Nagy ady endre mikszáth kálmán karinthy frigyes bródy sándor információs társadalom versterápia kávéház

Versterápia - Ady Endre: Kávéházban

2006 óta május 17. az információs társadalom napja. Előzménye a távközlés világnapja volt, amit 1968 óta tartanak számon, annak emlékére, hogy 1865. május 17-én írták alá Párizsban a Nemzetközi Távíró Egyesület alapító okiratát húsz ország közreműködésével – köztük mi is. Dacára annak, hogy a távközlés modern technológiája bő másfél évszázados múltra tekint vissza, egészen a II. világháborúig az információs társadalom, azaz a tásadalomban az információk előállításának, terjesztésének, használatának és kezelésének legfőbb bázisai a kávéházak voltak.

Edward Hopper: Chop Suey

Ady Endre: Kávéházban

Kávéházi sarokasztal,

Körülüljük szépen.

Így szoktuk azt minden este,

Így szoktuk azt négyen.

Diskurálunk, elpletykázunk

Egyről-másról, sorba -

Másképpen a téli este

Rém unalmas volna.

Egyik szinész, másik költő...

Összeillik szépen.

Valamennyi bohém fiú,

Van miről beszéljen.

A hír és név, a dicsőség

Valamennyi célja...

Mégis, mégis úgy elborong

A négy fiú néha...

És ilyenkor biztatgatjuk,

Vigasztaljuk egymást.

Másra visszük a beszédet:

- Lesz-e holnap telt ház?

- A szép Lili kap-e csokrot?

- Írt a hadnagyának?

...Addig, addig beszélgetünk,

Míg elfut a bánat.

Olykor-olykor kijelöljük,

Hogy ki beszél máma,

Mindeniknek van valami

Jó históriája.

Elsiratott ábránd éled

Mindenik mesébe',

Visszaint az ijfuságnak

Messze bolygó fénye.

Egyik este véletlenül

Én jöttem a sorba,

Mesélni a féltett multról

Nekem kellett volna.

Amit talizmánná tesznek

Hosszu, kínos évek:

A legelső szerelemről

Szóljon hát az ének!...

Belekezdtem... De egyszerre

Megbénult a lelkem,

Feltárult a mult előttem

Emlékekkel telten...

Egy kis város, ahol egykor

Olyan boldog voltam,

Egy szép leány, kiről egykor

Annyiszor daloltam...

Elszédített ennyi emlék,

Szemem könnybe lábadt...

- Mért is kérdeztétek az én

Bús históriámat?...

Bánat ült a fiuk arcán,

Elhallgattak szépen...

Ott csillogott az a könnycsepp

Mindnyájunk szemében...

Az 1800-as évek második felében, miután elcsitultak a forradalmi kedélyek és sikerült nyélbe ütni az osztrák-magyar kiegyezést, végre elkezdett áramlani az országba a pénz, a tőke, és beindult a prosperáció. Nemcsak a gazdaság lódult meg nagy dübörögve, hanem ennek következményeként világszinten is egyedülálló gyorsasággal fejlődött a legmodernebb technológiákat alkalmazó infrastruktúra (tömegközlekedés, közvilágítás), százával épültek az újabbnál újabb bérházak, középületek, melyek a mai napig meghatározó elemei nagyvárosaink városképének. Három évtized leforgása alatt a Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítésével megszületett Budapest népességszáma a háromszorosára nőtt, a századforduló elejére milliós nagyvárossá nőve ki magát.

A gazdasági változások jelentős társadalmi átalakulást hoztak, megjelent a munkásság és a polgárság. Az utóbbi létezett ugyan már korábban is, de mostanra lett igazán mérvadó és látványos jelenléte, mind a gazdasági, mind pedig a kulturális élet meghatározó formálója, szereplője. Azzal, hogy a mindennapok bonyolításának tekintetében új igényekkel jelentkeztek, a nagyvárosokat – élükön Budapestet – már eleve úgy tervezték újjá, hogy kiszolgálja ezeket az óhajokat, és a várost átszelő széles utak mentén épülő bérpalotákban, illetve közöttük, legyen hely üzleteknek, éttermeknek, múzeumoknak, színházaknak, de legfőképpen kávéházaknak!

