Ötven éve halt meg Hamvas Béla, a 20. század egyik legsokoldalúbb magyar írója és gondolkodója. Bár a legtöbben a nevét A bor filozófiájával kapcsolják össze, rengeteg fontos művet írt, és sok jelentős fordítása is volt. Mivel a szocializmus alatt betiltották és kényszernyugdíjazták, írásai sokáig csak gépelt formában, titokban terjedhettek. Az újrafelfedezése csak jóval a halála után, a '80-as években kezdődött el. Hogy a tiltás ellenére milyen sokan rajongtak érte, azt jól jelezte, hogy amikor 1985-ben végre kiadták egyik fő művét, a Karnevált, akkor alig pár nap alatt elkapkodták belőle mind a 10000 példányt. Hamvas Bélát ma is nagy kultusz övezi, bár műveinek eredeti, cenzúrázatlan kiadása még várat magára.
1. Hamvas Bélát már fiatalon rengeteg minden érdekelte, sok dologban volt tehetséges. Tízéves korától kezdve zongorázott, sőt komponált is, szülei sokáig úgy hitték, hogy zenei pályára fog menni. Ehelyett 1917-ben egy rokonuknál a cukrászmesterséget tanulta ki. Később a Pázmányon tanult magyar-német szakon, de közben látogatott zeneelméleti előadásokat, sőt az orvostudományi karra is áthallgatott. 19 évesen már megjelentek első cikkei is.
„Megtanultam a zenét, de nem csináltam, s azóta tudással, de irigység nélkül hallgatom. Megtanultam egy sereg tudományt, mesterséget és művészetet, értek hozzájuk, de nem csinálom, s így érdektelenül tudom azokat élvezni. Csak még az írásról kell majd leszoknom, s akkor abban is féltékenység nélkül tudok gyönyörködni.” (Philosophia normalis)
2. Harcolt az első és a második világháborúban is. 1915-ben önként, hazafias lelkesedésből jelentkezett katonának néhány diáktársával együtt. A kiképzés után az ukrán frontra vezényelték. A harcokban idegsokkot kapott, ezért kórházba került, majd hazaengedték gyógyulni. Később újra behívták az észak-olaszországi frontra, de a csapatát szállító szerelvényt bombatalálat érte, és a légnyomás maradandóan megsebesítette. A második világháborúban háromszor is behívták, ennek ellenére az az időszak alkotóként termékeny volt számára. Ekkor fordította le például Lao-ce, Konfuciusz vagy Hérakleitosz műveit. 1942-től az orosz fronton teljesített szolgálatot. 1944-ben a saját élete kockáztatásával a rábízott zsidó munkaszolgálatosokat hazaengedte. Később Németországba vezényelték, de megszökött, és az ostromlott Budapesten bujkált. Orosz katonák azonban elfogták és más foglyokkal együtt Szibériába akarták hurcolni, de tőlük is sikeresen kereket oldott.
„A pánik sötét démonikus állapotában nem a halál arca tűnt elő, hanem a gyenge, hitvány és gyáva emberé, akiből hiányzik a hit, a bátorság és a nyugalom, hogy átküzdi magát, bármi lesz is: megyek és majd meglátjuk, mi lesz. A pánik embere nem bízik önmagában, sem embertársában, sem államában, sem a Gondviselésben. Félőrülten támolyog boltról boltra, hogy a fenyegető holnap elől elrejtőzzék. A jövő, mint vészjósló sötétség nyílik meg előtte. S nem érzi, hogy az idegbeteg vízióban egy csepp valóság sincs: az ős Rettegés nevű Hatalom bűvölete.” (A háború nagysága és az ember kicsinysége)
3. Elképesztően nagy hatással volt rá a tenger, és ennek komoly nyoma van a műveiben is. Rendszeresen nyaralt Dalmáciában, lenyűgözte őt a tengerpart, a napsütés és a „pogány“ életöröm. A téma megjelenik esszéiben (A babérligetkönyv) és a Magyar Hyperion leveleiben is.
