A hatalmaskodók ellen is felszólal a Semmelweisről szóló norvég színdarab

A hatalmaskodók ellen is felszólal a Semmelweisről szóló norvég színdarab

Több mint ötven évvel a norvég kiadás után végre magyarul is olvasható a norvég irodalom különce, Jens Bjorneboe tekintélyellenes színműve, a Semmelweis. Olvass bele!

(Kép: Wikipedia)

Könyves Magazin | 2022. május 09. |
Jens Bjorneboe
Semmelweis
Ford. Patat Bence, Cser, 2022, 224 oldal
-

A mind a mai napig aktuális színdarab egyrészt a világhírű magyar orvosnak állít emléket, ugyanakkor - mint Bjorneboe szinte minden írása - a hatalmaskodók, az elnyomók és a tekintélyelvűség ellen, a szabadságért emel szót. Semmelweis történetéhez hasonlóan a színdarab sem nélkülözi a tragikus vonásokat, megjelennek benne Bjorneboe fő fegyverei: a komédia, a szatíra és a felszabadító humor is.
Patat Bence fordításához Domsa Zsófia írt a szerző hátterét és a színmű jelentőségét megvilágító utószót.

Jens Bjorneboe: Semmelweis

Fordította Patat Bence

Előszó

E színműnek nem célja, hogy történelmileg hiteles dokumentumdráma legyen; a főszereplőről és más fontos alakokról nem „történelmi portrét” rajzol. Valósak ugyanakkor az ismert tények: a felfedezés, a későbbi küzdelem és a hatalmasságok hajthatatlan és diktatórikus ellenállása az új gondolatokkal szemben. A Semmelweisszel szembeni érveket pontosan idéztem. A színdarab témája az autoriter és az önálló gondolkodás közötti konfliktus – amely jelenség végigkísérte az emberiség történelmét. Az autoriter ember csak akkor érzi magát védve és biztonságban, amíg felülről rugdossák, és lefelé taposhat: az autoriter társadalmak ezért mindig az engedelmességet fogják a legnagyobb emberi erénynek tartani. A zsarnok hatalmaskodók előtti behódolásra való késztetés ma a valaha tapasztalt legnagyobb katasztrófa felé sodorja az emberiséget. 

A színdarab tárgyára, a Semmelweis életében rejlő drámai igazságra, a „társadalmat fenntartó” autoriter hatalmak által megtagadott szellemi szabadságra körülbelül hét éve figyeltem fel igazán. Ez a szabadságtagadás az autoriter elv természeténél fogva szükséges fő alkotóeleme. 

A ma ismert társadalmi formák közül egynek sem sikerült szakítania a tekintélyelvűséggel.

E társadalomformákon belül a diktatórikus struktúrát a legtisztábban az egyházakban, a hadseregben, a politikai pártokban, az egyetemeken és az oktatásügyben, valamint mindenekelőtt az igazságügyben és annak ágaiban, az ügyészségnél és a rendőrségnél találjuk meg. Ezek a társadalom csontvázához tartoznak, amelyet nem lehet átalakítani, módosítani, sem foltozgatni: az egyetlen lehetőségünk, ha földig romboljuk őket. Ehhez radikális gondolkodásra és akaratra van szükség, amit ma a világszerte számos különböző formát öltő, spontán lázadó mozgalmakban kezdünk sejteni: véleményem szerint a globális tekintélyellenes forradalom jelenleg az egyetlen fénylő pont korunk egén.  

A Semmelweisről szóló darabot az 1967. évi nihilista perem idején írtam: a Városi Bíróságon és a Legfelsőbb Bíróságon alkalmam nyílt megfigyelni a páratlanul tisztán tenyésző tekintélyelvűséget. A bírósági eljárás ezért nemhogy kimerített volna, hanem munkakedvemre és gondolataimra a legnagyobb mértékben serkentőleg hatott. 

Konrad Lorenz Agresszió (Das sogenannte Böse) című, híres könyvében az állatvilágból hoz fel ezzel párhuzamos példát: „S. L. Washburn és Irven de Vore a szabadon élő páviánokon megfigyelte, hogy hordájukat nem egyetlen állat, hanem vénségesen vén hímek egész »grémiuma« vezeti, s ezek a vezéregyéniségek a csoport fiatalabb, testileg sokkal fejlettebb, erősebb tagjai felett azzal tartják fenn uralmukat, hogy jóban-rosszban összetartanak, s így összefogva eleve fölényben vannak minden ifjabb hímmel szemben.” Aligha létezik szebb és pontosabb kép a mi vének alkotta, autoriter társadalmunkról, mint az összeesküvő vén páviánoké. 

