Sir Gawain a filmben kalandos útra indul, hogy kihívja a Zöld Lovagot, az elpusztíthatatlannak tűnő, félelmetes figurát, aki a nevét különös, zöld színű bőre és öltözete miatt kapta. Az A24 Films legújabb filmjében Sir Gawain – Artúr király unokaöccse – szerepében a Gettómilliomosból ismert Dev Patelt láthatjuk.
Miért vonzódik a közönség még mindig Artúr király és a lovagjai kalandjaihoz?
A filmet David Lowery rendezi, akinek korábbi munkája az Ain’t Them Bodies Saints című romantikus krimi-dráma volt. “A filmet eredetileg tavaly májusban mutatták volna be, de a vírus közbeszólt” – mondta Lowery a Globe and Mailnek. Lowery szerint ez bizonyos szempontból kedvezett a filmnek, mert így lehetősége volt, hogy újragondoljon néhány dolgot és más megközelítésből tekintsen a filmre.
A Zöld Lovag nemcsak a filmrajongókat, de a középkori történetek kedvelőit is a képernyő elé ültetheti majd.
“A történet egy becsvágyó fiatalról szól, aki túl nagy fába vágja a fejszéjét” – mondta Robin Sloan forgatókönyvíró a CBC-nek, aki minden évben felolvasást rendez Sir Gawain és a Zöld Lovag történetéből. Sloan felolvasásait a világ minden tájáról követik, így most azt reméli, hogy a film lehetővé teszi, hogy az emberek értékeljék a sok évszázados szöveget. A film ugyanis a híres középkori hőskölteményen alapul, amit Simon Armitage író-költő fordított középangolból mai angolra.
“Bízom benne, hogy hallhatunk majd néhány gyönyörűen alliteráló sort Dev Pateltől, a narrátortól vagy valaki mástól. Azt hiszem, számomra ezek a részek a legkülönlegesebbek a költeményből” – mondta Sloan, aki a Penumbra úr nonstop könyvesboltja című regény szerzője is.
A film készítői nagy sikerre készülnek, Justin Chang, a Los Angeles Times munkatársa elbűvölő, revizionista mítoszteremtő alkotásként jellemezte az adaptációt. A.O. Scott úgy fogalmazott a The New York Timesban, hogy A Zöld Lovag olyan film, amit kétszer érdemes megnézni. Alison Willmore pedig egyenesen magával ragadó és nyugtalanító fantasyként jellemezte a Vulture-nek. “Ez a film inkább vizuális költészet, mint mozi” – mondta Jeffrey Zhang, a Strange Harbors honlapjának szerkesztője és kritikusa.
A hősköltemény sokáig olvasatlanul hevert egy angol könyvtárban
Sir Gawain és a Zöld Lovag történetét feldolgozó románcot, avagy lovagregényt a 14. század végén írták, ám a szöveg és az író egészen a 19. századik ismeretlen volt. A szövegre egy brit kutató bukkant rá, a költőt pedig azóta (másik fennmaradt költeménye, a Pearl nyomán) Gyöngy-költőként ismerhetjük. Az eredeti kéziratból mindössze egyetlen példány maradt fenn:
“Nem arról van szó, hogy ez lett volna az 1427-es év nagy sikere. Sőt, gyakorlatilag olvasatlanul, ismeretlenül hevert egy könyvtárban, és egyik gyűjteményből a másikba szállították” - mondja Sloan. Az 1700-as években a szöveg majdnem megsemmisült egy londoni tűzvész során, amelyben egyébként számos értékes kézirat elégett. Ezeket az értékes, eredeti példányokat soha nem fogjuk megismerni, nem tudjuk pontosan, mik vesztek oda, de óriási szerencse, hogy a Sir Gawain és a Zöld Lovag megmenekült” – mondta Sloan.
A lap megszólaltatta Alexandra Gillespie-t, a Torontói Egyetem volt angol irodalom professzorát, aki a Sir Gawain és a Zöld Lovagot kutatta. Szerinte különleges szöveget, igazi ékkövet köszönhetünk a Gyöngy-költőnek, aki rendkívül választékos középangol nyelven írt.
“Az alliteráló versben nemcsak a sorok kezdőbetűje, de az egy sorban lévő szavak kezdőbetűje is megegyezik A művet tovább gazdagítják a rímek és a versmérték, egyszóval az ilyen típusú verselés rendszerint nagyon bonyolult. A szöveg visszatérő motívuma a zöld szín, ami a szexualitást, a termékenységet, a természetet és a bőséget szimbolizálja. Ugyanakkor a zöldnek negatív jelentéstartalma is van, mint a halál, ami bármikor bekopogtathat az ajtón” – magyarázza Gillespie.
Artúr király-adaptációk
A CBC szerint Sir Gawain és a Zöld Lovag története olyan, mintha eredetileg is filmnek szánták volna, a cselekmény és a benne szereplő hősök is vászonra kívánkoznak. Ezt az is bizonyítja, milyen sokszor forgattak már belőle filmet. Az 1973-as feldolgozásból 1984-ben remake-et készítettek A vitézek kardja címen. 2002-ben BAFTA-díjat nyert a történet animációs verziója, majd 2008-ban készült egy dokumentumfilm is, amely a hős útját tárja fel a néző előtt. A 2011-es Camelot című televíziós sorozatban pedig Clive Standent láthatjuk Sir Gawain szerepében.
Sőt, a 14. századi hőskölteményből 1991-ben opera is készült, Kardok krónikái címmel pedig videójáték.
Az Artúr-mondakört feldolgozó adaptációk bevételei között nagyok a különbségek. A legutóbbi, 2017-es Arthur király – A kard legendája című feldolgozással a Warner Bros 153,2 millió dollárt vesztett. A 2004-ben bemutatott Artúr király sem kaszált igazán sokat, mindössze 203,6 millió dollárnyi bevételt termelt, szemben a 120 milliós költségvetésével. A Sean Connery főszereplésével bemutatott 1995-ös Az első lovagot pedig a kritikusok és a nézők is rosszul fogadták.
Tehát Lowery nagy kockázatot vállal a Zöld Lovag adaptálásával, de akik szeretik A Gyűrűk Urát, vagy az olyan, a középkori lovagokat idéző szuperhősöket, mint amilyeneket a Bosszúállókban is láthattunk, azokat könnyedén beszippanthatja majd a Zöld Lovag világa is.
A Zöld Lovagot július 30-án mutatták be az Egyesült Államokban, magyar bemutatóról egyelőre nem tudunk.
