Semmelweis 50 éve egy norvég drámában szagolta ki a kérlelhetetlen igazságot

Semmelweis 50 éve egy norvég drámában szagolta ki a kérlelhetetlen igazságot

Tekintélyellenes színművet írt a norvég irodalom kiemelkedő tehetsége, Jens Bjørneboe az anyák megmentőjeként tisztelt Semmelweis Ignácról (itt beleolvashatsz). Ám Bjørneboe-t nem a Semmelweis alakja köré utólag szőtt magasztos vagy patetikus tisztelet foglalkoztatta, hanem a személyiségét és a küzdelmeit szétfeszítő ellentmondások. Bjørneboe helyenként didaktikusan állítja párhuzamba az 1968-as és 1848-as lázadásokat a magyar orvos tudományos forradalmával, majd bukásával, ám hibái ellenére a Semmelweis pezsdítően és bicskanyitogatóan aktuális dráma.

Sándor Anna | 2022. május 24. |
JENS BJORNEBOE
Semmelweis
Ford. Patat Bence, Cser, 2022, 224 oldal
-

“És Semmelweis ma is él: én vettem le a piedesztálról, a szentek posztamentumáról, eltűnt a glóriája - helyén egy ellentmondásokkal teli, hús-vér ember áll: iszákos, nőfaló, konokul hiszi, hogy az ember feje gondolkodásra való, tiszteletlen, trágár, minden bécsi kurvát ismer, zsebében folyton ott lapulnak a statisztikai kimutatások, kötekedő, idealista és mélyen cinikus - mint minden igazán tekintélyellenes ember” - írta a norvég regény- és drámaíró, Jens Bjørneboe, mikor Semmelweis című darabján dolgozott, ami most a Cser Kiadó jóvoltából, több mint ötven évvel a kiadása után magyarul is olvasható Domsa Zsófia utószavával.

Az 1968-ban megjelenő darab a tavaszi diáklázadások tükrében és azok kontextusában is vizsgálja Semmelweis Ignác életének utolsó húsz évét - azaz tulajdonképpen a felét, hiszen az orvos mindössze 47 évesen hunyt el. 

“Megfogyva bár, de törve nem” - Ezeket a könyveket ajánljuk az orvosok napján
“Megfogyva bár, de törve nem” - Ezeket a könyveket ajánljuk az orvosok napján

A Magyar Orvosi Kamara köszönti kollégáit az orvosok napján. Könyvek hírek mellé.

Tovább olvasok

Bár Semmelweis felfedezése és harca a kor tekintélyes orvosprofesszoraival közismert, annyit érdemes itt feleleveníteni, hiszen a darab cselekménye is ezt tekinti át, hogy a magyar orvos a bécsi közkórházban dolgozva arra jött rá, hogy a gyermekágyi láz tulajdonképpen egyfajta vérmérgezés. Ennek kialakulásához pedig az orvosok és a medikusok is aktívan hozzájárultak, mivel fertőtlenítés nélkül vizsgálták a pácienseket - sőt, az I. számú szülészeti klinikán közvetlenül boncolás után mentek át a szülészetre a “hullaméreggel” fertőzött kezükkel. Semmelweisnek feltűnt, hogy mindeközben a II. számú klinikán, ahol a bábák dolgoztak, sokkal kisebb volt a halálozási arány. Semmelweis megoldásként a klórmész-oldatos alapos kézmosást ajánlotta kollégáinak, majd később azt, hogy fertőtlenítsék a használt eszközöket is. Javaslatait a gyakorlatban és írásban is terjeszteni próbálta, de figyelmen kívül hagyták vagy abszurdnak titulálták. A statisztikai bizonyítékait komolytalannak tartották, őt magát pedig nevetségessé tették - miközben úgy gondolták, hogy a gyermekágyi láz tudományos magyarázata például a miazma, a meteorológiai és csillagászati körülmények, valamint a nők jellembeli gyengesége.

Semmelweist rendkívül megviselte a közöny, és hogy a felfedezését követően is nők százezrei haltak meg éveken át. Egészsége romlott, utolsó éveiben a környezete szerint az elmezavar jelei mutatkoztak rajta, ami miatt végül intézetbe vitték. Ott is halt meg, halálának körülményeiről és okairól pedig máig több elmélet létezik még úgy is, hogy földi maradványait többször vizsgálták.

