Grecsó Krisztián: Valami népi
A napokban jelent meg Grecsó Krisztián legfrissebb novelláskötete, a Valami népi, amelynek történeteiben „a párhuzamosok a végtelenben sem mindig találkoznak, de a találkozások mégis elmesélhetők”. A könyv bemutatóján az író elmondta, a kötet írásai ciklusokba rendeződnek, ezek között van a Fehérben fehér című is, amely eredetileg a kötet címe lett volna (és ami egyébként egy alföldi hímzésfajta). Emellett olvashatunk a Valami népiben boldogságtörténeteket és olyan novellákat is, amelyek a kozmikus magányról szólnak.
Olvass bele ITT!
A szegvári gyerekkor, a néptáncos múlt, Ottlik, Kertész és Móricz neve is szóba került Grecsó Krisztián Valami népi című novelláskötetének kedd esti bemutatóján a Radnóti Színházban. A szerzővel Szilágyi Zsófia irodalomtörténész beszélgetett, közreműködött Szabó Balázs.
Fotó: Hrotkó Bálint/Magvető
Tovább olvasokNemes Nagy Ágnes: „Maszk nem takarta már”
Száz évvel ezelőtt, 1922. január 3-án született Nemes Nagy Ágnes Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, esszéista. Éppen ezért az idén Nemes Nagy Ágnes-emlékévet ünneplünk. Az alkalomból nemrég szabadtéri kiállítás nyílt és egy rendezvénysorozat is kapcsolódik a centenáriumhoz. A Jelenkornál egy Nemes Nagy Ágnes-album jelenik meg idén tavasszal. A hagyatékában fennmaradt fényképek felvillantják életének főbb szakaszait nem éppen idilli gyerekkorától fiatalságán és küzdelmes alkotóévein át irodalmi szerepének kiteljesedéséig. A fényképeket verseiből, prózai írásaiból, interjúiból válogatott szövegek kísérik, amelyek végigkövetik Nemes Nagy Ágnes életét, bemutatják nézeteit a világról és az irodalomról, és mint egy kis breviárium, válogatást nyújtanak életművéből.
![„A költészet öröm, de az örömöt meg kell tanulni” [Nemes Nagy Ágnes 100]](https://konyvesmagazin.hu/file/slides/2/26687/fe_229_160_nna_fedokep.jpg)
Izgalmas videó készült Nemes Nagy Ágnes születésének 100. évfordulójára a Jelenkor Kiadó és a Könyves Magazin együttműködésében. A #nemesnagy100 – „érzelemmel telített tárgyak” című centenáriumi filmben Ferencz Győző, Kustos Júlia, Lator László és Závada Péter mesél Nemes Nagy Ágnesről és költészetéről. Szóba kerül többek közt, hogy mennyire tudatos nyilatkozó volt, hogy a szigorúsága mellett milyen jó humora volt, ahogy az is, hogy a tárgyias költészetében miként volt jelen a személyesség.
Tovább olvasokHaász János: Apám óriás lesz
Haász János ezúttal egybefüggő történetté összeálló novellákkal jelentkezett. Az Apám óriás lesz szinte már fordított felnövésregényként is olvasható, de valójában nem a gyerekkor evidenciáiból fejti meg a felnőttkort, inkább a felnőttkor eszével próbál visszamenőlegesen emlékeket kreálni. Megjelenik benne a dollárbolt, felbukkannak a Rejtő- és Delfin-könyvek, kiderül, min lehet jól gombfocizni, és milyen csapat az az Ácsi Milán, de előkerül a cigirágó, a télfifagyi, a hétfői adásszünet a tévében, a Szabó család és persze a hétzenés kvarcóra.
Olvass bele ITT.
Cserna-Szabó András: Fél négy/ Fél hét/ Félelem és reszketés Nagyhályogon
Cserna-Szabó András Fél négy című első könyve 1998-ban, a Fél hét című második kötete 2001-ben, a Félelem és reszketés Nagyhályogon című novellaciklusa 2003-ban jelent meg. A szerző első három könyve - melyet nemcsak a címek első három betűjének azonossága, de közös atmoszférájuk is egybefűz - először jelenik meg egyetlen kötetben.
Örkény István: Niagara Nagykávéház
Örkény István új életműsorozatának ötödik és hatodik kötete az író novellisztikáját fogja át. A korábban közreadott népszerű kisregények és egypercesek mögé nézve az olvasó izgalmas felfedezőútra indulhat a legjellemzőbb motívumok, témák forrásától, a korai groteszktől, a háború előtti kor lázas, fiatal tempójától a fenyegetettség, majd pusztulás krónikáin át a szenvedés, a túlélés traumáinak szédületéig. Örkény legelső kötetének címét kölcsön véve a Tengertánc (Novellák I.) a harmincas évektől az ötvenes évek végéig gyűjti egybe a termést, majd a Niagara Nagykávéház (Novellák II.) folytatja a sort az írói elhallgattatás idejének darabjaitól az utolsó remeklésekig.
Erdős Virág könnyei
Erdős Virág az első karanténidőszakban biciklis futárként dolgozott, új verseskötete ennek a tapasztalatnak a lenyomata. A versekből kiderül, hogy mi a kapcsolat a költészet és a biciklis futárkodás között, és hogyan változtatta meg a mindennapjainkat és a városhoz fűződő viszonyunkat a vírustól való félelem. „Erdős Virág kiapadhatatlan könnyein keresztül mindennél élesebben mutatkozik meg az egymásra utalt társadalmi rétegek elzárkózása, miközben a versek kísérletet tesznek arra, hogy olyan nyelvet alkossanak meg, amely bár kisajátítja a hatalom, a hivatalosság szavait és kliséit, mégis szuverén marad” – olvashatjuk a fülszövegben.