Ez olyannyira jól sikerült, hogy a századfordulóra Párizs és Bécs mellett Budapest igazi kávéház főváros lett, a maga majd 600 kávéházával és még annál is több kávémérésével. Ahhoz, hogy egy vendéglátóhely kávéháznak mondhassa magát, komoly előírásoknak kellett megfelelnie nem csak méreteit, de szolgáltatásait tekintve is: legalább 150 négyzetméter területűnek kellett lennie, minimum 4 méteres belmagassággal, az utca szintjén elhelyezkedő főteremmel és bejárattal, külön férfi és női illemhellyel. Kötelező kellékei voltak a kávéházaknak a falakra erősített óriási tükrök és képek, a padlóra helyezett szőnyegek, illetve a felszolgáláshoz használt, szigorúan 22x28 centiméteres, ezüstözött alpaka tálcák. „Kávéház, az utcai föld feletti üzlethelyiség, melyben kávé, tea, csokoládé, külön italmérési engedély tárgyát képezõ szeszes italok, az utóbbiakhoz szükséges nedvek, végre az elsorolt cikkekkel fogyasztani szokott sütemények és hideg étkek (színházi vacsora) kaphatók, melyben legalább két rendes nagyságú tekeasztal folytonosan a közönség rendelkezésére áll, kivéve a kültelkeken és szállókban lévõ kávéházakat, melyekben egy tekeasztal is tarható, amely Kávéház felirattal van megjelölve. Templomtól, kórháztól és iskolától 50 m távolságra kell lennie.” (Révai Nagy Lexikona)

Vincent van Gogh: Le café de nuit

Az impozáns külsőségek és több, mint kielégítő kínálat ellenére a korabeli kávéházak nem a fogyasztásról szóltak. Senki sem azért járt oda, legalábbis nem elsősorban azért. A századforduló, majd a világháborúk közti időszak ezen intézményei, a kor szellemi központjai is voltak, hűen az első, keleti kávéházak elnevezéséhez, miket hol „mekteb muharribin”-nek (vitatkozás iskolája), hol „mekteb-i-ifránnak”-nak (bölcsek iskolája) hívtak. A kávé pedig a „bölcsek bora”, a „szellem itala”, ami élénkíti az elmét, megereszti a nyelvet, és csak úgy cikáznak tőle a gondolatok.

Mondhatni a kávéház volt a fórum, a piázza, a chat-szoba, nem egyszer iroda, börze, fontos üzleti és magánéleti döntések helyszíne. „Ágazatok” szerint szépen elkülönülve, mindenkinek megvolt a magáé: kereskedőknek, ügynököknek, politikusoknak, színészeknek, íróknak-költőknek. Az Oktogonon lévő Abbázia volt például a jogászok bázisa, Eötvös Károllyal a törzsvendégek élén, aki rendszeresen szervezett ide audienciákat. A Madách tér helyén álló Orczy-ház földszintjén üzemelő Orczy kávéházban működött a bőrbörze, ahol gyapjú- és nyersbőr kereskedők bonyolították ügyeiket. Nem messze tőlük, a Dob utcában álló Szeged városához fogadó kávéházában a gyémánt- és ékszerkereskedők bizniszeltek, míg pár sarokkal arrébb, a Király utca elején lévő Herzl kávéház a zsidó házasságszerzők, a sadchenek főhadiszállásaként szolgált. A Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte Drechsler-palota (régi Balettintézet) utcafrontján megnyitott Drechsler kávéház a színházi emberek egyik törzshelye volt, a hazai kiválóságok mellett megfordult itt Leoncavallo, Mahler, Puccini és Ibsen. Krúdy Gyula elmondása szerint Jókai Mór is gyakori vendég volt, sőt! állítólag itt táncolt utoljára a nagyközönség előtt: többen is látni vélték, amint csárdást és verbunkost lejt a kávéház egyik pincérnőjével. Lechner viszont inkább a Japánban (ma Írók Boltja) időzött sokat, több épületének első vázlatait kávéházi asztalának márványlapjára skiccelte fel, de később Rejtő Jenő és József Attila is előszeretettel dolgozott itt. Karinthy Frigyes és baráti társasága pedig a Hadik, a New York és a Centrál között ingázott. A kávéházakban nem csak a helyi ügyekről lehetett kimerítő mennyiségű és minőségű információhoz jutni – ezek transmitterei a köztudottan megbízható kávéházi pincérek voltak – de a hazai- és külföldi lapok bőséges kínálatának köszönhetően a nagyvilág eseményeiről volt mód tájékozódni.

