Sahota regénye az Angliában élő indiai vendégmunkások nyomasztó mindennapjaiba ad betekintést

Sahota regénye az Angliában élő indiai vendégmunkások nyomasztó mindennapjaiba ad betekintést

Írd meg Európát! címmel kritikaíró pályázatot hirdettünk a Kreatív Európa Irodával közösen. A jelentkezők tíz olyan könyv közül választhattak, amelyeket a Kreatív Európa támogatásával fordítottak le. A pályázat győztese Zsargó Borbála lett. A zsűri a nyertesen kívül kiemelt további két pályázót, akiknek az írása megjelenik az oldalon. Most Megyeri Léna recenzióját olvashatjátok Sunjeev Sahota A földönfutók éve című könyvéről. 

Könyves Magazin |
SUNJEEV SAHOTA
A földönfutók éve
Ford.: Papolczy Péter, Gondolat, 2020, 480 oldal
Sunjeev Sahota: A földönfutók éve

Nem mindennapi történet: a 18 éves fiú életében először vesz a kezébe regényt - Salman Rushdie Booker-díjas remekművét, Az éjfél gyermekeit – majd néhány évvel később már az ő könyve is a rangos irodalmi elismerés jelöltjei között szerepel. Nem mindennapi történet, nem csoda, hogy gyakran idézik Scával kapcsolatban. Az indiai származású, Angliában született és nevelkedett író 34 éves volt, amikor második könyve, A földönfutók éve felkerült a Booker 2015-ös rövidlistájára. Az éjfél gyermekei a maga epikus hosszúságával és komplexitásával merész választás egy kezdő olvasó számára, de annál hasznosabb tanulmány egy kezdő író számára - különösen, ha a
saját kulturális háttere olyannyira hasonlít Rushdie-éhoz.

A politikai és társadalmi konfliktusok, az idegenben való identitáskeresés témái és az indiai kulturális utalások mindenképpen közös pontok a két szerző prózájában.

Ám míg Rushdie realizmusában mindig ott van a mágikus is, ami ellensúlyozza a nyugati jóléti társadalomban élő olvasó számára elképzelhetetlen – és gyakran elviselhetetlen – indiai nyomor és kirekesztettség képeit, addig Sahota mindezt sokkal szikárabban vágja az arcunkba.

Négy évszakra lebontva ismerjük meg a „földönfutók”, vagyis az angliai Sheffieldben dolgozó indiai vendégmunkások, valamint az egyikükkel névházasságot kötő szikh lány egy évének történetét. Ám már az első fejezetek világossá teszik, hogy időben és térben is sokkal nagyobb távokat fogunk megtenni ennél. Elsőként Randeeppal ismerkedünk meg, a szeretetre vágyó, mindenkinek megfelelni próbáló fiúval, aki feleségét pusztán az angliai vízum megszerzése érdekében vette el, mégis reménykedik benne, hogy a lány előbb-utóbb valóban elkezd érdeklődni iránta. Igaz, valószínűleg bárki lehetne Narinder helyében: Randeep egyszerűen csak szeretne kötődni valakihez több ezer kilométerre a családjától. Éppen ezért ő az egyetlen, aki örömmel fogadja a szálláson az új lakót,Tochit is.

Azon a szálláson, ahol tizenkét, többnyire illegális indiai bevándorló él együtt, és amelynek nyomasztó mindennapjaiba Randeep által mi is betekintést kapunk.

A következő fejezet viszont már Tochié, és Indiába kalauzol minket. Sahota rajta keresztül beszél az indiai társadalom máig legégetőbb problémáiról: a szegénységről, a kasztrendszer igazságtalanságairól és a vallási fanatizmusról is. Tochi története nélkülöz mindenféle érzelmi megnyilvánulást: a kasztrendszer kivetettjei, az érinthetetlenek társadalmi osztályába tartozó fiú egyetlen esélye a túlélésre, ha nem
gondolkodik és nem érez, csak megy előre és próbálja tenni a dolgát, még akkor is, ha valójában nem nagyon tudja, mivégre.

Ez a „mivégre” a könyv egyik fő témája: bár minden karakternek megvannak a maga motivációi és céljai, idővel mégis felmerül bennünk a kérdés,

 miért tesznek kockára mindent – az életüket is beleértve – ezek az emberek, hogy hazájuktól távol próbáljanak meg boldogulni? 

"Szerinted Gurpreetnek igaza van?” - kérdezi Randeep barátjától, Avtartól – „Azt mondta, nem a munka miatt hagyjuk ott a hazánkat és jövünk ide. Hanem a szeretet miatt. A családunk szeretete miatt.” Válaszként Avtar fontos igazságot fogalmaz meg: „A népünket mindig ugyanaz hajtja, mi is azért jövünk ide. A kötelesség. Tesszük a kötelességünket.” Majd még hozzáteszi: „És úgy szar, ahogy van.” Hiszen mindaz, ami Angliában történik, azért és annak megfelelően történik, amit Indiából hoztak magukkal.

