„A költészet öröm, de az örömöt meg kell tanulni” [Nemes Nagy Ágnes 100]

„A költészet öröm, de az örömöt meg kell tanulni” [Nemes Nagy Ágnes 100]

Izgalmas videó készült Nemes Nagy Ágnes születésének 100. évfordulójára a Jelenkor Kiadó és a Könyves Magazin együttműködésében. A #nemesnagy100 – „érzelemmel telített tárgyak” című centenáriumi filmben Ferencz Győző, Kustos Júlia, Lator László és Závada Péter mesél Nemes Nagy Ágnesről és költészetéről. Szóba kerül többek közt, hogy mennyire tudatos nyilatkozó volt, hogy a szigorúsága mellett milyen jó humora volt, ahogy az is, hogy a tárgyias költészetében miként volt jelen a személyesség.

Könyves Magazin | 2022. január 03. |

A centenáriumi videó Nemes Nagy Ágnes személyiségének két nagyon izgalmas rétegét tárja fel. Kustos Júlia például arról beszélt, hogy mennyire tudatos nyilatkozó és gondolkodó volt Nemes Nagy Ágnes, még az interjúkban sem nagyon engedett teret annak, hogy olyan kérdéseket kapjon, vagy hogy olyan válaszokat kelljen adnia, amik nem őt tükrözik. Ura akart lenni a saját interpretációjának is. Lator László úgy emlékezett, hogy Nemes Nagy Ágnesnek két arca volt: az egyik szigorú, nagyon okos és nagyon pontos volt, a másik pedig egy jó humorú asszony. Közben a filmben időnként feltűnik maga Nemes Nagy Ágnes is, aki archív felvételeken arról beszél, hogy a költészet bizonyos értelemben szórakozás és öröm, de olyan öröm, amit tanulni kell, amibe bele kell rakni egy kis munkát ahhoz, hogy működjön.

„Valami új hangot kellett találnom” [Nemes Nagy Ágnes 100]
„Valami új hangot kellett találnom” [Nemes Nagy Ágnes 100]

Száz éve született Nemes Nagy Ágnes Kossuth- és József Attila-díjas  költő, műfordító, pedagógus. Az Arcanum segítségével most öt érdekességet gyűjtöttünk össze korábbi interjúiból.

Tovább olvasok

Ferencz Győző azt emelte ki, hogy Nemes Nagy Ágnesnek nagyon meg kellett szenvednie azért, hogy elfogadják. Mindenfelől kapott elbátortalanító jelzéseket, sokan bírálták azért, hogy költő akart lenni, illetve hogy nő létére akart költő lenni, a pályatársai részéről is érték kellemetlenségek. Fegyelmezettségével azonban ezt nagyszerűen kezelte. Lator László úgy fogalmazott, Nemes Nagy nem szerette, ha nőköltőnek titulálták. Mint mondta, valószínűleg nagy költőnek tartotta magát, és nem tartozott hozzá ehhez a nagysághoz, hogy éppen nő vagy férfi. Ferencz Győző szerint már nagyon korán, de szinte feltűnésmentesen vállalta azt a szerepet, miszerint a magyar irodalomban a nők emancipációjának az emblematikus alakja lett.  

A videóban szóba kerül a rejtőzködés időszaka is, azok az évek, amelyekben nem publikálhatott. Lator László szerint a történelem változásaival Nemes Nagy Ágnes sorsa is állandóan változott. Ferencz Győző elmondása szerint abban az időszakban csak gyerekverseket írhatott, valamint fordíthatott, ugyanakkor a gyerekverseket is komolyan vette és sok politikai utalás is van bennük. Az aranyecset például nem is igazán gyerekeknek való, tele van politikummal, a zsarnok megdöntése, a visszataszító diktátor alakja jön elő benne, illetve a szólásszabadság, az alkotói szabadság témája.

100 éve született Nemes Nagy Ágnes
100 éve született Nemes Nagy Ágnes

Száz évvel ezelőtt, 1922. január 3-án született Nemes Nagy Ágnes Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, esszéista.

