Semmelweis 50 éve egy norvég drámában szagolta ki a kérlelhetetlen igazságot

Semmelweis 50 éve egy norvég drámában szagolta ki a kérlelhetetlen igazságot

Tekintélyellenes színművet írt a norvég irodalom kiemelkedő tehetsége, Jens Bjørneboe az anyák megmentőjeként tisztelt Semmelweis Ignácról (itt beleolvashatsz). Ám Bjørneboe-t nem a Semmelweis alakja köré utólag szőtt magasztos vagy patetikus tisztelet foglalkoztatta, hanem a személyiségét és a küzdelmeit szétfeszítő ellentmondások. Bjørneboe helyenként didaktikusan állítja párhuzamba az 1968-as és 1848-as lázadásokat a magyar orvos tudományos forradalmával, majd bukásával, ám hibái ellenére a Semmelweis pezsdítően és bicskanyitogatóan aktuális dráma.

Sándor Anna | 2022. május 24. |
JENS BJORNEBOE
Semmelweis
Ford. Patat Bence, Cser, 2022, 224 oldal
-

“És Semmelweis ma is él: én vettem le a piedesztálról, a szentek posztamentumáról, eltűnt a glóriája - helyén egy ellentmondásokkal teli, hús-vér ember áll: iszákos, nőfaló, konokul hiszi, hogy az ember feje gondolkodásra való, tiszteletlen, trágár, minden bécsi kurvát ismer, zsebében folyton ott lapulnak a statisztikai kimutatások, kötekedő, idealista és mélyen cinikus - mint minden igazán tekintélyellenes ember” - írta a norvég regény- és drámaíró, Jens Bjørneboe, mikor Semmelweis című darabján dolgozott, ami most a Cser Kiadó jóvoltából, több mint ötven évvel a kiadása után magyarul is olvasható Domsa Zsófia utószavával.

Az 1968-ban megjelenő darab a tavaszi diáklázadások tükrében és azok kontextusában is vizsgálja Semmelweis Ignác életének utolsó húsz évét - azaz tulajdonképpen a felét, hiszen az orvos mindössze 47 évesen hunyt el. 

“Megfogyva bár, de törve nem” - Ezeket a könyveket ajánljuk az orvosok napján
“Megfogyva bár, de törve nem” - Ezeket a könyveket ajánljuk az orvosok napján

A Magyar Orvosi Kamara köszönti kollégáit az orvosok napján. Könyvek hírek mellé.

Tovább olvasok

Bár Semmelweis felfedezése és harca a kor tekintélyes orvosprofesszoraival közismert, annyit érdemes itt feleleveníteni, hiszen a darab cselekménye is ezt tekinti át, hogy a magyar orvos a bécsi közkórházban dolgozva arra jött rá, hogy a gyermekágyi láz tulajdonképpen egyfajta vérmérgezés. Ennek kialakulásához pedig az orvosok és a medikusok is aktívan hozzájárultak, mivel fertőtlenítés nélkül vizsgálták a pácienseket - sőt, az I. számú szülészeti klinikán közvetlenül boncolás után mentek át a szülészetre a “hullaméreggel” fertőzött kezükkel. Semmelweisnek feltűnt, hogy mindeközben a II. számú klinikán, ahol a bábák dolgoztak, sokkal kisebb volt a halálozási arány. Semmelweis megoldásként a klórmész-oldatos alapos kézmosást ajánlotta kollégáinak, majd később azt, hogy fertőtlenítsék a használt eszközöket is. Javaslatait a gyakorlatban és írásban is terjeszteni próbálta, de figyelmen kívül hagyták vagy abszurdnak titulálták. A statisztikai bizonyítékait komolytalannak tartották, őt magát pedig nevetségessé tették - miközben úgy gondolták, hogy a gyermekágyi láz tudományos magyarázata például a miazma, a meteorológiai és csillagászati körülmények, valamint a nők jellembeli gyengesége.

Semmelweist rendkívül megviselte a közöny, és hogy a felfedezését követően is nők százezrei haltak meg éveken át. Egészsége romlott, utolsó éveiben a környezete szerint az elmezavar jelei mutatkoztak rajta, ami miatt végül intézetbe vitték. Ott is halt meg, halálának körülményeiről és okairól pedig máig több elmélet létezik még úgy is, hogy földi maradványait többször vizsgálták.

Nyáry: Így elveszítünk egy csomó hőst, akik példaképek lehetnének
Nyáry: Így elveszítünk egy csomó hőst, akik példaképek lehetnének
Tovább olvasok

Semmelweis halála után a módszerét csak nagyon nehezen fogadták el, ma pedig angol nyelvterületen Semmelweis-reflexnek nevezik azt a reflexszerű, tehát automatikus emberi viselkedést, amikor egy új információt vagy tényt valaki ellenőrzés nélkül azonnal elutasít a saját rögzült normái, hiedelmei, nézetei miatt.

