Semmelweis 50 éve egy norvég drámában szagolta ki a kérlelhetetlen igazságot

Semmelweis 50 éve egy norvég drámában szagolta ki a kérlelhetetlen igazságot

Tekintélyellenes színművet írt a norvég irodalom kiemelkedő tehetsége, Jens Bjørneboe az anyák megmentőjeként tisztelt Semmelweis Ignácról (itt beleolvashatsz). Ám Bjørneboe-t nem a Semmelweis alakja köré utólag szőtt magasztos vagy patetikus tisztelet foglalkoztatta, hanem a személyiségét és a küzdelmeit szétfeszítő ellentmondások. Bjørneboe helyenként didaktikusan állítja párhuzamba az 1968-as és 1848-as lázadásokat a magyar orvos tudományos forradalmával, majd bukásával, ám hibái ellenére a Semmelweis pezsdítően és bicskanyitogatóan aktuális dráma.

Sándor Anna | 2022. május 24. |
JENS BJORNEBOE
Semmelweis
Ford. Patat Bence, Cser, 2022, 224 oldal
-

“És Semmelweis ma is él: én vettem le a piedesztálról, a szentek posztamentumáról, eltűnt a glóriája - helyén egy ellentmondásokkal teli, hús-vér ember áll: iszákos, nőfaló, konokul hiszi, hogy az ember feje gondolkodásra való, tiszteletlen, trágár, minden bécsi kurvát ismer, zsebében folyton ott lapulnak a statisztikai kimutatások, kötekedő, idealista és mélyen cinikus - mint minden igazán tekintélyellenes ember” - írta a norvég regény- és drámaíró, Jens Bjørneboe, mikor Semmelweis című darabján dolgozott, ami most a Cser Kiadó jóvoltából, több mint ötven évvel a kiadása után magyarul is olvasható Domsa Zsófia utószavával.

Az 1968-ban megjelenő darab a tavaszi diáklázadások tükrében és azok kontextusában is vizsgálja Semmelweis Ignác életének utolsó húsz évét - azaz tulajdonképpen a felét, hiszen az orvos mindössze 47 évesen hunyt el. 

“Megfogyva bár, de törve nem” - Ezeket a könyveket ajánljuk az orvosok napján
“Megfogyva bár, de törve nem” - Ezeket a könyveket ajánljuk az orvosok napján

A Magyar Orvosi Kamara köszönti kollégáit az orvosok napján. Könyvek hírek mellé.

Tovább olvasok

Bár Semmelweis felfedezése és harca a kor tekintélyes orvosprofesszoraival közismert, annyit érdemes itt feleleveníteni, hiszen a darab cselekménye is ezt tekinti át, hogy a magyar orvos a bécsi közkórházban dolgozva arra jött rá, hogy a gyermekágyi láz tulajdonképpen egyfajta vérmérgezés. Ennek kialakulásához pedig az orvosok és a medikusok is aktívan hozzájárultak, mivel fertőtlenítés nélkül vizsgálták a pácienseket - sőt, az I. számú szülészeti klinikán közvetlenül boncolás után mentek át a szülészetre a “hullaméreggel” fertőzött kezükkel. Semmelweisnek feltűnt, hogy mindeközben a II. számú klinikán, ahol a bábák dolgoztak, sokkal kisebb volt a halálozási arány. Semmelweis megoldásként a klórmész-oldatos alapos kézmosást ajánlotta kollégáinak, majd később azt, hogy fertőtlenítsék a használt eszközöket is. Javaslatait a gyakorlatban és írásban is terjeszteni próbálta, de figyelmen kívül hagyták vagy abszurdnak titulálták. A statisztikai bizonyítékait komolytalannak tartották, őt magát pedig nevetségessé tették - miközben úgy gondolták, hogy a gyermekágyi láz tudományos magyarázata például a miazma, a meteorológiai és csillagászati körülmények, valamint a nők jellembeli gyengesége.

Semmelweist rendkívül megviselte a közöny, és hogy a felfedezését követően is nők százezrei haltak meg éveken át. Egészsége romlott, utolsó éveiben a környezete szerint az elmezavar jelei mutatkoztak rajta, ami miatt végül intézetbe vitték. Ott is halt meg, halálának körülményeiről és okairól pedig máig több elmélet létezik még úgy is, hogy földi maradványait többször vizsgálták.

