200 éve született Dosztojevszkij, aki már életében megjárta a poklot és mennyet

200 éve született Dosztojevszkij, aki már életében megjárta a poklot és mennyet

„A művészet épp olyan szükséglete az embernek, mint az evés és ivás” – vallotta Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij, aki éppen kétszáz éve született Moszkvában. Dosztojevszkij nem félt a lélek legmélyebb bugyraiba merészkedni, mint ahogy attól sem, hogy megmutassa az emberi természet sötét oldalát. Olyan műveket köszönhetünk neki, mint a Bűn és bűnhődés, A félkegyelmű vagy A Karamazov testvérek. Az évforduló kapcsán tíz izgalmas vagy épp meghökkentő momentumot emeltünk ki az író életéből.

Ruff Orsolya | 2021. november 11. |

Szentek és gyilkosok 

Vajon mi lehet az oka, hogy Dosztojevszkij előszeretettel választott regényhőseiül gyilkosokat és szenteket? Ez a kérdés már egészen fiatalon foglalkoztatta Szondi Lipót világhírű pszichiátert, aki arra jutott, hogy az orosz író egyfajta rejtett családi örökségként valószínűleg magában hordozhatta a gyilkost és a szentet. Ez akkor még nem volt több szimpla teóriánál, később viszont egy Henri Troyat nevű életrajzíró a kutatásai során megállapította, hogy Dosztojevszkij felmenői között akadtak bojárok, csalók, közpénz-síbolók és gyilkosok is. „Tolvajok, gyilkosok, tanácsurak, látnokok, pereskedők – ez a családfa, amelyen a jó és a rossz párosul nemzedékek nászágyán keresztül, mintegy előképe Dosztojevszkijnek” – írta később Szondi Lipót. 

Dupla tragédia

Dosztojevszkij mindössze tizenöt éves volt, amikor meghalt az édesanyja, a későbbi író pedig hamarosan a Hadmérnöki Intézet falai között találta magát. Apjával nem volt kiegyensúlyozott a viszonya, az orvosként dolgozó Mihail Andrejevics Dosztojevszkij rideg, kegyetlen ember hírében állt, dühkitörésein pedig a későbbi alkoholizálás csak tovább rontott. 1839-ben az apa is meghalt, állítólag a jobbágyai verték agyon bosszúból. 

Epilepszia

18 éves korában, apja halálát követően kezdődtek nála az epilepsziás rohamok, amelyek később, a szibériai száműzetés évei alatt csak rosszabbodtak. Kisfia, Aljosa is egy durva epilepsziás rohamban veszítette életét – 1879-et írtak akkor, Dosztojevszkij pedig már javában dolgozott A Karamazov testvéreken, amelyben szintén megjelenik a betegség. 

Példaképek

Dosztojevszkij szüleinek fontos volt a gyerekek okítása. A nevelőnőjük már kiskorukban, amikor Fjodor Mihajlovics még csak hároméves volt, régi mítoszokkal és mesékkel szórakoztatta a Dosztojevszkij-gyerekeket. Az édesanyja a Biblia segítségével tanította meg írni és olvasni, amikor négyéves volt. Egészen fiatal korától kezdve olyan szerzők művei voltak rá nagy hatással, mint Puskin, Cervantes, Schiller, Goethe és Homérosz. 

Debütálás

A mérnöki diploma megszerzése után egy darabig francia művek fordításával szerzett egy kis extra jövedelmet. Az igazi nagy váltás azonban 1845-ben jött el: a mindössze 25 éves Fjodor Mihajlovics a műfordítást ugyanis a szépírásra váltotta, és ekkor jelent meg első regénye, a Szegény emberek. 