„Használati utasítás: ha a tenger mellett nyaralsz, reggel hatkor kelj fel, menj a sziklához, ahol jó mély és a víz ragyog, ugorj fejest, ússzál húsz percig. Száradj meg a napon, gyújts rá, olvass verseket és menj reggelizni. Nyolckor indulj az erdőn át a fürdőbe, lassan, ott napozz, fürödj, féltizenkettõig, szedj csigát, kagylót, úszkálj, ugrálj, lapos kaviccsal kacsázz a vízen, építs homokvárat, közben meditálj a világ nagy tételén: Jobb verőfényes nyáron a tengerben fürödni, mint hideg télen a sötét hivatalban dolgozni.” (A babérligetkönyv)
4. Volt egy időszaka 1926 és 1930 között, amit a „lángoló eredménytelenség korszakának” nevezett. Ekkor történtek életében a legnagyobb fordulatok: szakított az újságírással, összeházasodott első feleségével, Angyal Ilonával, és kezdetét vette húszéves könyvtárosi szolgálata is.
5. Műveinek egy része elégett. 1945-ben ugyanis a Remete-hegyi lakásukat bombatalálat érte. Könyvtára és kéziratai is megsemmisültek.
„A sötét esztendőben minden földi vagyonomat elvesztettem… Valaki a birtokot levakarta rólam. Bőröm is vele ment, de jó… Effektív létezés csak a birtoklás teljes felszámolása után lehet. Itt kezdődik a valóság.”
6. Hitt az asztrológiában. A tavaszi nap-éj egyenlőség napján született Kos nappal és Halak aszcendenssel.
„Ezért nekem a víz őseleme a legfontosabb éltetőerő. A víz borrá, a bor vérré, azaz lélekké változik. Nekem a víz anyag, bor, lélek, vér, vagyis szellem, dupla transzszubsztanciáció, amelyet itt a földön át kell élnünk.”
7. Életművének nagyobb részét az asztalfióknak írta, ugyanis a '40-es évek végén B-listára került. Lukács György – valószínűleg személyes sértettségből – egy vitairatban politikailag károsnak titulálta a Forradalom a művészetben című tanulmánykötetét. Ezt követően elnémították és kényszernyugdíjazták. Elveszítette munkáját a Fővárosi Könyvtárban, többé nem publikálhatott és nem is szerkeszthetett.
„Nem adatott meg, hogy a társadalmi igazságtalanságok ellen kirohanjak, erről a kirohanásról könyvet írjak, majd a könyv jövedelméből kényelmesen berendezkedhessek. De ez így jobb volt. Socratestől fennmaradt egy mondás: Jobb az igazságtalanságot elszenvedni, mint cselekedni.”
8. Ezt követően földműves igazolványt váltott ki és sógorának szentendrei kertjében dolgozott: kertészkedett, gyümölcsöt termesztett és földet művelt.
„Hogy ne legyek KMK (közveszélyes munkakerülő), kertészkedtem Szentendrén. Ebben nagyon sok örömöm volt, mert szeretem a természetet, a csöndet és a magányt. Nem állitom, hogy könnyű volt akácfa gyökereket kivágni, mert ezek nagyon görcsösek. De volt egy barackfám, reggel leszedtem a barackot, három forintot kaptam kilójáért, azon tudtam kenyeret venni. ”
9. Később elszegődött raktárosnak és gondnoknak az Erőmű Beruházási Vállalathoz vidékre. Amikor csak lehetett, olvasott, fordított és írt. Szanszkritül és héberül tanult, a raktárosi munka mellett éjszaka és hajnalban Az ősök nagy csarnoka fordításait készítette, például a Védákat és Buddaha beszédeit is akkor ültette át magyarra. Mindeközben arra is maradt ideje, hogy főnökét felkészítse az érettségire.
10. Hamvas Béla műveibe erősen belenyúltak a hagyaték korábbi gondozói, sok szövegét – például A bor filozófiáját is – jelentős mértékben megcsonkították, mert talán attól tartottak, hogy a szamizdatból hirtelen napvilágra kerülő művek túl provokatívak lesznek. A dologban sajnos több mű is érintett, de már tervezik a kritikai kiadást, amelyben olvashatók lesznek az eredeti szövegváltozatok.
+1 Hamvas műveinek egy része – többek közt a Patmosz, a Scientia Sacra és A bor filozófiája is – online ingyenesen elolvasható ITT.
