József Attila nyarai – Írók a Balatonon

József Attila nyarai – Írók a Balatonon

Nekünk magyaroknak sok-sok évtizede a „Balaton a Riviéra”, éppen ezért rengeteg kulturális emlékünk kötődik a térséghez. A tó mindig is a művészek kedvelt üdülőhelye volt, íróink, költőink is gyakran jártak pihenni, illetve alkotni a vízpartra nyaranként. A Balaton számos mítosz és sok-sok irodalmi alkotás ihletője volt, de a vízparti nyaralók, villák és alkotóházak rengeteg drámának is tanúi voltak. Nyári sorozatunkban azt mutatjuk meg, hogyan kötődtek a magyar írók a Balatonhoz, és mi minden történt ott velük. Karinthy, Jókai, Móra Ferenc és Szabó Lőrinc balatoni élményei után most József Attila nyarairól olvashattok.

Forgách Kinga | 2020. augusztus 02. |

Balaton, az újjászületés tava

József Attiláról sokan tudják, hogy Balatonszárszón vesztette életét tragikus körülmények között, kevésbé közismert azonban, hogy a halálát megelőzően milyen viszony fűzte a tóhoz. Pedig ahogyan a költészetében a Duna (és általában a víz) fontos szerepet kapott, úgy a Balaton hullámai is több versében megjelentek. Az egyik legszebb balatoni verse A hullámok lágy tánca (olvassátok el ITT), de többek közt a Balatonszárszó és a Zöld napsütés hintált című versei is balatoni élményeiről szólnak.

Versterápia: „Én nem értem, csak érzem az egészet." - Könyves magazin

A következő hetekben azt járjuk körbe itt a Könyves Magazinon, miként volt és van jelen a Balaton az irodalomban, így ebben a rovatunkban is balatoni verseket olvashattok majd. A mai napra József Attila A hullámok lágy tánca című versét ajánljuk.

József Attila tehát nemcsak életének utolsó heteiben időzött a Balatonnál, hanem máskor is. Főként gyógyulni, pihenni, szerelmi bánatot kiheverni járt a tóhoz, és sok időt töltött testvérénél, Etusnál is. Általában kiegyensúlyozottabban, kisimultabban tért haza onnan, mint ahogyan érkezett. A korabeli visszaemlékezések szerint jót tett neki a Balatanon, nem egyszer szinte újjászületett ott.

Ez történt például 1929-ben is, amikor egy különösen nehéz időszak után érkezett Lellére a szanatóriumba, hogy kigyógyítsák súlyos neuraszténiájából. Két év után ugyanis véget ért Vágó Mártával való kapcsolata, ami eléggé megviselte. A lánnyal már a házasságukat tervezték, amikor Márta hosszabb időre Londonba utazott szülei nyomására, részben, hogy ott kitanulja a szociális gondozó szakmát, részben, hogy egy ideig távol legyen a költőtől. A külföldi útnak szakítás lett a vége, bár nem elsősorban a távolság miatt, hanem mert Vágó Márta attól tartott, József Attila nem tud megfelelő anyagi körülményeket biztosítani a családi élethez. A kapcsolat tehát véget ért, József Attila pedig a Balatonra ment gyógyulni, ahol idővel jobban is lett.

Az 1932-es Balatoni Íróhét résztvevői József Attilával

A Palota Panzió és az utolsó boldog nyár

József Attila tehát szerette a Balatont, a harmincas évektől pedig még több lehetősége volt a tónál pihenni. Sógora, Makai Ödön ugyanis betársult a balatonszárszói Palota Panzió üzemeltetésébe, így ettől kezdve a költő is gyakori vendég lett Szárszón.

Hagyományosan úgy tartják, hogy az utolsó boldog nyarát is ott töltötte velük 1936-ban. Testvére, Etus bérelt neki egy szobát a családi panzióban, ő pedig odament pihenni, illetve kiheverni a szerkesztői munkát, valamint a Szántó Judittal való végleges szakítást. A visszaemlékezések szerint ezen a nyáron sokat játszott Etus gyerekeievel, Zsuzsival, Péterrel és Ádámmal, sokat sétált, szemlélődött, és jó pár verset is írt.  Ráadásul még egy izgalmas szerelmi kalandban is része volt Blatonszárszón, méghozzá nem is akrákivel. A híres Sólyom Janka sanzonénekesnőt sikerült meghódítania azon a nyáron.

„Ez volt az utolsó szép nyara. Lesülve, meghízva, frissen tért haza, büszkén szép verseire, melyekbe belevarázsolta a gazdag nyár minden sugarát és hevét… A versek szerelmes versek voltak – egy sokat csalódott férfi józanul érzéki, kissé kesernyés visszaemlékezései egy kedves, de jelentéktelen nyári idillre, mely úgy foszlott szét, ahogy keletkezett, könnyen, súlytalanul…” – írta később róla Németh Andor. 

József Attila sok verset írt azon a nyáron, a munkakedve visszatért a Balatonnál. Hazatérve a nyári verseket fel is olvasta barátainak Pesten, és nagy sikere volt velük. Ekkor láttát őt utoljára igazán sugárzónak és jókedvűnek.

