A hatalmaskodók ellen is felszólal a Semmelweisről szóló norvég színdarab

A hatalmaskodók ellen is felszólal a Semmelweisről szóló norvég színdarab

Több mint ötven évvel a norvég kiadás után végre magyarul is olvasható a norvég irodalom különce, Jens Bjorneboe tekintélyellenes színműve, a Semmelweis. Olvass bele!

(Kép: Wikipedia)

Könyves Magazin | 2022. május 09. |
Jens Bjorneboe
Semmelweis
Ford. Patat Bence, Cser, 2022, 224 oldal
-

A mind a mai napig aktuális színdarab egyrészt a világhírű magyar orvosnak állít emléket, ugyanakkor - mint Bjorneboe szinte minden írása - a hatalmaskodók, az elnyomók és a tekintélyelvűség ellen, a szabadságért emel szót. Semmelweis történetéhez hasonlóan a színdarab sem nélkülözi a tragikus vonásokat, megjelennek benne Bjorneboe fő fegyverei: a komédia, a szatíra és a felszabadító humor is.
Patat Bence fordításához Domsa Zsófia írt a szerző hátterét és a színmű jelentőségét megvilágító utószót.

Jens Bjorneboe: Semmelweis

Fordította Patat Bence

Előszó

E színműnek nem célja, hogy történelmileg hiteles dokumentumdráma legyen; a főszereplőről és más fontos alakokról nem „történelmi portrét” rajzol. Valósak ugyanakkor az ismert tények: a felfedezés, a későbbi küzdelem és a hatalmasságok hajthatatlan és diktatórikus ellenállása az új gondolatokkal szemben. A Semmelweisszel szembeni érveket pontosan idéztem. A színdarab témája az autoriter és az önálló gondolkodás közötti konfliktus – amely jelenség végigkísérte az emberiség történelmét. Az autoriter ember csak akkor érzi magát védve és biztonságban, amíg felülről rugdossák, és lefelé taposhat: az autoriter társadalmak ezért mindig az engedelmességet fogják a legnagyobb emberi erénynek tartani. A zsarnok hatalmaskodók előtti behódolásra való késztetés ma a valaha tapasztalt legnagyobb katasztrófa felé sodorja az emberiséget. 

A színdarab tárgyára, a Semmelweis életében rejlő drámai igazságra, a „társadalmat fenntartó” autoriter hatalmak által megtagadott szellemi szabadságra körülbelül hét éve figyeltem fel igazán. Ez a szabadságtagadás az autoriter elv természeténél fogva szükséges fő alkotóeleme. 

A ma ismert társadalmi formák közül egynek sem sikerült szakítania a tekintélyelvűséggel.

E társadalomformákon belül a diktatórikus struktúrát a legtisztábban az egyházakban, a hadseregben, a politikai pártokban, az egyetemeken és az oktatásügyben, valamint mindenekelőtt az igazságügyben és annak ágaiban, az ügyészségnél és a rendőrségnél találjuk meg. Ezek a társadalom csontvázához tartoznak, amelyet nem lehet átalakítani, módosítani, sem foltozgatni: az egyetlen lehetőségünk, ha földig romboljuk őket. Ehhez radikális gondolkodásra és akaratra van szükség, amit ma a világszerte számos különböző formát öltő, spontán lázadó mozgalmakban kezdünk sejteni: véleményem szerint a globális tekintélyellenes forradalom jelenleg az egyetlen fénylő pont korunk egén.  

A Semmelweisről szóló darabot az 1967. évi nihilista perem idején írtam: a Városi Bíróságon és a Legfelsőbb Bíróságon alkalmam nyílt megfigyelni a páratlanul tisztán tenyésző tekintélyelvűséget. A bírósági eljárás ezért nemhogy kimerített volna, hanem munkakedvemre és gondolataimra a legnagyobb mértékben serkentőleg hatott. 

