A centenáriumi videó Nemes Nagy Ágnes személyiségének két nagyon izgalmas rétegét tárja fel. Kustos Júlia például arról beszélt, hogy mennyire tudatos nyilatkozó és gondolkodó volt Nemes Nagy Ágnes, még az interjúkban sem nagyon engedett teret annak, hogy olyan kérdéseket kapjon, vagy hogy olyan válaszokat kelljen adnia, amik nem őt tükrözik. Ura akart lenni a saját interpretációjának is. Lator László úgy emlékezett, hogy Nemes Nagy Ágnesnek két arca volt: az egyik szigorú, nagyon okos és nagyon pontos volt, a másik pedig egy jó humorú asszony. Közben a filmben időnként feltűnik maga Nemes Nagy Ágnes is, aki archív felvételeken arról beszél, hogy a költészet bizonyos értelemben szórakozás és öröm, de olyan öröm, amit tanulni kell, amibe bele kell rakni egy kis munkát ahhoz, hogy működjön.

„Valami új hangot kellett találnom” [Nemes Nagy Ágnes 100]

Száz éve született Nemes Nagy Ágnes Kossuth- és József Attila-díjas  költő, műfordító, pedagógus. Az Arcanum segítségével most öt érdekességet gyűjtöttünk össze korábbi interjúiból.

Tovább olvasok

Ferencz Győző azt emelte ki, hogy Nemes Nagy Ágnesnek nagyon meg kellett szenvednie azért, hogy elfogadják. Mindenfelől kapott elbátortalanító jelzéseket, sokan bírálták azért, hogy költő akart lenni, illetve hogy nő létére akart költő lenni, a pályatársai részéről is érték kellemetlenségek. Fegyelmezettségével azonban ezt nagyszerűen kezelte. Lator László úgy fogalmazott, Nemes Nagy nem szerette, ha nőköltőnek titulálták. Mint mondta, valószínűleg nagy költőnek tartotta magát, és nem tartozott hozzá ehhez a nagysághoz, hogy éppen nő vagy férfi. Ferencz Győző szerint már nagyon korán, de szinte feltűnésmentesen vállalta azt a szerepet, miszerint a magyar irodalomban a nők emancipációjának az emblematikus alakja lett.  

A videóban szóba kerül a rejtőzködés időszaka is, azok az évek, amelyekben nem publikálhatott. Lator László szerint a történelem változásaival Nemes Nagy Ágnes sorsa is állandóan változott. Ferencz Győző elmondása szerint abban az időszakban csak gyerekverseket írhatott, valamint fordíthatott, ugyanakkor a gyerekverseket is komolyan vette és sok politikai utalás is van bennük. Az aranyecset például nem is igazán gyerekeknek való, tele van politikummal, a zsarnok megdöntése, a visszataszító diktátor alakja jön elő benne, illetve a szólásszabadság, az alkotói szabadság témája.

100 éve született Nemes Nagy Ágnes

Száz évvel ezelőtt, 1922. január 3-án született Nemes Nagy Ágnes Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, esszéista.

Tovább olvasok

Költészetével kapcsolatban Kustos Júlia arra mutatott rá, ahogy a versek ráközelítenek az apró dolgokra és ahogyan folyamatosan változik a fókusz: „nagyon érdekesen összekötött képei, érdekesen egymásra játszott síkok vannak”. Závada Péter ezt úgy fogalmazta meg, hogy nem egy folyamatosan zajló filmet, hanem állóképek sorozatát látjuk, amik kiszakítják a megfigyelt tárgyat a környezetükből és minden mást zárójelbe tesznek. Többen is hangsúlyozták, hogy Nemes Nagy Ágnes mindvégig életműben gondolkodott. Ferencz Győző szerint közhely vele kapcsolatban, hogy mindig a válogatott műveit írta, valójában arról volt szól, hogy folyamatosan írt, folyamatosan bővítette és visszamenőleg átszerkesztette az anyagait. Lator László szintén a költő tudatosságára hívta fel a figyelmet, amikor elmondta, hogy Nemes Nagy Ágnes egyrészről azt írta, ami jött neki, másrészről a tudata állandóan ellenőrizte, amit írt.

A videó végén a tárgyias költészet témája került előtérbe. Azt minden szereplő hangsúlyozta, hogy bár a személyes hangot idővel elhagyta, a versekben ettől az ő személye még ugyanúgy benne van. Závada Péter szerint ismeretelméleti tétje van ezeknek a verseknek, a világ megismerése a tét. Az objektív, filozofikus szövegeket Nemes Nagy Ágnes személyességgel vezette fel, ezzel pedig bevont minket, olvasókat is a vizsgálódásba, a nagy titok felfedezésébe.