Sahota regénye az Angliában élő indiai vendégmunkások nyomasztó mindennapjaiba ad betekintést

Sahota regénye az Angliában élő indiai vendégmunkások nyomasztó mindennapjaiba ad betekintést

Írd meg Európát! címmel kritikaíró pályázatot hirdettünk a Kreatív Európa Irodával közösen. A jelentkezők tíz olyan könyv közül választhattak, amelyeket a Kreatív Európa támogatásával fordítottak le. A pályázat győztese Zsargó Borbála lett. A zsűri a nyertesen kívül kiemelt további két pályázót, akiknek az írása megjelenik az oldalon. Most Megyeri Léna recenzióját olvashatjátok Sunjeev Sahota A földönfutók éve című könyvéről. 

Könyves Magazin |
SUNJEEV SAHOTA
A földönfutók éve
Ford.: Papolczy Péter, Gondolat, 2020, 480 oldal
Sunjeev Sahota: A földönfutók éve

Nem mindennapi történet: a 18 éves fiú életében először vesz a kezébe regényt - Salman Rushdie Booker-díjas remekművét, Az éjfél gyermekeit – majd néhány évvel később már az ő könyve is a rangos irodalmi elismerés jelöltjei között szerepel. Nem mindennapi történet, nem csoda, hogy gyakran idézik Scával kapcsolatban. Az indiai származású, Angliában született és nevelkedett író 34 éves volt, amikor második könyve, A földönfutók éve felkerült a Booker 2015-ös rövidlistájára. Az éjfél gyermekei a maga epikus hosszúságával és komplexitásával merész választás egy kezdő olvasó számára, de annál hasznosabb tanulmány egy kezdő író számára - különösen, ha a
saját kulturális háttere olyannyira hasonlít Rushdie-éhoz.

A politikai és társadalmi konfliktusok, az idegenben való identitáskeresés témái és az indiai kulturális utalások mindenképpen közös pontok a két szerző prózájában.

Ám míg Rushdie realizmusában mindig ott van a mágikus is, ami ellensúlyozza a nyugati jóléti társadalomban élő olvasó számára elképzelhetetlen – és gyakran elviselhetetlen – indiai nyomor és kirekesztettség képeit, addig Sahota mindezt sokkal szikárabban vágja az arcunkba.

Négy évszakra lebontva ismerjük meg a „földönfutók”, vagyis az angliai Sheffieldben dolgozó indiai vendégmunkások, valamint az egyikükkel névházasságot kötő szikh lány egy évének történetét. Ám már az első fejezetek világossá teszik, hogy időben és térben is sokkal nagyobb távokat fogunk megtenni ennél. Elsőként Randeeppal ismerkedünk meg, a szeretetre vágyó, mindenkinek megfelelni próbáló fiúval, aki feleségét pusztán az angliai vízum megszerzése érdekében vette el, mégis reménykedik benne, hogy a lány előbb-utóbb valóban elkezd érdeklődni iránta. Igaz, valószínűleg bárki lehetne Narinder helyében: Randeep egyszerűen csak szeretne kötődni valakihez több ezer kilométerre a családjától. Éppen ezért ő az egyetlen, aki örömmel fogadja a szálláson az új lakót,Tochit is.

Azon a szálláson, ahol tizenkét, többnyire illegális indiai bevándorló él együtt, és amelynek nyomasztó mindennapjaiba Randeep által mi is betekintést kapunk.

A következő fejezet viszont már Tochié, és Indiába kalauzol minket. Sahota rajta keresztül beszél az indiai társadalom máig legégetőbb problémáiról: a szegénységről, a kasztrendszer igazságtalanságairól és a vallási fanatizmusról is. Tochi története nélkülöz mindenféle érzelmi megnyilvánulást: a kasztrendszer kivetettjei, az érinthetetlenek társadalmi osztályába tartozó fiú egyetlen esélye a túlélésre, ha nem
gondolkodik és nem érez, csak megy előre és próbálja tenni a dolgát, még akkor is, ha valójában nem nagyon tudja, mivégre.

Ez a „mivégre” a könyv egyik fő témája: bár minden karakternek megvannak a maga motivációi és céljai, idővel mégis felmerül bennünk a kérdés,

 miért tesznek kockára mindent – az életüket is beleértve – ezek az emberek, hogy hazájuktól távol próbáljanak meg boldogulni? 