A Semmelweisről szóló színdarabot technikai felépítése – a számos jelenet, jelenetkép és szereplő – miatt nem lehet naturalista módon megrendezni. A váltásoknak gyorsan és könnyedén kell zajlaniuk, ennek előfeltételeként pedig a díszletek mennyiségét a minimálisra kell csökkenteni, hogy egy mozdulattal létrehozzák, majd tönkretegyék az illúziót, és új helyszínt, új környezetet, új időpontot jelenítsenek meg. 

A színháznak hosszas küzdelmek után sikerült visszanyernie azt a szabadságot, amit évszázadokkal ezelőtt élvezett, lemondania az „itt és most” illúziójáról, felülemelkedve időn és téren. 

Szerintem a darab előadásának legjobb módja az, ha a díszlet régi, korabeli acél- és rézmetszetek kivetítésére épül, a szükséges néhány kellékkel kiegészítve. Jelzésként használhatók még szövegek a 19. század közepének újságjaiban és egyéb nyomtatványaiban használt tipográfiával. 

Egy színész több szerepet is játszhat, pl. a rektort és Klein professzort. 

A metternichizmust és annak kém- és rendőrállamát ismeretlen alakokkal lehet megjeleníteni, akik némán és homályosan mozognak a színpad szélén, suttognak, hallgatóznak, figyelnek, majd elsietnek, esetleg jegyzetelnek stb. 

A maszknak és a jelmezeknek realisztikusnak kell lenniük, azaz nem utánzó-naturalistának, hanem olyannak, ahogyan szerintünk, ma élő emberek szerint a 19. századi ruhák és emberek kinéznek, tehát annyi távolságot tartva, hogy nagyobb figyelem jusson a megnyilatkozásra, mint az utánzásra.

Előjáték a színházban

(Nyitott színpad, függöny nincs. A színpadkép az esti operetthez vagy musicalhez készített romantikus-naturalista kartonkulisszákból áll.)

(A színpad mögül és a színház más részeiből nagy hangzavar hallatszik: ütések, szétrepedő fa hangja, trappolás, sikítások és kiáltások – rémület és dühös hangok. A kiáltások lassanként hosszú, ütemes ismétlődésekké állnak össze.)

Sok hang kiáltása
Ku-ba! Ku-ba! Ku-ba!
Che! Che! Che!
Ku-ba! Ku-ba! Ku-ba!
Stb. stb.

(A zaj erősödik, és fülsiketítővé válik. Hirtelen egyetemisták rohannak a színpadra, nagy, vörös és fekete zászlókkal, amelyeket különböző helyeken – a színpadon és a körül – tűznek ki.)

Kiáltás (Fülsiketítő, ütemes ordítás.)

Ku-ba! Ku-ba! Ku-ba!

(Egy csapásra teljes, néma csend támad. Az egyetemisták egyesével, párosával vagy kisebb csoportokban letelepednek. Egyesek fekszenek, mások ülnek, fejüket egymás ölébe hajtják, megint mások állnak. Egy páran közülük a proszcénium szélén ülnek le stb. stb.)

EGYETEMISTA FÉRFI (Előlép.)

A városunk egyetemistái elfoglalták a színházat.

Nem erőszakos cselekményeket akarunk. Nyilvános vitát szeretnénk. A parlamentekben és nemzetgyűlésekben nem kíváncsiak a véleményünkre. Egyetlen párt sem képvisel bennünket. A hajdan forradalmi munkásosztály lett az új, konzervatív kispolgárság.

Azt várják el tőlünk, hogy tanuljunk, és fogjuk be a szánkat. Tanuljuk meg, amit elvárnak tőlünk, bízzunk a társadalom és az egyetem vezetőiben, és fogadjuk el a hatalmasságok döntését. De nem bízunk bennük. 

Ahogy ma a világ kinéz, nem kívánunk benne részt venni. Szeretnénk, ha nekünk is lenne beleszólásunk.

EGYETEMISTA NŐ

Mások által meghatározott formákban dolgozunk. Aztán az állam és a gazdasági élet magasan képzett munkaerőként fog kihasználni bennünket – tudásunkat a politikusok és az ipari vezetők által meghatározott módon és az ő javukra fogják hasznosítani és felhasználni. 