Olvass bele ITT.
Erdős Virág a 24.hu-nak adott interjújában azt mondta, szerinte 2020-ban József Attila-díjjal a hátizsákban biciklisfutárkodni kevésbé gáz, mint MMA-, NKA- vagy éppen Térey-ösztöndíjból élni.
Tovább olvasokEdith Bruck: Az elveszett kenyér
2021 nyarán az Elveszett kenyér című regényével Bruck Edith Olaszországban élő magyar író lett a Viareggio-Repaci irodalmi díj egyik győztese. A magyar származású, de 1955 óta Olaszországban élő költő, író, rendező ugyanezzel a könyvével tavaly bekerült a másik tekintélyes olasz irodalmi díj, a Premio Strega öt döntős írója közé is. A kötet január végén magyarul is megjelent. Bruck Edith első könyvének megjelenése után hatvan évvel ebben a könyvben ismét felidézi gyerekkorát, majd pedig életének azt az időszakát, amikor télen-nyáron ugyanabban a facipőben taposta a földet Auschwitzban, aztán Németország különböző koncentrációs táboraiban. Mesél a saját családja körében megtapasztalt elidegenedésről, aztán arról, hogyan próbált meg Izraelben gyökeret ereszteni, majd pedig arról, hogyan talált magának egy teljesen új életformát, amikor egy hozzá hasonló száműzöttekből álló tánccsoporttal bejárta fél Európát, és végül Olaszországban kötött ki.
A múlt emlékének őrzését hangsúlyozta Ferenc pápa a magyar származású írónő, Bruck Edith holokauszt-túlélővel tartott találkozóján a Vatikánban, írja az MTI.
Tovább olvasokNyáry Krisztián: Nem kötelező 2. – Tiltott irodalom
Közel háromezer év magyar és világirodalmi terméséből válogatta össze Nyáry Krisztián a Nem kötelező 2. – Tiltott irodalom – Klasszikus irodalmi művek az azonos neműek közti szerelemről című kötetet, amelynek fókuszában az azonos neműek szerelme áll. A szöveggyűjtemény arra hívja fel a figyelmet, hogy az európai irodalom egy fiúszeretője halála miatt bosszút álló hős történetével és egy saját neméhez vonzódó költőnő szerelmes verseivel kezdődik, ehhez képest Homérosz Iliásza és Szapphó versei ma Magyarországon, egy 2021-ben elfogadott törvény értelmében nem adhatók fiatalkorúak kezébe, mivel a homoszexualitást jelenítik meg. A könyvbemutatón kiderült, a kötet íve az ókortól a közelmúltig húzódik (máig élő kortárs szerző műve nem szerepel a kötetben), és nagyjából fele-fele arányban szerepel benne vers és próza, illetve megtalálható még néhány drámarészlet (például A vágy villamosából).
Ez a könyv nem jöhetett volna létre Orbán Viktor és azok nélkül, akik különböző stratégiákat eszelnek ki arról, ki legyen a következő közellenség – mondta Király Levente, a Corvina igazgatója a Nem kötelező 2. – Tiltott irodalom – Klasszikus irodalmi művek az azonos neműek közti szerelemről című kötet hétfő esti bemutatóján a Magvető Caféban. A kötetbe Nyáry Krisztián válogatott közel háromezer év magyar és világirodalmi terméséből, mégpedig olyan műveket, melyek fókuszában az azonos neműek szerelme áll. A bemutatón Nyáry Krisztiánnal Nádasdy Ádám beszélgetett, felolvasott Bánfalvi Eszter és Fehér Tibor, zongorán játszott Somlai Valéria.
Tovább olvasokBorbély Szilárd: Bukolikatájban
Folytatódik a Borbély Szilárd-életműkiadás: az idén egy posztumusz verseskötete jelenik meg, és újra kiadják a Halotti pompa című könyvét is. A Bukolikatájban anyagát Borbély Szilárd 2013-ban állította össze a 2010 után keletkezett verseiből. A kiadó szerint a Bukolikatájban egy jelentős költői életmű súlyos záróköve. Borítóját, ahogy a Borbély Szilárd-életműsorozat többi darabját, Tillai Tamás tervezte Rozsda Endre Tekintet című festményének felhasználásával. „A Nincsteleneken, vagyis sokáig a Már elment a Mesijás? című szövegen dolgoztam édesapám halála, 2006 óta, hol csak fejben, hol gépen és papíron is. A Nincstelenek címet Németh Gábornak köszönhetem, hálás vagyok érte. Egyébként mindig versszövegen töröm a fejem és versnyelveken. 2009 óta hosszúverseken dolgozom leginkább, Bukolikatájban (Idÿllek) munkacímmel” – nyilatkozta 2013 júniusában Borbély Szilárd a Bárka folyóiratnak.
Jászberényi Sándor: Tíz év háború
Jászberényi Sándor az elmúlt 10 évben végigtudósította az egyiptomi forradalmat, járt a líbiai polgárháborúban, vagy kéttucatszor a Gázai Övezetben, Irakban és Szíriában az Iszlám Állam dúlása alatt, Nigériában, Csádban, Jemenben. Ezalatt az évtized alatt elhasznált vagy négy kamerát. Kettőt a szeme előtt törtek darabokra a hatóságok, egyet elloptak, egynek megette a szenzorát a sivatagi homok. Mindent és mindig fotózott, élőket és halottakat, katonákat és civileket, örömöt és bánatot. Ennek a tíz év háborúnak a lenyomata ez a fotóalbum és esszékötet.
A Varjúkirályban Jászberényi Sándort íróként az érdekelte, hogy rekonstruáljon egy végtelenül hiányos történetet. A Margó első napján magánmitológiáról és az írással kapcsolatos félelmeiről is mesélt.
Tovább olvasok