Konrad Lorenz Agresszió (Das sogenannte Böse) című, híres könyvében az állatvilágból hoz fel ezzel párhuzamos példát: „S. L. Washburn és Irven de Vore a szabadon élő páviánokon megfigyelte, hogy hordájukat nem egyetlen állat, hanem vénségesen vén hímek egész »grémiuma« vezeti, s ezek a vezéregyéniségek a csoport fiatalabb, testileg sokkal fejlettebb, erősebb tagjai felett azzal tartják fenn uralmukat, hogy jóban-rosszban összetartanak, s így összefogva eleve fölényben vannak minden ifjabb hímmel szemben.” Aligha létezik szebb és pontosabb kép a mi vének alkotta, autoriter társadalmunkról, mint az összeesküvő vén páviánoké. 

A Semmelweisről szóló színdarabot technikai felépítése – a számos jelenet, jelenetkép és szereplő – miatt nem lehet naturalista módon megrendezni. A váltásoknak gyorsan és könnyedén kell zajlaniuk, ennek előfeltételeként pedig a díszletek mennyiségét a minimálisra kell csökkenteni, hogy egy mozdulattal létrehozzák, majd tönkretegyék az illúziót, és új helyszínt, új környezetet, új időpontot jelenítsenek meg. 

A színháznak hosszas küzdelmek után sikerült visszanyernie azt a szabadságot, amit évszázadokkal ezelőtt élvezett, lemondania az „itt és most” illúziójáról, felülemelkedve időn és téren. 

Szerintem a darab előadásának legjobb módja az, ha a díszlet régi, korabeli acél- és rézmetszetek kivetítésére épül, a szükséges néhány kellékkel kiegészítve. Jelzésként használhatók még szövegek a 19. század közepének újságjaiban és egyéb nyomtatványaiban használt tipográfiával. 

Egy színész több szerepet is játszhat, pl. a rektort és Klein professzort. 

A metternichizmust és annak kém- és rendőrállamát ismeretlen alakokkal lehet megjeleníteni, akik némán és homályosan mozognak a színpad szélén, suttognak, hallgatóznak, figyelnek, majd elsietnek, esetleg jegyzetelnek stb. 

A maszknak és a jelmezeknek realisztikusnak kell lenniük, azaz nem utánzó-naturalistának, hanem olyannak, ahogyan szerintünk, ma élő emberek szerint a 19. századi ruhák és emberek kinéznek, tehát annyi távolságot tartva, hogy nagyobb figyelem jusson a megnyilatkozásra, mint az utánzásra.

Előjáték a színházban

(Nyitott színpad, függöny nincs. A színpadkép az esti operetthez vagy musicalhez készített romantikus-naturalista kartonkulisszákból áll.)

(A színpad mögül és a színház más részeiből nagy hangzavar hallatszik: ütések, szétrepedő fa hangja, trappolás, sikítások és kiáltások – rémület és dühös hangok. A kiáltások lassanként hosszú, ütemes ismétlődésekké állnak össze.)

Sok hang kiáltása
Ku-ba! Ku-ba! Ku-ba!
Che! Che! Che!
Ku-ba! Ku-ba! Ku-ba!
Stb. stb.

(A zaj erősödik, és fülsiketítővé válik. Hirtelen egyetemisták rohannak a színpadra, nagy, vörös és fekete zászlókkal, amelyeket különböző helyeken – a színpadon és a körül – tűznek ki.)

Kiáltás (Fülsiketítő, ütemes ordítás.)

Ku-ba! Ku-ba! Ku-ba!

(Egy csapásra teljes, néma csend támad. Az egyetemisták egyesével, párosával vagy kisebb csoportokban letelepednek. Egyesek fekszenek, mások ülnek, fejüket egymás ölébe hajtják, megint mások állnak. Egy páran közülük a proszcénium szélén ülnek le stb. stb.)

EGYETEMISTA FÉRFI (Előlép.)

A városunk egyetemistái elfoglalták a színházat.

Nem erőszakos cselekményeket akarunk. Nyilvános vitát szeretnénk. A parlamentekben és nemzetgyűlésekben nem kíváncsiak a véleményünkre. Egyetlen párt sem képvisel bennünket. A hajdan forradalmi munkásosztály lett az új, konzervatív kispolgárság.

Azt várják el tőlünk, hogy tanuljunk, és fogjuk be a szánkat. Tanuljuk meg, amit elvárnak tőlünk, bízzunk a társadalom és az egyetem vezetőiben, és fogadjuk el a hatalmasságok döntését. De nem bízunk bennük. 

