Aradi Péter: Punk szöveget akartam írni

Aradi Péter: Punk szöveget akartam írni

Idén már kilencedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Ahogy mindig, most is interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Kecöli K. GergőGaál-Nyeste Katalin, Szűcs Ádám, Bánhidi Lilla, Török ÁbelGleb AnittaIglódi Csaba, K. Varga Bence és Visky András után most Aradi Péter mesél az alkotói folyamatról, a visszajelzésekről, és arról, mi foglalkoztatja most.

Fotó: Merész Márton

ko | 2023. szeptember 19. |
Aradi péter
A csend, amire vágytál
Kalligram, 2022, 252 oldal
Aradi Péter: A csend, amire vágytál könyv

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?

Hogy minden nap le kell ülni, és csinálni kell, másképp nem lehet.

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét?

Őrülten felbosszantottam magam egy szövegen, egy kortárs magyar szerző szövegén, és azt mondtam, hogy

ne már, ennél még én is jobbat írok.

Aztán nem sokkal később úgy keltem fel álmomból, egy szörnyen nyomasztó álomból – tényleg, bármilyen elcsépelten, közhelyesen, netán éppen, hogy hihetetlenül hangzik –, hogy na, igen, ez lesz az, ezt az érzést szeretném megfogni.

Mit vártál az első könyvedtől?

2023. október közepe, Margó-díj, október vége, Nobel-díj.

Zacskó kristály a szerelem a Nemzeti Együttműködés Rendszerében
Zacskó kristály a szerelem a Nemzeti Együttműködés Rendszerében

“Mások öngyilkossággal próbálkoznak, mi főzőtanfolyamra jelentkezünk” - így vágunk bele Aradi Péter első regényébe, amiben a teljes jövőképét elveszítő srác, az államhoz közeli ügynökségnél Dénes hol kábítószerezik, hol vakra issza magát, miközben az elnyomó politikai rendszerben fegyveres rablásokkal szórakoztatja magát. A 260 oldalas zúzással 82 fejezeten keresztül, folyamatos flashbackekkel elmondott történetben a főszereplő és az olvasó is tényleg csak a csendre, vagyis békére és nyugalomra vágyik. Ez a hét könyve.

Tovább olvasok

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Semmit. És nem azért, mert tökéletesnek tartom, közel sem az, hanem mert sikerült elengednem a szöveget,

nem foglalkozom már vele, egy új szöveg foglalkoztat.

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?

Szolláth Dávid. Amikor pedig a mi munkánk véget ért, természetesen a szerkesztőm, Torma Mária.

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

Az egyik barátom azt mondta, úgy érezte magát az olvasása után, mintha kísérő nélkül vedelt volna töményet, és nem ellazult volna, hanem rögtön rosszul lett volna tőle, és a vécében azért imádkozna, hogy minél hamarabb múljon el a rosszullét.

De soha nem fogom elfelejteni, amikor visszaírtak a Kalligramtól, hogy olvasták a szöveget, tetszett nekik, kisebb javításokkal, de kiadnák.

Ahogy azt sem, sőt, ezt még emésztgetnem kell, amikor néhány napja e-mailben értesítettetek, hogy bekerült a legjobb tízbe a Csend.

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla?

Bodó Béla Brumi a Balatonon. Sajnos nem sok emlékem maradt belőle. Nyár volt talán? A Brumi-könyveket nagyon szerettem, anyám rendszeresen olvasott belőlük, aztán egyszer csak úgy éreztem, eljött az idő, hogy egyedül is megbirkózzak az egyikkel. Elég nehézkesen ment az olvasás, de aztán egészen belerázódtam.

Hány évesen írtad meg az első olyan szövegét, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Ilyen még nem történt, nagyon törekedtem a Csend írása közben is, hogy minél irodalmiatlanabb legyen. Talán nem árulok el nagy titkot, amikor azt mondom: punk szöveget akartam. Talán Szolláth Dávid sem sértődik meg, ha elárulom, ő erre azt mondta, hogy punknak még nem punk, de legalább jó dühös. Ha egyszer úgy adok majd át egy szöveget, hogy tessék, irodalmat hoztam, akkor figyelmeztessetek, hogy vége, hagyjam abba.

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

Bret Easton Ellis Nullánál is kevesebb, legalább háromszor olvastam, kéznél volt a Csend írásakor is, hogy egy-két részt átcsempésszek.

Szikár, mégis laza és közben megrázó is.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Visky András: Kísérletező alkat vagyok, szeretek nagy tétekben játszani

Idén már kilencedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. A rövidlistásokat bemutató sorozatunkban ezúttal Visky András mesél lélektapasztalatról, a regény szigorú formájáról és a szöveggel való folyamatos kísérletezésről.

...
Nagy

Iglódi Csaba: Eluralkodott rajtam a mesevágy

A kilencedik Margó-díj rövidlistásainak bemutatkozó interjú közül most Iglódi Csabáét tesszük közzé, aki Dreher-szimfónia című családregényével került a legjobb tízbe.

...
Nagy

Gleb Anitta: Írásba emeltem konkrét vizuális elemeket

A kilencedik Margó-díj rövidlistásainak bemutatkozó interjú közül most Gleb Anittáét tesszük közzé, aki Pálok című kötetével került a legjobb tízbe.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

A hét könyve
Kritika
A háborúból nincs visszatérés, ez az élet
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

...
Kritika

A háborúból nincs visszatérés, ez az élet

A Mindenki másképp gyászol a hét könyve, amiben a háború nem esemény, hanem a létezés egyfajta állapota. A haditudósítás nem munka, hanem szembenézés a Gonosszal. Jászberényi Sándor a kegyetlenségben a sebezhetőséget, a kiszolgáltatottságban az ellenállást ábrázolja. 

Szerzőink

...
Sándor Anna

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

...
Litkai Gergely

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

...
Valuska László

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Bognár Péter: Nyílt sisakkal

Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen, ez a záró rész.

...
Kritika

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

A Füveskert merész vágásokkal élő, lírai hangú, látomásos prózakötet. Andrei Dósa ágbogas pop- és magaskulturális hivatkozáshálózattal dolgozik, és utat vesztett szereplőinek beállástörténetein keresztül voltaképp a művészi indulást meséli el. Ez a hét könyve.

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.