Apokrif rémlátomásban támadnak fel a középkori holtak

Apokrif rémlátomásban támadnak fel a középkori holtak

Kifejezetten nehéz egyedit és emlékezeteset alkotni a zombis zsánerben, de időről időre mégis felbukkannak olyan alkotások, amelyek így vagy úgy, de képesek felbolygatni az élőholtakat szerepeltető művek világát. Ennek egy jól működő receptje lehet a setting váltás, például amikor történelmi, vagy klasszikus irodalmi közegben tör ki a zombijárvány. Bíró Szabolcs is erre az útra lépett a Lázár evangéliuma című könyvében, a végeredmény pedig több, mint egy jól sikerült ujjgyakorlat.

Laki Péter | 2020. május 15. |

A kétezres évek második felében pedig már éppen úgy tűnt, hogy kimúló félben van a tomboló zombiőrület. 2010-ben azonban a The Walking Dead példátlanul sikeres sorozatadaptációja új életet lehelt a témába. Azóta szinte nem is akad a szórakoztatóiparnak és popkultúrának olyan szeglete, amit ne bolygatott volna meg egy jó kis zombiapokalipszis. Húsevő élőholttá váltak a Marvel-hősök, majd nemrég a DC-karakterek, folyamatosan érkeztek a jobb-rosszabb zombifilmek, de még két könyv erejéig a Star Wars világát is elérték a halálból visszatért rohamosztagosok és egyéb lények. Alternatívaként pedig ott vannak a valós történelmi környezetbe helyezett zombitörténetek, vagy éppen, amikor ismert irodalmi alkotásokban támadnak fel a halottak. Így például egy filmben már Abraham Lincoln is megküzdött a holtak seregével, vagy a Kingdom of Gods webképregényen alapuló A királyság titkai című sorozatban a 16. századi Koreát fenyegetik a veszedelmes holtak. De sokan emlékezhetnek még a Büszkeség és balítélet meg a zombik című könyvre (amiből szintén létezik film), vagy itthonról a Nyugat+zombik képregényre, amiben a nyugatos írók kaszabolták a zombikat. Bíró regénye azonban egy kevésbé ismert képregénnyel, az Aftershock kiadóhoz tartozó Pestilence-szel állítható leginkább párhuzamban. Ugyanis mindkettőben a 14. század közepén pusztító fekete halál helyébe lépnek a feltámadottak.

Bíró Szabolcs
Lázár evangéliuma. Apokrif történelmi rémlátomás
Athenaeum, 2020, 320 oldal

A regény abból az alapötletből indul ki, hogy mi lett volna, ha Anjou Lajos és serege a nápolyi bosszúhadjárat után hazatérve nem a pestist, hanem a zombikórt terjesztette volna el. Bár az ötlet önmagában nem a legeredetibb, de Bíró szerencsére a lehető legjobb stílusban és egyedi ízeket hozzáadva közelítette meg a témát. Ugyan a regényben nem derül fény a ragály pontos eredetére, de annyi azért kiderül, hogy biológiai fegyverként vetették be. Ahogy a könyv alcíme is mutatja, egy apokrif rémlátomásról van szó, ennek megfelelően egészen hiteles képet kaphatunk a korszakról. Ez talán el is várható egy elsősorban történelmi regényekben utazó írótól. A cselekmény első része valós eseményeket dolgoz fel, hogy aztán a történelmi hitelesség fokozatosan átadja helyét a fantasztikumnak, amiből végül egy egészen őrült, vériszamós, rendkívül jól működő elegy keveredik. Ebben a tekintetben akár Dan Simmons Terrorjának is testvérregényének tekinthető.

Bár az ötletben meg lett volna a lehetőség, hogy csupán gegként használja az élőholtakat, erről szerencsére szó sincs. Bíró elegánsan kerüli ki a hatásvadászat csapdáját akkor is, amikor valós személyek, vagy éppen gyerekek kerülnek meredek helyzetbe a könyv lapjain. Ezzel együtt pedig sikerül egy végig feszült, erőteljes, valódi súllyal bíró, minden nevetségességtől mentes, kriptaszagú és gyomorforgató atmoszférát teremtenie, ami azért egy cseppnyi humort mégis tartalmaz.

A megjelenés furcsa időzítésének köszönhetően pedig úgy tűnhet, hogy akarva-akaratlanul még a jelenre is reflektál.

„Mindenkit ugyanazok a kérdések foglalkoztattak: mi ez az egész, ami körülöttük történik, honnan jött, és meddig tart még? Vége lesz-e valaha egyáltalán? Vajon a többi királyság is hasonlóképpen járt, és most egész Európában, netán az egész teremtett világon élőholtak garázdálkodnak? Mit forgat a fejében a király? Mi a terve? Hiszen kétségkívül van terve! Az nem lehet, hogy csak ül az üres termeiben, és nem tesz semmit! 

Egyesek a zsidókat és más tisztátalanokat okolták – hiszen, mint mondták, az lehetetlen, hogy az egész csak úgy, magától megtörtént! Valami oka egész biztosan van, hogy az Úr rájuk szabadította ezt a… Na de mit is pontosan? Tisztítótüzet? Próbatételt? Bármi is ez, hangoztatták páran, a tízparancsolat szigorúbb betartásával talán soha nem történik meg. 

Az efféle hagymázas fantáziálást az okosabbak úgy kerülték, mint magukat a holtakat. De hát, mint mindig, az okosabbak voltak kevesebben – és a többség hamarosan zúgolódni kezdett. Rendes fejadagokat, bőséges ellátmányt követeltek, és az sem hatotta meg őket, hogy az ősz végéig már így sem tűntek elegendőnek a készletek.”

Még ha néhol érezhető is a könyv ajánlásában említett írók hatása, és az, hogy Bíró némileg elhagyta komfortzónáját, az idei felhozatalnak egy méltán emlékezetes pontja lehet a Lázár evangéliuma. Az író stílusos, ízes, mégis könnyedén befogadható prózája, valamint a sajátos környezet pedig egy olyan olvasmányélményt teremt, ami nem ereszti könnyen az olvasót. 

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A Zombiexpresszen nem osztanak retúrjegyet

...
Nagy

Térey János nem léha játéknak szánta a zombikat

...
Hírek

Nyugat+zombik: Babits Mihály és Quentin Tarantino találkozása a boncasztalon

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Simon Balázs valódi fenomén volt

...
Hírek

Bereményi Géza:Grecsó Krisztiánnal más irányból indultunk az emlékek felé

...
Hírek

Szolláth Dávid irodalomtörténész kapta az idei Mészöly Miklós-díjat

...
Hírek

Milan Kundera kapta a Franz Kafka-díjat

...
Hírek

Ezeket a gyerekprogramokat ne hagyjátok ki a Margón!

...
Hírek

HUBBY - Itt vannak a legjobb gyerekkönyvek!

...
Alkotótárs

André Ferenc és Czakó Zsófia a Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíj győztesei

...
Nagy

Harag Anita: Nem kell utazni ahhoz, hogy megtaláljuk a helyünket az életben

A hét könyve
Kritika
A regénybeli Kafka mögött felsejlik Borbély Szilárd alakja is
...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.