Sötét fantasyként érkezik Sir Gawain kalandja a mozikba

Sötét fantasyként érkezik Sir Gawain kalandja a mozikba

Artúr király és lovagjai visszatérő vendégek a moziban. Az Excalibur, Az első lovag vagy éppen az Arthur király - A kard legendája után most felsorakozik A Zöld Lovag is, ami a kerekasztal egyik legnépszerűbb lovagjáról mesél fantasztikus történetet.

Simon Eszter | 2021. augusztus 11. |

Sir Gawain a filmben kalandos útra indul, hogy kihívja a Zöld Lovagot, az elpusztíthatatlannak tűnő, félelmetes figurát, aki a nevét különös, zöld színű bőre és öltözete miatt kapta. Az A24 Films legújabb filmjében Sir Gawain – Artúr király unokaöccse – szerepében a Gettómilliomosból ismert Dev Patelt láthatjuk.

Miért vonzódik a közönség még mindig Artúr király és a lovagjai kalandjaihoz?

A filmet David Lowery rendezi, akinek korábbi munkája az Ain’t Them Bodies Saints című romantikus krimi-dráma volt. “A filmet eredetileg tavaly májusban mutatták volna be, de a vírus közbeszólt” – mondta Lowery a Globe and Mailnek. Lowery szerint ez bizonyos szempontból kedvezett a filmnek, mert így lehetősége volt, hogy újragondoljon néhány dolgot és más megközelítésből tekintsen a filmre. 

A Zöld Lovag nemcsak a filmrajongókat, de a középkori történetek kedvelőit is a képernyő elé ültetheti majd. 

“A történet egy becsvágyó fiatalról szól, aki túl nagy fába vágja a fejszéjét” – mondta Robin Sloan forgatókönyvíró a CBC-nek, aki minden évben felolvasást rendez Sir Gawain és a Zöld Lovag történetéből. Sloan felolvasásait a világ minden tájáról követik, így most azt reméli, hogy a film lehetővé teszi, hogy az emberek értékeljék a sok évszázados szöveget. A film ugyanis a híres középkori hőskölteményen alapul, amit Simon Armitage író-költő fordított középangolból mai angolra.

“Bízom benne, hogy hallhatunk majd néhány gyönyörűen alliteráló sort Dev Pateltől, a narrátortól vagy valaki mástól. Azt hiszem, számomra ezek a részek a legkülönlegesebbek a költeményből” – mondta Sloan, aki a Penumbra úr nonstop könyvesboltja című regény szerzője is. 

A film készítői nagy sikerre készülnek, Justin Chang, a Los Angeles Times munkatársa elbűvölő, revizionista mítoszteremtő alkotásként jellemezte az adaptációt. A.O. Scott úgy fogalmazott a The New York Timesban, hogy A Zöld Lovag olyan film, amit kétszer érdemes megnézni. Alison Willmore pedig egyenesen magával ragadó és nyugtalanító fantasyként jellemezte a Vulture-nek. “Ez a film inkább vizuális költészet, mint mozi” – mondta Jeffrey Zhang, a Strange Harbors honlapjának szerkesztője és kritikusa. 

A hősköltemény sokáig olvasatlanul hevert egy angol könyvtárban 

Sir Gawain és a Zöld Lovag történetét feldolgozó románcot, avagy lovagregényt a 14. század végén írták, ám a szöveg és az író egészen a 19. századik ismeretlen volt. A szövegre egy brit kutató bukkant rá, a költőt pedig azóta (másik fennmaradt költeménye, a Pearl nyomán) Gyöngy-költőként ismerhetjük. Az eredeti kéziratból mindössze egyetlen példány maradt fenn: 

“Nem arról van szó, hogy ez lett volna az 1427-es év nagy sikere. Sőt, gyakorlatilag olvasatlanul, ismeretlenül hevert egy könyvtárban, és egyik gyűjteményből a másikba szállították” - mondja Sloan. Az 1700-as években a szöveg majdnem megsemmisült egy londoni tűzvész során, amelyben egyébként számos értékes kézirat elégett. Ezeket az értékes, eredeti példányokat soha nem fogjuk megismerni, nem tudjuk pontosan, mik vesztek oda, de óriási szerencse, hogy a Sir Gawain és a Zöld Lovag megmenekült” – mondta Sloan.

-

A lap megszólaltatta Alexandra Gillespie-t, a Torontói Egyetem volt angol irodalom professzorát, aki a Sir Gawain és a Zöld Lovagot kutatta. Szerinte különleges szöveget, igazi ékkövet köszönhetünk a Gyöngy-költőnek, aki rendkívül választékos középangol nyelven írt.

“Az alliteráló versben nemcsak a sorok kezdőbetűje, de az egy sorban lévő szavak kezdőbetűje is megegyezik A művet tovább gazdagítják a rímek és a versmérték, egyszóval az ilyen típusú verselés rendszerint nagyon bonyolult. A szöveg visszatérő motívuma a zöld szín, ami a szexualitást, a termékenységet, a természetet és a bőséget szimbolizálja. Ugyanakkor a zöldnek negatív jelentéstartalma is van, mint a halál, ami bármikor bekopogtathat az ajtón” – magyarázza Gillespie.  