Tovább olvasok

Költészetével kapcsolatban Kustos Júlia arra mutatott rá, ahogy a versek ráközelítenek az apró dolgokra és ahogyan folyamatosan változik a fókusz: „nagyon érdekesen összekötött képei, érdekesen egymásra játszott síkok vannak”. Závada Péter ezt úgy fogalmazta meg, hogy nem egy folyamatosan zajló filmet, hanem állóképek sorozatát látjuk, amik kiszakítják a megfigyelt tárgyat a környezetükből és minden mást zárójelbe tesznek. Többen is hangsúlyozták, hogy Nemes Nagy Ágnes mindvégig életműben gondolkodott. Ferencz Győző szerint közhely vele kapcsolatban, hogy mindig a válogatott műveit írta, valójában arról volt szól, hogy folyamatosan írt, folyamatosan bővítette és visszamenőleg átszerkesztette az anyagait. Lator László szintén a költő tudatosságára hívta fel a figyelmet, amikor elmondta, hogy Nemes Nagy Ágnes egyrészről azt írta, ami jött neki, másrészről a tudata állandóan ellenőrizte, amit írt.

A videó végén a tárgyias költészet témája került előtérbe. Azt minden szereplő hangsúlyozta, hogy bár a személyes hangot idővel elhagyta, a versekben ettől az ő személye még ugyanúgy benne van. Závada Péter szerint ismeretelméleti tétje van ezeknek a verseknek, a világ megismerése a tét. Az objektív, filozofikus szövegeket Nemes Nagy Ágnes személyességgel vezette fel, ezzel pedig bevont minket, olvasókat is a vizsgálódásba, a nagy titok felfedezésébe.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

„Valami új hangot kellett találnom” [Nemes Nagy Ágnes 100]

Száz éve született Nemes Nagy Ágnes Kossuth- és József Attila-díjas  költő, műfordító, pedagógus. Az Arcanum segítségével most öt érdekességet gyűjtöttünk össze korábbi interjúiból.

...
Hírek

100 éve született Nemes Nagy Ágnes

Száz évvel ezelőtt, 1922. január 3-án született Nemes Nagy Ágnes Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, esszéista.

...
Gyerekirodalom

Nemes Nagy Ágnes azt vallotta, a gyerekek ösztönösen keresik és teremtik meg a szépet

Január elején ünnpeljük Nemes Nagy Ágnes születésének századik évfordulóját, aki a felnőttek mellett sokat írt gyerekeknek is.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: A család olyan, mint egy falka

...

A Szegény párákban Frankenstein, a szex és Mary Shelley is a ma nőjéről beszélnek

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Orczy Mimi ezúttal Párizsban nyomoz egy eltűnt műkincs után – Olvass bele!

Folytatódik Ruff Orsolya kalandregénye, melyben a tűzrőlpattant báró Orczy Miminek egy francia bűntényt és eltűnést kell felderítenie.

...
Gyerekirodalom

Elhunyt a Babar könyvek szerzője

Laurent de Brunhoff festő és mesemondó, aki Babarról, az elefántkirályról szóló képeskönyvsorozattal lett híres, 98 éves volt.

...
Gyerekirodalom

10 nyuszis mesekönyv húsvétra és azon túl

Az édes tapsifülesek kiskorú rajongóinak és szüleiknek élő nyuszi helyett inkább gyönyörű gyerekkönyveket ajánlunk.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A legújabb Bűn és bűnhődés egyelőre nehezen találja az irányt

Dosztojevszkij nagy klasszikusát, a Bűn és bűnhődést Gáspár Ildikó adaptálta színpadra az Örkényben. Vannak erős pillanatai, mégis hiányérzetünk maradt.

...
Szórakozás

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

...
Szórakozás

Az Oscar-díjas American Fiction beavat egy bonyolult gyászfolyamat részleteibe

Cord Jefferson első játékfilmje nyerte a legjobb adaptált forgatókönyv kategória Oscarját. Utánajártunk, melyik regény volt az alapanyaga, és eláruljuk, hogy tetszett nekünk a Magyarországon egyelőre csak a Prime Video kínálatában elérhető mozi.