Grecsó Krisztián: A történelem ott van a pórusaimban

Grecsó Krisztián: A történelem ott van a pórusaimban

A szegvári gyerekkor, a néptáncos múlt, Ottlik, Kertész és Móricz neve is szóba került Grecsó Krisztián Valami népi című novelláskötetének kedd esti bemutatóján a Radnóti Színházban. A szerzővel Szilágyi Zsófia irodalomtörténész beszélgetett, közreműködött Szabó Balázs.

Fotó: Hrotkó Bálint/Magvető

Ruff Orsolya | 2022. február 09. |
Grecsó Krisztián
Valami népi
Magvető, 2022, 279 oldal
-

Valami népi címmel jelent meg Grecsó Krisztián új novelláskötete, és persze a beszélgetés kezdetén rögtön adta magát a cím, amelyet Szilágyi Zsófia bátornak nevezett. A szerző elmondta, hogy volt egy pillanat az életében, amikor rácsodálkozott a saját származására, és épp azt igyekezett megfogni, hogy neki személyesen mit jelent a népi. Ennek kapcsán pedig elmesélte egy gyerekkori néptáncos élményét, amikor a nagymamája azt találta mondani, hogy „így csak a parasztok táncolnak, és ilyet nem lehet csinálni”. Mindezt úgy, hogy a család tagjai „több generációra visszamenőleg parasztok voltak”. 

-

A mából elmesélve skanzeni állapotként jellemezte Grecsó a gyerekkorát, hiszen még a digitális robbanás és a rendszerváltás előtt gyerekeskedett. A népiség meghatározása ugyanakkor számára mindig is problematikus volt – még akkor is, amikor az adott közegben élt. Mindenesetre fontosak voltak számára az olyan kérdések, minthogy kik vagyunk és számítunk-e. „Ez mindig is érdekes volt nekem, de nem volt ennyire személyes” – tette hozzá. 

Míg a népi írók közül sokan úgy tértek vissza a vidékhez, hogy előtte eltávolodtak tőle (Illyés Gyula például egészen Párizsig ment), a fontos sorvezetőnek tekintett Móricz Zsigmond ezzel szemben a népi irodalmi mozgalom elindulásakor attól rettegett, hogy az emberek rájönnek: ő nem paraszt. Grecsó mindössze 14 évesen került el otthonról, sok szegvári dologról így már nem értesült, a nagy beavatások (például a barátokban való első csalódások) elmaradtak. Az elszakadást akarattal csinálta, haragos kamasznak tűnt abban az időben, bár inkább sértett volt – például azért, mert a gimnáziumban azt érezte, hogy nem kapott hasznos tudást az apjától. Ma már persze azt mondja, hogy szerinte jogtalanul haragudott az apjára „a hippiskedés miatt”. Az édesapja annak idején kinézett a szegvári keretek közül, látott egy másik világot, és azt hitte, hogy amit látott, azt el lehet felejteni. Grecsó szerint viszont nem lehet. 

-

Az írás már gimnazistaként fontos része volt az életének, „erős öntudattal” színdarabokat írt, és ma már szerencsésnek tartja magát, hogy olyan közegbe került, ahol nem nyomták el – ennek eredményeként pedig bemutatták, bármilyen rossz színdarabot is vetett papírra. „Aki azt most elolvassa, önbizalmat meríthet belőle” – biztatta a mai kamaszokat. Szerencsésnek nevezte azt is, hogy még a szegedi egyetem előtt elvégezte a tanítóképző főiskolát, így kialakult egy kritikai szemlélete, megismerkedett a kortárs irodalommal, nem utolsósorban pedig nagyon megbecsülte, hogy egyetemista lehet Szegeden. 

Elhangzott az is, hogy mostanában sok Nagy Lászlót olvas, vele kapcsolatban pedig fontosnak tartotta kiemelni a végtelen hitet abban, hogy az írás által meg lehet váltani a világot. Régebben ezen mosolygott, most viszont már irigykedve gondol rá, mivel jó lehet hinni abban, hogy az írása valami kicsit „belemasszíroz a világba”.

-

A kötet írásai ciklusokba rendeződnek, ezek között van a Fehérben fehér című is, amely eredetileg a kötet címe lett volna. A „fehérben fehér” amúgy egy alföldi hímzésfajta, és Grecsó szerint hihetetlen alázatot sugall az egész munka, hiszen a végeredmény tulajdonképpen alig látszik. A Fehérben fehér ciklus alcíme pedig Parallel történetek lett (azért nem Párhuzamos történetek, mert azt Nádas Péter már belakta).

Grecsóban amúgy írás közben összeértek a karanténélményei (például az az értelmiségellenesség, ami a „Menjetek el kapálni!” felszólításban csúcsosodott ki), és azok az általa olvasott tanulmányok, amelyek a negyvenes évek második felében történteket taglalták. A bírósági jegyzőkönyvekben például előbukkant az egyik főagitátor neve, ő pedig egyszer csak rájött, hogy ismeri ezt az embert: jóságos bácsikaként emlékezett rá, aki örökké a parkban pipázott. „A történelem ott van a pórusaimban” – vonta le a következtetést.

