A produkciót nagyrészt budapesti helyszíneken forgatják és a mozikban 2023-ban láthatjuk majd. A filmben a korabeli (1847) Bécset is a magyar főváros játssza, így a szemfülesek a SOTE Anatómiai Intézete, a Szabó Ervin Könyvtár, a Bródy Sándor utca, a Szentkirályi utca, a tervek szerint rövidesen egyetemi épületté váló Lónyay utcai egykori BÁV-székház, illetve a csepeli Duna-part részleteivel találkoznak majd, de egy-egy jelenetben a keszthelyi kikötő is látható lesz – írja az MTI.
A százhúsz tagú stábbal készülő A láthatatlan gyilkos középpontjában a szülészeti klinikán tomboló titokzatos járvány, illetve annak a magyar orvos általi megfékezése áll majd.
Semmelweis a forgatókönyv szerint egy fiatal osztrák bába személyében talál majd társra, kapcsolatuk pedig egyre romantikusabbá válik.
Az orvos küzdelme mindeközben nemcsak a kór ellen zajlik: a vaskalapos vezetés mindent megtesz, hogy megvédje tekintélyét a megszállott magyar doktor felfedezésének következményeitől.
A kórházban az orvos, az utcán pedig a progresszív erők nyerik a harcot, Semmelweis azonban nem adja fel, hanem eldönti, hogy felfedezését hazájában is a szülő nők javára fordítsa – olvasható a készítők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Az anyák megmentőjét ma az egész világon ismerik, élete pedig többször is vászonra került: Amerikában filmet, Bristolba színdarabot inspirált, aminek főszerepét az Oscar-díjas Mark Rylance játszotta. Jens Bjørneboe norvég szerző Semmelves címmel írt drámát ötven évvel ezelőtt, melynek magyar kiadása nemrég jelent meg. (Olvass bele!)
Tekintélyellenes színművet írt a norvég irodalom kiemelkedő tehetsége, Jens Bjørneboe az anyák megmentőjeként tisztelt Semmelweis Ignácról (itt beleolvashatsz). Ám Bjørneboe-t nem a Semmelweis alakja köré utólag szőtt magasztos vagy patetikus tisztelet foglalkoztatta, hanem a személyiségét és a küzdelmeit szétfeszítő ellentmondások. Bjørneboe helyenként didaktikusan állítja párhuzamba az 1968-as és 1848-as lázadásokat a magyar orvos tudományos forradalmával, majd bukásával, ám hibái ellenére a Semmelweis pezsdítően és bicskanyitogatóan aktuális dráma.
Tovább olvasokMagyarországon az első Semmelweis-film Tóth Endre, azaz André De Toth rendezésében készült 1939-ben, ezt pedig egy 1952-ben a mozikba került, Bán Frigyes által készített nagyjátékfilm követte. Itthon legutóbb 2019-ben vitték vászonra a történetet: Cibulya Nikol a Láz című kisfilmjében mesélt ugyanerről.
A közlemény szerint Semmelweis Ignác szabadságharcának történetét a Koltai-féle megközelítésben még senki sem dolgozta fel.
Koltai elmondta, hogy a főszereplők kiválasztásánál nem a külső hasonlóságokat kereste, hanem „a varázslatos személyiségeket”, akikben ő hisz és akikkel „ezt a gyönyörű és nagyon erős történetet el tudjuk juttatni a nézőkhöz” – Vecsei H. Miklós és Nagy Katica szerinte pont ilyenek.
A nagyrészt hiteles életrajzi és történelmi alapokon nyugvó forgatókönyvet Maruszki Balázs és Kormos Anett jegyzi, operatőrként pedig a korábban Kamondi Zoltán és Szabó István filmjeiből ismert Nagy Andrást választotta a rendező. A láthatatlan gyilkos a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a Szupermodern Filmstúdió gyártásában készül. Producerei Lajos Tamás és Vida József, dramaturgja Goda Kriszta, látványtervezője Pater Sparrow, jelmeztervezője Szakács Györgyi, vágója Kovács Zoltán, társproducere pedig Bederna László.