Nyáry: Így elveszítünk egy csomó hőst, akik példaképek lehetnének
Nyáry: Így elveszítünk egy csomó hőst, akik példaképek lehetnének
Tovább olvasok

Semmelweis halála után a módszerét csak nagyon nehezen fogadták el, ma pedig angol nyelvterületen Semmelweis-reflexnek nevezik azt a reflexszerű, tehát automatikus emberi viselkedést, amikor egy új információt vagy tényt valaki ellenőrzés nélkül azonnal elutasít a saját rögzült normái, hiedelmei, nézetei miatt.

Domsa Zsófiának a Semmelweishez írt ismertetőjéből kiderül, hogy a 20. század egyik legfontosabb norvég szerzőjeként számontartott Bjørneboe-t valósággal lenyűgözte Semmelweis Ignác alakja. Írásaiban a mindennemű elnyomás, tekintélyelvűség és szabadságmegvonás ellen kelt ki, így Semmelweisben is az a megszállottság foglalkoztatta, amivel az orvos a rögzült teóriákat és konszenzusokat semmibe véve, az autokrata rendszerrel dacolva kutatta a tapasztalati úton bizonyítható igazságot. Ez közvetlenül is megjelenik a drámában, hiszen Semmelweis “szó szerint kiszagolja az igazságot”, mikor arra próbál rájönni, mivel tudná eltüntetni a hullaszagot a kezéről. 

A dráma frappáns, rövid, letisztult nyelvezetű jelenetekből építkezik. Érthetően és direkten ábrázolja egyszerre a tudományos felfedezés stációit, a módszertan fejlődését, illetve a professzorok és a hatóságok bicskanyitogató és gyakran ostoba gúnyba, gőgbe, valamint ellehetetlenítésbe csomagolt ellenállását úgy tudományos, mint politikai szinten. Semmelweis ugyanis tagja volt a bécsi forradalmi Nemzeti Gárdának is 1848-ban, ami alkalmat adott Bjørneboe-nek, hogy az 1968-as diák- és az 1848-as polgári lázadást párhuzamba állítsa Semmelweis küzdelmével. Semmelweis tehát Bjørneboe-nél 

a gondolkodás szabadságának dicstelen lovagja,

aki kurvázós, részeges, trágár, indulatos, ám mégiscsak valamilyen megkérdőjelezhetetlen értékért (t.i. maradjanak életben a szülő nők) küzd.

-

Jens Bjørneboe

Bjørneboe a dráma előszavában arról ír, hogy az autoriter és az önálló gondolkodás közötti konfliktus végigkísérte az emberiség történelmét, a diktatórikus struktúrát pedig szerinte “a legtisztábban az egyházakban, a hadseregben, a politikai pártokban, az egyetemeken és az oktatásügyben, valamint mindenekelőtt az igazságügyben és annak ágaiban, az ügyészségnél és a rendőrségnél találjuk meg”. Az író már a dráma címe alatt egyértelművé teszi a saját fókuszát: “tekintélyellenes színmű”. A darab bemutatása után születő kritikák ugyanakkor megfogalmazták, hogy nagyon leegyszerűsítve ábrázolja az elnyomás elleni harc problematikáit, és tény, hogy a karakterek meglehetősen fekete-fehérek: Semmelweis támogatói jók, míg a professzorok, orvosok, püspökök, hivatalnokok rosszak. A darabot olvasva pedig valóban felmerül a kérdés, 

mennyire elegáns a kor konzervatív orvosait ennyire leegyszerűsítően ábrázolni,

hiszen majd’ száz évvel később már könnyű őket cáfolni. Az orvosok viselkedését egyfelől valóban befolyásolja a kifogásolható autoriter társadalmi működés, ezt Bjørneboe a vén páviánok összeesküvéséhez hasonlítja előszavában, amik nem hagyják érvényesülni a fiatal és erős hímeket. Másfelől viszont ott az a pszichés gát és teher is, hogy ha teret adnak Semmelweis gondolatainak, például egyáltalán kipróbálják a javaslatait, az azzal fenyeget, hogy bebizonyosodik, tényleg közvetlenül ők a felelősek nők millióinak a haláláért. Azaz Semmelweis szavaival: gyilkosok. Az ember pedig gyakran még ennél kisebb hibák felvállalásával, elismerésével sem képes megbirkózni, inkább (agresszív) tagadással válaszol. Ez persze önmagában még nem ment fel senkit, de egy fontos árnyalat, ami legalább egy vívódó professzori gondolatot megért volna.