Nyáry: Így elveszítünk egy csomó hőst, akik példaképek lehetnének
Nyáry: Így elveszítünk egy csomó hőst, akik példaképek lehetnének
Tovább olvasok

Semmelweis halála után a módszerét csak nagyon nehezen fogadták el, ma pedig angol nyelvterületen Semmelweis-reflexnek nevezik azt a reflexszerű, tehát automatikus emberi viselkedést, amikor egy új információt vagy tényt valaki ellenőrzés nélkül azonnal elutasít a saját rögzült normái, hiedelmei, nézetei miatt.

Domsa Zsófiának a Semmelweishez írt ismertetőjéből kiderül, hogy a 20. század egyik legfontosabb norvég szerzőjeként számontartott Bjørneboe-t valósággal lenyűgözte Semmelweis Ignác alakja. Írásaiban a mindennemű elnyomás, tekintélyelvűség és szabadságmegvonás ellen kelt ki, így Semmelweisben is az a megszállottság foglalkoztatta, amivel az orvos a rögzült teóriákat és konszenzusokat semmibe véve, az autokrata rendszerrel dacolva kutatta a tapasztalati úton bizonyítható igazságot. Ez közvetlenül is megjelenik a drámában, hiszen Semmelweis “szó szerint kiszagolja az igazságot”, mikor arra próbál rájönni, mivel tudná eltüntetni a hullaszagot a kezéről. 

A dráma frappáns, rövid, letisztult nyelvezetű jelenetekből építkezik. Érthetően és direkten ábrázolja egyszerre a tudományos felfedezés stációit, a módszertan fejlődését, illetve a professzorok és a hatóságok bicskanyitogató és gyakran ostoba gúnyba, gőgbe, valamint ellehetetlenítésbe csomagolt ellenállását úgy tudományos, mint politikai szinten. Semmelweis ugyanis tagja volt a bécsi forradalmi Nemzeti Gárdának is 1848-ban, ami alkalmat adott Bjørneboe-nek, hogy az 1968-as diák- és az 1848-as polgári lázadást párhuzamba állítsa Semmelweis küzdelmével. Semmelweis tehát Bjørneboe-nél 

a gondolkodás szabadságának dicstelen lovagja,

aki kurvázós, részeges, trágár, indulatos, ám mégiscsak valamilyen megkérdőjelezhetetlen értékért (t.i. maradjanak életben a szülő nők) küzd.

-

Jens Bjørneboe

Bjørneboe a dráma előszavában arról ír, hogy az autoriter és az önálló gondolkodás közötti konfliktus végigkísérte az emberiség történelmét, a diktatórikus struktúrát pedig szerinte “a legtisztábban az egyházakban, a hadseregben, a politikai pártokban, az egyetemeken és az oktatásügyben, valamint mindenekelőtt az igazságügyben és annak ágaiban, az ügyészségnél és a rendőrségnél találjuk meg”. Az író már a dráma címe alatt egyértelművé teszi a saját fókuszát: “tekintélyellenes színmű”. A darab bemutatása után születő kritikák ugyanakkor megfogalmazták, hogy nagyon leegyszerűsítve ábrázolja az elnyomás elleni harc problematikáit, és tény, hogy a karakterek meglehetősen fekete-fehérek: Semmelweis támogatói jók, míg a professzorok, orvosok, püspökök, hivatalnokok rosszak. A darabot olvasva pedig valóban felmerül a kérdés, 

mennyire elegáns a kor konzervatív orvosait ennyire leegyszerűsítően ábrázolni,

hiszen majd’ száz évvel később már könnyű őket cáfolni. Az orvosok viselkedését egyfelől valóban befolyásolja a kifogásolható autoriter társadalmi működés, ezt Bjørneboe a vén páviánok összeesküvéséhez hasonlítja előszavában, amik nem hagyják érvényesülni a fiatal és erős hímeket. Másfelől viszont ott az a pszichés gát és teher is, hogy ha teret adnak Semmelweis gondolatainak, például egyáltalán kipróbálják a javaslatait, az azzal fenyeget, hogy bebizonyosodik, tényleg közvetlenül ők a felelősek nők millióinak a haláláért. Azaz Semmelweis szavaival: gyilkosok. Az ember pedig gyakran még ennél kisebb hibák felvállalásával, elismerésével sem képes megbirkózni, inkább (agresszív) tagadással válaszol. Ez persze önmagában még nem ment fel senkit, de egy fontos árnyalat, ami legalább egy vívódó professzori gondolatot megért volna.