Az ítélet: halál

Első könyve megjelenése után Dosztojevszkij egy olyan irodalmi társaság tagja lett, amely szociális reformokat sürgetett. A körben tiltólistás könyveket olvastak, és heves vitákat folytattak, például a cenzúra eltörléséről vagy a jobbágyság megszüntetéséről. A csoport tevékenysége persze nem maradt titokban, és a cár elleni összeesküvéssel vádolták tagjait. A hatalom példát akart statuálni, börtönbe vetette a társaság tagjait és golyó általi halálra ítélte őket. A foglyokat már felsorakoztatták a kivégző osztag előtt, amikor befutott a cár követe, és az ítéletet szibériai száműzetésre módosították. Az élmény mindenesetre bekerült A félkegyelműbe, ahol Miskin a következőket mesélte: „Hiszen az egész egy pillanat dolga. Az embert odateszik, azzal egy masinán leszalad egy széles kés, guillotinenak híjják; súlyos erős kés. A levágott fej elugrik, de olyan gyorsan, hogy az ember nem is győzi kísérni a tekintetével. Hanem a nekikészülődés rettentő. Mikor kihirdetik az itéletet, az elitéltet felöltöztetik, megkötözik, felviszik a vérpadra; az aztán szörnyű. A nép összeszalad, még az asszonyok is, ámbár nem szeretik, ha asszonyok is nézik” (ford. Szabó Endre – MEK).

Cári meghívás

I.Miklós cárral ellentétben az utód, II. Sándor egészen közel tartotta volna magához az írót: egyszer meghívta a palotába, hogy felolvasson készülő művéből, majd felkérte, hogy tanítsa a fiait. Az egykor halálra ítélt és száműzött író előtt rengeteg ajtó kinyílt akkor, és gyakori vendége lett a divatos szentpétervári szalonoknak. 

Szerencsejátékok és egy szerződés

Az író megrögzött szerencsejátékos volt, és egyszer csak azért vállalta el egy regény megírását, hogy kifizesse az adósságait. A szerződés értelmében a kiadója kilenc évre megszerezte volna valamennyi addig megjelent művének jogait, ha a megadott időre nem produkál egy regényt. Az író félretette a kéziratot, amin egészen addig dolgozott (ez lett később a Bűn és bűnhődés), és mindössze 26 nap alatt megírta A játékos című kisregényét, amely eredetileg 1867-ben jelent meg.

Nabokov utálta 

Dosztojevszkij művei rengeteg írót inspiráltak, és olyan alkotókra és gondolkodókra hatottak, mint Szolzsenyicin, Csehov, Nietzsche vagy Sartre, volt azonban valaki, aki ki nem állhatta a könyveit. Ez az író nem más volt, mint Vladimir Nabokov, aki többször hangot adott annak, mennyire utálja és lenézi Dosztojevszkij könyveit, például A Karamazov testvéreket. Egy 1964-es Playboy-interjúban úgy vélte, hogy a nem orosz olvasók két dolgot nem vesznek észre: hogy nem minden orosz szereti Dosztojevszkijt annyira, mint az amerikaiak, és az oroszok többsége, akik szeretik, misztikusként tisztelik, nem pedig művészként. 

És mi a helyzet a magyar olvasókkal? 

Gedeon Sarolta értekezése szerint (Dosztojevszkij magyarországi recepciótörténete 1945–1958 között) az író műveinek kultusza az 1920-30-as években volt Magyarországon a legerőteljesebb, a világháború után viszont – a szovjet gyakorlathoz igazodva – nem vagy csak részleteiben jelenhettek meg könyvei. Ez az irodalmi zárlat Sztálin halála után enyhült, a kommunista kultúrpolitika viszont sokáig csak „megmagyarázva”, kommentárral ellátva adatta ki a könyveit. Dosztojevszkij újrafelfedezése, újraértelmezése a hatvanas években kezdődött, Gedeon Sarolta pedig kiemelte, hogy „az értelmiség Dosztojevszkijre való rátalálása, az író művei iránti szenvedélye jelzi azt, hogy Dosztojevszkij művészete ismét koruk adekvát művészetévé vált az 1960-as évek első felére”. 

Felhasznált cikkek: dostoevsky-bts.com, culture trip, tonsoffacts

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Dosztojevszkij portréja megjelent egy olasz búzamezőn

Közeleg Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij születésének kétszázadik évfordulója – egész pontosan november 11-én lesz –, egy olasz művész pedig egy nagyszabású land art-alkotásban fejezte ki a Bűn és bűnhődés írója iránti rajongását.

...
Nagy

„Nem tudtam, mi az az email” – Maradj otthon #51

A karantén alapvetően befolyásolja a kommunikációnkat, hiszen a személyes kontaktusok az elmúlt hetekben nagyrészt áthelyeződtek a virtuális térbe. De mi van akkor, ha valamiért porszem kerül a gépezetbe? Ezúttal Hemingway, Henry James és Elif Batuman segít szétbogozni a kommunikációs gubancokat.