Az utolsó szárszói út

A boldog nyár után nehéz másfél év következett számára. Gyötörte a viszonzatlan szerelem Kozmutza Flóra iránt és közben állapota is egyre romlott. 1937 júliusában volt egy hosszabb rohama, amely után a Sváb-hegyi szieszta szanatóriumba került. Pár hónappal később, novemberben aztán levitték a Balatonhoz, orvosai ugyanis gyógyíthatatlannak minősítették, ápolását a nővéreire bízták. A téli Balaton azonban ezúttal nem hozta meg a szokásos újjászületést. Mivel a panzió beázott és nem tudtak fűteni sem, a család végül átköltözött a közeli Horváth-kert nyaralóba. Itt találkozott József Attila utoljára Kozmutza Flórával, aki egy időre a család vendége volt, és innen indult el december 3-án utolsó sétájára is. 19 óra 35 perckor a balatonszárszói állomásról induló tehervonat halálra gázolta. A mai napig nem tudni, hogy baleset vagy öngyilkosság történt-e.

Forrás

Életének utolsó napjait tehát Balatonszárszón, a Horváth-villában töltötte. Éppen ezért először ott is temették el a településen. A József Attila Emlékmúzeumot pedig konkrétan ott, abban az épületben rendezték be. Az egykori panzió 1957-től szolgál József Attila életművének bemutatására, 1997-ben, a költő születésnapján – április 11-én – nyílt meg a nagyközönség számára. Balatonszárszón, nem messze a vasúttól megtalálható József Attila emlékműve is. Ortutay Tamás szobrászművész és Sarkady Mária építész monumentális szobra síneken guruló vonatkerekeken áll, melyen József Attila versekből vett idézetek olvashatók.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Móra Ferenc földvári titka – Írók a Balatonon

A Balaton számos mítosz és sok-sok irodalmi alkotás ihletője volt, de a vízparti nyaralók, villák és alkotóházak rengeteg drámának is tanúi voltak. Nyári sorozatunkban azt mutatjuk meg, hogyan kötődtek a magyar írók a Balatonhoz, és mi minden történt ott velük. Ezúttal Móra Ferencről olvashattok. 

...
Nagy

Írók a Balatonon – Jókai botrányos szerelmi kalandja

A Balaton számos mítosz és sok-sok irodalmi alkotás ihletője volt, de a vízparti nyaralók, villák és alkotóházak rengeteg drámának is tanúi voltak. Nyári sorozatunkban azt mutatjuk meg, hogyan kötődtek a magyar írók a Balatonhoz, és mi minden történt ott velük. Most Jókai Mór nyaralásairól és híres villájáról olvashattok, de kiderül az is, milyen szerelmi kalandba bonyolódott idős korában a tónál.

...
Nagy

Írók a Balatonon: Karinthy siófoki drámái

A Balaton számos mítosz és sok-sok irodalmi alkotás ihletője volt, de a vízparti nyaralók, villák és alkotóházak rengeteg drámának is tanúi voltak. Nyári sorozatunkban azt mutatjuk meg, hogyan kötődtek a magyar írók a Balatonhoz, és mi minden történt ott velük. Elsőként Karinthy Frigyes és Siófok kapcsolatáról olvashattok.

A hét könyve
Kritika
A rózsák sem gyógyítják meg a lelket és a farkat
...
Kritika

„Nem annyira magamat – a létezést kell kihallgatnom” [Pilinszky 100]

Száz évvel ezelőtt született Pilinszky János, a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője. A centenáriumra megjelent életének egyik legérdekesebb irodalmi kísérlete, az Önéletrajzaim, amelyet ő „vertikális regényként” emlegetett, és amelyben nem a saját életének konkrét történéseit, hanem „figyelme önéletrajzát” akarta megírni. 

Polc

Bartók Imre szürreális szövegtripre viszi a gyanútlan olvasót

...

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

...

A hírszerzés világa csodálatos, csak emberek mennek benne tönkre

...

Colson Whitehead új regénye megmutatja, milyen régre nyúlik vissza a Black Lives Matter-mozgalom

...
Olvass!
...
Könyves Advent

A kamasz lányokhoz szólnak Takács Zsuzsa versei

"Mert ami volt egyszer, örökké létezik!/ Ha megszületünk – örök életre születünk." A Spirálfüzet versei kamaszokhoz, főként kamasz lányokhoz szólnak. Testvérféltékenység, út- és kiútkeresés, szorongás és játékosság izgalmas keveréke a Takács Zsuzsa költészetéből ismerős fanyar, precíz, ironikus nyelven. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Kísérjük el Horthy Miklóst Szellő nevű lován a Gellért Szállóhoz!

A Hosszúlépés Budapesten című könyv négy, fotelből és valóságban is lesétálható séta segítségével mutatja be a Fővárost. 

...
Beleolvasó

Gabriel García Márquez Macondójában sosem akar elállni az eső

A világ legszebb vízihullája Gabriel García Márquez novelláiból válogat, történeteiben pedig különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük nyomon.

...
Beleolvasó

Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen

Mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné Esterházy Miklós történetfüzére: meséi gyerekeknek és olyan felnőtteknek szólnak, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak gyerekek. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Knausgard a tetűről, a magányról és Van Gogh-ról is ír új könyvében

A magyar olvasók idén vehették kezükbe Karl Ove Knausgard nagyszabású Harcom című sorozatának záró darabját, most pedig egy újabb KOK-széria indul, ez az Évszakok. Olvassatok bele az Őszbe!