A hatalmaskodók ellen is felszólal a Semmelweisről szóló norvég színdarab
A hatalmaskodók ellen is felszólal a Semmelweisről szóló norvég színdarab

Több mint ötven évvel a norvég kiadás után végre magyarul is olvasható a norvég irodalom különce, Jens Bjorneboe tekintélyellenes színműve, a Semmelweis. Olvass bele!

(Kép: Wikipedia)

Tovább olvasok

Szintén érdekes az az archetipikus fordulat, hogy amikor Semmelweis teret kap a felfedezése alkalmazására, szabályos zsarnokká válik, mintha az igazság birtoklása feljogosítaná az elnyomásra. Nyilván a szülő nők veszélyeztetésénél nem fontosabb például a medikusok sértettsége, viszont a darab itt behozza az elnyomás és igazság dinamikájának ősi jogi-etikai dilemmáját. Mintha Bjørneboe számára az elnyomás és annak agressziója csak akkor lenne kifogásolható eszköz, ha nem az ő univerzálisnak gondolt vagy valóban univerzálisnak bizonyuló igazságát védi. “A módszer helyes: a hatalmaskodók csak az erőszaknak engednek. (...) ahol a gyógyszer nem segít, segít a vas, ahol a vas nem segít, segít a tűz.”

Semmelweis alakjának ellentmondásaira és az utólag köré szőtt magasztos tiszteletre reflektál cinkos fricskával a darab egyik előjátéka, amiben éppen az orvos szobrát avatják az egyetemen. A szerző szándéka szerint a szobor aztán végig bent is marad a színen, és jól használható a semmelweisi személyiség és küzdelem ellenpontozására.

A másik előjáték maga a diáklázadás, amiben a színházba betörő egyetemisták “a ma esti bugyuta és butító operett helyett” a Semmelweisről szóló darabot harangozzák be, miután kifejtik többek között, hogy: 

“Elutasítjuk, hogy a politika nehézsúlyú bűnözői tudásunkat és személyünket hatalmi eszközként használják - akár keleten, akár nyugaton.”

Kár, hogy a Semmelweisre ötven évet kellett várni, de tökéletes pillanatban érkezett meg. A koronavírus-járvány és a közösségi média hatására fellángoló konteóhit, az autoriter rendszerek megerősödése, a lejáratókampányok működése, a jogosultságtudatból kirobbantott háború, ami tízezrek halálát okozza, a színházak elfoglalása és a művészi autonómia csorbulása - ezek mind-mind izgalmas és aktuális nézőpontot adnak a darabnak. Sőt, éppen pénteki hír, hogy Koltai Lajos Semmelweisről szóló filmjében Vecsei H. Miklós alakítja a főszerepet. Már csak az a kérdés, vajon melyik magyar színház tűzi műsorra először Bjørneboe darabját?

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Könyvesblokk: Semmelweis, Knausgård és a kapuőrök

Ezen a héten ajánlunk egy Semmelweis Ignácról szóló norvég drámát, Karl Ove Knausgård új könyvét és egy tanulmánykötetet arról, mit jelent a hozzáértés és a szakértői tudás egy olyan világban, amelyben - a digitális fordulat önképe szerint - elvileg bárki könnyedén hozzáférhet a speciális információkhoz?

...
Beleolvasó

A hatalmaskodók ellen is felszólal a Semmelweisről szóló norvég színdarab

Több mint ötven évvel a norvég kiadás után végre magyarul is olvasható a norvég irodalom különce, Jens Bjorneboe tekintélyellenes színműve, a Semmelweis. Olvass bele!

...
Általános cikkek

Garamvölgyi: Semmelweist meggyilkolták

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás regényében egy fizikusnőé a főszerep [KÖNYVRÉSZLET]

...
Gyerekirodalom

Új Bogyó és Babóca rajzfilmet mutatnak be a moziban

...
Nagy

5 könyv azoknak, akik a közösség szolgálatában állnak

...
Hírek

Neil Gaiman aukciója több mint 1 millió dollárt gyűjtött a képregényművészek megsegítésére

...
Beleolvasó

Susanne Abel egy anya eltitkolt emlékein át fejti fel a német nemzet szégyenét – Olvass bele!

