Ady Endre ma is mindennapi beszédtéma Nagyváradon

Ady Endre ma is mindennapi beszédtéma Nagyváradon

A Petőfi Irodalmi Múzeum januárban megnyitotta az Ady Endre Emlékmúzeumot a költő egykori budapesti lakásában, ahol beszélgetéssorozat indult Ady életéről. A legutóbbi eseményen az író köré épült nagyváradi kultusz került fókuszba, ami máig rendkívül élő, és mindennapi beszédtéma a városban. Az előadást ezúttal Imre Zoltán kultúrantropológus tartotta, és olyan történeteket mesélt a nyugatos költőről, amiből nemcsak Adyt, hanem kapcsolatait, és a korszakot is megismerhetjük.

Simon Eszter | 2022. szeptember 07. |

Rekkenő hőségben, de izgatottan érkeztem a Veres Pálné utca 4-6. szám alá, abba a polgári lakásba, ami 1917 őszétől Ady és Csinszka otthona volt. A költő lakásában majdnem minden bútor eredeti, a szalonba lépve azonnal magára vonja a figyelmet egy gyönyörű kék bársony ülőgarnitúra, amit Csinszka nagymamájának csucsai birtokáról hozatott fel a költő felesége. A szalonból nyílik Ady dolgozószobája, ahol az íróasztal mellett két ágy is helyet kapott, ám ebből csak az egyiket használta alvásra, a másikban rendszerint dolgozott.

Pollák Mama bodegája

Az előadásra várakozva családias hangulatban összehúztuk magunkat az egykori konyhában, amiből apró kamra nyílik, ma ez a múzeum jegypénztára. Imre Zoltán egy lebilincselő történettel már a legelső percben minden néző figyelmét azonnal megragadta. A kultúrantropológust - aki éveken keresztül vezette a nagyváradi Ady Emlékmúzeumot - egy kedves, személyes szál fűzi Adyhoz, ennek pedig fontos eleme egy bizonyos Pollák mama bodegája. 

-

Fotók: Simon Eszter

Az idős hölgy bodegája közkedvelt helynek számított Nagyváradon, tulajdonképpen a város kocsmájaként működött, és Ady visszajáró vendégként jóban volt Pollák mamával. A költő szinte második otthonaként tekintett a nagyváradi bohémvilág és a városi újság szerkesztőinek szórakozóhelyére, és jó pár verse született a pezsgő kocsmában. Imre Zoltán egy nap Nagyváradon az autóban várakozott feleségére, aki visszaszaladt valamiért a lakásba. Sokáig várt, mire feltűnt a felesége kisírt szemmel. A történet itt válik igazán érdekessé. Imre Zoltán feleségét egy idős úr megállította a kapuban, és elérzékenyülve elmesélte neki, hogy abból a házból vitték el Auschwitzba, ahol ma a kultúrantropológus él a családjával. A találkozás után néhány évvel Imre Zoltán felesége és a bácsi egészen véletlenül újra egymásba botlottak. Imre Zoltán felesége a nagyváradi filharmonikusok fuvolaművésze, és egyszer a zenekari próba alkalmával új karmester érkezett. A karmester nem más volt, mint az Auschwitzból hazatért bácsi. Annyira megörültek egymásnak, hogy ismét beszélgetésbe elegyedtek, így derült fény arra, hogy Imre Zoltán Pollák mama egykori lakásában él, a karmester pedig a hölgy alsó szomszédja volt. Ez a történet remek bizonyítéka, hogy

Nagyváradon a mai napig jelen van Ady kultusza.

A költő mindennapi beszédtéma a városban, hiszen Nagyváradot olyannyira átjárja Ady szellemisége, hogy majdnem mindenkinek van valamilyen személyes kötődése a költőhöz. Ady Nagyváradot sokszor Párizshoz hasonlította: modernebbnek látta, mint Budapestet, ráadásul itt nem kellett cenzúrázni a műveit, nem úgy, mint a fővárosban. Ady nem vallotta magát sem kommunistának, sem liberálisnak, úgy érezte Nagyváradon szabadon írhat és beszélhet.

Nagy találkozás az Emke Kávéházban

Imre Zoltán a száraz adatok helyett mindvégig olyan jellegzetes történeteket mesélt, amelyekkel valószínűleg nem találkozunk az irodalomkönyvekben. Ady a Nagyváradi Naplónak dolgozott, amikor megismerte Lédát, a találkozás pedig kissé kacifántosra sikeredett. Léda éppen hazatért Párizsból, amikor Nagyváradon meglátogatta barátnőjét, Jankát, azaz Fehér Dezsőnét. Janka férje szintén a Nagyváradi Napló szerkesztőjeként dolgozott. A baráti találkozóra Fehér Dezső is elment, de hogy ne unatkozzon egyedüli férfiként a társaságban, Léda is hívott egy partnert (mindeközben Léda még Diósy Ödön felesége volt). 