Amikor tanulunk, akkor is egy mások által létrehozott rendszer cselekvőképtelen munkásai vagyunk,

készen vásárolt, megrendelt munkaerőként olyan rendszereket kell szolgálnunk, amelyeket nem hagytunk jóvá, olyan politikusoknak kell engedelmeskednünk, akiket nem tisztelünk, és akiket mi sosem választottunk volna meg. 

Ma minden hatalom azon politikusok kezében van, akik nemzedéke közvetlenül vagy közvetve részt vett a szovjet fogolytáborok, a nyugat-európai koncentrációs táborok és gázkamrák felépítésében, előidézte Hirosimát, kirobbantotta a vietnami háborút, a koreai háborút, és erőszakot tett Magyarországon, Görögországon és Csehszlovákián. Minden politikai és gazdasági hatalom egy olyan nemzedék kezében összpontosul, amely születésünk óta rémálomban tartja a világot. 

Megkövetelik tőlünk, hogy bízzunk ezekben a politikusokban és iparmágnásokban. Hogy szaktudásunkat és munkaerőnket lojálisan és engedelmesen politikai bűnözők nemzetközi hordájának rendelkezésére bocsássuk! 

Belőle például (odamutat) kiemelkedő fizikus lesz. A politikusoknak szükségük van rá!

EGYETEMISTA FÉRFI

Az úgynevezett „társadalom” számára az a leginkább megtérülő beruházás, ha a pénzét az oktatásba fekteti. Egy igazán magasan képzett szakemberért nem lehet túl sokat kérni. A légierőnek matematikusokra van szüksége! 

De mi nem akarjuk, hogy úgy oktassanak bennünket, hogy aztán bármire felhasználhassanak.

Akármilyen célt nem szolgálunk. Akármilyen társadalmat nem szolgálunk.

Kapcsolódó cikkek
...
Általános cikkek

Garamvölgyi: Semmelweist meggyilkolták

...
Hírek

“Megfogyva bár, de törve nem” - Ezeket a könyveket ajánljuk az orvosok napján

A Magyar Orvosi Kamara köszönti kollégáit az orvosok napján. Könyvek hírek mellé.

...
Szórakozás

Máté Gábor a traumában rejlő bölcsességről tanít - ezúttal filmen

A világhírű orvos, Máté Gábor megközelítésében a traumát lehetőséggé fordíthatjuk, de ahhoz előbb meg kell értenünk - főleg egy olyan korban, ami egyre több vészjelzést küld, hogy valamit fundamentálisan rosszul csinálunk. A The Wisdom of Trauma messze nem tökéletes film, viszont logikusan és érzékletesen fejti ki a trauma természetét, működését az életünkben és a társadalomban.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Beleolvasó

Erdős Virág verseiben nem válik szét a közélet és a magánélet ‒ Olvass bele!

...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

...
Szórakozás

5 dolog, amiről jó, ha tudsz, mielőtt nézni kezded A háromtest-problémát

...
Hírek

Káprázatos lett az Álom luxuskivitelben gyémántokkal kirakott példánya

...
Hírek

Philip K. Dick egyik korai sci-fije új fordításban jelenik meg

...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

Olvass!
...
Beleolvasó

Erdős Virág verseiben nem válik szét a közélet és a magánélet ‒ Olvass bele!

Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Olvass bele az Eltérő tartalomba!

...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

Titkok, erőszak és szektákhoz hasonló légkör: Karin Smirnoff könyvében egy gyászoló testvérpár küzd a szeretetért és az elfogadásért. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

...
Podcast

Ne a borító alapján ítéld meg a könyvet! Podcastunkban mi megtesszük!

Ha már akadtál ki könyvborítón, ha csomagoltad már újságba a regényedet, akkor hallgasd meg ezt a podcastot, amiben bemutatjuk, mennyi szempontot kell figyelembe venni a tervezéskor. 

Szerzőink

...
Vass Norbert

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

...
Könyves Magazin

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...
Sándor Anna

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A legújabb Bűn és bűnhődés egyelőre nehezen találja az irányt

Dosztojevszkij nagy klasszikusát, a Bűn és bűnhődést Gáspár Ildikó adaptálta színpadra az Örkényben. Vannak erős pillanatai, mégis hiányérzetünk maradt.

...
Szórakozás

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

...
Szórakozás

Az Oscar-díjas American Fiction beavat egy bonyolult gyászfolyamat részleteibe

Cord Jefferson első játékfilmje nyerte a legjobb adaptált forgatókönyv kategória Oscarját. Utánajártunk, melyik regény volt az alapanyaga, és eláruljuk, hogy tetszett nekünk a Magyarországon egyelőre csak a Prime Video kínálatában elérhető mozi.

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.