Ahogy ma a világ kinéz, nem kívánunk benne részt venni. Szeretnénk, ha nekünk is lenne beleszólásunk.

EGYETEMISTA NŐ

Mások által meghatározott formákban dolgozunk. Aztán az állam és a gazdasági élet magasan képzett munkaerőként fog kihasználni bennünket – tudásunkat a politikusok és az ipari vezetők által meghatározott módon és az ő javukra fogják hasznosítani és felhasználni. 

Amikor tanulunk, akkor is egy mások által létrehozott rendszer cselekvőképtelen munkásai vagyunk,

készen vásárolt, megrendelt munkaerőként olyan rendszereket kell szolgálnunk, amelyeket nem hagytunk jóvá, olyan politikusoknak kell engedelmeskednünk, akiket nem tisztelünk, és akiket mi sosem választottunk volna meg. 

Ma minden hatalom azon politikusok kezében van, akik nemzedéke közvetlenül vagy közvetve részt vett a szovjet fogolytáborok, a nyugat-európai koncentrációs táborok és gázkamrák felépítésében, előidézte Hirosimát, kirobbantotta a vietnami háborút, a koreai háborút, és erőszakot tett Magyarországon, Görögországon és Csehszlovákián. Minden politikai és gazdasági hatalom egy olyan nemzedék kezében összpontosul, amely születésünk óta rémálomban tartja a világot. 

Megkövetelik tőlünk, hogy bízzunk ezekben a politikusokban és iparmágnásokban. Hogy szaktudásunkat és munkaerőnket lojálisan és engedelmesen politikai bűnözők nemzetközi hordájának rendelkezésére bocsássuk! 

Belőle például (odamutat) kiemelkedő fizikus lesz. A politikusoknak szükségük van rá!

EGYETEMISTA FÉRFI

Az úgynevezett „társadalom” számára az a leginkább megtérülő beruházás, ha a pénzét az oktatásba fekteti. Egy igazán magasan képzett szakemberért nem lehet túl sokat kérni. A légierőnek matematikusokra van szüksége! 

De mi nem akarjuk, hogy úgy oktassanak bennünket, hogy aztán bármire felhasználhassanak.

Akármilyen célt nem szolgálunk. Akármilyen társadalmat nem szolgálunk.

Kapcsolódó cikkek
...
Általános cikkek

Garamvölgyi: Semmelweist meggyilkolták

...
Hírek

“Megfogyva bár, de törve nem” - Ezeket a könyveket ajánljuk az orvosok napján

A Magyar Orvosi Kamara köszönti kollégáit az orvosok napján. Könyvek hírek mellé.

...
Szórakozás

Máté Gábor a traumában rejlő bölcsességről tanít - ezúttal filmen

A világhírű orvos, Máté Gábor megközelítésében a traumát lehetőséggé fordíthatjuk, de ahhoz előbb meg kell értenünk - főleg egy olyan korban, ami egyre több vészjelzést küld, hogy valamit fundamentálisan rosszul csinálunk. A The Wisdom of Trauma messze nem tökéletes film, viszont logikusan és érzékletesen fejti ki a trauma természetét, működését az életünkben és a társadalomban.

Hírek
...
Szórakozás

Ismerd meg sétálva Nádas Péter Budapestjét!

...
Gyerekirodalom

Asterix kutyája saját képregénysorozatot kapott

...
Zöld

Kiplingnek igaza volt: a farkasok akár a kutyáknál is jobban tudnak kötődni az emberhez

...
Szórakozás

Tom Hanks új regénye egy szuperhősfilm kulisszái mögé visz

...
Podcast

BORDA RÉKA: Minden második ismerősöm abúzus túlélője

...
Hírek

Harry Potter varázspálcájára is lehet licitálni Londonban

...
Hírek

Bereményi Géza Széna tér című költeménye végigfut majd az új emlékparkban

...
Hírek

Tízezer Nádas-kötetet kapnak a diákok az író 80. születésnapja alkalmából

...
Hírek

Alan Rickman felhívta Rowlingot a forgatás előtt, hogy többet tudjon meg Pitonról

...
Hírek

Orosz állampolgárságot kapott Edward Snowden

...
Hírek

Gárdos Péter nem forgathatott filmet, ezért könyvet írt Semmelweisről

...
Gyerekirodalom

Ecsédi Orsolya hőse csak könyvek szereplőibe tud beleesni

Olvass!
...
Beleolvasó

A magányos élet váratlan örömeiről, kikerülhetetlen buktatóiról és hétköznapi csodáiról szól a Tó

Az utóbbi évek egyik legerősebb brit debütálásában Claire-Louise Bennett húsz összefüggő történetben keres nyelvet a magánytapasztalatnak.

