúak – átlagosan 30 szavasak, vagyis kétszer olyan hosszúak, mint egy átlagos regény mondatai.

 

A madeleine eredetileg pirítós volt

Ha eddig minden nosztalgiázós beszélgetésben elsütötted a madeleine-metaforát, akkor van egy rossz hírünk: az Eltűnt idő nyomában korai vázlatai szerint Marcel Proust madeleine-je kezdetben egyáltalán nem édes, omlós teasütemény volt, hanem csak egy darabka pirítós kenyér.

A könyvfolyam első vázlatából kiderül, hogy a nagynéniről szóló emlékeket a mézes pirítós hívta elő. Sőt, még a második változatban sem madeleine szerepelt, hanem a klasszikus olasz keksz, a biscotti. Proust csak a regény harmadik változatában váltott át a puha süteményre, és ezzel mítoszt is teremtett köré.

Proust madeleine-je pirítósként kezdte
Proust madeleine-je pirítósként kezdte
Tovább olvasok

 

Egymásnak ellentmondó szülői tanácsok

Proust élete nagy részében súlyos asztmától szenvedett, és bár szeretett társaságba járni – volt néhány titkos homoszexuális szerelmi kapcsolata is –, hosszú időt töltött az ágyban is, ilyenkor a térdén írt, egy tálcán. Neurológus apja arra biztatta beteges fiát, hogy mozogjon a friss levegőn és sportoljon, és nem mulasztotta el sűrűn megjegyezni, hogy az asztma nem fertőző. Proust anyja azonban hajlamos volt a túlféltésre, a szerző pedig inkább az ő tanácsát követte: 1906-tól remeteként bezárkózott, folyamatosan koffeint és aszpirint szedett. Légzési problémái végül elhatalmasodtak rajta. 

Forrás: RFI (Radio France International)

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Korábban kiadatlan Proust-írások kerültek elő

Mindenkinek, aki imádja Az eltűnt idő nyomábant, (illetve azoknak is, akik éppen a karantén alatt vetik bele magukat a sok száz oldalas műbe) izgalmas lehet az a tavasszal megjelenő új kötet, amely Marcel Proust elveszettnek hitt írásait tartalmazza.

...
Hírek

Kiadják Proust elveszettnek hitt homoszexuális szerelmi történeteit

...
Nagy

Prousthoz hasonlították külföldön Szabó Magdát

Hírek
...
Zöld

Öt nap, több ezer halott - 70 éve lepte el Londont a gyilkos szmog

...
Hírek

Márciusban magyarul is megjelenik a Malfoyt játszó Tom Felton memoárja

...
Szórakozás

Neil Gaiman beszélő mongúz lesz a Fodor Nándorról szóló filmben

...
Gyerekirodalom

A barátság lényegéről mesél a kisnyúl és a sün párosa

...
Hírek

Polgár Juditot beiktatták a sakk Hírességek Csarnokába

...
Hírek

Könyvesblokk: Jocó bácsi, Laár és Matthew Perry

...
Könyves Advent

Semmihez sem vagyunk öregek, és sosem késő változtatni

...
Hírek

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – megjelenik Zsigó Jenő memoárja a roma polgárjogi küzdelmekről

...
Szórakozás

Lecserélik A hatalom gyűrűi legjobb karakterét alakító színészt

...
Hírek

Erdős Virág petíciót indított a tiltakozó tanárok mellett

...
Promóció

Egy nélkülözhetetlen kiegészítő, ha sokat időzöl a gép előtt – Kékfény szűrő szemüveg

...
Promóció

A kulturális feltöltődéshez minőségi élelmiszerek járnak

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!

...
Kritika

Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról

Botrányhősként indult és sokáig úgy is kezelték, de Virginie Despentes mára a francia irodalom általánosan elismert, egyedi és bátor alkotója. Ebben a folyamatban nagy szerepe volt a Vernon Subutex-trilógiának, amelyben egy totálisan csődbe ment lemezboltos és az egykori vásárlói felszántják Párizst. Miközben ide-oda csapódnak, egy szerteágazó korrajz bontakozik ki a mai Franciaországról, amiben ugyanúgy szerepelnek az elesettek, mint a kiváltságosok, valamint sok drog, erőszak és zene. A Vernon Subutex-trilógia a hét könyve.

Szerzőink

...
Könyves Magazin

Debbie Harry a '70-es évek New Yorkjának lázadásából emelkedett ki

...
Valuska László

Ai Weiwei a kínai kommunisták miatt műalkotássá vált

...
Laborczi Dóra

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

A hét könyve
Kritika
Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról
...
Panodyssey

Závada Péter: Érthető ellenszenv – A magyar rapről és slam poetry-ről (1. rész)