-

Amikor a kávéház ajtaján belépett Léda vendége, Halász Lajos, az asztal körül megfagyott a levegő. Janka zavartan fészkelődni kezdett a széken, és Fehér Dezső azonnal megérezte, hogy valamit elhallgatnak előle. Halász Lajos egy pillanatra megállt az ajtóban, végigpásztázta a rászegeződő tekinteteket, majd azzal a lendülettel, ahogy kinyitotta a Royal kávéház ajtaját, azonnal sarkon fordul és kiment. Fehér Dezső megsejtette, mi áll a háttérben. Halász Lajos korábban hosszan udvarolt a feleségének, a szerkesztő ezért azt hitte, hogy az asszony titokban újra találkozgat a férfival. Fehér Dezső felpaprikázva magukra hagyta a hölgyeket, de Léda és Janka nem sokáig maradtak egyedül. Beszélni kezdték körülöttük, hogy az Emke Kávéházban egy vicces fiatal férfi szórakoztatja a társaságot.

Így történt a nagy találkozás.

A két barátnő átment az Emke Kávéházba, ahol Ady abban a pillanatban beleszeretett Brüll Adélba, amint belépett az ajtón. Léda nemcsak gyönyörű volt, de igazi párizsi ruhát viselt, tekintetéből sugárzott az értelem, ami nagyon imponált Adynak. 

Ezek a történetek máig elevenek Nagyváradon, és Imre Zoltán szerint máig megmaradt valami abból a pezsgésből, ami Ady idejében érezhető volt a városban.

Tabéry Géza addig dicsérte Adyt, míg Csinszka beleszeretett

Imre Zoltán ezután a magyar irodalom egy talán kevésbé ismert alakjáról, Tabéry Gézáról mesélt, aki nélkül Ady és Csinszka talán sosem találkozott volna. Tabéry is írással foglalkozott és nagy rajongója volt Adynak. Csinszka és Tabéry hosszan leveleztek egymással, sőt a férfi hosszan udvarolt Csinszkának. Az író vonzalmát sokszor úgy próbálta kifejezésre juttatni, hogy Ady verseiből idézett Csinszkának. Tabéry addig áradozott a költőről, amíg egészen felkeltette Csinszka figyelmét, és a fiatal nő egy idő után már nem is volt kíváncsi levelezőpartnerére, sokkal inkább a különös költő érdekelte, akivel hamarosan levelezni kezdett. Tabéry és Ady később jó barátok lettek, mert Tabéry méltósággal belátta, hogy közte és Csinszka között soha nem forrt úgy a levegő, mint Adyval. 

Csinszka az életet választotta az irodalom helyett
Csinszka az életet választotta az irodalom helyett
Tovább olvasok

Imre Zoltán Tabéry Géza kapcsán is leginkább a kor szellemét érzékeltette. Tabéry regényeket és színdarabokat írt, amellett, hogy a Hét című napilap munkatársa volt, és később aktív szerepet vállalt a Tanácsköztársaság alatt. Az első világháború után még Nagyváradon is erősen cenzúrázták a lapokat, méghozzá úgy, hogy a nem kívánt cikkeket egészen egyszerűen kihúzták az újságból, ami így helyenként üres hasábokkal jelent meg. Tabéry Gézával előfordult, hogy Nagyváradról Debrecenbe utazott, felesége pedig csirkecombot csomagolt neki az útra. A húst egy újságpapírba tette, de amikor Tabéry át akart menni a határon és az őrök megtalálták nála a újságpapírba csomagolt ételt, a dermesztő hidegben meztelenre vetkőztették az írót. A határőrök gyanúsnak tartották az újságpapírt, mert nem engedhettek át semmiféle olyan információt a határon, ami esetleg veszélyt jelenthetett volna. Tabéry Géza ezek után sem hagyta maga mögött Erdélyt, szerette és változtatni akart Nagyvárad helyzetén. -

Ady kedvenc cukrászdájából nyílt múzeum Nagyváradon

Ady gyakran látogatta Nagyváradon a kedvenc cukrászdáját, ami a város központi helyén, a bíróság és a városháza közti téren állt. Szeretett innen dolgozni, nem is kellett sokat törnie a fejét, hogy miről írjon, gyakran átsétált a közeli bíróságra, majd a városházára, és az ott hallott pletykákat és történeteket vetette papírra. A költő halála után jó barátja, Tabéry Géza feladatának érezte, hogy fenntartsa az Ady körül kialakult kultuszt, ezért emlékmúzeumot nyitott. A múzeumnak olyan helyet akart választani, ami kedves volt Ady szívének,

így esett a választása kedvenc cukrászdájára.