...
Beleolvasó

Szaddám főzni akart a katonáira, úgyhogy azt is meg kellett enniük, amit odaégetett

Mit evett Pol Pot, miközben kétmillió kambodzsai éhen halt? Idi Amin valóban fogyasztott emberhúst? És miért volt Fidel Castro egy bizonyos tehén megszállotja? Olvass bele Witold Szabłowski könyvébe!

...
Beleolvasó

A sztálini Szovjetuniójában egy ártatlan balerinából is könnyen a rendszer ellensége válhatott

Akár egy balerinát is "társadalmilag veszélyes" elemnek nyilváníthattak a sztálini Szovjetunióban, és ha ez bekövetkezett, útja a Gulagig vezetett. Nyina Anyiszimova karaktertáncossal ez történt. Letartóztatásának, raboskodásának és meglepő szabadulásának történetét írta meg Christina Ezrahi könyvében. Olvass bele!

...
Nagy

A Nobel-díjas Alekszijevics sok ezernyi hangból, sorsból, élettöredékből komponálja könyveit

A 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége lesz az irodalmi Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics belarusz író, aki könyveiben mindig a valóságot próbálja rögzíteni, legyen szó akár a második világháborút megjárt orosz nőkről, az afganisztáni háború veteránjairól vagy a csernobili katasztrófa túlélőiről. De honnan indult Szvetlana Alekszijevics, ki volt a legnagyobb hatással a munkásságára, a nyolcvanas évek elején miért nem engedték kiadni a könyvét, és miért kényszerült emigrációba? Cikkünkből kiderül.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Jonas Jonasson: Szituációkat gyűjtök, az agyamban raktározom őket

...
Valuska László

Nem nagy ügy, szorongunk és élvezzük

...
Laborczi Dóra

Vlagyimir Szorokin: Alulértékeltem Putyin őrültségét

SZÓRAKOZÁS
...
Podcast

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

Megnéztük A hatalom gyűrűi harmadik és negyedik részét, és ismét összeültünk Barna Bálint és Füzessy Tamás Tolkien-szakértőkkel, hogy megvitassunk, mit láttunk. Podcast.

...
Szórakozás

Bereményi Géza kalapja alatt elfér a 20. század

A Bereményi kalapja nemcsak egy alkotó ember, hanem egy korszak és egy kreatív életpálya krónikája is, amelyben a személyesből kiindulva merülünk el a kollektívban. A Papp Gábor Zsigmond által rendezett filmből kiderül, hogy számít-e egyáltalán a név, mire jó „a valósághűség látszata”, hogyan lehet csajozni egy sanzonnal, miközben végigkövetjük azt is, hogyan születik meg a szemünk láttára egy dal a konyhaasztal mellett.

...
Szórakozás

Egy botrány természetrajza: jól összerakott történet, mélységek nélkül

Ritkán fordul elő, hogy a befogadó azt érezi: egy történet megfilmesített változata jobban ül, mint a könyv, amiből készült. Az Egy botrány természetrajza (Anathomy of a Scandal) című Netflix-sorozattal alighanem ez a helyzet.

A hét könyve
Kritika
Nem nagy ügy, szorongunk és élvezzük
...
Nagy

Jonas Jonasson: Szituációkat gyűjtök, az agyamban raktározom őket

A svéd Jonas Jonasson most megjelent hatodik könyvével is azt bizonyítja, hogy még mindig közel állnak hozzá a szabálytalan, kivételes és különc figurák. A próféta és a hülye két címszereplője egy véletlen balesetnek köszönhetően sodródik egymás mellé, majd nyakukba veszik Európát, hogy még a végítélet napjának beköszönte előtt elrendezzék függőben lévő ügyeiket. Az íróval Skype-on beszélgettünk, az új könyv kapcsán szóba került Jack Sparrow, Gorbacsov és a tokaji is.