"Szerinted Gurpreetnek igaza van?” - kérdezi Randeep barátjától, Avtartól – „Azt mondta, nem a munka miatt hagyjuk ott a hazánkat és jövünk ide. Hanem a szeretet miatt. A családunk szeretete miatt.” Válaszként Avtar fontos igazságot fogalmaz meg: „A népünket mindig ugyanaz hajtja, mi is azért jövünk ide. A kötelesség. Tesszük a kötelességünket.” Majd még hozzáteszi: „És úgy szar, ahogy van.” Hiszen mindaz, ami Angliában történik, azért és annak megfelelően történik, amit Indiából hoztak magukkal.

Sahota azoknak ad nevet, hangot és történetet, akiket a nyugati ember az utcán lehetőleg elkerül, és akikkel a hírekben csak statisztikai adatként vagy névtelen mellékszereplőként – „vendégmunkás”, „bevándorló”, „tolvaj”, vagy esetleg „áldozat” – találkozik.

India – a turizmus és a spirituális tanok jó marketingeseinek köszönhetően – még ma is misztikus mesék és gyönyörű paloták földjeként él sokak képzeletében, lakói pedig egyfajta magasabb bölcsesség jóságos birtokosaiként. Bizonyára létezik ez a fajta India is. De létezik sok másféle is – aki nem fél szembenézni a kevésbé romantikus valósággal, az bátran kísérje el Sahota karaktereit életük egy éve során. De vigyázat: könnyen lehet, hogy időközben a saját életét is átértékeli majd.

Szerző: Megyeri Léna

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Írd meg Európát!

Ahol álmodni sem szabad – tengerkékbe mártott fantasy-disztópia

Véget ért Írd meg Európát! című kritikaíró pályázatunk, a legjobbnak ezúttal Zsargó Borbála bizonyult. Mutatjuk a győztes pályaművet.

...
Írd meg Európát!

Eredményhirdetés: kiderül, ki nyerte az Írd meg Európát pályázatot!

Lezárult az Írd meg Európát! pályázatunk, mutatjuk a nyertest! Az első helyezett egy Kindle-lel lesz gazdagabb, amelyen számos kreatív európás könyv megtalálható.

...
Írd meg Európát!

Emmi Itäranta: A tiltott álmok városa [Írd meg Európát!]

Emmi Itäranta könyvének főhőse, Eliana különleges képességgel van megáldva: álomlátó. Éppen ezért veszélyben van a szigeten, amelyet egy korrupt, elnyomó hatalom irányít. Olvass bele A tiltott álmok városába, írj recenziót és nyerj egy Kindle-t tele könyvekkel!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Hírek

Elveszett bibliai fát támasztottak fel egy 1000 éves magból

A Bibliában szereplő fa magját a Júdeai-sivatag egy barlangjában találták. Olyan növényről van szó, ami lokálisan kihalt, a Bibliában viszont többször is említik a gyógyító hatása miatt.

...
Zöld

A barátságaid is lehetnek mélyebbek és bensőségesebbek – olvasd el, hogyan

Cziglán Karolina pszichológus Elfogadó kapcsolódás című könyvével abban igyekszik segíteni, hogy a kapcsolatainkban merjünk sebezhetőbbek lenni, legyen szó barátságról, szülő-gyerek viszonyról vagy párkapcsolatról. Mutatunk egy részletet a kötetből.

...
Zöld

A zöld tea szuperegészséges, de nem csodaszer – 5 könyv a teázásról

A zöld teának nemcsak az illata elbűvölő, de számos nagyszerű hatással is számoltatnak azok, akik rendszeresen fogyasztják. Bemutatjuk a frissítő itallal kapcsolatos tényeket és mítoszokat, aztán ajánlunk öt könyvet a teázás szerelmeseinek.

...

Szentesi Éva: Mindig találok egy családot, ahol befogadnak [Podcast]

...

Ács Dániel: Radnóti Miklós mintha a kommunista Jézus Krisztus lett volna

...

Réz Anna: Ha sokkal többet töprengtem volna, valószínűleg kitöprengem magam a gyerekvállalásból [Podcast]

Kiemeltek
...
Nagy

Hogy fordulhat elő, hogy nincs tíz roma queer szerző?

A roma queerek hangját erősíti fel a Leányvállalat gondozásában megjelent új kötet.

...
Nagy

Péterfy Gergely: Umbria dombvidékén az ember átértékeli az életét

Umbria mindenkit megbabonáz, aki szeret enni, inni, utazni, élni. A Péterfy-házaspár könyvbemutatóján jártunk.

...
Podcast

A Donald rágó, Passuth László és a Katona József Színház: Magyarország, örök hely

Máté Gábor elolvasott egy interjút Jánossy Lajos íróval, majd egy év se telt el és a Katona József Színház bemutatta a színdarabot a Kádár-korról.