A hatalmaskodók ellen is felszólal a Semmelweisről szóló norvég színdarab
A hatalmaskodók ellen is felszólal a Semmelweisről szóló norvég színdarab

Több mint ötven évvel a norvég kiadás után végre magyarul is olvasható a norvég irodalom különce, Jens Bjorneboe tekintélyellenes színműve, a Semmelweis. Olvass bele!

(Kép: Wikipedia)

Tovább olvasok

Szintén érdekes az az archetipikus fordulat, hogy amikor Semmelweis teret kap a felfedezése alkalmazására, szabályos zsarnokká válik, mintha az igazság birtoklása feljogosítaná az elnyomásra. Nyilván a szülő nők veszélyeztetésénél nem fontosabb például a medikusok sértettsége, viszont a darab itt behozza az elnyomás és igazság dinamikájának ősi jogi-etikai dilemmáját. Mintha Bjørneboe számára az elnyomás és annak agressziója csak akkor lenne kifogásolható eszköz, ha nem az ő univerzálisnak gondolt vagy valóban univerzálisnak bizonyuló igazságát védi. “A módszer helyes: a hatalmaskodók csak az erőszaknak engednek. (...) ahol a gyógyszer nem segít, segít a vas, ahol a vas nem segít, segít a tűz.”

Semmelweis alakjának ellentmondásaira és az utólag köré szőtt magasztos tiszteletre reflektál cinkos fricskával a darab egyik előjátéka, amiben éppen az orvos szobrát avatják az egyetemen. A szerző szándéka szerint a szobor aztán végig bent is marad a színen, és jól használható a semmelweisi személyiség és küzdelem ellenpontozására.

A másik előjáték maga a diáklázadás, amiben a színházba betörő egyetemisták “a ma esti bugyuta és butító operett helyett” a Semmelweisről szóló darabot harangozzák be, miután kifejtik többek között, hogy: 

“Elutasítjuk, hogy a politika nehézsúlyú bűnözői tudásunkat és személyünket hatalmi eszközként használják - akár keleten, akár nyugaton.”

Kár, hogy a Semmelweisre ötven évet kellett várni, de tökéletes pillanatban érkezett meg. A koronavírus-járvány és a közösségi média hatására fellángoló konteóhit, az autoriter rendszerek megerősödése, a lejáratókampányok működése, a jogosultságtudatból kirobbantott háború, ami tízezrek halálát okozza, a színházak elfoglalása és a művészi autonómia csorbulása - ezek mind-mind izgalmas és aktuális nézőpontot adnak a darabnak. Sőt, éppen pénteki hír, hogy Koltai Lajos Semmelweisről szóló filmjében Vecsei H. Miklós alakítja a főszerepet. Már csak az a kérdés, vajon melyik magyar színház tűzi műsorra először Bjørneboe darabját?

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Könyvesblokk: Semmelweis, Knausgård és a kapuőrök

Ezen a héten ajánlunk egy Semmelweis Ignácról szóló norvég drámát, Karl Ove Knausgård új könyvét és egy tanulmánykötetet arról, mit jelent a hozzáértés és a szakértői tudás egy olyan világban, amelyben - a digitális fordulat önképe szerint - elvileg bárki könnyedén hozzáférhet a speciális információkhoz?

...
Beleolvasó

A hatalmaskodók ellen is felszólal a Semmelweisről szóló norvég színdarab

Több mint ötven évvel a norvég kiadás után végre magyarul is olvasható a norvég irodalom különce, Jens Bjorneboe tekintélyellenes színműve, a Semmelweis. Olvass bele!

...
Általános cikkek

Garamvölgyi: Semmelweist meggyilkolták

Hírek
...
Hírek

Június 30-ig nevezhettek a Margó-díjra!