Domsa Zsófiának a Semmelweishez írt ismertetőjéből kiderül, hogy a 20. század egyik legfontosabb norvég szerzőjeként számontartott Bjørneboe-t valósággal lenyűgözte Semmelweis Ignác alakja. Írásaiban a mindennemű elnyomás, tekintélyelvűség és szabadságmegvonás ellen kelt ki, így Semmelweisben is az a megszállottság foglalkoztatta, amivel az orvos a rögzült teóriákat és konszenzusokat semmibe véve, az autokrata rendszerrel dacolva kutatta a tapasztalati úton bizonyítható igazságot. Ez közvetlenül is megjelenik a drámában, hiszen Semmelweis “szó szerint kiszagolja az igazságot”, mikor arra próbál rájönni, mivel tudná eltüntetni a hullaszagot a kezéről. 

A dráma frappáns, rövid, letisztult nyelvezetű jelenetekből építkezik. Érthetően és direkten ábrázolja egyszerre a tudományos felfedezés stációit, a módszertan fejlődését, illetve a professzorok és a hatóságok bicskanyitogató és gyakran ostoba gúnyba, gőgbe, valamint ellehetetlenítésbe csomagolt ellenállását úgy tudományos, mint politikai szinten. Semmelweis ugyanis tagja volt a bécsi forradalmi Nemzeti Gárdának is 1848-ban, ami alkalmat adott Bjørneboe-nek, hogy az 1968-as diák- és az 1848-as polgári lázadást párhuzamba állítsa Semmelweis küzdelmével. Semmelweis tehát Bjørneboe-nél 

a gondolkodás szabadságának dicstelen lovagja,

aki kurvázós, részeges, trágár, indulatos, ám mégiscsak valamilyen megkérdőjelezhetetlen értékért (t.i. maradjanak életben a szülő nők) küzd.

-

Jens Bjørneboe

Bjørneboe a dráma előszavában arról ír, hogy az autoriter és az önálló gondolkodás közötti konfliktus végigkísérte az emberiség történelmét, a diktatórikus struktúrát pedig szerinte “a legtisztábban az egyházakban, a hadseregben, a politikai pártokban, az egyetemeken és az oktatásügyben, valamint mindenekelőtt az igazságügyben és annak ágaiban, az ügyészségnél és a rendőrségnél találjuk meg”. Az író már a dráma címe alatt egyértelművé teszi a saját fókuszát: “tekintélyellenes színmű”. A darab bemutatása után születő kritikák ugyanakkor megfogalmazták, hogy nagyon leegyszerűsítve ábrázolja az elnyomás elleni harc problematikáit, és tény, hogy a karakterek meglehetősen fekete-fehérek: Semmelweis támogatói jók, míg a professzorok, orvosok, püspökök, hivatalnokok rosszak. A darabot olvasva pedig valóban felmerül a kérdés, 

mennyire elegáns a kor konzervatív orvosait ennyire leegyszerűsítően ábrázolni,

hiszen majd’ száz évvel később már könnyű őket cáfolni. Az orvosok viselkedését egyfelől valóban befolyásolja a kifogásolható autoriter társadalmi működés, ezt Bjørneboe a vén páviánok összeesküvéséhez hasonlítja előszavában, amik nem hagyják érvényesülni a fiatal és erős hímeket. Másfelől viszont ott az a pszichés gát és teher is, hogy ha teret adnak Semmelweis gondolatainak, például egyáltalán kipróbálják a javaslatait, az azzal fenyeget, hogy bebizonyosodik, tényleg közvetlenül ők a felelősek nők millióinak a haláláért. Azaz Semmelweis szavaival: gyilkosok. Az ember pedig gyakran még ennél kisebb hibák felvállalásával, elismerésével sem képes megbirkózni, inkább (agresszív) tagadással válaszol. Ez persze önmagában még nem ment fel senkit, de egy fontos árnyalat, ami legalább egy vívódó professzori gondolatot megért volna.

A hatalmaskodók ellen is felszólal a Semmelweisről szóló norvég színdarab
A hatalmaskodók ellen is felszólal a Semmelweisről szóló norvég színdarab

Több mint ötven évvel a norvég kiadás után végre magyarul is olvasható a norvég irodalom különce, Jens Bjorneboe tekintélyellenes színműve, a Semmelweis. Olvass bele!

(Kép: Wikipedia)

Tovább olvasok

Szintén érdekes az az archetipikus fordulat, hogy amikor Semmelweis teret kap a felfedezése alkalmazására, szabályos zsarnokká válik, mintha az igazság birtoklása feljogosítaná az elnyomásra. Nyilván a szülő nők veszélyeztetésénél nem fontosabb például a medikusok sértettsége, viszont a darab itt behozza az elnyomás és igazság dinamikájának ősi jogi-etikai dilemmáját. Mintha Bjørneboe számára az elnyomás és annak agressziója csak akkor lenne kifogásolható eszköz, ha nem az ő univerzálisnak gondolt vagy valóban univerzálisnak bizonyuló igazságát védi. “A módszer helyes: a hatalmaskodók csak az erőszaknak engednek. (...) ahol a gyógyszer nem segít, segít a vas, ahol a vas nem segít, segít a tűz.”

