Sahota regénye az Angliában élő indiai vendégmunkások nyomasztó mindennapjaiba ad betekintést

Sahota regénye az Angliában élő indiai vendégmunkások nyomasztó mindennapjaiba ad betekintést

Írd meg Európát! címmel kritikaíró pályázatot hirdettünk a Kreatív Európa Irodával közösen. A jelentkezők tíz olyan könyv közül választhattak, amelyeket a Kreatív Európa támogatásával fordítottak le. A pályázat győztese Zsargó Borbála lett. A zsűri a nyertesen kívül kiemelt további két pályázót, akiknek az írása megjelenik az oldalon. Most Megyeri Léna recenzióját olvashatjátok Sunjeev Sahota A földönfutók éve című könyvéről. 

Könyves Magazin |
SUNJEEV SAHOTA
A földönfutók éve
Ford.: Papolczy Péter, Gondolat, 2020, 480 oldal
Sunjeev Sahota: A földönfutók éve

Nem mindennapi történet: a 18 éves fiú életében először vesz a kezébe regényt - Salman Rushdie Booker-díjas remekművét, Az éjfél gyermekeit – majd néhány évvel később már az ő könyve is a rangos irodalmi elismerés jelöltjei között szerepel. Nem mindennapi történet, nem csoda, hogy gyakran idézik Scával kapcsolatban. Az indiai származású, Angliában született és nevelkedett író 34 éves volt, amikor második könyve, A földönfutók éve felkerült a Booker 2015-ös rövidlistájára. Az éjfél gyermekei a maga epikus hosszúságával és komplexitásával merész választás egy kezdő olvasó számára, de annál hasznosabb tanulmány egy kezdő író számára - különösen, ha a
saját kulturális háttere olyannyira hasonlít Rushdie-éhoz.

A politikai és társadalmi konfliktusok, az idegenben való identitáskeresés témái és az indiai kulturális utalások mindenképpen közös pontok a két szerző prózájában.

Ám míg Rushdie realizmusában mindig ott van a mágikus is, ami ellensúlyozza a nyugati jóléti társadalomban élő olvasó számára elképzelhetetlen – és gyakran elviselhetetlen – indiai nyomor és kirekesztettség képeit, addig Sahota mindezt sokkal szikárabban vágja az arcunkba.

Négy évszakra lebontva ismerjük meg a „földönfutók”, vagyis az angliai Sheffieldben dolgozó indiai vendégmunkások, valamint az egyikükkel névházasságot kötő szikh lány egy évének történetét. Ám már az első fejezetek világossá teszik, hogy időben és térben is sokkal nagyobb távokat fogunk megtenni ennél. Elsőként Randeeppal ismerkedünk meg, a szeretetre vágyó, mindenkinek megfelelni próbáló fiúval, aki feleségét pusztán az angliai vízum megszerzése érdekében vette el, mégis reménykedik benne, hogy a lány előbb-utóbb valóban elkezd érdeklődni iránta. Igaz, valószínűleg bárki lehetne Narinder helyében: Randeep egyszerűen csak szeretne kötődni valakihez több ezer kilométerre a családjától. Éppen ezért ő az egyetlen, aki örömmel fogadja a szálláson az új lakót,Tochit is.

Azon a szálláson, ahol tizenkét, többnyire illegális indiai bevándorló él együtt, és amelynek nyomasztó mindennapjaiba Randeep által mi is betekintést kapunk.

A következő fejezet viszont már Tochié, és Indiába kalauzol minket. Sahota rajta keresztül beszél az indiai társadalom máig legégetőbb problémáiról: a szegénységről, a kasztrendszer igazságtalanságairól és a vallási fanatizmusról is. Tochi története nélkülöz mindenféle érzelmi megnyilvánulást: a kasztrendszer kivetettjei, az érinthetetlenek társadalmi osztályába tartozó fiú egyetlen esélye a túlélésre, ha nem
gondolkodik és nem érez, csak megy előre és próbálja tenni a dolgát, még akkor is, ha valójában nem nagyon tudja, mivégre.

Ez a „mivégre” a könyv egyik fő témája: bár minden karakternek megvannak a maga motivációi és céljai, idővel mégis felmerül bennünk a kérdés,

 miért tesznek kockára mindent – az életüket is beleértve – ezek az emberek, hogy hazájuktól távol próbáljanak meg boldogulni? 

"Szerinted Gurpreetnek igaza van?” - kérdezi Randeep barátjától, Avtartól – „Azt mondta, nem a munka miatt hagyjuk ott a hazánkat és jövünk ide. Hanem a szeretet miatt. A családunk szeretete miatt.” Válaszként Avtar fontos igazságot fogalmaz meg: „A népünket mindig ugyanaz hajtja, mi is azért jövünk ide. A kötelesség. Tesszük a kötelességünket.” Majd még hozzáteszi: „És úgy szar, ahogy van.” Hiszen mindaz, ami Angliában történik, azért és annak megfelelően történik, amit Indiából hoztak magukkal.

Sahota azoknak ad nevet, hangot és történetet, akiket a nyugati ember az utcán lehetőleg elkerül, és akikkel a hírekben csak statisztikai adatként vagy névtelen mellékszereplőként – „vendégmunkás”, „bevándorló”, „tolvaj”, vagy esetleg „áldozat” – találkozik.

India – a turizmus és a spirituális tanok jó marketingeseinek köszönhetően – még ma is misztikus mesék és gyönyörű paloták földjeként él sokak képzeletében, lakói pedig egyfajta magasabb bölcsesség jóságos birtokosaiként. Bizonyára létezik ez a fajta India is. De létezik sok másféle is – aki nem fél szembenézni a kevésbé romantikus valósággal, az bátran kísérje el Sahota karaktereit életük egy éve során. De vigyázat: könnyen lehet, hogy időközben a saját életét is átértékeli majd.

Szerző: Megyeri Léna

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Ahol álmodni sem szabad – tengerkékbe mártott fantasy-disztópia

Véget ért Írd meg Európát! című kritikaíró pályázatunk, a legjobbnak ezúttal Zsargó Borbála bizonyult. Mutatjuk a győztes pályaművet.

...

Eredményhirdetés: kiderül, ki nyerte az Írd meg Európát pályázatot!

Lezárult az Írd meg Európát! pályázatunk, mutatjuk a nyertest! Az első helyezett egy Kindle-lel lesz gazdagabb, amelyen számos kreatív európás könyv megtalálható.

...

Emmi Itäranta: A tiltott álmok városa [Írd meg Európát!]

Emmi Itäranta könyvének főhőse, Eliana különleges képességgel van megáldva: álomlátó. Éppen ezért veszélyben van a szigeten, amelyet egy korrupt, elnyomó hatalom irányít. Olvass bele A tiltott álmok városába, írj recenziót és nyerj egy Kindle-t tele könyvekkel!

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
...

iamyank: A dühöm jelen van, de nem vágyom rá, hogy eltűnjön

...

Visky András: A szelídeket általában meg kell ölni

...

Szentesi Éva: Ha nem lenne ez a férfi mellettem, akkor nem lennék ennyire boldog és teljes

Kiemeltek
...

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A rossz közérzettel nem születik az ember. Barnás Ferenc új regénye a hét könyve: Most és halála óráján. 

...

„Komoly egyetem nincs komoly könyvtár nélkül” – a MOME felújított könyvtárában jártunk

A felújított könyvtár számos hallgatóbarát megoldással bővült. 

...

Kemény Zsófi: Az életet soha nem késő elrontani

Olvasd el a Nők, akiknek férfi kell című kötethez írt utószót!