„Már kora délután beül a kávéházba s nekiesik először a napilapoknak. A »Napló«-bul és »Lloyd«-okbul átfutja röviden a sürgönyöket, aztán úgyszólván mohón nyeli el vezércikkeiket, majd félredobja s a »Hon«-t keríti ki, egy pillanat alatt lefejtvén emlékezete gombolyagjáról a tárcaregény múlt számban megszakadt fonalát, hogy azt a mostanival összekösse. A »Reform«-ban a dolgok ijesztő állapotáról szerez tudomást, a »Fővárosi Lapok«-bul a társasélet újdonságait csemegézi, az »Ellenőr«-ben a koalíció újabb terveit, az »Egyetértés«-ben pedig polémiát keres szomjas tekintete.” (Mikszáth Kálmán: Az újságfaló, 1875)

Vaszary János: Kávéház a pesti korzón

Nem egy szerkesztőség a kávéházakban kezdte meg, vagy épp helyezte át ide működését. Ezek közül a „legtermékenyebb” a Centrál volt: innen indult példáult útjára A Hét és a Nyugat, illetve 1945 után az Újhold, a Válasz. A kávéházaknak köszönhetően legendásan jól működött az információáramlás a 100 évvel ezelőtti Budapesten, amit Karinthy egyszer le is tesztelt: elmesélt egy újonnan kitalált poént a budai Hadikban, majd elfogyasztotta kávéját, átkocsizott a pesti Centrálba, ahol már szakállas viccként halotta vissza másfél órával korábban kitalált történetét.

A régi kávéházakról, személyzetükről, törzsvendégeikről és arról, hogy milyen fontos szerepet játszottak az akkori világban, a kor szinte valamennyi írója megemlékezett írásaiban. Az élet javarészt itt zajlott, vagy ha épp máshol, akkor azt is vagy innen irányították, vagy itt lehetett róla tudomást szerezni. A hajdani kávéházak hálózata volt maga a megtestesült információs társadalom, mindent meg lehetett tudni, csak jelen kellett lenni, figyelni, hallgatni, beszélgetni.

„Hogy imádom én a kávéházat! Nincs elegáns szalón, melynek levegője, hegyek illata és pincérnője egy márkiné, amely fölérne előttem egy pesti nagy kávéházzal. Félezer emberrel lenni együtt bizalmasan, mindenféle fajtával, mindenféle osztállyal, aki a legbensőbb ügyeit tárgyalja előttem. Egy írónak a pesti kávéház – mennyország. És most már nem is rossz szagúak, nyáron hűsek, télen melegek. Ebben az iromba városban csak ez az egy intézmény tökéletes, bő kárpótlás azért, hogy nincs úgynevezett »társadalmi«életünk, pénzünk a luxusra és módunk, hogy kényelmes otthonunk legyen.

Nagyon megértem azokat a nem tisztelt kávéházi vendégeket, akik három hatos ára kávé mellett hat órát ülnek onix-asztal mellett, kitűnő világításnál fölülbírálják a világsajtót, és jól öltözött, egészséges és szép nőknek beszívhatják a forró lehelletét. Most már ritkán pofozkodnak a kávéházakban, ez kár is, haszon is, de ez más téma. A tulajdonosokat a jó mód – mindenkinek jól megy – disztingvált urakká tette, és a berendezés művészi és kedves, bár néhol bolondos. (Ott, ahol az építész kenyérbéllel akart Michelangelót játszani.) Ebben a világban az elsők vagyunk és ez is valami.” (Bródy Sándor: Kávéházban)

Kapcsolódó cikkek

Nagy

Versterápia - Madarak és fák napja

Május 10. a madarak és fák napja. Ebből az alkalomból egy zenés, képes, verses versterápiával készültünk mára.

Nagy

Versterápia - Nádasdy Ádám: A reggeli

Minél régebb óta vagyunk bezárva, annál több dolgot kell újradefiniálnunk életünkben. A rutinok, melyek biztonságos keretet adtak napjainknak, eltűntek, pedig fontosak lennének. Most nem csak arra van alkalmunk, hogy ezeket átgondoljuk, de akár arra is, hogy új szokásokat építsünk be a mindennapokba. Például a komótos, az egész napot megalapozó és mindent eldöntő reggelit!

Nagy

Versterápia - Csukás István: Isten megnyomja a tavasz-gombot

A járvány idejére felállítottunk egy költészeti “gyógyszertárat”, és hetente négy adagban kínálunk pirulák helyett verseket, vasárnaponként egy-egy képzőművészeti alkotással is kiegészítve.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.

Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!

Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.

Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.

Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.

Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.

Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.

Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.

Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.

Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.

A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK

Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!