Semmelweis alakjának ellentmondásaira és az utólag köré szőtt magasztos tiszteletre reflektál cinkos fricskával a darab egyik előjátéka, amiben éppen az orvos szobrát avatják az egyetemen. A szerző szándéka szerint a szobor aztán végig bent is marad a színen, és jól használható a semmelweisi személyiség és küzdelem ellenpontozására.

A másik előjáték maga a diáklázadás, amiben a színházba betörő egyetemisták “a ma esti bugyuta és butító operett helyett” a Semmelweisről szóló darabot harangozzák be, miután kifejtik többek között, hogy: 

“Elutasítjuk, hogy a politika nehézsúlyú bűnözői tudásunkat és személyünket hatalmi eszközként használják - akár keleten, akár nyugaton.”

Kár, hogy a Semmelweisre ötven évet kellett várni, de tökéletes pillanatban érkezett meg. A koronavírus-járvány és a közösségi média hatására fellángoló konteóhit, az autoriter rendszerek megerősödése, a lejáratókampányok működése, a jogosultságtudatból kirobbantott háború, ami tízezrek halálát okozza, a színházak elfoglalása és a művészi autonómia csorbulása - ezek mind-mind izgalmas és aktuális nézőpontot adnak a darabnak. Sőt, éppen pénteki hír, hogy Koltai Lajos Semmelweisről szóló filmjében Vecsei H. Miklós alakítja a főszerepet. Már csak az a kérdés, vajon melyik magyar színház tűzi műsorra először Bjørneboe darabját?

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Könyvesblokk: Semmelweis, Knausgård és a kapuőrök

Ezen a héten ajánlunk egy Semmelweis Ignácról szóló norvég drámát, Karl Ove Knausgård új könyvét és egy tanulmánykötetet arról, mit jelent a hozzáértés és a szakértői tudás egy olyan világban, amelyben - a digitális fordulat önképe szerint - elvileg bárki könnyedén hozzáférhet a speciális információkhoz?

...
Beleolvasó

A hatalmaskodók ellen is felszólal a Semmelweisről szóló norvég színdarab

Több mint ötven évvel a norvég kiadás után végre magyarul is olvasható a norvég irodalom különce, Jens Bjorneboe tekintélyellenes színműve, a Semmelweis. Olvass bele!

...
Általános cikkek

Garamvölgyi: Semmelweist meggyilkolták

Hírek
...
Könyvtavasz

Kairó iránt nem maradsz közömbös: vagy megszereted, vagy megutálod

...
Hírek

Bill Gates a siker emberformáló erejéről és Afrikáról ajánl nyárra olvasnivalót

...
Hírek

Itt a Szép Magyar Könyvek listája!

...
Nagy

Diktátorok, Paul Lendvai, dinamikus Föld és zártkerti Magyarország - Non-fiction a Könyvhéten

...
Zöld

Egy csapat újságíró befejezi a meggyilkolt riporter könyvét Amazónia megmentéséről

...
Hírek

Az ifjúsági polcról az úgynevezett gyermekvédelmi törvény miatt kerültek le könyvek

...
Szórakozás

Tóth Krisztina-bemutató, Kártyajáték, Irodalom Éjszakája, Könyvhét [Programajánló]

...
Beleolvasó

Milbacher Róbert nagyanyjának élettörténetét írta meg a halálos ágyától gyerekkoráig

...
Hírek

Találkozz a Budapest Nagyregény szerzőivel a Vörösmarty téren!

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Zöld

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

Kleinheincz Csilla a hazai spekulatív irodalom egyik kiemelkedő alakja, a Gabo Kiadó szerkesztője, fordító. Új regényében visszanyúlt a tanulmányaihoz, és ember és föld kapcsolatán keresztül beszél napjaink égető kérdéseiről. Podcast.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A déli gótika mesterének novellái inspirálták Bruce Springsteen legsötétebb lemezét

Május elején jelent meg Warren Zanes Deliver Me from Nowhere című kötete, amely Bruce Springsteen tán legkülönlegesebb, és leginkább kedvelt lemezén, az 1982-es Nebraskán hallható dalok mögött felsejlő személyes motívumokat, és művészi hatásokat tekinti át.

...
Szórakozás

Jordan? Pipa! – Az alfakosaras, a tárgyalóasztal meg a munkaalkoholista fehér férfiak

Az Air – Harc a legendáért arra a pávatáncra fókuszál, amely 1984-ben zajlott a Jordan család és egy ambiciózus sportszergyártó vállalat vezetői között. Hozzáolvastuk a pár éve magyar nyelven is elérhető Michael Jordan-monográfia vonatkozó részeit.

...
Nagy

Cseh Tamás és Bereményi Géza dalai olyan korhű helyzetjelentések, melyek jelentőségével maguk sem voltak tisztában

Hétfőn este nyílt meg a Cseh Tamás életművéről szóló kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A zeneszerző-énekes idén januárban ünnepelte volna nyolcvanadik születésnapját; a tárlat megidézi emlékét, az archív felvételek pedig visszarepítenek a hetvenes évekbe.

...

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...

Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben

...

Závada Péter: A szövegekbe visszavonulás is politika

...

Pál Sándor Attila: Kiküldtek a József Attila-óráról, mert fantasyt olvastam

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.