Sahota azoknak ad nevet, hangot és történetet, akiket a nyugati ember az utcán lehetőleg elkerül, és akikkel a hírekben csak statisztikai adatként vagy névtelen mellékszereplőként – „vendégmunkás”, „bevándorló”, „tolvaj”, vagy esetleg „áldozat” – találkozik.

India – a turizmus és a spirituális tanok jó marketingeseinek köszönhetően – még ma is misztikus mesék és gyönyörű paloták földjeként él sokak képzeletében, lakói pedig egyfajta magasabb bölcsesség jóságos birtokosaiként. Bizonyára létezik ez a fajta India is. De létezik sok másféle is – aki nem fél szembenézni a kevésbé romantikus valósággal, az bátran kísérje el Sahota karaktereit életük egy éve során. De vigyázat: könnyen lehet, hogy időközben a saját életét is átértékeli majd.

Szerző: Megyeri Léna

Kapcsolódó cikkek
...
Írd meg Európát!

Ahol álmodni sem szabad – tengerkékbe mártott fantasy-disztópia

Véget ért Írd meg Európát! című kritikaíró pályázatunk, a legjobbnak ezúttal Zsargó Borbála bizonyult. Mutatjuk a győztes pályaművet.

...
Írd meg Európát!

Eredményhirdetés: kiderül, ki nyerte az Írd meg Európát pályázatot!

Lezárult az Írd meg Európát! pályázatunk, mutatjuk a nyertest! Az első helyezett egy Kindle-lel lesz gazdagabb, amelyen számos kreatív európás könyv megtalálható.

...
Írd meg Európát!

Emmi Itäranta: A tiltott álmok városa [Írd meg Európát!]

Emmi Itäranta könyvének főhőse, Eliana különleges képességgel van megáldva: álomlátó. Éppen ezért veszélyben van a szigeten, amelyet egy korrupt, elnyomó hatalom irányít. Olvass bele A tiltott álmok városába, írj recenziót és nyerj egy Kindle-t tele könyvekkel!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ebben az EU-s országban engedélyezhetik legközelebb az eutanáziát

Újabb ország parlamentjében nyújtottak be olyan törvényjavaslatot, mely az eutanáziát lehetővé tévő gyógyszer engedélyezésére vonatkozik. Könyveket ajánlunk a hír mellé.

...
Zöld

4 könyv azoknak, aki hátat fordítanának a magánynak

Az Egyesült Államokban élő 45 és 65 év közötti emberek jóval magányosabbnak, elszigeteltebbnek érzik magukat egy friss tanulmány szerint, mint európai társaik. 4 könyvet ajánlunk a jobb társas kapcsolatokért.

...
Zöld

Zöld kiadók: Mik azok a környezetbarát betűtípusok?

A világ egyik legnagyobb kiadója, a HarperCollins több ezer fát mentett meg azzal, hogy az utóbbi pár évben apró, zöld szemléletű változtatásokat vezettek be a könyvtervezés terén.

...

Kemény Lili: Az életemet nem különösebben tartom érdekesnek

...

Ezt senki nem mondta – Dr. Benkovics Júlia: Mi történik a nőgyógyásszal, amikor terhes lesz?

...

Orvos-Tóth Noémi 16 országban kezdi nulláról, de hogyan?

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Orsós Julianna: Mariella Mehr erőt kovácsolt a szenvedéséből [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Orsós Julianna Mariella Mehr regényét választotta.

...
Kritika

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – Zsigó Jenő a Tények és tanúk sorozatban

Zsigó Jenő a magyarországi cigány mozgalom egyik legkiemelkedőbb alakjaként évtizedeken át dolgozott a hazai közéletben. Életinterjú-kötetén keresztül egy elkötelezett, soha meg nem alkuvó ember munkásságát ismerjük meg.

...
Podcast

Kemény Lili: Az életemet nem különösebben tartom érdekesnek

A Könyves Magazin podcastjában Kemény Lili először beszél a Nem című önéletrajzi regényéről. Hallgassátok!

...
Nagy

Ayhan Gökhan: A fal című regényben a kívülállóság markánsan képviselteti magát [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Ayhan Gökhan Marlen Haushofer egyik regényéről írt.

...
Nagy

Bánhidi Lilla: Még másfél nap

„Bemegy a próbafülkébe. Levetkőzik, belebújik a farmerruhába. Tetszik magának” ‒ Bánhidi Lilla A töltőm ott maradt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a második rész.

...
Podcast

Szexualitás, vagina, szülés – Ott Anna könyvajánlója [Ezt senki nem mondta!]

Ezt senki nem mondta! című podcastunk ötödik vendége Dr. Benkovics Júlia nőgyógyász volt, a beszélgetéshez könyvajánló is tartozik Ott Anna válogatásában.