Artúr király-adaptációk

A CBC szerint Sir Gawain és a Zöld Lovag története olyan, mintha eredetileg is filmnek szánták volna, a cselekmény és a benne szereplő hősök is vászonra kívánkoznak. Ezt az is bizonyítja, milyen sokszor forgattak már belőle filmet. Az 1973-as feldolgozásból 1984-ben remake-et készítettek A vitézek kardja címen. 2002-ben BAFTA-díjat nyert a történet animációs verziója, majd 2008-ban készült egy dokumentumfilm is, amely a hős útját tárja fel a néző előtt. A 2011-es Camelot című televíziós sorozatban pedig Clive Standent láthatjuk Sir Gawain szerepében. 

Sőt, a 14. századi hőskölteményből 1991-ben opera is készült, Kardok krónikái címmel pedig videójáték. 

Az Artúr-mondakört feldolgozó adaptációk bevételei között nagyok a különbségek. A legutóbbi, 2017-es Arthur király – A kard legendája című feldolgozással a Warner Bros 153,2 millió dollárt vesztett. A 2004-ben bemutatott Artúr király sem kaszált igazán sokat, mindössze 203,6 millió dollárnyi bevételt termelt, szemben a 120 milliós költségvetésével. A Sean Connery főszereplésével bemutatott 1995-ös Az első lovagot pedig a kritikusok és a nézők is rosszul fogadták. 

Hírlevél feliratkozás

Tehát Lowery nagy kockázatot vállal a Zöld Lovag adaptálásával, de akik szeretik A Gyűrűk Urát, vagy az olyan, a középkori lovagokat idéző szuperhősöket, mint amilyeneket a Bosszúállókban is láthattunk, azokat könnyedén beszippanthatja majd a Zöld Lovag világa is.

A Zöld Lovagot július 30-án mutatták be az Egyesült Államokban, magyar bemutatóról egyelőre nem tudunk.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Nézegess otthonról középkori kódexeket!

Ma este virtuálisan bárki belenézhet több középkori és reneszánsz kódexbe, az Országos Széchényi Könyvtár kutatói ugyanis egy virtuális előadáson mutatnak be két tematikus honlapot.

...
Kritika

Apokrif rémlátomásban támadnak fel a középkori holtak

Mi lett volna, ha Anjou Lajos és serege a nápolyi bosszúhadjárat után hazatérve nem a pestist, hanem a zombikórt terjesztette volna el? Bíró Szabolcs elképzelte.

...
Hírek

Dan Brown adományából középkori okkult szövegeket digitalizálnak

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A legújabb Bűn és bűnhődés egyelőre nehezen találja az irányt

Dosztojevszkij nagy klasszikusát, a Bűn és bűnhődést Gáspár Ildikó adaptálta színpadra az Örkényben. Vannak erős pillanatai, mégis hiányérzetünk maradt.

...
Szórakozás

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

...
Szórakozás

Az Oscar-díjas American Fiction beavat egy bonyolult gyászfolyamat részleteibe

Cord Jefferson első játékfilmje nyerte a legjobb adaptált forgatókönyv kategória Oscarját. Utánajártunk, melyik regény volt az alapanyaga, és eláruljuk, hogy tetszett nekünk a Magyarországon egyelőre csak a Prime Video kínálatában elérhető mozi.

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: A család olyan, mint egy falka

...

A Szegény párákban Frankenstein, a szex és Mary Shelley is a ma nőjéről beszélnek

Hírek
...
Beleolvasó

Erdős Virág verseiben nem válik szét a közélet és a magánélet ‒ Olvass bele!

...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

...
Szórakozás

5 dolog, amiről jó, ha tudsz, mielőtt nézni kezded A háromtest-problémát

...
Hírek

Káprázatos lett az Álom luxuskivitelben gyémántokkal kirakott példánya

...
Hírek

Philip K. Dick egyik korai sci-fije új fordításban jelenik meg

...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

Olvass!
...
Beleolvasó

Erdős Virág verseiben nem válik szét a közélet és a magánélet ‒ Olvass bele!

Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Olvass bele az Eltérő tartalomba!

...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

Titkok, erőszak és szektákhoz hasonló légkör: Karin Smirnoff könyvében egy gyászoló testvérpár küzd a szeretetért és az elfogadásért. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Orczy Mimi ezúttal Párizsban nyomoz egy eltűnt műkincs után – Olvass bele!

Folytatódik Ruff Orsolya kalandregénye, melyben a tűzrőlpattant báró Orczy Miminek egy francia bűntényt és eltűnést kell felderítenie.

...
Gyerekirodalom

Elhunyt a Babar könyvek szerzője

Laurent de Brunhoff festő és mesemondó, aki Babarról, az elefántkirályról szóló képeskönyvsorozattal lett híres, 98 éves volt.

...
Gyerekirodalom

10 nyuszis mesekönyv húsvétra és azon túl

Az édes tapsifülesek kiskorú rajongóinak és szüleiknek élő nyuszi helyett inkább gyönyörű gyerekkönyveket ajánlunk.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.

...
Podcast

Ne a borító alapján ítéld meg a könyvet! Podcastunkban mi megtesszük!

Ha már akadtál ki könyvborítón, ha csomagoltad már újságba a regényedet, akkor hallgasd meg ezt a podcastot, amiben bemutatjuk, mennyi szempontot kell figyelembe venni a tervezéskor. 

Szerzőink

...
Vass Norbert

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

...
Könyves Magazin

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...
Sándor Anna

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]