A nagyváradi Ady Emlékmúzeum tehát a mai napig a költő egykori kedvenc cukrászdája helyén áll.

Versterápia - Ady Endre: Kávéházban
Versterápia - Ady Endre: Kávéházban

2006 óta május 17. az információs társadalom napja. Előzménye a távközlés világnapja volt, amit 1968 óta tartanak számon, annak emlékére, hogy 1865. május 17-én írták alá Párizsban a Nemzetközi Távíró Egyesület alapító okiratát húsz ország közreműködésével  köztük mi is. Dacára annak, hogy a távközlés modern technológiája bő másfél évszázados múltra tekint vissza, egészen a II. világháborúig az információs társadalom, azaz a tásadalomban az információk előállításának, terjesztésének, használatának és kezelésének legfőbb bázisai a kávéházak voltak. 

Tovább olvasok

Az előadás végén Imre Zoltán elmesélte, hogy Fehér Dezsőné könyvet írt Ady és Léda szerelméről, Breitner Jankát viszont a második világháború alatt a német katonák elhurcolták Auschwitzba. A kötet félig elkészült, és Janka feltett szándéka volt befejezni a könyvet, ám végül soha nem tért haza Auschwitzból. A munkája azonban nem veszett kárba, mert Dénes Zsófia később ezekből a félkész szövegekből, illetve saját kutatásaiból írta meg az Akkor a hársak épp szerettek… című kötetét, ami 1957-ben megjelent. A könyv alapját Fehér Dezsőné visszaemlékezései adják, illetve Léda emlékei és levelei, Dénes Zsófia ezeket egészítette ki a kötetben. Dénes Zsófia Ady egykori menyasszonya és jó barátja volt, kutatásaival egész élete során az Ady-legendák ellen, egy igazi Ady-kép kialakításáért küzdött.

Korábban összeszedtünk 10 érdekes tényt Adyról, amit itt olvashatsz el, az Ady-imázsról pedig ebben az interjúnkban olvashatsz.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Versterápia - Ady Endre: Kávéházban

A hajdani kávéházak hálózata maga volt a megtestesült információs társadalom, mindent meg lehetett tudni, csak jelen kellett lenni, figyelni, hallgatni, beszélgetni. Vasárnapi versterápia az információs társadalom napja alkalmából a századfordulós kávéházakról.

...
Hírek

Előkerült egy elveszettnek hitt filmfelvétel Ady Endre temetéséről

...
Nagy

„Sirály volt a bus magyar vizeken” – Így búcsúztatták a lapok száz éve Ady Endrét

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

Mit él át egy hegymászó felesége, ha a férje nem tér vissza az expedícióról? - Megnéztük Erőss Zsolt életéről szóló filmet

Múlt héten debütált Csoma Sándor első nagyjátékfilmje, amiben egészen új perspektívából közelítette meg Erőss Zsolt eltűnését és halálát, mivel az eseményeket a hegymászó felesége, Sterczer Hilda szemszögéből látjuk. A filmet A Hópárduc felesége című interjúkötet inspirálta. 

...
Podcast

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

Megnéztük A hatalom gyűrűi harmadik és negyedik részét, és ismét összeültünk Barna Bálint és Füzessy Tamás Tolkien-szakértőkkel, hogy megvitassunk, mit láttunk. Podcast.

...
Szórakozás

Bereményi Géza kalapja alatt elfér a 20. század

A Bereményi kalapja nemcsak egy alkotó ember, hanem egy korszak és egy kreatív életpálya krónikája is, amelyben a személyesből kiindulva merülünk el a kollektívban. A Papp Gábor Zsigmond által rendezett filmből kiderül, hogy számít-e egyáltalán a név, mire jó „a valósághűség látszata”, hogyan lehet csajozni egy sanzonnal, miközben végigkövetjük azt is, hogyan születik meg a szemünk láttára egy dal a konyhaasztal mellett.

...

Pető Andrea: Ha a háborús nemi erőszak áldozatait mártíroknak nevezzük, azzal nem nagyon segítünk

...

BORDA RÉKA: Minden második ismerősöm abúzus túlélője

...

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

...

Galgóczi Erzsébet nyíltan leszbikusként lett a Kádár-korszak népszerű szerzője [N/ők is írtak]

Polc

Negyven év után egy padláson bukkantak rá Czene Béla festményeire

...

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

...

Stanley Tucci a főzés-ízlelés-evés hármasán szűri át az életet

...

A Szív utca szerzőjének új könyvében a megszállott szenvedélyé a főszerep

...