-

A szerző felolvasott egy részletet a kötetből, amelynek sugárkezelésre várók a hősei – ez a szöveg, bármilyen furcsán is hangozzék elsőre, a boldogságtörténetek között kapott helyet. „Remélem, hogy a ciklusokon átível valami derű, és valami kimosolyog a nehéz helyzetekből” – mondta. A kötet egy másik ciklusában (Istennek nehéz) ugyanakkor a kozmikus magányt akarta megírni, ami sokaknak sajátja. Szerinte ugyanis mások sorsával nem lehet semmilyen módon azonosulni, és gigászi mód egyedül vagyunk.

Grecsó Krisztián két olyan regényt említett, amelyek hatását elsőre ő maga sem vette észre, mégis folyamatosan dolgoznak benne, és ebben a kötetben is fontos szervezőelvként jelentkeznek. Ez a két könyv Ottliktól az Iskola a határon (a beavatottság és a civil lét átélhetetlensége miatt), a másik pedig Kertész Sorstalansága (különösen az a vonása, hogy miként lehet az ember önmaga ellensége a győztesekkel szemben). Az esten elhangzott az is, hogy egyelőre képtelen saját aparegényt írni, ám az apatörténeteiből kis szeletek belekerültek az új kötetbe.

-

Természetesen sok szó esett a magyar faluról, ahonnan szerinte már hiányzik az állandóságérzés. „A burokvédettség megszűnt” – mondta, a közösségek szétrobbantak. Ennek egyik oka, hogy sokan a magyar falvakból már külföldön dolgoznak, de pusztítónak tartja a dizájnerdrogok megjelenését is a kisfalvakban. A problémák között említette még a kasztrendszer visszatérését. Mindezeken túl megváltozott a nők öntudata, amihez a férfiak képtelenek voltak felzárkózni, ezt a típusú változást képtelenek voltak feldolgozni. Mindent összevetve úgy vélte, hogy egy mostani kis Grecsónak a jelenlegi viszonyok között sokkal nehezebb lenne íróvá válnia – pedig annak idején sem volt könnyű.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Grecsó hősét villámcsapásszerűen éri a felismerés, hogy már nem szeretik

Grecsó Krisztián Valami népi című új kötetének történetei azokról az otthontalan helyzetekről szólnak, amikor azt érezzük, hogy nem vagyunk a helyünkön. Mutatunk egy részt belőle!

...
Hírek

Grecsó Krisztián új kötetében a Pletykaanyut szólítja meg

Grecsó szerint a Valami népi húsz év után a Pletykaanyu című kötetet szólítja meg.

...
Hírek

Beck Zoltán zenésítette meg Grecsó Krisztián Magánapokrifját - nézd meg!

Grecsó azt írta a videó kapcsán, hogy "Az Apokrif és a Magánapokrif. A két vers nézi egymást, mint hűtlen házastársak békülés után."

AZ OLVASÓK ORSZÁGA
...
Nagy

Ha eltévedsz az információs dzsungelben, már nem hiszel el semmit - és pont ez a cél

...
Podcast

Hogyan teremthetünk jobb Magyarországot 2030-ra?

...
Nagy

A nőiesség kultusza még ma is sok nőt hátráltat az önmegvalósításban

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

A Halott Pénz-könyv még a tagoknak is tudott meglepetést okozni

A Halott Pénz Na még mit nem?! című kötetét mutatták be a Hajógyár és az A38 hajó Zene x Szöveg programsorozatának legutóbbi alkalmán. Járai Márkot, Boros Gábort és a kötet egyik szerzőjét, Jávor Bencét Erdős Viki kérdezte zenekari titkokról, a sikerig vezető útról, közös munkáról és az írás folyamatáról.

...
Szórakozás

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

Az Északi brutális: tele ordító férfiakkal, vérrel és zsigerekkel - és persze gyönyörű tájakkal és szuperhangulatos újpogány zenével. Robert Eggers rendező láthatóan élvezte, hogy megcsinálhatta a saját mozgóképre ültetett viking sagáját. A kérdés, hogy elég-e egy jó filmélményhez, ha történelmileg többnyire hiteles.

...
Szórakozás

Ternovszky Béla: A Macskafogó minden szempontból kegyelmi állapotban íródott

Ternovszky Béla animációs filmkészítőként is megmaradt nézőnek, és saját bevallása szerint világéletében olyan filmeket akart rendezni, amelyekre máskülönben ő is beült volna. Interjúnkban a Macskafogóról, festészetről, színészi próbálkozásokról és Rejtőről beszélgettünk vele.

Hírek
...
Alkotótárs

Kiválasztották a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj 10 döntősét

...
Hírek

Nádas Péter a Világló részletekért elnyerte a Berman Irodalmi Díjat

...
Hírek

Meghalt Vangelis

...
Hírek

Megmenekült és megújult a Hévíz folyóirat

...
Szórakozás

Megvan, ki játssza Coriolanus Snow-t az Éhezők viadala előzményfilmjében

...
Hírek

Mi történne a világgal méhek nélkül?

...
Szórakozás

Julianne Moore főszereplésével készül az új Atwood-adaptáció

...
Hírek

Ősszel jelennek meg Alan Rickman naplói

...
Beleolvasó

Szeifert Natália Örökpanorámája egy képzeletbeli falu keletkezését és pusztulását kíséri nyomon

...
Hírek

Orbán Viktor a mindennapos olvasásra buzdít

...
Hírek

Libri-díj, Nick Cave-doksi, Irodalmi Diszkó [Programajánló]

...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!