...
Hírek

Vlagyimir Szorokin: Ami Oroszországban történik most, természetesen groteszk irodalom

Interjút adott Vlagyimir Szorokin orosz író, drámaíró az 1749-en M. Nagy Miklósnak, aki új regényét, a Garin doktort fordította. A könyv Magyarországon jelenik meg először a világon fordításban, ez lett a beszélgetés apropója.

KÖNYVES ADVENT
...
Könyves Advent

Ezzel a 10 karácsonyi gyerekkönyvvel hangolódjatok az ünnepekre!

...
Könyves Advent

10 világirodalmi újdonság, amivel nem lőhetsz mellé karácsonykor

...
Könyves Advent

És a kvaggáról vagy az elefántmadárról hallottál már? Mi irtottuk ki

Hírek
...
20/21

20/21

...
Hírek

Einstein, Ottlik és Fekete István kézírását őrző ritkaságok kerülnek kalapács alá

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: téli mesegyűjtemény lett a hónap könyve

...
Hírek

Ted Hughes műveit fordította németre a leendő miniszter

...
Szórakozás

Van, amivel George R.R. Martint is meg lehet lepni

...
Hírek

Meghalt Urbánszki László

...
Hírek

Parti Nagy Lajos kapta az első Bertók László Költészeti Díjat

...
Hírek

A Harry Potter szereplői visszatérnek Roxfortba

...
Hírek

Meghalt Kóbor János

A hét könyve
Kritika
Evaristo megírta a fekete nők hiányzó történeteit
...
Kritika

Evaristo megírta a fekete nők hiányzó történeteit

Bernardine Evaristót sokáig frusztrálta, hogy a fekete nők egyszerűen nem kapnak hangot az angolszász irodalomban. A Lány, nő, többiek című regénye ezt az űrt akarta kitölteni, ami olyan jól sikerült, hogy bezsebelhetett érte egy megosztott Bookert. A többszólamú kötet 12 nő történetén keresztül mesél anyaságról, kitörésről és határátlépésről.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Pintér Béla színházat csinált Dózsa Lászlóból és a NER működéséből

A Marshal Fifty-Six Gálvölgyi Jánossal, Rezes Judittal és Szabó Kimmel Tamással megszünteti a határt a színház és az életünk között.

...
Szórakozás

Székely Kriszta 8 évesen egy Offenbachban játszott, most rendezett egyet

Több mint 25 év után tűzte ismét műsorra a Magyar Állami Operaház Jacques Offenbach operáját, a Hoffmann meséit. Székely Kriszta rendezővel a próbafolyamat kihívásairól, a kettős szereposztás különlegességéről, és saját Offenbach-kötődéseiről is beszélgettünk.

...
Szórakozás

Varázslatos lett az évfordulós Harry Potter-kvízműsor, a Roxforti Házak Tusája

Nagyon jól hozza a varázslóvilág hangulatát a Harry Potter és a bölcsek köve-film bemutatásának huszadik évfordulójára megálmodott kvízműsor, a Roxforti Házak Tusája. Bár a kérdésekre egy vérbeli Harry Potter-rajongónak nem olyan nehéz válaszolni, a meglepetésvendégek és a nosztalgiázás miatt mindenképpen érdemes megnézni.

...
Szórakozás

Frank, az óriásnyúl 20 éve szólította meg Donnie Darkót

Nyulak, könyvek, harcos kertvárosi anyukák, időutazás és Kiwi! - ez volt a Donnie Darko, ami egyszerre lett generációs kultfilm és szürreális kertvárosi pszichothriller.

...
Szórakozás

A harlemi reneszánsz szívében két nő önáltatással küzd a diszkrimináció ellen

Nella Larsen hősnőinek szereptévesztésében egy korszak kiútkeresése tükröződik. Mozgóképes feldolgozása A látszat ára magyar címmel a Netflix műsorán látható. 

...
Szórakozás

Az éden is veszedelmes, ha fojtogató önzésre épült

Philip Glass egy trilógiával tisztelgett a francia művészzseni és polihisztor Jean Cocteau előtt, ennek záró darabja a Les Enfants Terribles (Veszedelmes éden), ami november 13-tól látható az Operához tartozó Eiffel Műhelyházban.