...
Hírek

Fenyvesi Orsolya kapja idén a Sziveri-díjat

...
Hírek

Ferenc pápa önéletrajzában az őt ért kritikákra is reagál

...
Beleolvasó

Az Eurotrash provokatív stílusban bontja le az európai felsőbbrendűség mítoszait

...
Nagy

Így született Batman ellenlábasa ‒ 5 szemet gyönyörködtető képregény

A hét könyve
Kritika
Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez
...
Nagy

Markovics Botond: A technológia elhozhatja a kort, amikor a diktátorok nem halnak meg

Markovics Botond húsz éve erősíti regényeivel a magyar science fiction irodalmat. A Felfalt kozmosz című legutóbbi regényében örökéletű diktátorok és egy napjainkban is ismerős kataklizma állítja kihívás elé az emberiséget. Nagyinterjú.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

...
Szórakozás

Az Oscar-díjas American Fiction beavat egy bonyolult gyászfolyamat részleteibe

Cord Jefferson első játékfilmje nyerte a legjobb adaptált forgatókönyv kategória Oscarját. Utánajártunk, melyik regény volt az alapanyaga, és eláruljuk, hogy tetszett nekünk a Magyarországon egyelőre csak a Prime Video kínálatában elérhető mozi.

...
Szórakozás

Dűne 2: Hőssé válhat, aki tétovázik, mielőtt megragadja a hatalmat?

A Dűne ismét monumentális és epikus, minket viszont az is érdekelt, milyen párbeszédben áll a filmklasszikussal, aminek eredetije Frank Herbertet is inspirálta. És az is, hogyan cáfol rá már most egy rendezői döntésre a valós történelem.

...

Ezt senki nem mondta – Tóth Krisztina: Nehezen tudtam visszatalálni a saját életembe

...

Podcast: Hová tűnt Ott Anna? Ezt senki nem mondta!

...

Oscar 2024: Barbie, Oppenheimer vagy egy nevető harmadik győz a csatában?

...

Megjavítani azt, ami elromlott: a szemlélet, amit újra meg kell tanulnunk // Repair

...

Kerber Balázs és Nemes Z. Márió: Mit kaphatnak a közösségtől a magányos odúlakók?

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Bánhidi Lilla: Kétezer-négyszáznyolcvan nap

„A hét első felében késő estig dolgozott, hogy el tudjon jönni, holnaptól ki akarja kapcsolni a telefont” ‒ Bánhidi Lilla A töltőm ott maradt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez az első rész.

...
Nagy

Petőfi Sándorról, a tojásspekulánsokról és Vorosilov marsallról szóltak a hírek 1948. március 15-én

Kik, mit és hogyan írtak az újságokba a szabadságharc százéves évfordulóján?

...
Nagy

Szilágyi István a 20. század egyik legnagyobb regényét írta meg

Március 13-án elhunyt Szilágyi István, aki az elmúlt fél évszázad egyik legfontosabb prózaírója, Kő hull apadó kútba című regénye a magyar irodalom klasszikusa. 

...
Kritika

Denene Millner két anya és egy lány sorsán keresztül számol le a tökéletes nő mítoszával

Egy vér című regényében Denene Millner azt vizsgálja, hogyan kötötték és kötik gúzsba még ma is a nőket a velük szemben támasztott elvárások. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Mintha bezárnának egy dobozba – beszélgetés a kortárs roma irodalomról

A Romakép Műhely a kortárs roma irodalomról tartott kerekasztal-beszélgetést. A Balogh Attiláról és Rafi Lajosról szóló filmek vetítése után Galyas Éva, Kele Fodor Ákos és Fehér Renátó beszélgettek. 

...
Nagy

Ferencvárosi születés és halál – Bősze, Fullajtár és Vágvölgyi B. Sántakutya-sztorijai

Egy zenetörténész, egy színésznő, egy főszerkesztő meg egy kerület. 117 vágány, két ceruzacsonk és pár korty Traubi. Bősze Ádám, Fullajtár Andrea és Vágvölgyi B. András voltak a Sántakutya – ferencvárosi sztorikoktél márciusi vendégei.