...
Nagy

Vonnák Diána: Meg akartam hekkelni ezt a felnőtt életet [E/3]

...
Hírek

75 éve jelent meg először Anne Frank naplója

...
Könyvtavasz

Zseniális állatok: van, amelyik popcorn-szagot áraszt

...
Zöld

Ne etesd a vízimadarakat – inkább figyeld meg vagy rajzold le őket!

...
Gyerekirodalom

Borzongató szellemhistória tíz éven felülieknek

...
Könyvtavasz

Az életközépi válság nem tart örökké

...
Szórakozás

A Semmi kezdetben botrányt okozott, most film készült belőle

...
Hírek

Ne dobd ki a megunt könyveket!

...
Hírek

Amber Heard könyvben írná meg a Johnny Depp-pel való kapcsolatát

...
Promóció

Hogyan fokozhatod igazán az olvasás élményét?

...
Promóció

Melyik az az ital, ami írók és költők ezreinél a múzsa csókja?

A hét könyve
Zöld
Mulder ügynök logikája a sarlatánok korának uralkodó tünete
...
Szórakozás

Titkos szex, Knausgård szelleme és egy pellengérre állított gyerekkönyv - Megnéztük a Szerelem és anarchia második évadát

A Szerelem és anarchia a második évadban is hozza, amit a címben ígér, és talán az eddigieknél is mélyebbre merül a könyvkiadás bugyraiba.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A Baráti beszélgetések introvertált főhősei idegesítően emberiek

Vágy, bűntudat, sebzettség, kommunikációs elakadások – ezekről mesél Sally Rooney első regénye, a Baráti beszélgetések, amelyet most már sorozatként is viszontláthatunk. A történet négy ember elképesztően komplikálttá és fájdalmassá fajuló viszonyrendszeréről szól, a nagy sikerű Normális emberekhez hasonlóan pedig itt is végig a szenvedély és a szenvedés határán billegünk.

...
Szórakozás

A Love, Death & Robots továbbra is kíméletlen őszinteséggel szembesít az emberségünkkel

Tényleg képtelenek vagyunk megváltozni? A Netflix tévésorozata, a Love, Death & Robots új évada szerint lélekszakadva rohanunk bele a saját végzetünkbe. Nem tud ebben visszafogni bennünket sem technológiai fejlődés, sem harmadik típusú találkozás, de még a múltbéli tapasztalataink sem. 

...
Nagy

A Halott Pénz-könyv még a tagoknak is tudott meglepetést okozni

A Halott Pénz Na még mit nem?! című kötetét mutatták be a Hajógyár és az A38 hajó Zene x Szöveg programsorozatának legutóbbi alkalmán. Járai Márkot, Boros Gábort és a kötet egyik szerzőjét, Jávor Bencét Erdős Viki kérdezte zenekari titkokról, a sikerig vezető útról, közös munkáról és az írás folyamatáról.

...

A hazugságtól az önbecsapásig vezetnek Moskát Anita novellái [Ms. Columbo Olvas]

...

Gerőcs Péter: A filmben az a legvarázslatosabb, amit nem látunk

...

Fehér Renátó: Mindig politikai beágyazottságban születnek a versek

...

Jászberényi Sándor tíz évnyi háborúja

Még több olvasnivaló
...
Hírek

5 könyv a balatoni strandoláshoz

Végre kitört a nyári szünet és megérkezett a strandidő is, ennek apropóján olyan könyveket gyűjtöttünk össze, amelyek a Balatonhoz kapcsolódnak. Van köztük romantikus regény, novelláskötet, krimi és gyerekkönyv is. 

...
Zöld

Miért fenyegető a nő sikere a férfi számára?

Chimamanda Ngozi Adichie nigériai-amerikai feminista szerző könyvében és TED Talk videójában a női természet félreértéséről mesélt, és arról, miért is kellene mostantól másként nevelnünk fiainkat és lányainkat.

...
Nagy

Nixon nem úszta meg a lehallgatási botrányt - 50 éves a Watergate

1972. június 17-ére virradó éjjel pattant ki az Egyesült Államokban a Watergate-ügy, amelynek nyomán Richard Nixon - az amerikai elnökök közül egyedüliként - kénytelen volt lemondani tisztségéről. Az ügyről két könyvet is írt a botrányt kirobbantó két újságíró, Bob Woodward és Carl Bernstein - utóbbival volt szerencsénk már interjúzni is.